Békés búcsú
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2455
Májusban elhunyt Békés Pál. Róla beszélgetni, őt idézni, felidézni hangokat, együttléteket találkoztunk június 16-án délután a Pozsonyi Pagony könyvesboltban.Szerette a Pagonyt. Mint újlipótvárosi, gyakran járt arra, szívesen benézett: ott élnek a mesék. Óriásfa gallyai között bukkan fel Süsü, babzsákokon boszorka hentereg, Vitéz László süvíti a polcról, hogy Szervusztok Pajtikáim! Hallgathatsz világzenét, ha akarsz. Lehet, hogy ő is hallgatott. Most ő hallgat. Palinak szólítjuk, hátha attól megszólal végre megint.
Csáki Judit hangján keresztül érkezik közénk. Semmi baj. Dehogynem, baj van, mégis elterelődik a figyelmünk, már a felvágatlan József Attila-kötet fáj, a valahogy eltelt évszázad.
Závada Pál a Radnóti gimnáziumbeli évek mítoszteremtő hatását, Fodor Géza tanulmányát említi a Bélyeggyűjtemény előtt, és olvassa Parti Nagy Lajossal felváltva a történeteket. „A legfontosabbak elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán”, Örkény egypercesei és Hemingway vignettái szolgálnak hozzájuk előképül. Parti Nagyot idézve dinamikus, ritmusos, de finoman folyó, kerek, pontos írások. Szól a Határeset, Kamikáze, Tücsökzene, Závada pedig az átlagos osztályt mutatja be, ahol volt, aki „kerozint adott be magának intravénásan”, más meg művészien szinkronizált, „akár kakas kellett vagy kanegér”, és megnyerte vele „az Év Donald kacsája címet”.
Finy Petra behozza a meséket, a valódi, a Békés gyerekmesét. Mint balkezest A Kétbalkezes varázsolta el. A varázslónak egy dalt ad, a Bíró Eszter Qintet Radnóti-feldolgozását: „Két karodban nem ijeszt majd / a halál nagy / csöndje sem. // Két karodban a halálon, / mint egy álmon / átesem.” És egy saját, Radnótira reflektáló verset hoz, a Minden békést, száz mesékről, arról, hogy a mesékkel nem ijeszt majd a halál.
Tamás Zsuzsa búcsúzik ezután. Visszaemlékezéssel JAK-táborbéli beszélgetésről, IBBY elnökségről, a Nagy Könyvről, Kosztolányiról, generációkról; személyes hang, Túl a cím, túl eltalál, édesanya, barát, halál. Szembesülés a hírrel és a hiánnyal, azzal, hogy ezúttal a Bölcs tehetetlen. Sajtos és tökmagos pogácsa ment meg minket a közös, nagy sírástól. És egy kis málnaszörp.
Békés az IBBY díjkiosztóján beszédet mond, ezzel Berg Judit előtt örökké nyithatatlannak hitt kapukat tár fel, és elindítja őt a pályán. Elég volt, hogy palis módon szólt hozzá. Majd Koppenhágában dicsérte meg, hogy mennyire decens. Berg tanult, komolyan venni a gyerekirodalmat. A Bölcs Hiánypótlóból olvas. 
Czigány Zoltán is Szigligetet idézi, emlékezik: tíz éven át Szigliget és gyerekek. Békés létünk lényegét megfogalmazva szólalt meg. Krusovice sört ittunk, és a legfontosabb dolgokról beszélt, tehát nem irodalomról.
Sándor Csilla sem tudja már pótolni a hiányt. Könyvbemutató helyett egy beszélgetés, ahová nem jutott el, mert kislányára kellett vigyáznia. Órákon át az Ipolyban Békés, Kovács Eszter és Csilla párja, István. Azóta is kíváncsi, miből maradt ki. Egy kis morgolódásból biztosan. Az író szerint ugyanis a budapesti lomtalanítások nem olyanok, mint ahogyan azt az illusztrátor mutatta meg. A Lomtalanítás a Fehérlófia utcában című könyvének bemutatójától indultak el. Mi az igazi kincs a lomhalomban? Mi tudjuk, itt, a Pagonyban. Néhány oldal például az Érzékeny útazások Közép-Európán átból.
Lackfi János szigorlatoztat, rohan a Pázmányról, de ideér. Törökülésben a földön, és javít. A saját meséjét. Még néhány áthúzás, felolvassa. Békés Pálhoz Harcos Peti toppan be. Ezen a délutánon bárki lehetőséget kap Palitól, Paliról mesélni. Sokan élnek vele. Sokan élünk vele, mi, a gyerekeink, az övéké is majd. 
Kovács Eszter az Autósmesékből olvas Békést, a Nagykörút és a Duna fölé emelkedő locsolókocsi távozik, a kis könyvesbolt zegzugaiban meg sírnak a bábok, ördögfejek szemében könnyek, az enyémben is. Várjuk, Pali után mikor tér vissza a világ "a rendes kerékvágásba".A fotókat Dézsi Judit készítette.
Megjelent: PRAE.hu, 2010. 06. 21. 17:04
(http://prae.hu/prae/articles.php?aid=2790)
