Nincs még egy ilyen könyvsiker
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2305
Bemutatja eddig ismeretlen vizsolyi bibliáját a PIM
Eggyel bővült a nyilvántartott vizsolyi bibliák száma. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a 16. századi páratlan dokumentum első kiadásának egy hiánytalan példányát őrzi, melyet – frissen restaurálva – a kötet megjelenésének 420. évfordulója alkalmából november 16-tól kamarakiállítás keretében mutat be.
A vizsolyi biblia az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, mely 1590-ben jelent meg. Károlyi Gáspár gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki a Biblia apokrif könyveket is tartalmazó teljes fordításának. Az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy Károlyinak voltak segítői – valószínűleg hárman –, akik az Ószövetség fordításában vettek részt, maga Károlyi pedig az Újszövetséget fordította. A bibliát évszázadokon át majdnem háromszáz kiadásban nyomták újra. Az idők során mindig voltak olyanok, akik valamit változtattak, javítottak a szövegen. Szenczi Molnár Albert munkássága kiemelkedő e tekintetben, hiszen a második és a harmadik kiadás elkészítése az ő nevéhez fűződik. A biblia ma is használatban van, utolsó revíziója 1980-ban volt.
– A vizsolyi biblia a magyar művelődéstörténet, nyomdászattörténet, nyelvtörténet, egyháztörténet egyik legértékesebb, a magyar identitáshoz hozzátartozó dokumentuma – fogalmazott a kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatónője. A PIM Károlyi-bibliája az intézmény legrégibb és egyben legértékesebb kötete. 1975-ben vásárolták egy magángyűjtőtől, nem volt nyilvántartva, és azt sem tudni, hogy kinek a tulajdonát képezte. Bánki Zsolt, a múzeum könyvtárának vezetője elmondta, hogy a kiállítás után várhatóan felkér egy könyvtörténészt, hogy dolgozza fel a kötet történetét. A bibliában találtak egy – a korábbi vizsolyi bibliákból nem ismert – vízjelet, amely egy átkötés alkalmával kerülhetett oda, ennek segítségével megállapítható, hogy mikor került sor a biblia átkötésére – tette hozzá Bánki Zsolt.
Fodor Éva egy éven át dolgozott a kötet restaurálásán. Az egyébként szépen megmaradt példány eléggé szennyezett volt, a fatáblák közé szorított lapokat szét kellett szedni, tisztítani, majd préselni, végül újra összefűzni, az eredeti fűzéstechnikának megfelelően. Az új bőrkötésre került a régi, majd a fémvereteket rögzítette a restaurátor.
– A vizsolyi biblia a megjelenésekor is óriási értéket képviselt és nagyon drága volt – mondta dr. Szabó András egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének vezetője. Mint fogalmazott, e biblia óriási érték, nagy jelentősége van, időről időre a kutatás középpontjába kerül, ugyanakkor vagy keveset lehet róla elmondani, vagy nagyon hosszasan kell részletezni, mivel evidenciáról van szó. Nem csak a protestánsok számára alapmű, ez az a bibliaszöveg, amely mindenki számára a kultúra egyik alapját jelenti, a népnyelvre is nagyon nagy hatással volt, kifejezései beépültek a nyelvbe, máig érezhető a hatása – emelte ki. Szabó András kijelentette: nincs még egy ilyen könyvsiker a magyar irodalomban, ez a legtöbbször, a legnagyobb példányszámban kiadott magyar könyv, ezért is nagyon fontos a szerepe a magyar kultúrtörténetben. A könyvritkaságot olyan kötetekkel együtt mutatják be, melyek szintén könyvtörténeti jelentőségűek. Megtekinthető többek között a Káldi-féle első magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai, Méliusz Juhász Péter Jelenések könyve-fordítása. Emellett olyan nagy magyar írók bibliapéldányait is megnézhetik az érdeklődök, mint Jókai Mór, Illyés Gyula, vagy Sarkadi Imre.
A kamarakiállítás várhatóan december 20-ig lesz látható, majd a vizsolyi biblia ismét csak a kutatók számára lesz elérhető.
