2010. 02. 19.

Mesés szerdák a Modemben

A debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ, vagyis a Modem nemcsak színvonalas kiállításokat rendez, de gyerekek számára is remek szórakozási lehetőségeket kínál. Szerdánként 17 órától filmvetítés és kézműves foglalkozás várja a legkisebbeket: elsősorban a magyar rajzfilmgyártásból kaphatnak egy merítést, de egy díjnyertes külföldi alkotás is szerepel a programban.

Jankovics Marcell meséi és egy francia remekmű
 
A programsorozat február 17-én folytatódik az Ének a csodaszarvasról című filmmel: a címbeli monda azt mutatja be, hogy a csodaszarvas hogyan vezette el a magyarok őseit a Kárpát-medencébe, vagyis hogy miként zajlott a honalapítás. A regösénekekben máig fellelhető mondához Jankovics Marcell társított szépséges képeket - amelyek, ha elnyerték tetszésünket, utat nyithatnak a rendező más, hasonló jellegű munkái, a Fehérlófia vagy akár Az ember tragédiája felé.
Jankovics Marcell a magyar népmesekincs ismert és kevésbé ismert történeteit is feldolgozta a Magyar népmesék című sorozatban, melyből a második összeállítást a programsorozat zárásaként, március 3-án tekinthetik meg a Modem látogatói - volt miből válogatni, hiszen 1977-től közel harminc éven keresztül készültek a rajzfilmek. A gyerekek a befejező előadás végeztével sem távoznak üres kézzel, a szervezőktől mindannyian egy-egy kifestőkönyvet kapnak ajándékba.

2010. 02. 18.

A fehér tigris „előhívása"

alt
2010. február 17-én Lázár Ervin A fehér tigris című művét boncolja az Előhívás csapata (Bán Zoltán András, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György) a Nyitott Műhelyben. A beszélgetés után Sólyom András Szegény Dzsoni és Árnika című filmjét láthatják.

A litera és a Nyitott Műhely Előhívás című, közös kritikai beszélgetéssorozatának IV. szériájában az utolsó előtti beszélgetéshez érkeztünk. Az ősz óta tartó sorozatban évtizedekkel ezelőtt megjelent, de máig nagy hatású, jelentős regényeket és novellásköteteket boncolnak és értelmeznek újra a meghívott beszélgetőpartnerek.

2010. február 17-én, 19 órától egy fontos Lázár Ervin-mű, A fehér tigris kerül terítékre.

A könyv Németh Gábor választása, 1971-ben jelent meg először a Szépirodalmi Könyvkiadónál. „A történet főhőse Makos Gábor, aki a kávéházba belépve észreveszi, hogy hozzászegődött egy fehér tigris. A tigris megjelenése félelmet, riadalmat kelt, mert ereje és hatalma ellen nem lehet védekezni, nem fogja a golyó, és csak Makos Gábornak engedelmeskedik. Hamarosan kiderül azonban, hogy szükség van a mindenható tigrisre: a város Főnöke ellentmondást nem tűrő zsarnok, aki önkényeskedik, s a népet megnyomorítja. A fiatalember a védekezés kényszerében és a körülmények szorításában nem is tehet mást, mint hogy a tigris segítségével elűzi a zsarnokot. De később ő is megrészegedik a saját hatalmától: erőszakos lesz, és megalázza az embereket. S ahogy visszaél kivételes lehetőségeivel, a tigris elveszti fehérségét, s fehérségével együtt mitikus, ellenállhatatlan erejét is.
A 'képtelen' történetben Lázár Ervin szerencsésen társítja az eseményeket apró mozzanatokra bontó bensőséges realizmust a mindig jelenlévő költőiséggel, a felszabadult játékossággal és a fantasztikum igézetével, lélektanilag reális szituációkat teremt, s olyan figurákat állít talpra, akiknek arcuk és sorsuk van. A mese elemei és motívumai összeolvadnak a realitással, és sajátos atmoszférájukkal növelik az egymást logikusan követő történések belső feszültségét" - olvasható a könyv fülszövegében. 

