2010. 04. 10.

Maratoni versolvasás József Attila-menüvel

A héten Rosa Rugosa ajánl programokat a Poronty olvasóinak a Költészet Napja jegyében. A család életébe a választás mellett belefér egy kis kultúra is: könyvkészítés a Millenárison, Guinness-rekordkísérlet Lillafüreden versmondással, József Attila összes versének felolvasása, vagy a költő kedvenc ételeinek kóstolása.

1964 óta április 11. József Attila születésnapja, a Magyar Költészet Napja. Azt, hogy miért éppen az ő születésnapja lett e neves nap, sajnos nem tudom, csak találgatásokat olvastam, az pedig elég szubjektív információ. Megjegyzem, nekem örömömre szolgál, mert ő talán a legkedvesebb magyar költő számomra.

Bár az idei évben a hírek inkább a választásokról szólnak, azért megpróbáltam néhány érdekes és aktuális programot felkutatni ezzel a nappal kapcsolatban.

Miskolc Lillafüreden például Guinness-rekordra készülnek ebből az alkalomból. Április 9-én, pénteken 11 órakor Lillafüreden a József Attila-szobornál 300 miskolci középiskolás szavalja el József Attila Óda című költeményét, melyet 1933. júniusában Lillafüreden írt a költő. Aki részt venne a rekordkísérletben annak 2010. április 9-én 10 órától lesz gyülekező a lillafüredi Hotel Palota előtt található függőkertben, ahol megkapják az Óda szövegét tartalmazó emléklapot, mely segít a szöveg felidézésében.


2010. 04. 10.

Csákányi Eszter a bábszínházban is otthon van

FESZTIVÁL | BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ (VI., ANDRÁSSY ÚT 69.) 15.00

Csákányi Eszter hatalmas, fehérkeretes napszemüvegben mûanyag játékcsecsemõkkel bábozik, Kemény Henrik újra színpadon. Többek közt ilyesmit láthatunk a Bábu fesztiválon, a Budapest Bábszínház elõször megrendezett bábfesztiválján. Április 12-14. között, három napon át összesen kilenc elõadás várja a kisebbeket és a nagyobbakat az Andrássy úti színház mindkét termében. A produkciók különlegessége, hogy mindegyik egyszemélyes, vagyis bábos monodráma. A kilenc elõadás közül a legizgalmasabb Csákányi Eszter elõadása, amelyet Keresztanya címmel nemrég mutatott be az egri Harlekin Bábszínház. A történet egy cigány népmesén alapul: a cigányasszony keresztanyát keres gyerekének, de nem talál, mert mindenki olyan szegény, hogy nem akar még keresztszülõ is lenni. Végül egy tündér jelentkezik, de csak olyan feltétellel vállalja el a keresztanyaságot, ha õ nevelheti fel a gyereket. Az elõadás nem klasszikus bábokra épül, különféle tárgyak, álarcok, fejfedõk, ruhadarabok, babák válnak bábokká Csákányi Eszter kezében. A remek színésznõ most elõször játszik bábszínházban, le merjük fogadni, hogy briliánsan. A fesztivál elõadásai közül ajánljuk még Kemény Henrik produkcióját, a bábszakma nagy öregjében nem lehet csalódni, de Badacsonyi Angéla tündéri meséjét is érdemes megnézni, a Nem akarok többé boszorkány lenni címû bábjáték már régebbi, még a televízió is sugározta, de nem lehet megunni: egy kis boszi mond le különleges képességeirõl azért, hogy igazi emberként élhessen. Az elõadások délelõtt tizenegytõl este hétig követik egymást folyamatosan. Kár, hogy nem hétvégén rendezték meg a fesztivált, így a jó munkásemberek közül kevesen fognak eljutni az elõadásokra, akár gyereküket vinnék, akár maguk kíváncsiak egyik-másik produkcióra.

Dömötör Ági


2010. 04. 10.

Könyvtári napok Hajdúböszörményben

Könyvári napokat rendez a hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár. Április 12-16 között ismét színes programokkal várják az érdeklődőket.

