2010. 04. 20.
Az Alkonyat-sorozat a kerülendő könyvek listáján Amerikában
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:20
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2197
Stephenie Meyer vámpíros ifjúsági bestseller sorozata, az Alkonyat az ötödik helyre került azon a listán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) készít évente a tartalmuk miatt gyerekek számára kerülendő könyvekről. Korábban a varázslóvilágban játszódó Harry Potter-regényfolyam szerzője, J. K. Rowling is előkelő helyet foglalt el munkáival a nem ajánlott könyvek sorában, de 2009-ben egy könyve sem jutott be a tíz legkárosabbnak tartott közé. A vámpírokról és kamaszkori szerelemről szőtt Alkonyat-regényeket főként szexuális tartalmuk és természetfölötti szereplőik miatt kifogásolta az ALA.A lista első helyét egyébként Lauren Myracle IM-regénysorozata foglalta el, mivel a könyvtárszövetség szerint a meztelenség bemutatása, a nyelvezet és a kábítószerekkel kapcsolatos tartalom miatt nem valók gyerekek kezébe. Az And Tango Makes Three, ami egy éve még a toplistát vezette, most a második lett. Peter Parnell és Justin Richardson könyve két fiúpingvinről szól, akik "örökbe fogadnak" egy kispingvint. A tiltott könyvek között a harmadikként emelték ki Stephen Chobosky The Perks of Being a Wallflower című művét merőben családellenes tartalma, a kábítószerek, az öngyilkosság és a homoszexualitás ábrázolása miatt. Az ALA listáján rendre szerepel még J. D. Salinger Zabhegyező vagy Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című regénye is. A tilalmi listára, amely a szülőket és oktatókat inti óvatosságra, 2009-ben 460 kötet került fel. Ez az előző évhez képest több mint ötven könyvvel kevesebb, az összehasonlításból pedig kitűnik, hogy 81 könyv kikerült a kerülendők közül. A könyvtárszövetség számára az iskolák vagy könyvtárak írásban juttathatják el egy-egy könyvvel kapcsolatban felmerült kifogásukat. A tiltólistára a elsősorban a szexualitás bemutatása, durva nyelvezet vagy nem kiskorúaknak való tartalom miatt kerülnek fel a könyvek.
2010. 04. 20.
10 éves a Ráday utcai könyvfesztivál
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1995
Interjú Orbán Györggyel, a fesztivál fõszervezõjével
Orbán György: Tíz évvel ezelõtt a Ráday Könyvesház vezetõjeként úgy képzeltem el, hogy az Ünnepi Könyvhét szempontjából is kívánatos, ha egyszerre több helyszínen kerül sor könyvheti rendezvényre, ezért szerveztem a Ráday utcában könyvfesztivált. A mostani kerek évforduló kapcsán elmondhatom, sikerként értékelem, hogy sikerült fenntartanunk a könyvfesztivált, ugyanakkor el kell ismerjem, hogy egyfajta „mellékhelyszínként”, nem tudott tömegeket vonzani, s nem alakult ki érdemi együttmûködés a központi és a többi helyszín között.– Mi ennek az oka?
Akkoriban se a könyvpiaci szereplõk, se a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése (MKKE) nem gondolta úgy, hogy bõvíteni kellene. Tehát nem született olyan szakmapolitikai döntés, hogy fontos lenne a könyvünnepet tematikai, vagy más elképzelés szerint „szétteríteni” a városban. Az, hogy az írók boltja elé kiraktak egy asztalt néhány székkel, nem tekinthetõ komoly könyvheti helyszínnek. Más szempontból persze érdekes, mert komoly emberek beszélgetnek egymással, de mint vásári helyszín, helyszín nem volt jelentõs. Párhuzamosan születtek már és vannak is helyszínek, ezek egy része elhalt, mások születtek, de az elmúlt tíz év tapasztalatait, s a jelentõsen megváltozott piaci viszonyokat, figyelembe véve ismét ideje, hogy egy nagyon sokszínû, gazdag kulturális programot kínáló új könyvheti fesztivállal ismét bejelentkezzen a Ráday utca.
