A hivatalos honlapon közzétett szöveg szerint az Europeana prototípusa 2008 novemberében kezdte meg működését, lehetővé téve az internet-felhasználók számára a digitalizált könyvek, térképek, festmények, újságok, fényképek, filmtöredékek és más, az európai kulturális intézményektől származó audiovizuális dokumentumok elérését és keresését (valószínűleg nem véletlen, hogy a „prototípus” megjelölést használják, így igyekeznek bagatellizálni a kezdeti bakikat, ugyanis a 2008-as induláskor a várakozásokat meghaladó felhasználói érdeklődés által okozott túlterheltség miatt az oldalt egy hónapra be kellett zárni). Az Europeana-iroda egyébként a Hágában található Holland Nemzeti Könyvtárban kapott helyet. A szolgáltatást a 80%-ban az EU által finanszírozott Europeana Alapítvány üzemelteti.

Az idén hozzáadott új tételek között szerepel egy 1221-ből származó bolgár pergamenkézirat, amely a bolgár nyelvtörténet jelentős nyelvemléke; az 1547-ben kiadott első litván könyv, a „Catechismusa prasty szadei”; Arisztotelész „Technē rētorikēs” című művének 1588-ból származó ógörög és latin nyelvű példánya; Jan Steen 17. századi holland festő festményei; Goethe és Schiller német írók teljes életműve; 1907-ből származó dán mozgóképfelvételek az Alkotmány napján tartott megemlékezésről; illetve az írországi Glendalough kolostorról az I. világháború előtt készült fényképfelvételek.

Az Europeana gyűjteményének 64%-át teszik ki a digitalizált fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek. A gyűjtemény 34%-a digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg online, illetve tölthető le. A szövegek között számos ritka kézirat és 1500 előtti ősnyomtatvány (incunabulum) található. A gyűjtemény kevesebb mint 2%-ban tartalmaz videó- és hanganyagokat. Az Europeana gyűjteményében elérhető anyagok nagy része régebbi, azaz szerzői jogvédelem alatt már nem álló mű. Ez főként a jogvédelem alatt álló vagy ismeretlen jogtulajdonossal rendelkező, gazdátlan anyagok digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez kapcsolódó nehézségek miatt van így, hiszen még abban az esetben is nehézségek merülnek fel, ha ezek az anyagok már nem szerezhetők be kereskedelmi forgalomban.

Az Europeana feltöltéséhez – különböző mértékben – minden uniós tagállam hozzájárult. Még mindig Franciaország a legaktívabb résztvevő (a művek 18%-ával), míg Németország 17%-ra növelte részesedését – Magyarország a tartalom 0,07 százalékát biztosítja. Annak érdekében, hogy az Europeana valódi keresztmetszetét adja az európai kulturális örökségnek, további jó minőségű anyagokra van szükség minden tagállamtól.