Újabb évet csúszik a Márai-program
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2121
Jó eséllyel idén sem indul el a Márai-program (MP), miután a héten elrendelt, a Nemzeti Kulturális Alapot érintő 2 milliárd forintos zárolásnak része a Márai-program 1 milliárd forintos kerete is. A Kormányzati Kommunikációs Államtitkárságtól úgy értesültünk: a Márai-programot valószínűleg idén meghirdetik, de csak jövő évi finanszírozással.
Legkorábban 2011-ben lehet kézzel fogható eredménye a Márai-programnak, ugyanis ebben az évben már nem lesz rá finanszírozási keret a Kulturális Államtitkárság saját költségvetéséből - értesült lapunk. Perlik Pál, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) igazgatója arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a programot valószínűleg még idén meghirdetik, de csak jövő évi finanszírozással. Egy, ezen a héten kihirdetett kormányhatározat ugyanis 2 milliárd forintot zárolt az NKA számára elkülönített pénzügyi alapból, miután úgy határozott: az NKA egyenlegének december 31-én nem nulla forinton kell állnia, hanem plusz 2 milliárd tartalékkal kell rendelkeznie. Emiatt az NKA saját forrásaiból így nem tudja a programot finanszírozni. A közelmúltban már nem ez az első eset, hogy a program megvalósulása akadályba ütközik: június elsején már csak egy aláírás hiányzott a készen álló - ám abban a formájában többektől számos kritikával illetett - program elindításához, ám ezt a volt pénzügyi tárca főosztályvezetője nem szignálta. Aradi Zsolt cáfolva, hogy a személye lett volna az akadálya az indulásnak, minderre úgy reagált: az események még nem tartottak ott, "hogy léphettem volna".
Az új kormány azonban leszögezte: nem állítják le a Márai-programot. Szőcs Géza, kulturális államtitkár az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottság június 14-ei ülésére egyeztetésre hívta a Márai-programban érintett szervezeteket, ahol azt kérte tőlük: dolgozzák ki az előző változat kapcsán felmerült aggályaikat, és javaslataikat küldjék el július elsejéig. Ezen felvetések figyelembe vételével az illetékesek augusztus 1-ig új szövegváltozatot állítanak össze. Szőcs Géza ugyanakkor ezen a héten a Magyar Nemzetnek adott interjújában hangsúlyozta: ha megkapják a szakma javaslatait, a Márai-program ősztől megvalósulhat. Erre azonban jelenleg alig van esély.
A programmal kapcsolatban korábban az egyik legfőbb kritikaként az fogalmazódott meg, hogy az leginkább a könyvtárak érdekeit szolgálja, ugyanis a kurátorok által összeállított a 1000 példányos listából a közintézmények szabadon, saját igényeik szerint válogathattak volna, akár úgy, hogy a program szándékai szerint támogatandó és népszerűsítendő fiatal magyar írók, költők munkáiból egyet se igényelnek, helyette viszont a népszerű, a könyvtárlátogatók által kedvelt munkákból viszont annál többet. Ezzel szemben viszont a program támogatói, így például Harsányi László, NKA elnök, úgy vélekedtek: az olvasást kell népszerűsíteni, felesleges lenne olyan könyveket rendelni, amelyek olvasatlanul hevernének a könyvtárak polcain. Szőcs Géza június 14-én azt nyilatkozta: olyan Márai-programra van szükség, amelyet írók és olvasók is elégedettséggel fogadnak. "Megpróbáljuk egyfajta szintézisben összefoglalni, melyek a fő kívánalmak. Egyetértek azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint a magyar szerzőknek kitüntetett értékkel kell szerepelniük a programban" - tette hozzá.
Olyan fontosnak tartja a Márai-program minél gyorsabb elindítását a négy érintett írószervezet, hogy félretéve a véleménykülönbségeket, közös nyilatkozatot fogalmaz meg a szükségesnek tartott módosításokkal kapcsolatban, amit július elsejéig el is küld Szőcs Géza államtitkárnak - tudta meg lapunk Csaplár Vilmostól, a Szépírók Társaságának elnökétől. Az Írószövetség, a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége, valamint a Szépírók Társaságának képviselője csütörtökön délután egyeztetett egy közös javaslattervezetről. Csaplár Vilmos - mivel nem akarta, hogy az államtitkár a sajtóból értesüljön levelük tartalmáról - közelebbit nem árult el a javaslatokról. A program körül felmerült finanszírozási probléma kapcsán leszögezte: ez nem lehet akadálya annak, hogy a folytatás érdekében ne tegyék meg a tőlük telhető legtöbbet, azaz, ne teljesítsék a bizottsági ülésen tett ígéretüket. (Csaplár itt többek közt azt kérte a kurátoroktól, hogy azokat az értékes műveket segítsenek eljuttatni a közönséghez, amelyek a "jelenlegi piaci feltételek közt nem bukkannának föl a könyvtárak polcain.")
A Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülete (MKKE) már el is küldte a maga 40 oldalas anyagát - tudtuk meg a testület igazgatójától, Zentai Péter Lászlótól. Ebben új javaslat nem, hanem a program eseménytörténete, és az eredeti tervezet szerepel. Az MKKE augusztus elsejéig a beérkezett javaslatokat megbeszélendő újabb egyeztetési időpontot kért az államtitkártól.
Az előkészített, ám végül meg nem valósult változatról - amely biztosította volna a könyvtárak szabad választásának lehetőségét, valamint 100 millió forintot különített volna el csak az MP népszerűsítésére - úgy vélekedett Harsányi László: korrigálható lett volna, ha az első év rámutat a hibákra, a szabályokon 2011-ben változtatni lehetett volna. Lapunk úgy tudja: az új kormány egy erősebb, belsőbb szabályozás felé hajlik, - skandináv példára hivatkozva - amelyben központilag határozzák meg, milyen könyvet kapnak egyes könyvtárak.
A Márai-program rendszere
Az eredeti elképzelés szerint a pályázat keretein belül a könyvkiadók az elmúlt három évben megjelent köteteikkel pályázhatnak, amelyekből a Márai Testület állított volna össze egy 1000 címes listát. Ebből 564 hazai és 15 határon túli könyvtár válogathatna közel 900 millió forint értékben. A testületbe két-két kurátort delegált volna az NKA három érintett szakkollégiuma (a könyvtári, a szépirodalmi és az ismeretterjesztő), kettőt a MKKE, illetve egyet-egyet a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága. A listán szereplő kiadványoknak 40 százaléka klasszikus és kortárs szépirodalom, (közte gyermek- és ifjúsági könyv), a maradék 60 százalék lehet szakmunka, kézikönyv és ismeretterjesztő kiadvány, illetve hangoskönyv.
Legkorábban 2011-ben lehet kézzel fogható eredménye a Márai-programnak, ugyanis ebben az évben már nem lesz rá finanszírozási keret a Kulturális Államtitkárság saját költségvetéséből - értesült lapunk. Perlik Pál, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) igazgatója arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a programot valószínűleg még idén meghirdetik, de csak jövő évi finanszírozással. Egy, ezen a héten kihirdetett kormányhatározat ugyanis 2 milliárd forintot zárolt az NKA számára elkülönített pénzügyi alapból, miután úgy határozott: az NKA egyenlegének december 31-én nem nulla forinton kell állnia, hanem plusz 2 milliárd tartalékkal kell rendelkeznie. Emiatt az NKA saját forrásaiból így nem tudja a programot finanszírozni. A közelmúltban már nem ez az első eset, hogy a program megvalósulása akadályba ütközik: június elsején már csak egy aláírás hiányzott a készen álló - ám abban a formájában többektől számos kritikával illetett - program elindításához, ám ezt a volt pénzügyi tárca főosztályvezetője nem szignálta. Aradi Zsolt cáfolva, hogy a személye lett volna az akadálya az indulásnak, minderre úgy reagált: az események még nem tartottak ott, "hogy léphettem volna".
Az új kormány azonban leszögezte: nem állítják le a Márai-programot. Szőcs Géza, kulturális államtitkár az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottság június 14-ei ülésére egyeztetésre hívta a Márai-programban érintett szervezeteket, ahol azt kérte tőlük: dolgozzák ki az előző változat kapcsán felmerült aggályaikat, és javaslataikat küldjék el július elsejéig. Ezen felvetések figyelembe vételével az illetékesek augusztus 1-ig új szövegváltozatot állítanak össze. Szőcs Géza ugyanakkor ezen a héten a Magyar Nemzetnek adott interjújában hangsúlyozta: ha megkapják a szakma javaslatait, a Márai-program ősztől megvalósulhat. Erre azonban jelenleg alig van esély.