2010. 04. 20.
Hogyan ne írjunk könyvet a vietnami háborúról?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:07
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2078
Ahogy időben távolodtunk a rendszerváltozástól, úgy nőtt a "veszély", hogy egy szép napon egy magyar szerző ír könyvet a vietnami háborúról: Joseph Pozsgai "A vietnami háborútól az iraki katasztrófáig" című munkája csupán egy félresikerült próbálkozás.Mivel Pozsgai József kétségkívül magyar, mondhatnánk, hogy könyve a bevezetőben említett kategóriába tartozik, vagyis egy magyar szerző könyvet írt a vietnami háborúról. Ezt mégsem jelenthetjük ki teljes határozottsággal. Egyrészt azért nem, mert a könyv a maga módján Irakkal és egyebekkel is foglalkozik, másrészt, mert magyar kiadása valójában a német nyelvű eredeti fordítása, ami az egész szövegre rányomja a bélyegét.
Ha persze Pozsgai könyvével akár csak egyetlenegy, a vietnami háború történetét magas színvonalon és objektív módon feldolgozó, magyar nyelvű történettudományi munkát szembe tudnánk állítani, akkor ez a mű is „beleférne.” Így azonban a magyar olvasóknak egy olyan könyvből kell megismernie a témára vonatkozó, itthon szinte teljesen újnak számító információkat, amely sem magas színvonallal, sem objektivitással nem dicsekedhet.
Ez a két körülmény pedig sokat levon abból az eszmei értékből, amelyet a könyv Magyarországon újszerűnek számító megközelítése okán nyerhetett volna. Pozsgai ugyanis itthon elsőként mutat rá, hogy a vietnami háború története kizárólag a szovjet–kínai konfliktus kontextusában értelmezhető. A háború lefolyását és kimenetelét döntően meghatározó antagonizmus nem a Szovjetunió és az Egyesült Államok hidegháborús szembenállása, hanem a Szovjetunió és Kína közötti hatalmi harc volt. Érvelésének részletei azonban a legtöbbször súlyos tévedések.
2010. 04. 20.
Megnyílt a Tat Galéria
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2570
2010. 04. 20.
Asimovtól Határ Győzőig
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:55
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2579
Avagy egy hely, ahova minden írónak el kell zarándokolni
(egy könyves sikersztori)
Számos épületünk és kihasználatlan kulturális terünk van szerte az országban, amit különféle okokból nem használunk eléggé. Legtöbbször nem tudunk róluk, vagy nincs rá pénz. Ilyen patinás tér az Írószövetség könyvtára, ahova több okból is érdemes elzarándokolni: történetesen egy éve újranyílt, és egyedülálló irodalmi gyűjteménye van, a magyar írói világ egyik autentikus központja. Egyes legendák szerint például a kisterem egyik asztalán ravatalozták fel Szabó Lőrincet, méghozzá olyan asztalon, amelyet iparművészek terveztek és készítettek kifejezetten a könyvtár számára még 1953-ban. De itt volt könyvtáros Nagy Gáspár évekig. Az itt lévő könyvekből a magyar irodalom története áll össze. A sorok közt járt-kelt számos magyar író. Szinte mindenkinek van egy sztorija a könyvtárról. Közel 110 ezres az állomány, további 70 ezres tétel rejtőzik a Postás-raktárban, és 120 ezer folyóiratból válogathatunk, a Nyugattól a Holmiig.
2010. 04. 20.
Jó vagy rossz az e-könyv?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:50
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2009
Pro és kontra érvek tömkelege jelent már meg a nyomtatott könyvekkel és az elektronikus változatokkal kapcsolatban. Léteznek olyan kortárs művek is, amelyek már kizárólag elektronikusan "jelentek meg".Tényleg kiszorulhat a piacról a papír alapú könyv?
