2010. 03. 24.

Itt a nagysikerű képregénykötet második része!

Homokot a szemnek - Neil Gaiman magyarul mesél

A napokban kerül a boltokba a világszerte elismert fantasy-szerző, Neil Gaiman Sandman sorozatának második kötete. Ennek kapcsán kicsit utánajártunk a szerző munkásságának.


„… hát mit gondolsz, ki vagy te, kicsi szellem?”


Ott látta meg a napvilágot, ahol  könnyű meséset álmodni a ködben: Neil Richard Gaiman 1960-ban született az angliai Portchesterben. Eleinte újságírásból él, kritikusként működik, rock-bandákat filéz. Aztán 1987-ben barátjával, a festő-grafikus Dave McKeannel közösen megalkotja a Violent Cases - t (Erőszakos Ügyek), mely vitathatatlanul az egyik első üveg hatvanfokos szilvapálinka az addig leginkább csak tejhez meg kakaóhoz szoktatott comics életében. Ebben a füzetben egyesül minden, amit Gaiman a felnőtt képregényről gondol: sehol egy szuperhíró, a színek szabadságoltak, McKean, a kezdettől örök alkotótárs egy hiperaktív, zsírkrétafetisiszta óvodás ravaszságával ollózza fecnikre a családi fényképalbumot… pedig csak egy négyéves kisfiú és egy öregember kvaterkája ez, laza ötven oldalon.


2010. 03. 24.

Internet Fiesta a könyvtárakban

Adatbázis-bemutatókkal, foglalkozásokkal, internetes játékokkal várják az érdeklődőket március végéig a könyvtárak az Internet Fiesta 2010. elnevezésű programsorozaton.  

Az idei rendezvénysorozat célja bemutatni, hogy az internet segítségével milyen új közösségek, együttműködések hozhatók létre. A programhoz csatlakozó könyvtárak az internet gazdagságát, a technológiák sokrétűségét akarják megismertetni a nagyközönséggel - közölte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) az MTI-vel. 

A programokban kiemelt szerepet kap a világháló közösségépítő hatása, a személyes kapcsolatok létrejöttét, az önkifejezést és a közös munkavégzést megkönnyítő újfajta eszközök - például az Iwiw, a Facebook, az internetes napló, a GoogleDocs - népszerűsítése, valamint a Web2-es alkalmazások megismertetése.


2010. 03. 23.

Idén is lesz Nagy Könyvelhagyó Nap

Forrás:  BookCrossing

Két éve indította útjára az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár a népszerû könyvelhagyó (Bookcrossing) mozgalom magyarországi változatát (errõl itt olvashatsz bõvebben), azóta több mint 2800 kötet "veszett el", vagyis került bele a könyvelhagyók körforgásába. A születésnapot a tavalyi évhez hasonlóan most is programokkal, játékkal ünneplik a szervezõk március 25-én, a Nagy Könyvelhagyó Napon. A cél, hogy most is sok könyvszeretõ ember veszítse el egy kedves könyvét, hogy aztán más megtalálja, és elolvashassa, és persze, hogy az akció révén azok is felfigyeljenek a játékra, akik korábban nem hallottak róla. Az akcióba bárki, bárhol bekapcsolódhat egy elveszítendõ könyvvel. Dolga csak annyi, hogy regisztrálja a kiválasztott kötetet a honlapon, letöltse az elveszítõ nyilatkozatot, és beragassza a könyvbe. Hat kiadó jóvoltából az akcióba bekapcsolódott tizennégy hazai könyvtárban - például a FSZEK Központi Könyvtárában is - március 25-én biztosan lesznek elhagyott könyvek. Idén online játék is kapcsolódik az akcióhoz: a szervezõ orosházi Justh Zsigmond Könyvtár ismert bloggereket kért föl arra, írjanak egy-egy bejegyzést egy kedves könyvükrõl, amit aztán az olvasók - elolvasásra, majd újbóli elveszítésre - meg is nyerhetnek (itt követheted a játék jelenlegi állását). Orosházán plusz programok is lesznek: március 24-én az orosházi Városi Kórházban önkéntes könyvelhagyók akcióznak, március 25-én pedig beszélgetések és elõadások lesznek az orosházi könyvtárban.