A hagyományos, egy hetes rendezvénysorozat keretében lesz író-olvasó találkozó, ahol Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely írókat látja vendégül az intézmény. „Kertész László örökében” címmel felolvasó estre is sor kerül, ahol a könyvtár névadójáról elnevezett irodalmi kör tagjai olvasnak majd fel verseikből.

A programsorozat keretében lehetőség lesz majd a könyvtár új szolgáltatásainak kipróbálására, és számtalan színes program várja a látogatókat. Az eseményeket és időpontjaikat megtalálhatják a www.hbkonyvtar.hu oldalon.

Fekete Szabó Kata

Megjelent: Hajdú Online, 2010.04.08 15:47
(
http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/konyvtari-napok-hajduboszormenyben/cn/news-20100408-03475614?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%29)


2010. 04. 10.

A könyv, akit kutyába se vettek

Cserna-Szabó András olvas

A magyar irodalmat az igazi könyvember a hálószobájában tartja, mert együtt akar álmodni Krúdyval, Szép Ernővel és Füst Milánnal.

Tudjuk jól, az igazi könyv nem a könyvespolcon lakik, hanem a párna alatt, az éjjeliszekrényen, az ágy mellett a padlón, a kocsi kesztyűtartójában, a télikabát zsebében, a strandtáska mélyén naptejek és jégkrémpapírok tőszomszédságában vagy éppen (urambocsá’) a vécéablakban. Velünk van, mikor a villamoson utazunk, mikor a kocsma teraszán fröccsözünk, mikor a repülőtéren várakozunk, unalmas focimeccsen, fürdőkádban, APEH-előszobában, és persze akkor is kéznél van, mikor azt a rafinált zöld szeműt várjuk a Liszt-szobornál, aki persze nem szokott jönni (időben semmiképp). Az igazi könyv társsá lesz, elszakíthatatlan testvérré. Az igazi könyv legalább egyszer már belehuppant a fürdővízbe, a Tiszába, a Balatonba vagy a Földközi-tengerbe, rongyos, lompos és bozontos, persze pörköltszaftpecsétet hord magán és vörösbortól maszatos.

De ha éppen nyugovóra tér a könyv a polcra, mert átmenetileg hűtlenek lettünk hozzá, hát hol és hogyan pihenjen szegénykém?


2010. 04. 10.

Magyar a világ legnagyobb könyve!

Törékeny természet

A világ eddigi legméretesebb könyve az amerikai Denverben, 34 éve készült. Nemrég egy borsodi faluban, befejezve az Arnóti Nagykönyvet, megdöntötték ezt a Guinness-rekordot.

Szobányi méretű, 4 méter magas, 3,7 méter széles, 346 oldalas, másfél tonna súlyú az alkotás. Betűi tenyér nagyságúak. Olvasásához aligha kell szemüveg, s lapozgatni is csak két-három ember tudná. Szállításához az arnóti üzem falát, elhelyezéséhez tetőt kell majd bontani az Aggtelek melletti Színpetriben. A nagyközönségnek ugyanis az Ünnepi Könyvhét alkalmából, június 5-én, a Jósva-patak melletti malom nyomtatástörténeti múzeummá alakított épületében szeretnék bemutatni.

Aki megálmodta és alkotását megszervezte, a 36 éves dr. Varga Gábor papíripari mérnök már gyerekkorától a merített papír, a könyvek és az olvasás szerelmese. A Diósgyőri Papírgyár egykori termelési és műszaki igazgatója az ország eddig legnagyobb, a Széchényi Könyvtárban lévő, 70-szer 100 centiméteres könyvéhez falujának üzemében korábban készített kézzel merített papírt, a Világ Legnagyobb Könyve „projektjéről” pedig négy éve döntött. Akkor már ismerte a denveri könyv paramétereit: 2 méter 74 centi széles, 3 méter magas, súlya 252,6 kiló, 300 oldalas. A tervezésben, számítógépes modellezésben az sem zavarta, hogy tavaly Libanonban egy ennél is nagyobb – igaz, csak fotókat tartalmazó – könyv készült. Sebaj!