Ellentmondásos információk keringenek a nyomatott könyvek eladásairól (a legtöbb helyen mégis az olvasható, hogy a 2009-es eladások gyér fellendülést mutatnak), de úgy tűnik, hogy az elektronikus könyvek forgalma stbailan emelkedik.
Jobb-e az e-könyv, mint a papír?
Az e-könyv pártiak legnagyobb érvei közé tartozik a helytakarékosság. Vitathatatlan, hogy egy átlagos, nagyjából B5-méretű könyv formátumának megfelelő e-book olvasóban több ezer, (vagy akár tízezres nagyságrendű) könyv fér el, ráadásul bárhová magunkkal vihetjük. Csodás dolog a zsebünkben egy komplett könyvtárral sétálni. Az elektronikus termékek fejlesztői eredetileg elsősorban a diákokra gondoltak, a terv szerint a tanulást hivatott megkönnyíteni az e-könyv rendszer.
2010. 04. 13.
Hetvenéves a Nobel-díjas író
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:28
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2076
A magány és az utazások elbeszélője
Az irodalomba 23 évesen robbant be, A jegyzőkönyv című regényéért megkapta a rangos Renaudot-díjat. Tanított az Egyesült Államokban, majd 1967-ben katonai szolgálatát Thaiföldön töltötte, ahonnan csakhamar távoznia kellett a gyerekprostitúció elleni tiltakozása miatt. Mexikóba vezényelték, ahol elmélyült az indián mitológia és a történelem tanulmányozásában, doktori disszertációját is e témában írta. 1970 és 1974 között a panamai dzsungelben élt az embera és waunana indiánok között, és e négy év tapasztalatai egész világlátását, életfilozófiáját átformálták. Ezt követően felváltva tartózkodott Franciaországban, az Egyesült Államokban és Mauritius szigetén, és különböző egyetemeken tanított.
2010. 04. 13.
Körkép a 17. Budapesti Könyvfesztivál előtt - Palatinus Kiadó
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:24
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2202
Litera: Vannak olyan könyveik, amelyek megjelenését kifejezetten a Fesztiválra időzítették?
Reményi József Tamás: Két kortárs szerzőnk új kötetét eleve a Fesztivál ünnepi alkalmára terveztük, hisz’ mindketten a közönség kedvencei: az épp áprilisban ötvenéves Háy Jánosnak az elmúlt években született versei Egy szerelmes vers története címmel jelennek meg (nem helyesírási hiba: a vers szerelmes); Tasnádi Istvánnak pedig négy drámáját gyűjtöttük egybe, az elmúlt színházi évadok – díjakkal is elhalmozott – nagy sikereit (Finito, Tranzit, Fédra fitnesz, Kupidó).
A kiadó profilja, orientációja mennyire jellemzően érhető tetten az ünnepi kínálatban?
A teljesebb kínálatot – amelybe hagyományosan az Örkény-életműsorozattól a nyári olvasnivalókig sok mindent belesűrítünk - az idén is a Könyvhétre tartogatjuk.
2010. 04. 13.
Mit csinál most? É.Szabó Márta?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 5939
A dolgok sokszor a véletlenen múlnak. É. Szabó Márta kicsi lány korában felmászott a padlásra és kutakodni kezdett a régi holmik között. És milyen jól tette! Rátalált ugyanis a nagy mesemondó, Benedek Elek újságjára, a Cimborára.
- Hát bizony régen volt, amikor a padláson bujkálva felkutattam az Én Újságomat és a Cimborát. Nagyapám Vörösberényben volt igazgatótanító és kántor, de az ötvenes években nem volt tanácsos az unokájának ezekkel az újságokkal dicsekedni, elég sok tanfelügyelő járt felénk. Én azért megtaláltam a megoldást, és emlékszem, az igazi irodalomra, az olvasás szeretetére, a költészet varázsára először ezek az újságok hívták fel a figyelmemet. Nemcsak az én nagyapám, de Elek apó is nagyon értett a gyerekekhez, úgyhogy csodálatos gyerekkorom volt, mert a legfontosabbat, a kíváncsiságot tökéletesen kifejlesztették bennem! Aztán a hetvenes években már hivatalosan is vállalni lehetett, hogy én Benedek Elek útját szeretném járni, és Cimbora lesz a gyerekeknek készülő műsorom címe.