A beszélgetést követően Sólyom András Szegény Dzsoni és Árnika című, 1983-as, 77 perces filmjét tekinthetik meg a rendező jelenlétében. A Lázár Ervin-műből készült film forgatókönyvírója Sólyom András, zeneszerzője Márta István, operatőre Mertz Lóránt, és többek között Puskás Tamás, Nyertes Zsuzsa, Bujtor István, Balázsovits Lajos és Törőcsik Mari játsszák.



Helyszín: Nyitott Műhely - Budapest XII., Ráth György u. 4. - Kezdés: 19 óra.

Megjelent: Litera.hu, (http://www.litera.hu/hirek/lazar-ervin-az-elohivasban)

2010. 02. 18.

Így még biztos nem látta Székesfehérvárt!


 
Szeretne egyet sétálni Székesfehérvár utcáin? Kösse össze a sétát egy kis időutazással Kiss Erika: Séta közben című könyvével!

A szerző szakavatott kalauzolásával bejárhatja Székesfehérvár ismert és kevésbé ismert utcáit, zugait, felfedezheti köztéri alkotásait, bepillanthat gyönyörű műemlék épületeibe, s közben szinte mindent megtudhat az egykori koronázóváros történelméről. S hogy a "séta" még élvezetesebb legyen, arról Borbély Béla fotói gondoskodnak.

A kötetbe a Fehérvári 7 Nap című városi hetilapban megjelent "Séta közben" című cikksorozat írásait gyűjtötte össze a szerző. Az újságban ugyanis több mint három éve, minden héten egy-egy "sétára" hívja az olvasókat, sok érdekeset és újat mondva Fehérvárról a fehérváriaknak is.

A szerkesztőség először csak maximum öt-, hatrészes városismertető sorozatban gondolkodott, de az olvasók javaslatai, ötletei alapján a "séta" mind újabb elemekkel gazdagodott, s azóta is folytatódik. Kiss Erika pedig időt s fáradtságot nem kímélve, a levéltárakban, könyvtárakban búvárkodva, hétről hétre tud újat mondani Alba Regiáról, illetve annak egy-egy részletéről.

A sorozat sikerét bizonyítja, hogy az újságolvasók szavazatai alapján, a "séták" elismeréseként a szerző kapta Székesfehérvár 2009. évi sajtódíját, a Penna Regiát.

Mi a sorozat sikerének titka? Talán az, hogy mindenfajta "tudományoskodás" nélkül, színesen, érzékletesen mutatja be az egykori koronázóváros múltját, jelenét, s hozza közel hozzánk az ősi város értékeit.

Megjelent: Stop.hu, 2010. február 15. 17:36 (http://www.stop.hu/articles/article.php?id=612299)

2010. 02. 18.

MarGO (Maradjunk Gondolkodó Olvasók) Könyvklub indul

MarGO (Maradjunk Gondolkodó Olvasók) Könyvklub indul 2010. február 24-én 17 órakor a FSZEK Budafoki Könyvtárban.

Várunk szeretettel minden olyan 7-12. osztályos tanulót, aki szeret olvasni, és szívesen beszélgetne olvasmányélményeiről, a könyvekkel kapcsolatos gondolatairól.

A könyvklub elsődleges célja, hogy olyan közösséget teremtsen, ahol a fiatalok oldott hangulatban, kötetlenül beszélgethetnek olvasmányélményeikről. A foglalkozások különböző témák köré csoportosulnak, melyekhez az ajánlott irodalmat a tanulók előre megkapják (ezek közül témánként egy-egy könyvet mindenképpen érdemes elolvasniuk, a többi szabadon választható). A beszélgetéseket viták, vetélkedők és egyéb interaktív feladatok fogják kiegészíteni.

2010. 02. 18.