2010. 04. 10.

Hívatlan vendégek egy remekműben

Ki a plagizátor és mi a plágium?

Izgatott férfi ront be a színházigazgató irodájába. Elkészültem az új tragédiámmal, kiáltja. Nagyszerű, és mi a címe?, kérdi az igazgató. Othello, vágja rá büszkén a szerző. De hát azt már Shakespeare megírta!, fakad ki a direktor. Jé, erről a fickóról már hallottam, töpreng el a szerző, amikor befejeztem a Rómeót és Júliát.

S hogy mi lenne ennek a közkeletű anekdotának, amelyet én most fondor módon a saját nevem alatt jegyzek, vicces vagy kevésbé vicces tanulsága? Talán az, hogy nem lehet két ugyanolyan című vers vagy elbeszélés a világirodalomban? Mert akkor kié a Ha... című költemény? Adyé vagy Kiplingé? Talán az, hogy már megírt, „lefoglalt” szereplőket nem vehet át más szerző a művébe? Akkor Márai bűnös lenne, mert elcsente Krúdy leghíresebb hősét, aki viszont az Ezeregyéjszaka meséi szerzőjének tartozik örök bocsánatkéréssel Szindbád miatt? És ha valaki mondatokat, egész szövegrészeket emel át? Mint mondjuk Esterházy, aki a Harmonia Caelestisben alkalmazott írói módszere miatt a napokban ismét kereszttűz alá került. A nol.hu-n megjelent hír, miszerint Sigfrid Gauch plágiummal vádolta meg a magyar szerzőt, mert az egy teljes fejezetet emelt át az Apa-nyomok című regényéből, pillanatok alatt vitát robbantott ki a kommentelők között. Némelyek máris ünnepeltek: a balliberális politikusok után végre a balliberális írókról is kiderül, hogy lopnak...


2010. 04. 10.

Könyvszalonok kora

Másutt még szokatlan szolgáltatásokat kínál a minap újranyitott pesti Örkény István Könyvesbolt. Példájaként annak, hogy a válság miatt is éleződő könyvpiaci verseny új ötleteket sugall. Ezért szaporodtak el a könyvüzleti szalonok is.

A fényszűrő kirakatüveg mögött Xerox-szerű gépezet. Reprodukciót készít bármely képről vagy fotóról. Mellette nincs falba fúrva a könyvespolc, mágnes tartja. A „vashabbal” vakolt fal magyar találmány, alkotója, Barna Tamás bronzérmet nyert vele egy világversenyen. Hátul ministúdió: bárki rögzítheti kedvenc versét, prózáját, szülinapi köszöntőjét, és viheti ajándékba CD-n. A polcokon hagyományos könyvek és rengeteg hangoskönyv. Fönt fotógaléria – a képek is mágnessel tapadnak a falhoz –, Szebeni András kiállítása Cseh Tamás Évával és Gézával címmel. No és egy nappali hívogat a kirakat mögött kényelmes ülőgarnitúrájával.

A Kossuth cégcsoport újjávarázsolt Örkény István Könyvesboltja a Szent István körúton nagyon közel van a legnagyobb konkurenshez, az Alexandra Nyugati téri Könyvesházához. Talán ezért vált meg tőle a Libri. Kocsis András Sándor, a Kossuth vezérigazgatója megjegyzi, „átvettük, de csak különleges szolgáltatásoktól remélhetünk sikert”.