2010. 03. 22.

A díjazottakat kérdeztük IX.

A sorozat utolsó interjúját olvashatják. Benne Balázs Attila írót, rádiós szerkesztőt (József Attila-díj), Beck András esztétát-irodalomkritikust (Balassa Péter-díj) és Petőcz András író-költőt (Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje) kérdeztük.

Óne kauzalitás
BALÁZS ATTILA - József Attila-díj
 
 
Egy más, egykoron a magyarországihoz képest egykor szabadabb, a jugoszláviai-kultúra volt az otthonod. Aztán a kilencvenes évek eleje óta Budapesten élsz. Mi az, bármit szóba hozhatsz irodalomtól szemetes zacskókig, amit ennyi idő alatt sem tudtál megszokni itt?
 
Nem tudom megszokni, hogy jobboldalt van a volán. Jó, ez vicc. De agyamra megy ez a befészkelődött rosszkedv, a sajátoméval együtt, ezért némi idegesítő célzást érzek abban is, amikor a kurva az utcán megkérdi: van-e kedvem? Agyamra megy, ha csak akkor érzünk némi örömöt, amennyiben kipurcan a szomszéd tehene. Agyamra megy, hogy a kutyaszart nem lehet pénzzé tenni, meg a falra hányt bablevest. Agyamra megy, hogy mindenki lop, és hogy a kéregetők között ilyen sok az önérzetes. Utálom, hogy múlt heti maradék hús kunnyad a hortobágyiban, s hogy a Hegedűs Gyula utcában nincs éjjel nyitva a burekos. Miként utálom azt is, amikor a vonalka alá ügyeskedik az amúgy is csak négy decis sört (száradna le a pörcük). Az se vidámít, hogy az íróválogatottal nagyobb sikereket érünk el, mint a profi focistáink, meg az, hogy a Darvasi Laci elvitte előlem a Rotaryt, pedig én legalább felét az összegnek benyomtam volna a dohányzás elleni kampányba (oh, persze!), a többit meg a Bandiéknak a lömöpöbe. Amúgy viszonylag gyorsan megszoktam itt, amit meg hátrahagytam, arról most nem nagyon.

2010. 03. 22.

45 év után vitte vissza a könyvet a titokzatos olvasó

Egy brit könyvtár alkalmazottai postaládájukban olyan könyvet találtak, amelynek kölcsönzési ideje 45 éve lejárt.

Gyakran előfordul, hogy késve viszik vissza a könyvtárba a kivett műveket, de mégsem majdnem félévszázaddal. Egy brit könyvtár alkalmazottait ugyancsak meglepte, hogy postaládájukban olyan könyvet találtak, amelynek kölcsönzési ideje 45 éve lejárt.
Nigel Kneale minden bizonnyal lebilincselő kötetét, amelynek címe Quartermass and the Pit, 1965. október 15-én kellett volna visszavinni. A mű első kiadásának egy példányáról van szó, amely a Penguin kiadó gondozásában jelent meg - számolt be a szokatlan esetről pénteken Alison Lawrie, a dinningtoni könyvtár alkalmazottja.
A feledékeny kölcsönző személyét homály fedi, mert a könyvtár nyilvántartása nem nyúlik vissza ilyen hosszú időszakra, és a feladó sem levelet, sem magyarázatot nem mellékelt a kötethez. "Örömmel vennénk, ha az, aki visszaszolgáltatta a könyvet, jelentkezne, hogy megtudjuk, ki áll a történet mögött" - mondta Lawrie. Elárulta azt is, a titokzatos feladónak nem kell aggódnia amiatt, hogy súlyos büntetést kell leszurkolnia.
Forrás: MTI

2010. 03. 19.

Anne Frank utolsó meséi

Márciusban jelenik meg hollandul a most 71 éves Berthe Meijer visszaemlékezése, melyben azt is leírja, miként mesélt Anne Frank rendszeresen a koncentrációs táborban lévő kicsiknek, hogy elterelje figyelmüket a szörnyűségekről.