2010. 04. 13.
Szelíd könyvrongálók
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:13
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2533
Képzőművészek adnak új esélyt az „értékükön túlmutató példányszámban kiadott” műveknek. Az újrahasznosítást a könyvek sem kerülhetik el: a BookArt akció képzőművész ötletgazdája arra buzdít, nyugodtan firkáljuk össze az általunk értéktelennek tartott könyveket, majd hagyjuk ott őket egy antikváriumban vagy könyvtárban. A lényeg a játék és a közösség. És persze a könyvek.
– A kiindulópont alapvetően a könyvek szeretete, akármennyire úgy tűnhet is, hogy ez könyvrongálás. Nagyon szeretem a könyveket, írtam kritikákat, grafikusként több könyvborítót is terveztem. A BookArt ötletét is a könyvszeretet motiválta: a lényeg, hogy az emberek a nem használt, esetleg értéküket vesztett köteteket újra a kezükbe vegyék, járjanak könyvtárba, anitkváriumba – mondja a BookArt kitalálója, Császár Norbert grafikus-dizájner.
A képzőművész a könyvek összefirkálására – vagy ha úgy jobban tetszik: kidekorálására, sőt, átalakítására – szeretné rávenni az erre nyitott közönséget. Nemcsak a grafikusokat és művészeket, hanem a könyvbarátokat és minden rajzolni szerető olvasót. Nincsenek kőbe vésett szabályok: „a lényeg, hogy válassz egy könyvet, dekoráld ki, és indítsd útjára”. A könyveket aztán az akcióhoz csatlakozó antikváriumokban lehet otthagyni, ahonnan az újdonsült tulajdonos egy jelképes összegért haza is viheti őket.
Úgy tűnik, sokan szeretnek firkálni, hiszen a kezdeményezésnek azonnal híre ment. Az akció az interneten szerveződik, a blog mellett leginkább a Facebook közösségi oldalon, ahol az indulás után eltelt pár nap alatt több mint 1200 rajongója lett a csoportnak, és jelentkeznek a könyvtárak, antikváriumok is. A szervező szerint egy probléma van csak a hirtelen nyilvánossággal: kevés volt az idő, így egyelőre nincsenek könyvek. Ez az apró gond viszont remélhetőleg hamarosan megoldódik, hiszen egyre több képzőművész és amatőr „könyvhacker” csatlakozik az akcióhoz.
A BookArt résztvevői az „értékükön túlmutató példányszámban kiadott” könyveknek szeretnének egy új esélyt adni – foglalja össze Császár az akció lényegét. Igaz, hogy végül is összefirkálják őket, mégis: a rajzolók, majd az olvasók újra belelapoznak a kötetbe, amely ezáltal ismét életre kel. Alapelv ugyanis, hogy senkinek az érzékenységét nem szeretnék megsérteni. A szervező elsőként az MSZMP Központi Pártbizottságának Vagyunk az ifjú gárda című 1975-ben kiadott kötetét használta fel. A könyv 45 ezer példányban jelent meg, tehát maradt még belőle 44 ezer 999 példány, vagyis: nem kell félnünk, hogy valamiféle könyvtörténeti kuriózum veszne el.
A kidekorált könyveket Császár Norbert szerint leginkább átalakított könyvként lehetne definiálni: a funkcióját megtartja, mégis másként kezd működni. Az a lényeg, hogy ne legyen könyv többé: akadjon meg az olvasás folyamata, és a könyv innentől kezdve csak művészeti alkotásként létezzen. A BookArt egyrészt a könyv formájú képzőművészeti alkotások, művészkönyvek, vagyis az artbook elnevezés megfordítása, másrészt a street artra is rímel.