Több könyvkereskedő gondolkodik hasonlóan. Az ezredforduló után lelassult, majd megállt a hazai könyvpiac növekedése. Tavaly már zsugorodott a könyves torta. Ez is közrejátszott – no meg a hírnévszerzés vágya –, hogy közönségcsalogató könyvszalonok kezdtek kinőni a földből. Ilyen a 2005-ben nyitott – már említett – Alexandra Könyvesház, amelynek ötödik emeleti Pódiuma népszerű beszélgetős estek helyszíne néhány vonzó személyiség, köztük Vámos Miklós közreműködésével. Az író ősztől szünetelteti sorozatát, átmenetileg csökkent is a látogatottság, de most ismét kezd erősödni – említi Portser Ádám, a program szervezője. A hálózat Károly körúti üzletében Irodalmi Kávéházat rendeztek be, ám itt elsősorban életmódról, gasztronómiáról, családi témákról esik szó.


2010. 04. 10.

„Írd és mondd!”: Irodalom a város szélén

KultúrkúriaPesthidegkúton, festői környezetben található a méltánytalanul feledésbe merült művészetpártolóról, Klebelsberg Kunóról elnevezett művelődési intézmény, mely igen színes kulturális programokkal kényezteti az erre fogékony környékbeli lakosságot. A kellemes küllemű ház művészeti vezetőjével, Hedry Máriával, és az irodalmi programokért (is) felelős Wenzon Gusztáv művelődésszervezővel beszéltünk arról, hogy milyen programokkal csalogatják ki az embereket a tévé elől egy-egy estjükre.
 
Ki volt Klebelsberg Kuno és mióta működik nyomdokain az intézmény?

WenzonGusztáv: Elég meghatározó oktatási és kultuszminiszter volt a húszas években, nagyon sok mindent tett le az asztalra az alapoktatástól kezdve a felsőoktatásig. Szponzorált, több mint kétezer alapfokú iskolát hozott létre, gyakorlatilag a kultúrának nincs olyan ága, amelyben ne tűnt volna ki. A Trianon utáni hangulatban azt hangoztatta, hogy a tudás és a kultúra kell, hogy kisegítse a országot az anyagi és egyéb mélyvölgyből. A szomszédban található a Klebelsberg-kúria, Kuno volt lakóhelye, illetve működik egy Klebelsberg Társaság is, akikkel közösen szervezzük évek óta október-novemberben a Klebelsberg Napokat. A rendezvényen az ő örökségét ápoljuk, egyik alkalommal a széthullott könyvtárát szedtük össze, illetve kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, a nevéhez fűződő vetélkedőkkel népszerűsítjük e nagyszerű embert.

HedryMária: A Klebelsberg Kulturális és Művészeti Központ néhány éve létezik, a néhai Petőfi Művelődési Ház jogutódjaként. A költözés után gyakorlatilag teljesen elölről kellett beszoktatnunk a közönséget a házba. Korábban ilyen nagyszabású, ennyire sokfunkciós épület, illetve intézmény nem volt Pesthidegkúton. Nyilvánvaló, hogy nagyon csínján kellett bánni azzal, hogy mi az, amivel megszólíthatjuk a közönséget. Az alapvető célunk mindenképpen az volt, hogy a magaskultúrát juttassuk el a közönséghez, így nagyon igényes, színvonalas dolgokat szerveztünk a kezdetektől fogva. Ez minden műfajra igaz, csak a legjobbakat, minőségi „termékeket” választottuk ki. Ennek egyetlen hátulütője természetesen az, hogy ezek drágák. A gazdasági válság nekünk sem tett jót, mivel a rendezvényeket csak önkormányzati támogatásból és a saját csekély bevételeinkből tudjuk finanszírozni.

2010. 04. 08.

Beszélgetés a Kárpát-medencei hazafias versmondó verseny ötletgazdájával

A Trianoni Békediktátum 90. évfordulójára időzített versmondó versennyel szeretné ismertebbé tenni a méltatlanul mellőzött magyar irodalom alakjait és a nemzeti öntudatot erősíteni az emberekben Benke László, aki kitalálója és egyben fő szervezője is ennek a rendezvénynek. A verseny életre hívásáról, az azzal kapcsolatos feladatokról, tervekről kérdeztem.

