Franz Kafka műveinek sötét, furcsa és fenyegető hangulatát idézi az, ami most az író előkerült kézirataival történik. Egy jogi huzavona miatt még mindig nem lehet hozzájuk férni, és nem tudni, hogy a művek svájci és izraeli páncélszekrények mélyére kerülnek-e ismét, évtizedekkel az író halála után.

Ki gondolta volna, hogy az élet lemásolja a művészetet a rég halott Franz Kafka esetében is? A prágai író emlékezetes módon épített fel egy lidércnyomásra emlékeztető világ A per című művében, ahol a főhőst lassan elemésztette a bürokrácia.

Most az író eddig kiadatlan kéziratai miatt is per lesz, és a jogi huzavona a világhírű regény hangulatát idézi. A múlt héten egy izraeli bíróság döntése nyomán Tel Avivban és Zürichben kinyittatták azokat a páncélszekrényeket, amelyek az eddig soha nem látott Kafka-kéziratokat rejtették. Két idős nő, aki azt állítja, hogy anyjuktól örökölték a műveket, ezt sokáig megpróbálta megakadályozni.

"Kafka a kisujjából ki tudott volna rázni egy ilyen történetet. Próbálsz valamit csinálni, baj lesz, és sehol a megoldás" - kommentálta az esetet Sara Loeb, aki két könyvet is írt Kafkáról.

A kéziratokat mindkét városban irodalomszakértők vizsgálják át, és arra számítanak, hogy művészi és pénzügyi értelemben is felbecsülhetetlen kincsre bukkantak. Azt, hogy miről is szólnak a Kafka-dokumentumok, egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy több regény kézirata és levelek voltak a széfekben. Előfordulhat, hogy több befejezetlen írás végét is a széfek rejtették, és ha publikálják őket, akkor teljessé válhat a Kafka-életmű.

A kérdés csak az, mikor, mert a kéziratok tulajdonjogáról az izraeli bíróságnak kell döntenie. Kafka zsidó származása miatt az Izraeli Nemzeti Könyvtár is jogot formál a papírokra.


A peres ügy kulcseleme Kafka barátja és kiadója, Max Brod végrendeletének értelmezése. Kafka 1924-ben, tüdőbajban hunyt el, és nem sokkal előbb Brodra hagyta műveit. Azt kérte tőle: a kiadatlan írásokat égesse el. Brod azonban erre nem volt hajlandó, és így láthatott napvilágot A per, A kastély és az Amerika. 1938-ben a nácik elől az akkori Palesztinába menekült Brod több kiadatlan szöveget is magával vitt. 1968-ban meghalt, és ezeket titkárnőjére hagyta azzal, hogy azokat adja át egy tudományos intézetnek.

Esther Hoffe azonban ehelyett 40 éven át Tel Aviv-i lakásában és bankszéfekben tartotta a papírokat. 1988-ban a Sotheby's árverésén eladta A per eredeti kéziratát közel kétmillió dollárért. Három éve meghalt, és a Kafka-papírokat két lánya örökölte. Mivel ők nem voltak hajlandók átadni azokat, az Izraeli Nemzeti Könyvtár panaszt emelt, amiért nem hajtották végre az erről rendelkező végrendeletet.

A Hoffe-nővérek ügyvédje szerint azonban Kafka kiadója valójában titkárnőjére bízta, kinek adja a dokumentumokat. A papírokat a Német Irodalmi Archívum is szeretné megszerezni, és erről tárgyalásokat folytat a Hoffe-nővérekkel.
InfoRádió / Szvetnik Endre
Megjelent: Inforádió.hu, 2010. július 22., csütörtök 18:00 (http://inforadio.hu/hir/tudositoink/hir-368076)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 3016 vendég és 0 tag böngészi