A programmal kapcsolatban korábban az egyik legfőbb kritikaként az fogalmazódott meg, hogy az leginkább a könyvtárak érdekeit szolgálja, ugyanis a kurátorok által összeállított a 1000 példányos listából a közintézmények szabadon, saját igényeik szerint válogathattak volna, akár úgy, hogy a program szándékai szerint támogatandó és népszerűsítendő fiatal magyar írók, költők munkáiból egyet se igényelnek, helyette viszont a népszerű, a könyvtárlátogatók által kedvelt munkákból viszont annál többet. Ezzel szemben viszont a program támogatói, így például Harsányi László, NKA elnök, úgy vélekedtek: az olvasást kell népszerűsíteni, felesleges lenne olyan könyveket rendelni, amelyek olvasatlanul hevernének a könyvtárak polcain. Szőcs Géza június 14-én azt nyilatkozta: olyan Márai-programra van szükség, amelyet írók és olvasók is elégedettséggel fogadnak. "Megpróbáljuk egyfajta szintézisben összefoglalni, melyek a fő kívánalmak. Egyetértek azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint a magyar szerzőknek kitüntetett értékkel kell szerepelniük a programban" - tette hozzá.
Olyan fontosnak tartja a Márai-program minél gyorsabb elindítását a négy érintett írószervezet, hogy félretéve a véleménykülönbségeket, közös nyilatkozatot fogalmaz meg a szükségesnek tartott módosításokkal kapcsolatban, amit július elsejéig el is küld Szőcs Géza államtitkárnak - tudta meg lapunk Csaplár Vilmostól, a Szépírók Társaságának elnökétől. Az Írószövetség, a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége, valamint a Szépírók Társaságának képviselője csütörtökön délután egyeztetett egy közös javaslattervezetről. Csaplár Vilmos - mivel nem akarta, hogy az államtitkár a sajtóból értesüljön levelük tartalmáról - közelebbit nem árult el a javaslatokról. A program körül felmerült finanszírozási probléma kapcsán leszögezte: ez nem lehet akadálya annak, hogy a folytatás érdekében ne tegyék meg a tőlük telhető legtöbbet, azaz, ne teljesítsék a bizottsági ülésen tett ígéretüket. (Csaplár itt többek közt azt kérte a kurátoroktól, hogy azokat az értékes műveket segítsenek eljuttatni a közönséghez, amelyek a "jelenlegi piaci feltételek közt nem bukkannának föl a könyvtárak polcain.")
A Magyar Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülete (MKKE) már el is küldte a maga 40 oldalas anyagát - tudtuk meg a testület igazgatójától, Zentai Péter Lászlótól. Ebben új javaslat nem, hanem a program eseménytörténete, és az eredeti tervezet szerepel. Az MKKE augusztus elsejéig a beérkezett javaslatokat megbeszélendő újabb egyeztetési időpontot kért az államtitkártól.
Az előkészített, ám végül meg nem valósult változatról - amely biztosította volna a könyvtárak szabad választásának lehetőségét, valamint 100 millió forintot különített volna el csak az MP népszerűsítésére - úgy vélekedett Harsányi László: korrigálható lett volna, ha az első év rámutat a hibákra, a szabályokon 2011-ben változtatni lehetett volna. Lapunk úgy tudja: az új kormány egy erősebb, belsőbb szabályozás felé hajlik, - skandináv példára hivatkozva - amelyben központilag határozzák meg, milyen könyvet kapnak egyes könyvtárak.
A Márai-program rendszere
Az eredeti elképzelés szerint a pályázat keretein belül a könyvkiadók az elmúlt három évben megjelent köteteikkel pályázhatnak, amelyekből a Márai Testület állított volna össze egy 1000 címes listát. Ebből 564 hazai és 15 határon túli könyvtár válogathatna közel 900 millió forint értékben. A testületbe két-két kurátort delegált volna az NKA három érintett szakkollégiuma (a könyvtári, a szépirodalmi és az ismeretterjesztő), kettőt a MKKE, illetve egyet-egyet a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága. A listán szereplő kiadványoknak 40 százaléka klasszikus és kortárs szépirodalom, (közte gyermek- és ifjúsági könyv), a maradék 60 százalék lehet szakmunka, kézikönyv és ismeretterjesztő kiadvány, illetve hangoskönyv.
Nagy Gergely Miklós / Népszava
Megjelent: Népszava Online, 2010. Június 26., 06:30 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=316206)