– Milyen indíttatásból jött az ötlet a versmondó megvalósítására?
– Mint rutinos verstanító apuka, minden évben együtt készülünk a gyerekekkel a vers, és mesemondó versenyekre. Nagyobb csalódás akkor ért, amikor finoman tudatták velünk, hogy az iskolai versenyen nem mondhatja el azt a verset a gyerek, amit szeretne. Konkrétan egy Wass Albert versről volt szó, amit nem javasoltak! Részleteket nem szeretnék említeni, falakba akkor ütköztem leginkább, amikor a gyermekeim megnyerték az iskolai, és a kerületi versmondó versenyeket. Számítottunk rá, hogy mint a győztesek tovább mennek az országos versenyre. De a legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor közölték, hogy ebben az évben nem rendeznek a gyerekeknek országos versenyt. Indoklás: Nincs pénz! Nem rendeznek?! Hát akkor rendezünk mi! Nem hiszem, hogy pénz kérdése!- merült fel bennem a gondolat. Akkor meg már nem csak országos legyen, hanem a teljes magyarságot felölelő Kárpát-medencei. És természetesen az írók személyének sem terveztünk határt szabni. Kimondottan ezért lett a verseny fő szempontja, a „hazaszeretet”. Olyan Írók műveiből szeretnénk rendezni a versenyt, mint Wass Albert, Reményik, Sándor, Nyírő József, Szabó Dezső, Márai Sándor, Dsida Jenő, Gyóni Géza, Tóth Tihamér, Sajó Sándor, Petőfi Sándor, Makkai Sándor.

2010. 04. 08.

Kárpátaljai Napok Budapesten

Március 19–20-án Kárpátaljai Napok címmel a Magyarok Házában került sor a Kárpátaljai Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség Ifjúsági Tagozata és a Kárpátaljai Írók, Költők, Képzőművészek Magyarországi Alkotóközössége közös rendezvényére.

A rendezvénysorozatot a Kárpátaljai Szövetség elnöke, Katona Tamás történész, politikus nyitotta meg. „A kárpátaljai magyar könyvkiadók értékmentő szerepe” címmel Dupka György költő, író, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, az ungvári Intermix Kiadó vezetője tartotta meg előadását. Ismertette a kárpátaljai magyar könyvkiadás nehéz helyzetét. Elbe István szakíró, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetője Magyar emlékművek sorsa a Kárpát-medencében címmel tartotta meg átfogó, vetítéssel egybekötött előadását. A program következő részében az Intermix Kiadó frissen megjelent könyvei bemutatására került sor. Singer Zsuzsa Nyomok a lelkekben című könyvéről Dupka György beszélt. Pomogáts Béla író, műkritikus mutatta be Lengyel János Halott ember Karácsonya című könyvét és Czébely Gabriella Holló hajam vánkosán című verses kötetét.
Az irodalom után a képzőművészet vette át a főszerepet. Füzesi Magda költő, újságíró, a Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztője mutatta be Magurszky Norbertet, a Kárpátaljáról elszármazott képzőművészt. Réti Jánosról és munkásságáról a jó barát, Dupka György beszélt. A két képzőművész rövid bemutatkozása után a közönség megtekinthette az előtérben kiállított grafikákat, festményeket, kollázsokat.
Másnap tartották meg a Kárpátaljai Szövetség XXI. Közgyűlését, ahol ugyancsak a szervezet vezetője, Katona Tamás elnökölt. Ő számolt be az elmúlt év eredményeiről és a 2010-es esztendő terveiről. Felszólalt többek között Damjanovich Imre, a Kárpátaljai Szövetség társelnöke, Pap Lászlóné, a Felügyelő Bizottság elnöke, Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke.
Tartalmas és tanulságos programban volt része azoknak, akik ellátogattak a kétnapos rendezvényre. Megtudhatták, hogy a kárpátaljai magyarok nem adják fel és napjaink fokozottan nehéz körülményei közepette is a jövőt építik, értéket teremtenek, éljenek bárhol is a nagyvilágban.