– A street arthoz hasonlóan én is azt vallom, hogy a művészet nemcsak egy szűk kör megnyilvánulása kell legyen, hanem szélesebb közönséghez kell szólnia. Bárki részt vehet: ez egy izgalmas játék – árulja el Császár Norbert.
A firkálás, rajzolás, hímzés, vagy akár ollóval való átalakítás, vágás persze nem mindenkinek tetszik akkor, ha az alapanyag épp egy könyv. A szervező is tisztában van azzal, hogy sokan könyvrongálásnak tartják az effajta átalakítást. Akad, aki szerint a BookArt olyan, mintha egy festmény vásznára egy újabb képet festenének. A grafikus szerint viszont nem ez történik, hiszen nem égetik el az összes példányt, nem teszik tönkre magát a művet, mint egyedi műalkotást.
Olyan ez, mintha egy festmény digitális reprodukcióját egy másik művész használná fel egy montázshoz vagy kollázshoz. Inkább megtisztelő, mint meghökkentő. Eddig két könyv kelt el. Császár Norbert alkotása mellett a Tóth Fannié. Ő Claire Kenneth egyik könyvét dekorálta saját ízlése szerint: – Akitől kaptam, biztosított róla, hogy ez egy igazi ponyvaregény, tehát nem kár érte – mondta Tóth. De a betűkre még így se rajzoltam, hátha az, akihez kerülni fog, kedvet kap az olvasáshoz.
Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 10. (http://nol.hu/kult/szelid_konyvrongalok_)
2010. 04. 13.
Erdélyi címerek a cívisvárosban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:11
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2329
Debrecen – Erdélyi fejedelmek címeradományaiból készült válogatást mutat be az a nemzetközi vándorkiállítás, amely április 14-
Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Nagykároly után április 14-
A válogatás több szempontból is egyedülálló: a hat közgyűjtemény (Magyar Országos Levéltár; Hajdú-
A kiállítás ünnepélyes megnyitóját április 14-
INFO: További információ a kiállítás folyamatosan bővített honlapján: armales.unideb.hu
2010. 04. 13.
Egy szabad ember: Márai Sándor
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:07
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2082
Gyorsvizitem a milánói könyvesboltokban és antikváriumokban (a Castello Sforzesco környékén) így festett: - Jó napot! - mondtam.
- Jó napot! - mondta az eladó. - Magyar írótól van könyvük?
- Hogyne volna - felelte az eladó, elcsoszogott, majd visszatért három Máraival.
- Más nincs? - kérdeztem.
- Hogyne volna - felelte az eladó, elcsoszogott, majd visszatért három másik Máraival.
Márai külföldi sikerének titkát nehéz megfejteni. Mert míg a magyar olvasó elsősorban a memoár jellegű írásokat (Egy polgár vallomásai; Föld, föld!...; Naplók), esetleg a Füves könyvet tekinti az életmű csúcsának, addig külföldön főként regényeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Ő maga nem szerette, s megfilmesíteni sem engedte A gyertyák csonkig égnek című regényét, halála után mégis éppen ez a mű teremtette meg az európai Márai-kultuszt (színpadi változatát például a londoni Duke of York's Theatre mutatta be, az Oscardíjas Jeremy Irons főszereplésével; az azonos című hangjátékot pedig a BBC-Radio 3 tűzte műsorára).
2010. 04. 13.
A neten mentik a zsidó könyveket
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 19:49
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2142
A központ létrehozója, Aaron Lansky a 21. századi technológia segítségével kívánja feltámasztani azt a zsidó nyelvet és kultúrát, amelyet a 20. században csaknem megsemmisített az elnyomás, az üldöztetés és a tömeggyilkosság.