A legnépszerűbb magyar rajzfilmsláger 3. – szerintünk

Gondoltunk egy merészet és úgy döntöttünk, hogy a jelenlegi gyerkőcök és egykori ifjak - ma már felnőttek - kedvéért összegyűjtjük a legnépszerűbb magyar rajzfilmslágereket.

Ki nem emlékezne a Magyar Népmesék című nagysikerű sorozatra. Akkor, amikor még a japán vagy amerikai rajzfilmek valóban csak távoli szülemények voltak a magyar gyerekek ezen nőttek fel.

Neked mi a kedvenc rajzfilmslágered? Írd meg IDE és szerkesszük együtt a rovatot.

Szabó Gyula utánozhatatlan orgánuma ma is sokak fülébe cseng, amikor a Kisgömböcre, a Kőlevesre, vagy a Holló Jankóra gondol. A Kecskeméti Studió által készített legendás mesefilmek a magyar népmesék közül mintegyet százat mutatott be.

A zenét a
Kaláka együttes szerezte, a rendezők között pedig Jankovics Marcell is szerepelt.

Ugyan a Magyar Népmesék instrumentális hangokkal indult, de talán nincs olyan olvasónk ma sem, aki ne tudná eldúdolni a film főcímét.
- ej -

2010. 02. 18.

Spanyolajkú kultúrkínálat az irodalom kedvelőinek

Milyen új spanyol fordításokat olvashatunk 2010-ben? 

Milyen új, spanyolból fordított könyveket tartogat az érdeklődő számára 2010? Összeállításunk homlokterében a spanyol nyelvű irodalmak idén magyarul megjelenő darabjai.


Színvonalas és hiánypótló spanyol és latin-amerikai fordításokban gazdag évet zárt 2009-ben a magyar könyvkiadás. Spanyol részről, úgy látszik, tendenciózus vonzódás bontakozik ki a katalán irodalom iránt: minden szempontból lebilincselő metairodalmi regényt
olvashattunk Enrique Vila-Matastól, egészen szépet Jaume Cabrétól, no meg sokkoló, naturalisztikus, vagy épp nagyon is elgondolkodtató novellákat Quim Monzótól, akinek 2011-ben újabb kötete jelenik meg magyarul. Kézhez kaphattuk végre Cortázar két kulcsregényét, a Sántaiskolát és a 62/Kirakósjátékot, minden idők legalaposabb és leghosszabb életrajzi kötetét olvashattuk latin-amerikai szerzőről magyarul, és új kiadásban találkozhattunk viszont Borges és Vargas Llosa életművének darabjaival. No de mit várhatunk 2010-től?

2010. 02. 17.

170 milliós támogatásból újul meg hét Fejér megyei könyvtár

Több mint 170 milliós támogatási összegből újítja meg infrastruktúráját, illetve bővíti szolgáltatásait hét Fejér megyei könyvtár 2010-ben. Az uniós forrásból megvalósuló programok segítségével kívánják növelni a könyvtárba járók számát, miközben a virtuális felhasználókra gondolva az informatikai lehetőségeket is bővítik. A projektet megnyitó, február 12-ei rendezvényt követően olvasásnépszerűsítő programok indulnak, illetve a megye könyvtárai számára is használható internetes felületek nyílnak meg - mondta el Komlósi József projektmenedzser. Részesül a támogatásból a Kodolányi János Főiskola Könyvtára is: csaknem 32 milliós összeget kap.

A TIOP és TÁMOP pályázatokon sikeres projektek keretein belül kötött további könyvtárakkal, civil szervezetekkel is együttműködési megállapodásokat a konzorciumot vezető Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (VMMK) és a hat további tag. A TIOP pályázat esetében augusztus 31-én, a TÁMOP-nál pedig december 31-én fejeződik be a projekt.

2010. 02. 17.

Csoda és Kósza – már hangban is

altCzigány Zoltán első mesekönyve a gyerekek kedvence lett, rangos szakmai elismerést is kapott, az Ibby díjat. Azóta a folytatás is megjelent, sőt hangoskönyv is készült a gyerekregényből, Scherer Péter előadásában.