Keresztesi Szilárd
Forrás: Kárpátinfo hetilap

Megjelent: Kárpátinfó.net, 2010-04-05 18:13:06 (http://www.karpatinfo.net/article118999.html)

2010. 04. 08.

Átadták a közönségdíjat a Los Angeles-i magyar dokumentumfilmes fesztiválon

Csicsery György San Franciscó-i magyar-amerikai rendező N, az egy szám: Erdős Pál portréja című alkotása nyerte el az első Los Angeles-i magyar dokumentum- és rövidfilmfesztivál közönségdíját - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az esemény társszervezője, a helyi főkonzulátus.

Az Ember Judit nevét viselő díjat - amelyet a közönségszavazatok alapján ítélték oda - Bokor Balázs főkonzul nyújtotta át. A díjnyertes film a világhírű magyar elméleti matematikus életéről szól.
A főkonzulátus, a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház, a William Fox Magyar Filmklub és a Bunyik Entertainment közös szervezésében kísérleti jelleggel megtartott rendezvénysorozaton 28 filmet mutattak be magyarországi, továbbá amerikai és kanadai magyar rendezők alkotásaiból március 25. és 31. között.
Bokor Balázs úgy tájékoztatott: a főkonzulátus az Ember Judit közönségdíj alapításával az ismert filmművész emlékének adózott.
Ember Judit klasszikus értelemben vett független filmes volt. Alkotásainak témái az 1970-es évektől kezdve kiváltották a politikai döntéshozók tiltakozását. Határozat című filmjét az Amerikai Filmintézet Los Angelesben beválasztotta minden idők száz legjobb dokumentumfilmje közé.
A fesztivál sikere alapján a főkonzulátus partnereivel együtt a jövőben is tervezi hasonló dokumentum- és rövidfilmes seregszemlék megtartását. A szervezők célja az volt, hogy népszerűsítsék a magyar dokumentumfilmes műfaj eredményeit. Ebben a kategóriában ennyi filmet egyszerre korábban nem láthatott a Los Angeles-i közönség.
A főkonzulátus a fesztivál legsikeresebb filmjei között említette Al Ghaoui Hesna Néma bölcsők, Salamon András Meséld el... és Pigniczky Réka Hazatérés, továbbá Nordin Eszter Roma álom és Határtalan szülők, Szalay Péter Három vándor, Papp Gábor Zsigmond Kémek a porfészekben, valamint Forgács Péter Hunky Blues című alkotását.

Forrás: MTI

Megjelent: Kárpátinfó.net, 2010-04-02 11:05:00 (http://www.karpatinfo.net/article118838.html)

2010. 04. 08.

Kulturális ünnepek a Kárpát-medencében

Az ünneplésre mindig van alkalom. A húsvét közeledtével is számos ünnepi eseményre került sor a magyar kultúra berkein belül. Összeállításunkból megtudhatják, hogy Amerikában milyen sikere van a magyar filmnek, milyen fontos értékmegőrző munkák születtek a közelmúltban, illetve milyen jövő elé néz a határon túli magyarság, illetve maga Kolozsvár.

Magyar siker a tengeren túl

A Los Angeles-i magyar dokumentumfilmes fesztivál első alkalommal átadott közönségdíját Csicsery György, magyar-amerikai rendező érdemelte ki N, az egy szám: Erdős Pál portréja c. alkotásával. Március 25. és 31. között mintegy 28 magyarországi, kanadai, valamint amerikai magyarok rendezte filmet mutattak be. A kísérlet sikeresnek bizonyult: így a magyar konzulátus döntése szerint a jövőben is sor kerül majd hasonló rendezvényre. A közönségszavazatok alapján a győztes rendező Ember Juditról elnevezett díjat vehette át: a konzulátus így kívánta tiszteletét és elismerését kifejezni az ismert filmművész emlékének.