A német és a héber nyelv keveredéséből kialakult jiddis ezer éven át az európai zsidók beszélt nyelve volt, a 20. század elején pedig a zsidó drámaírók, költők, írók és zenészek számára is fontos kifejezési eszközzé vált. Csakhogy a hatmillió zsidót megsemmisítő náci holokauszt, majd a szovjet üldöztetés és a zsidók tömeges kivándorlása nyomán a jiddis elvesztette azt a szerepét, amelyet az európai eredetű askenázi zsidóság közös nyelveként töltött be.
Aaron Lansky az elmúlt harminc év során a világ minden részén kutatott jiddis könyvek után a szemetesládákban, a padlásokon, a zsinagógák pincéjében, miközben egyre kevesebb zsidó képes megérteni ezt a nyelvet.
2010. 04. 13.
Papír- és vízjeltörténeti kiállítás az OSZK-ban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 19:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2178
 |
|
Mona Lisa vízjelű merített papírt mutat Pelbárt Jenő kurátor Sólyom László köztársasági elnöknek |
2010. 04. 13.
Dedikált "dzsungelkönyvet" találtak egy brit könyvtárban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 19:28
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1895
Rudyard Kipling legismertebb művének, A dzsungel könyvének egy dedikált példányára bukkantak egy brit könyvtárban. A szerző első lányának ajánlotta könyvét, annak első kiadásából egy példányt. "Ez a könyv Josephine Kiplingé, apja neki írta. 1894, május." Ennyi az ajánlás. Kipling nem, írta alá, de a kézírás alapján biztos, hogy a dedikáció - is - az ő "műve". Josephine hatévesen meghalt, tüdőgyulladás végzett vele. A dzsungel könyvét "könyvdzsungelben" találták: Wimpole Hall könyvtárában, amikor lajstromozták az összes ottani kötetet. A településen élt Kipling másik lánya, Elsie 1938 és 1976 között - adta hírül a Times című brit lap.2010. 04. 13.
A jó vers csöndben terjed
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. április 13. kedd, 19:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2419
– Tanár úr szerint milyen eséllyel indulnak manapság a versek?
– Egyre kevesebb. A képek uralta kultúrában az olvasás háttérbe szorul. A mai középiskolás korosztálynak többnyire nem könyvélményei vannak, hanem tankönyvélményei. Nem „szép irodalmat" olvasnak, hanem szövegeket. Könnyű lenne a mindent elborító interaktív kultúrát okolni, amely gyorsan elolvasható, rövid szövegeket tesz a gyerekeink elé, de sajnos ezt a folyamatot erősíti az az oktatási rendszer is, amelyben – ha csak ötlet szintjén is – felmerülhetett a kötelező olvasmányok rövidítése. Ami egyenértékű az irodalom gyilkolásával. Mert az irodalom – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – nem csak tartalom. Az irodalmi alkotás olyan tükör, amelyben benne van írójának arca, lelke, szívének dobbanása. A versben ott van a stílus, a nyelv szépsége, burjánzása, elhalása, és az erő, amely nem tanítható meg kivonatokból. Ahogy a vers szépsége, a novella gyönyörűsége sem építhető fel csak tankönyvélményként.
– A könyvpiacot a fiataloknak szóló regények uralják. Ezek szerint mégiscsak olvasó generáció a mostani tizenéveseké. Sőt, talán a versek sem maradnak el, csak most már dalszövegeknek hívjuk őket.
– Utóbbi miatt én magam nem panaszkodom. Igényes dalszövegek is vannak. Adamis Anna, Bródy, vagy a Quimbyvel ismertté vált Kiss Tibor néhány dalszövege kötetben is megállná a helyét. Ami pedig az olvasást illeti, kétségtelen, hogy a mai tizenévesek sokat olvasnak: lektűrt, tudományos fantasztikus regényeket és angolszász ponyvát. De nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk: a szöveg nem biztos, hogy szépirodalom. Porladó nyelvünk rá a bizonyíték.
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 2644 vendég és 0 tag böngészi