Eggyel bővült a nyilvántartott vizsolyi bibliák száma. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a 16. századi páratlan dokumentum első kiadásának egy hiánytalan példányát őrzi, melyet – frissen restaurálva – a kötet megjelenésének 420. évfordulója alkalmából november 16-tól kamarakiállítás keretében mutat be.
A vizsolyi biblia az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, mely 1590-ben jelent meg. Károlyi Gáspár gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki a Biblia apokrif könyveket is tartalmazó teljes fordításának. Az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy Károlyinak voltak segítői – valószínűleg hárman –, akik az Ószövetség fordításában vettek részt, maga Károlyi pedig az Újszövetséget fordította. A bibliát évszázadokon át majdnem háromszáz kiadásban nyomták újra. Az idők során mindig voltak olyanok, akik valamit változtattak, javítottak a szövegen. Szenczi Molnár Albert munkássága kiemelkedő e tekintetben, hiszen a második és a harmadik kiadás elkészítése az ő nevéhez fűződik. A biblia ma is használatban van, utolsó revíziója 1980-ban volt.
– A vizsolyi biblia a magyar művelődéstörténet, nyomdászattörténet, nyelvtörténet, egyháztörténet egyik legértékesebb, a magyar identitáshoz hozzátartozó dokumentuma – fogalmazott a kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatónője. A PIM Károlyi-bibliája az intézmény legrégibb és egyben legértékesebb kötete. 1975-ben vásárolták egy magángyűjtőtől, nem volt nyilvántartva, és azt sem tudni, hogy kinek a tulajdonát képezte. Bánki Zsolt, a múzeum könyvtárának vezetője elmondta, hogy a kiállítás után várhatóan felkér egy könyvtörténészt, hogy dolgozza fel a kötet történetét. A bibliában találtak egy – a korábbi vizsolyi bibliákból nem ismert – vízjelet, amely egy átkötés alkalmával kerülhetett oda, ennek segítségével megállapítható, hogy mikor került sor a biblia átkötésére – tette hozzá Bánki Zsolt.
Fodor Éva egy éven át dolgozott a kötet restaurálásán. Az egyébként szépen megmaradt példány eléggé szennyezett volt, a fatáblák közé szorított lapokat szét kellett szedni, tisztítani, majd préselni, végül újra összefűzni, az eredeti fűzéstechnikának megfelelően. Az új bőrkötésre került a régi, majd a fémvereteket rögzítette a restaurátor.
– A vizsolyi biblia a megjelenésekor is óriási értéket képviselt és nagyon drága volt – mondta dr. Szabó András egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének vezetője. Mint fogalmazott, e biblia óriási érték, nagy jelentősége van, időről időre a kutatás középpontjába kerül, ugyanakkor vagy keveset lehet róla elmondani, vagy nagyon hosszasan kell részletezni, mivel evidenciáról van szó. Nem csak a protestánsok számára alapmű, ez az a bibliaszöveg, amely mindenki számára a kultúra egyik alapját jelenti, a népnyelvre is nagyon nagy hatással volt, kifejezései beépültek a nyelvbe, máig érezhető a hatása – emelte ki. Szabó András kijelentette: nincs még egy ilyen könyvsiker a magyar irodalomban, ez a legtöbbször, a legnagyobb példányszámban kiadott magyar könyv, ezért is nagyon fontos a szerepe a magyar kultúrtörténetben. A könyvritkaságot olyan kötetekkel együtt mutatják be, melyek szintén könyvtörténeti jelentőségűek. Megtekinthető többek között a Káldi-féle első magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai, Méliusz Juhász Péter Jelenések könyve-fordítása. Emellett olyan nagy magyar írók bibliapéldányait is megnézhetik az érdeklődök, mint Jókai Mór, Illyés Gyula, vagy Sarkadi Imre.
A kamarakiállítás várhatóan december 20-ig lesz látható, majd a vizsolyi biblia ismét csak a kutatók számára lesz elérhető.
Pálffy Renáta