Meijer 6 évesen lett a bergen-belseni tábor lakója, itt találkozott Anne Frankkal, akit családjával kétéves rejtőzködés után Amszterdamból hurcoltak el. A hamarosan napvilágot látó visszaemlékezésnek csak néhány oldala foglalkozik Anne Frankkal, ám a szerző az Élet Anne Frank után címet adta könyvének, mert ott folytatja a holokauszt áldozatainak történetét, ahol a híressé vált napló abbahagyta.

"A választóvonal az, ahol az Anne Frank naplója véget ér, mert utána egy nagy fekete lyukba esünk" - mondta el az Associated Press amerikai hírügynökségnek amszterdami otthonában Meijer.

2010. 03. 19.

Hozzáférhetővé teszik az Országgyűlési Könyvtár dokumentumait

Mintegy kétmillió oldalnyi jogforrás, országgyűlési dokumentum és szakirodalom válik hozzáférhetővé az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár elnevezésű projektjének eredményeként – tájékoztatott az Országgyűlés Sajtószolgálata szerdán.

Az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap 200 millió forintos támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy hozzávetőleg kétmillió oldalnyi könyvet és időszaki kiadványt, történeti országgyűlési dokumentumot, jogforrást, valamint jogi, történettudományi és politikatudományi szakirodalmat digitalizáljanak – áll a közleményben.
A szerzői jog által nem védett dokumentumok szabadon hozzáférhetők lesznek, a szerzői jogvédelem alatt állókat pedig dedikált könyvtári hálózaton érhetik el magyarországi könyvtárakban. A projekt biztosítja az Országgyűlési Könyvtár állományának védelmét is, a jövőben az olvasók által igényelt másolatokat ugyanis nem az eredeti dokumentumról, hanem a digitális másolatokról készítik. A digitalizálandó állomány 36 százaléka könyv (lexikonok, adattárak, monográfiák, tanulmánykötetek), 31 százaléka jogforrás (1945 előtti döntvények, közlönyök és egyéb hivatalos lapok), 24 százaléka időszaki kiadvány (jogi, politikatudományi és történettudományi folyóiratok), 9 százaléka pedig történeti országgyűlési dokumentum (jegyzőkönyvek, naplók, irományok, költségvetések, zárszámadások).
A dokumentumok kétharmada 1945 előtti. Az alkalmazott OCR-technológia révén a dokumentumok úgynevezett kétrétegű pdf-ben lesznek tanulmányozhatók, azaz az olvasók egy, az eredeti művel megegyező képet látnak, ugyanakkor lehetőségük nyílik a szövegben való keresésre is.
(MTI)
Megjelent: Magyar Nemzet Online, 2010. március 17. 15:38 (http://www.mno.hu/portal/701449)

2010. 03. 18.

A díjazottakat kérdeztük IV.

A litera kérdéseire József Attila-díjasok válaszoltak: Fekete Vince író, költő, műfordító, irodalomszervező, Cserna-Szabó András író és Marék Veronika gyermekkönyvíró-grafikus.

Itt élek a végeken
FEKETE VINCE - József Attila-díj

Mekkora jelentősége van egy magyarországi díjnak az erdélyi irodalom körein belül?

Mint minden díjra, ha csak egy röpke pillanatra is, de felfigyelnek a szakma képviselői, az írók, költők (azok, akik megkapták, és azok is, gondolom, akik még nem kapták meg); és természetesen az érdeklődő olvasók is. És ez nálunk, Erdélyben sincsen másképpen. Egy kicsit megszellőztetik a lapokban errefelé is; olyanok is gratuláltak a napokban, akiknek fogalmuk sem volt, hogy mi is az a József Attila-díj; csak annyit tudtak, hogy Budapesten adják, és ha már Budapest, akkor szerintük a Parlament, és ha Parlament, akkor miniszterelnök, és persze március 15-e. Még olyan valaki is volt, aki a Kossuth-díjjal tévesztette össze, és enyhe csalódás volt számára, amikor kiderült, hogy ez csak egy J.A.-díj. De azért – a kósza kivételektől eltekintve – a József Attila-díjnak szép fénye van még Budapesttől majdnem 800 kilométerre, a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű (17ezer a 18ezerből) városkájában, Kézdivásárhelyen is.


2010. 03. 18.

Felkerülnek a netre Grisham sikerkönyvei

John Grisham

Elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi korábbi összes sikerkönyvét az amerikai regényíró.

