A Google és a tudományos keresés
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2118
A népszerű internetes kereső nem csak az átlagembereknek, hanem a tudósoknak is komoly segítséget nyújt és alapvetően megváltoztatta a tudományos keresési gyakorlatot.
A Google-t az egyetemek, illetve a kutatóintézetek hallgatói és oktatói is előszeretettel használják, annak ellenére, hogy a mindennapi életben megfelelő találatok a tudományos munkákhoz nem mindig elegendőek. A konszern által alkalmazott úgynevezett hierarchizálási elv a hiperlinkeken alapul. Ez azonban nem feltétlenül jó megoldás a tudományos kutatásoknál. Rene König, az Osztrák Tudományos Akadémia Bécsi Technikai Következménybecslő Intézetének (ITA) munkatársaként az Interactive Science kutatóprojektben dolgozik. A szakember és Michael Nentwich közös jelentést készítettek a Google-ről, a Goole Scholar és a Google Books programokról.
"A Google által alkalmazott úgynevezett hierarchizálási elvvel az a probléma, hogy a vállalat által felállított fontossági rangsor nem feltétlenül egyezik meg a tudományos rendszerekben lévő rangsorral. A fiatalok számára nehéz annak megbecslése, hogy melyik találat fontos és melyik nem. Sok hallgató és tudós semmit sem tud arról, hogy miként működik a Google és hogyan alakulnak ki a megmutatott keresési eredmények. A működési elv az indexálásra épül. A fő hierarchizálási elv pedig a Page Rank, amely a linkelésen alapul."
"A hivatkozásokat viszont bárki elhelyezheti, nem csak a szakértők. Ebből adódik, hogy a találatok rangsorolása nem a tudományos szempontok alapján valósul meg. A kereső használatának hatásait nehéz felbecsülni. Sokan említik például az egyetemek "elgooglesedését", amivel arra utalnak, hogy a hallgatók nem képesek helyesen értékelni az információkat és azoknak csak egy részét adják vissza" - mondta Rene König.
Az ITA munkatársa hozzátette, hogy mind az oktatók, mind pedig a diákok megszokták, hogy a mindennapokban a Google-t használják bizonyos fogalmak megtalálására. Nem a szoftver alkalmazása a probléma, hanem az, ahogy az emberek ezt teszik. A felhasználók megszokják, hogy minden gyorsan és egyetlen kulcsszó megadásával megtudhatnak.
Egy tanulmányban összehasonlították a Google Scholarral és a MetaLib keresővel dolgozókat. Megfigyelték, hogy az általában az előbbit használók gyakran megszakították a keresési folyamatokat a MetaLib esetében, ha úgy ítélték meg, hogy a kutatás túl sokáig tart. A diákok megszokták, hogy a Google minden eredményt gyorsan kiad és ezáltal azt hitték, hogy a MetaLib nem működik megfelelően. A másik problémát az jelenti, hogy a Google automatikusan felajánlja a kulcsszavak korrekcióját, erre pedig a többi program nem képes. Ráadásul a webes óriáscég keresőjének egyszerűsége is csalóka, hiszen az emberek nem tudják, hogy mi zajlik a háttérben. Sokkal több mindent kellene tudniuk a felhasználóknak a háttérben zajló folyamatokról ahhoz, hogy eldönthessék, mi történik valójában és ezeknek milyen hatása van az egyes keresési folyamatokra.
"Mindannyian túl gyorsan akarunk olyan információkhoz jutni, amelyek továbbsegítenek bennünket. Ez azonban egy kétélű kard. Egyrészt előnyös a számunkra, ha néhány közbenső lépésről nem tudunk és hatékonyabb eredményeket kapunk, másrészt viszont ez egy előválogatás, amelyet talán nem is akarunk. Ráadásul az az érzés alakulhat ki az internetezőkben, hogy tökéletesen uralják a keresési folyamatokat."
"Szükséges lenne az egyetemeken egy olyan szak elindítására, amely a Google és a többi kereső lehetőségeit, funkcióit mutatná be. Vannak olyan területek, amelyeket a keresők nem találnak meg. Ennek számos oka van: vannak például jelszóval védett dokumentumok, de az is előfordul, hogy egy fájlformátumot nem ismernek fel a programok. Éppen ezért fejlesztették ki a Google Scholart, amely kifejezetten a tudományos publikációk felkutatásában segít és az az előnye az egyszerűbb crawler-szoftverekkel szemben, hogy a kiadóknak és a könyvtáraknak köszönhetően az indexe folyamatosan bővíthető" - nyilatkozta a szakember.
Rene König végül kitért a Google Books szolgáltatás tudományra gyakorolt hatásaira. A kutató szerint ebben a kérdésben nagyon óvatosnak kell lenni, mert egy fiatal platformról van szó és különösen a szerzői jogi kérdések nincsenek tisztázva. A Google Books azonban csak amiatt, mert a könyvek online is elérhetők lesznek, még biztosan nem fogja kiváltani a könyvtárakat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szerzői jogi viták miatt számos digitalizált mű csak részben hozzáférhető.