Megemlékezés a Vajdaságban

Visszatérve a Kárpát-medencébe, mint múlt heti összeállításunkban is írtuk, idén ünnepeltük Kosztolányi Dezső születésének 125. évfordulóját. Ebből az alkalomból – többek között – a Vajdaságban több napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Nyugatos költőről. A Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok keretében elismeréssel jutalmazták képzőművészeti és irodalmi pályázatok nyerteseit, de volt rendhagyó irodalomóra, könyv- és folyóiratbemutató, tudományos találkozó, valamint – zárásképpen – Lukács Sándor 2006-ban megjelent kötetének, Az elűzött álom c. munkájának a bemutatója. A szervezők sikeresnek értékelték a rendezvénysorozatot, ugyanis a közönség minden alkalommal megtöltötte a szabadkai helyszínt.


2010. 04. 08.

A kultúra házhoz megy

Tudásdepó Expressz az elnevezése minden idők legátfogóbb és legnagyobb honi könyvtárfejlesztésének, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, két ütemben, majdnem tízmilliárd forint uniós társfinanszírozással valósul meg.

Szakemberek szerint a 21. századi könyvtárak Európában multifunkcionális tudásközpontként és szabadidős közösségi intézményként működnek. Szolgáltatásaik a „digitális modern kor” elvárásaihoz igazodnak. Könyvtárosok itthon is régóta szorgalmaznak ilyen irányú fejlesztéseket, amelyekre végre most lehetőség nyílt európai uniós társtámogatásból.

Az EU-s projekteket koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – a TIOP, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban – könyvtárak korszerűsítésére hirdette meg Tudásdepó Expressz pályázatát. A beérkező 87 projektterv közül 33 nyert. De mert a könyvtárak többnyire konzorciumban pályáztak, összesen 204 intézmény juthatott 14 megyében 2,3 milliárd forint uniós forráshoz. A támogatás célja az infrastruktúra korszerűsítése, az interaktív kölcsönzés kialakítása s egyben az intézmények információs rendszerének összehangolása. Az olvasók az interneten az ország bármely könyvtárából megrendelhetnek könyveket, dokumentumokat.

2010. 04. 08.

Titokzatos pálmalevelek üzenete

Oszter Tamás az Indiai Pálmalevél Kéziratok Kutatószövetségének Nagykövete tart előadást március 31-én 18 órától Nyíregyházán a Kölyökvárba.

Oszter, az ismert színművész fia, az elmúlt években ideje nagy részét Indiában töltötte, s felkutatta az összes hiteles forrást, továbbá megszervezte a lehetőséget, hogy mindenki megtalálja a pálmaleveléhez vezető utat, "bármilyen elrejtve legyen is az valahol Indiába".

Évezredekkel ezelőtt Indiában pálmalevelekre írtak az emberek. Egy különleges eljárással képesek voltak ezeket az írásokat úgy tartósítani, hogy máig olvashatóak maradjanak, olvasható a szövetség internetes portálján. Itt arról is tudomást szerezhetünk, hogy napjainkban féltve őriznek sok millió különleges pálmalevelet titkos könyvtárakban Indiában. Ezek titkai közül is legkiemelkedőbbek azok az írások, amelyek ma élő – átlagosnak gondolt – emberek életéről, részletes életútjukról íródtak születésüktől egészen az utolsó napjaikig.

Az Indiai Pálmalevél-kéziratok Kutatószövetsége azzal a céllal jött létre, hogy megkeresse és célba juttassa mindenki pálmalevelét. Összeköti az embereket, mindazokkal a hiteles pálmalevél olvasókkal, akik várják, hogy segíthessenek, olvasható továbbá a szövetség honlapján.

- Galambos Béla -


2010. 04. 08.

Legfontosabb irodalmi díjak 2. rész

Nem csak a szépirodalmi alkotások és szerzők előjoga a díjat kapni, és az emberi természetből adódóan nem csak a legjobbakat, hanem a legrosszabbakat is lehet értékelni. Az irodalmi díjak között ezekre is bőven van példa, a hétköznapitól a legextrémebbig.