Megadta magát a korszellemnek, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi korábbi összes sikerkönyvét John Grisham amerikai regényíró. Több mint egy évvel az első kósza hírek után, hogy Grisham műveit a világhálón is terjeszteni fogják, a Random House kiadó kedden hivatalosan is bejelentette: mostantól a szerző mind a 23 könyve megvásárolható e-szövegként.

"John Grisham minden idők egyik legnagyobb mesemondója" - hangsúlyozta Sonny Mehta, a kiadóvállalat Knopf Doubleday Publishing Group részlegének elnöke és főszerkesztője közleményében. "Jelenleg ez az egyik legizgalmasabb e-könyvkísérletünk, és biztosan utat nyit a Grisham-olvasók és az e-könyvet használók új nemzedékéhez".

Az író, akinek nevéhez olyan közkedvelt regények fűződnek, mint A cég vagy A Pelikán-ügyirat, korábban vegyes érzésekkel nyilatkozott az e-könyvekről és gyorsan növekvő piacukról, amely napjainkban becslések szerint az összes könyveladás 3-5 százalékát teszi ki. Egy tavaly őszi nyilatkozatában aggódva szólt arról, ha az e-könyvek valóban elterjednek, akkor azzal "tömérdek könyvesboltot és kiadót söprünk el, és mindent interneten fogunk vásárolni".  "Nekem valószínűleg jól fog menni, de a feltörekvő írók nagyon nehezen tudják majd megjelentetni műveiket" - fűzte hozzá az NBC televízió Today Show című műsorában.

Forrás: mti
Megjelent: Híradó.hu, 2010. március 16. 20:37
(http://www.hirado.hu/Hirek/2010/03/16/20/Felkerulnek_a_netre_Grisham_sikerkonyvei.aspx)

2010. 03. 18.

Éjszakai időutazás a szegedi egyetemi könyvtárban

Szeged - Időutazásra hívják az érdeklődőket a Könyvtári éjszakán a Szegedi Tudományegyetem könyvtárába szerdán; a Carpe noctem! mottóval megrendezett, késő éjszakába nyúló programok többsége az antik világgal kapcsolatos.

Az elmúlt évek során a Könyvtári éjszaka a város és az egyetem polgárai között is népszerű rendezvénnyé vált, tavaly három-négyezren vettek részt a programokon, és idén is ezreket várnak szerdán este hét órától, amikor nem bezár, hanem kinyílik a bibliotéka, legszebb arcát mutatva az érdeklődők felé – tájékoztatott Kokas Károly főigazgató-helyettes.

2010. 03. 18.

Akiket nem a kormány tüntetett ki

Pósa Zoltán és Tóth László kapják meg idén a Péterfy Vilmos-életműdíjat

Március 17-én, 11 órakor a Magyar Írószövetség választmányi ülésének első, nyilvános napirendi pontjaként  Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet munkatársa és Tóth László József Attila-díjas író, költő 2010. március 17-én, szerdán délelőtt 11-kor a Magyar Írószövetségben (Bp. VI. Bajza u. 18)  átveszi a Péterfy Vilmos-életműdíjat. Pósa Zoltán laudációját  Mezey Katalin költő, író, a Széphalom Könyvműhely igazgatója, a Pósa-életmű gondozója, Tóth László dicséretét Pécsi Györgyi irodalomtörténész, Tóth László műveinek egyik legjobb ismerője mondja el. Ezt a kitüntetést azok kapják meg, akiket a kormány nem részesített Kossuth-díjban. Egyúttal Pósa Zoltánt beiktatják a Magyar Írószövetség választmányának tagjai közé az elhunyt Deák László helyére.