A Google-t az egyetemek, illetve a kutatóintézetek hallgatói és oktatói is előszeretettel használják, annak ellenére, hogy a mindennapi életben megfelelő találatok a tudományos munkákhoz nem mindig elegendőek. A konszern által alkalmazott úgynevezett hierarchizálási elv a hiperlinkeken alapul. Ez azonban nem feltétlenül jó megoldás a tudományos kutatásoknál. Rene König, az Osztrák Tudományos Akadémia Bécsi Technikai Következménybecslő Intézetének (ITA) munkatársaként az Interactive Science kutatóprojektben dolgozik. A szakember és Michael Nentwich közös jelentést készítettek a Google-ről, a Goole Scholar és a Google Books programokról.
"A Google által alkalmazott úgynevezett hierarchizálási elvvel az a probléma, hogy a vállalat által felállított fontossági rangsor nem feltétlenül egyezik meg a tudományos rendszerekben lévő rangsorral. A fiatalok számára nehéz annak megbecslése, hogy melyik találat fontos és melyik nem. Sok hallgató és tudós semmit sem tud arról, hogy miként működik a Google és hogyan alakulnak ki a megmutatott keresési eredmények. A működési elv az indexálásra épül. A fő hierarchizálási elv pedig a Page Rank, amely a linkelésen alapul." "A hivatkozásokat viszont bárki elhelyezheti, nem csak a szakértők. Ebből adódik, hogy a találatok rangsorolása nem a tudományos szempontok alapján valósul meg. A kereső használatának hatásait nehéz felbecsülni. Sokan említik például az egyetemek "elgooglesedését", amivel arra utalnak, hogy a hallgatók nem képesek helyesen értékelni az információkat és azoknak csak egy részét adják vissza" - mondta Rene König.
Az ITA munkatársa hozzátette, hogy mind az oktatók, mind pedig a diákok megszokták, hogy a mindennapokban a Google-t használják bizonyos fogalmak megtalálására. Nem a szoftver alkalmazása a probléma, hanem az, ahogy az emberek ezt teszik. A felhasználók megszokják, hogy minden gyorsan és egyetlen kulcsszó megadásával megtudhatnak.
Egy tanulmányban összehasonlították a Google Scholarral és a MetaLib keresővel dolgozókat. Megfigyelték, hogy az általában az előbbit használók gyakran megszakították a keresési folyamatokat a MetaLib esetében, ha úgy ítélték meg, hogy a kutatás túl sokáig tart. A diákok megszokták, hogy a Google minden eredményt gyorsan kiad és ezáltal azt hitték, hogy a MetaLib nem működik megfelelően. A másik problémát az jelenti, hogy a Google automatikusan felajánlja a kulcsszavak korrekcióját, erre pedig a többi program nem képes. Ráadásul a webes óriáscég keresőjének egyszerűsége is csalóka, hiszen az emberek nem tudják, hogy mi zajlik a háttérben. Sokkal több mindent kellene tudniuk a felhasználóknak a háttérben zajló folyamatokról ahhoz, hogy eldönthessék, mi történik valójában és ezeknek milyen hatása van az egyes keresési folyamatokra.
"Mindannyian túl gyorsan akarunk olyan információkhoz jutni, amelyek továbbsegítenek bennünket. Ez azonban egy kétélű kard. Egyrészt előnyös a számunkra, ha néhány közbenső lépésről nem tudunk és hatékonyabb eredményeket kapunk, másrészt viszont ez egy előválogatás, amelyet talán nem is akarunk. Ráadásul az az érzés alakulhat ki az internetezőkben, hogy tökéletesen uralják a keresési folyamatokat."
"Szükséges lenne az egyetemeken egy olyan szak elindítására, amely a Google és a többi kereső lehetőségeit, funkcióit mutatná be. Vannak olyan területek, amelyeket a keresők nem találnak meg. Ennek számos oka van: vannak például jelszóval védett dokumentumok, de az is előfordul, hogy egy fájlformátumot nem ismernek fel a programok. Éppen ezért fejlesztették ki a Google Scholart, amely kifejezetten a tudományos publikációk felkutatásában segít és az az előnye az egyszerűbb crawler-szoftverekkel szemben, hogy a kiadóknak és a könyvtáraknak köszönhetően az indexe folyamatosan bővíthető" - nyilatkozta a szakember.
Rene König végül kitért a Google Books szolgáltatás tudományra gyakorolt hatásaira. A kutató szerint ebben a kérdésben nagyon óvatosnak kell lenni, mert egy fiatal platformról van szó és különösen a szerzői jogi kérdések nincsenek tisztázva. A Google Books azonban csak amiatt, mert a könyvek online is elérhetők lesznek, még biztosan nem fogja kiváltani a könyvtárakat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szerzői jogi viták miatt számos digitalizált mű csak részben hozzáférhető.
Megjelent: Sg.hu, 2010. július 21. 23:24 (http://www.sg.hu/cikkek/75814/a_google_es_a_tudomanyos_kereses)