A szépirodalmi alkotások értékelésére alapított díjakon felül a legfontosabbak a különböző tipikus és népszerű műfajoknak szóló elismerések. Krimi, romantikus, western, sci-fi, horror - bármelyikben is alkot egy író, megkaphatja a legjobbnak járó elismerést. Ezek általában a műfaj egy kiemelkedő szerzőjéről vannak elnevezve, és inkább csak erkölcsi, mint anyagi elismerést jelentenek.

Hugo-díj

A legértékesebb elismerés a science-fiction kategóriában, melyet 1953-ban adtak át először, névadója Hugo Gernsback, egy meghatározó tudományos fantasztikus magazin alapítója. Tizenhárom kategóriában osztanak ki díjakat, melyek között nem csak irodalmi alkotások és szerzőik, hanem magazin-szerkesztők, illusztrátorok, képregények is vannak, sőt értékelik az amatőröket is. A Hugo-díj esetében a nyelv és a nemzetiség nem kritérium. Érdekesség, hogy lehet egy adott évben nem átadni díjat, ha a szavazók egyik művet sem érzik méltónak.

Az eddigi győztesek között ott vannak a műfaj nagyjai, mint Frank Herbert, Isaac Asimov, Philiph K. Dick vagy Arthur C. Clark.

2010. 04. 08.

Könyvtár a tornateremben

Az iskolai bibliotékák 30-40 százalékában egyetlen számítógép sincs

Magyarország 5000 általános és középiskolájának mindössze 64 százalékában működik könyvtár a 2008-as közoktatási statisztika szerint. A tanulóknak még 60 százaléka sem látogatja iskolájának könyvtárát – pedig egy évvel korábban ez az arány még majdnem 70 százalék volt. Szinte minden szám súlyos gondokat jelez, miközben sok a jó gyakorlat.

Jó esetben a könyvtár szerves része az iskolának
Népszabadság - Kurucz Árpád

Így az is, hogy a 2009-ben vizsgált 94 iskolai könyvtárban átlagosan 700 ezer forintot költöttek a könyvtárosok állománygyarapításra, ami a laikusnak talán nem sokat mond, az viszont nyilván, hogy 17 intézmény egyetlen fillért sem szánt könyvtári dokumentumállományának frissítésére. A statisztika azt is mutatja, hogy az alap- és középfokú oktatási intézményeknek legfeljebb 20 százaléka alkalmazott könyvtárhasználatot tanító pedagógust. A vizsgálatok szerint a tanintézmények könyvtárainak 30-40 százalékában egyetlen olvasói számítógép sincs – ezek az adatok mind azt mutatják, hogy egyre nagyobb a különbség, nyílik az olló.

A Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) alelnöke, Dömsödy Andrea úgy látja, hogy az állomány összetétele és a szolgáltatási kínálat sajnálatosan sok iskolában megrekedt a 20-30 évvel ezelőtti szinten: a könyvtárosi tevékenység itt nagyjából annyi, hogy rövid nyitvatartási időben, elsősorban a kötelező olvasmányokat és a tankönyveket kölcsönzik – ne csodálkozzunk hát, hogy egyre kevesebb a látogató. Tendencia az is, hogy a gazdasági megszorítások miatt az iskolák vezetősége és a fenntartók mindenekelőtt a könyvtárakon és a könyvtárostanárokon igyekeznek spórolni, óraszámcsökkentéssel, könyvtári összevonásokkal, pluszfeladatokkal sőt, elbocsátásokkal. Minőségi munka, jól működő iskolai könyvtár jobbára csak ott van, ahol szakképzett és elkötelezett könyvtárostanárt alkalmaz az iskola, megfelelő óraszámban.

Nyilván minden közintézményben gond a pénzhiány, de az alelnök szerint nem lehet mindent erre fogni. Ott, ahol a könyvtárostanár és az igazgató mellett a tantestület is modern pedagógiai elveket vall, vagyis ahol az önálló tanulásra nevelés és az olvasóvá nevelés nem csak üres szlogen, ott kihasználják a lehetőségeket, igyekeznek korszerű szolgáltatásokat nyújtani, így eredményesebb munkájuk.