A díj névadójáról tudnunk kell, hogy Péterfy Vilmos állandó „époszi jelzője”, epitethon ornansa: a jogtudományok Professor Emeritusa és az irodalom romantikusa. Pozsonyban született 1924-ben. Regény-, esszé-, versíró volt, ki egész életében missziójának tekintette a nemzeti irodalom legnemesebb hagyományainak őrzését. Ugyanakkor a magyar irodalom szemszögéből is létfontosságúnak tekintette a nemzeti kultúra és az európai, a világirodalmi eszmék és formák szintézisét. Mint Pozsonyban élő, szűkebb pátriájából az erőszakos szlovakizálás és magyarüldözés évadján menekülésre késztetett alkotó, tisztában volt avval, hogy amennyiben az irodalom (és a kultúra) elszakad nemzeti gyökereitől, átélhetetlenné, kiürültté válik. Ám ha eltávolodik a világirodalomban meghonosodott eszméktől, formakultúráktól, provinciális, poros lesz. Bartók és Kodály, Illyés Gyula és Németh László, Tamási Áron és Szabó Lőrinc szellemében törekedett a peremvidéki öntudat és az európaiság szinkronizálására.

2010. 03. 18.

Alternatív Kossuth-díj Szvorák Katalin népdalénekesnek

Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekesnek ítélték oda idén az Alternatív Kossuth-díjat, amelyet csütörtökön este adnak át a művésznek a budapesti Pintér Galériában.

Mint azt az elismerést odaítélő Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának egyik tagja, Jankovics Marcell animációs filmrendező az MTI-nek szerdán elmondta, Szvorák Katalint régóta ismeri, s úgy véli, a Kossuth-díjat eddigi munkásságáért nagyon is megérdemelte volna.

A kuratóriumi tag - aki a szavazáson más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni - örömét fejezte ki, hogy a testület választása a népdalénekesre esett.

Szvorák Katalin a Losonc közeli Pinc faluban született, Füleken járt iskolába, majd Budapesten az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1996 óta a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető tanára, 2010-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vendégtanára. Munkásságát több más díj mellett Liszt Ferenc-díjjal is elismerték. Az elmúlt 30 évben több mint háromezer koncertet adott három kontinens 31 országában. Legújabb lemezével, A nap megszentelése című albummal március végén indul koncertkörútra.

2010. 03. 18.

Márai-morzsák fiataloknak...

Mi jut a Márai Programból a kortárs magyar íróknak? Röviden: szinte semmi. Az egymilliárd forintból legfeljebb néhány tízmillió. Holott a legtöbb magyar író arra a kérdésre, mi az a Márai Program (MP), azt feleli: egymilliárd forintért vásárol az NKA a kortárs és klasszikus magyar irodalom terméséből a könyvtáraknak. Úgy, ahogy az irodalmi folyóiratokból is.

Európa-szerte felerősödött az irodalom mint nemzeti kincs állami támogatása, és a kortárs magyar szerzők között is egyre többen vannak, akiket másutt kiadnak – viszont itthon az írót, a költőt, az irodalmárt, a bölcsészt ma a jobb érzésű emberek legfeljebb lesajnálják. Itt az idő, hogy összefogjanak, és, amennyire lehet, változtassanak a folyamatokon.

Például a Márai Programon. Az ebben részt vevő könyvtárak most teljesen szabadon rendelhetnek egy 1000 címet tartalmazó listáról, mely idén 40 százalékban klaszszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz. A listán a magyar szerzők csak prioritást élveznek majd. A könyvtárak nyilván azt vesznek, amit sokan kívánnak kölcsönözni – ha az MP-ből megvehetik a magyar és külföldi klasszikust és az ismeretterjesztőt, több marad a ponyvára, a bulvárra a szabadon felhasználható egyéb forrásokból, hiszen onnan ezekre a kötelezőkre már nem kell félretenni. A könyvállomány szerkezete így változatlan marad. Az 1000 címből álló listán belüli 60–40 százalékos arány pedig csak bűvészkedés, a könyvtáraknak nem kell törődni vele.


2010. 03. 18.

Népmesepark épül az Őrségben - Árgyélus királyfitól Jancsi és Juliskáig

Több mint 222 millió forint pályázati pénz felhasználásával népmeseparkot épít fel az őrségi településen, Szalafőn a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület. Jövő májusra készül el a projekt.

Bő egy év múlva igazi mesevilágba csöppenhetnek azok a turisták, akik Szalafőre látogatnak, ugyanis hamarosan elkezdődik a népmesepark megépítése. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület tagjai olyan világot terveznek, ahol tüdérekkel, a legkisebb királyfival, a huncut szegény emberrel, sárkányokkal, banyákkal találkozhatnak a gyerekek. A  népmesék különös a varázsát szeretnék  megidézni az egyesületi tagok. Egy olyan világot álmodtak meg, ahol megelevenedik a népi történetekből jól ismert  szeretet, harag, öröm és szomorúság, ahol megmutatkozik a jó és a rossz összecsapása, s az is, hogyan kell embernek maradni a mai világban. 

Erdélyiné Horváth Teréziától, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület vezetőjétől megtudtuk, hogy a Szalafőre tervezett regionális népmeseműhely a turista családok minden tagjának kínál majd kikapcsolódási lehetőséget. Hozzátette, a mesepark gondolata már több évvel ezelőtt megfogalmazódott. Viszont az egyesület őriszentpéteri épülete nem alkalmas a park felépítéséhez és a népmeseműhelybe tervezett  programok megvalósításához. Az utóbbi időben több őrségi településen is jártak az egyesületi tagok, s megfelelő helyszínt kerestek a meseparknak. Végül Szalafőn találták meg azt a műemlék portát, ahol felépítik az Égigérő paszuly nevet viselő népmeseműhelyt.


2010. 03. 16.

Megyénk az irodalomban

Miskolc - Megyénk az irodalomban címmel olvasást népszerűsítő sorozatot indít és ehhez kapcsolódóan vetélkedőt hirdet 2010. március 15-én a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

Az egy évig tartó játék során a könyvtár honlapján – www.rfmlib.hu – és a Kulcs magazinban rendszeresen ajánlott könyvekhez kapcsolódóan 3-3 kérdésre kell válaszolnia az olvasóknak. A hónap könyve-ajánlásában csupa olyan irodalmi mű szerepel, amely valamiképpen kötődik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez – szerzője itt született, itt élt, itt tanult, esetleg „csak” itteni helyszíneket örökített meg írásaiban. A 12 részes játék végén a legjobban szereplő olvasókat jutalmazzák, a legtöbb pontot elért versenyzők részt vesznek a megyei könyvtárban 2011 márciusában tartandó szóbeli döntőn, ahol az első három helyezett 5, 10 és 15 ezer forintos könyvutalványt kap.

A hónap könyve 2010. márciusában Petőfi Sándor Útirajzok című kötete.

Megjelent:
Borsod Online, 2010.03.12 15:05
(
http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/megyenk-az-irodalomban/cn/news-20100312-03054631)


2010. 03. 16.

Vámpírok a könyvtárban

Szeged - Kézről kézre járnak a szegedi Somogyi-könyvtárban a vámpíros könyvek, Marx, Engels és Lenin művei viszont senkinek sem kellenek. Van, aki könyvtári szakácskönyvből főzi a vasárnapi ebédet, a külföldi diákok pedig szinte az egész életüket a TIK-ben töltik. A szegediek könyvtár-látogatási szokásairól kérdeztük az illetékeseket.

Tíz közepes magyar város könyvtárát vizsgálták egy tavalyelőtti felmérésben. Kiderült: a beszerzett könyvek felét soha senki nem kölcsönzi ki. A szegedi Somogyi-könyvtárban nem ilyen lehangoló a helyzet, bár a fizika és kémia témájú könyvek iránt megcsappant a kereslet az utóbbi időben, és a régebbi kiadású útikönyveket sem emelik le túl gyakran a polcról. Ám a negatív rekorderek Marx, Engels és Lenin művei, amelyek évek óta árválkodnak úgy a Somogyi-könyvtár polcain, hogy maximum csak portalanításkor mozdítják el őket.

Viszont kézről kézre járnak, és folyamatosan jegyzik elő a vámpíros könyveket, az Alkonyatot és az Újholdat. A vérszívókra kíváncsiak a gyerekek is: a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös könyvek sorozatában megjelent vámpíros olvasmányokat kölcsönzik leggyakrabban. Népszerűek Ken Follett, Dan Brown és Agatha Christie írásai, valamint Wass Albert, Márai Sándor és Paulo Coelho művei is. Az életmódról, haditechnikáról szóló könyveket is gyakran keresik a látogatók, sokan pedig a könyvtári szakácskönyvekből főznek vasárnapi ebédet a családnak.