Hangoskönyv  és olvasás
 
Sokan ellene vannak, a hangoskönyv az olvasás ellensége, hangoztatják. A gyerekek ha hallgatják a mesét, nem fogják a kezükbe venni az eredeti művet. Mások pedig pont az ellenkezőjét mondják. A hangoskönyv segíti az olvasás megszerettetését. Mi az igazság? Ezt mindenki maga dönti el, viszont az élmény mindenképp katartikus, főleg egy olyan mesekönyv esetében, amilyen a Csoda és Kósza.
 
Amikor a regény 2007-ben elnyerte az „Év Gyerekkönyve" díjat, akkor a szerzőt, Czigány Zoltánt Békés Pál így méltatta: „A ló mindig hálás. Hálás lény és hálás téma. Czigány Zoltán – maga is nagy lovas és lóbarát – egy nagy múltú irodalmi hagyomány nyomába indította mesekönyvének hőseit, Csodát és Kószát, akik vásott nyerítéssel vágtatnak vagy poroszkálnak elődeik után. Nem csupán a szelíd irónia, hanem olykor a harapósabb szatíra is felvillan a gyakran groteszk történetek lapjain."
 
Aki még nem ismerné Csodát és Kószát, annak elárulhatjuk, hogy ezek a furcsa nevű lények lovak, akik nemcsak az író agyában születtek meg, hanem egy gödöllői lovardában élnek. Róluk mesélt estéről estére Czigány Zoltán a gyerekeinek. Váratlan ötletként kisfia egyszer csak felvette a meséket kazettára, s onnan megállíthatatlan útjuk volt a furcsa lovaknak. Nemsokára beköltöztek a könyv lapjaira, s idén már hangoskönyvként is karriert futnak be.

2010. 02. 17.

Együtt lenni jó – rajzban is

Az EU Bizottság döntése alapján 2010 a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Magyarországon a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete e témában az Együtt lenni jó című pályázatot hirdette meg, s igy mesékkel és illusztrációkkal csatlakozik a súlyos társadalmi problémáról szóló kampányhoz. Az elkészülő alkotásokból országjáró vándorkiállítást terveznek rendezni.

alt

Szellemi táplálék

A szegénység, a kirekesztettség témája nem előzmény nélkül való a gyerekirodalomban. Korszakalkotó, klasszikus művek keletkeztek a témában úgy a világban, mint magyar nyelven is. Nem egy ezek közül eleve témája lehet a pályázatra készülő illusztrációknak is.

- A mesék és a képek erejével szeretnénk megmutatni, hogy a szegénység és a kirekesztés nem jártható út sem Magyarország, sem Európa számára - mondja Sándor Csilla, a pályázatot meghirdető Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének elnöke. - Nem titkolt célunk ugyanakkor, hogy mind a szakma, mind a szélesebb közönség számára hangsúlyozzuk a művészi minőségű illusztráció fontos szerepét a ma vizualitásában, és kiemeljük a gyermekirodalom jelentőségét a felnövekvő nemzedékek szellemi, lelki fejlődésében és a magyar nyelvi kultúrában.


2010. 02. 17.

Kells és Kecskemét titka

A tévé műsoráról – Lőcsei Gabriella jegyzete

A Magyar népmesékkel kezdődött el az a történet, amiről most a kedves olvasónak nagy boldogan mesélni szeretnék. Az Írországban igen népszerű képregény-rajzoló, könyvillusztrátor és - vagy tíz esztendeje - elismert rajzfilmes, Tomm Moore, valahol meglátta a Kecskeméten készülő rajzfilmsorozat újabb epizódjait, és elhatározta, hogy első egészestés animációs filmjéhez, amelyben szülőföldjének a mondák ködébe vesző történeteit jeleníti meg, a kecskeméti rajzfilmstúdiótól kér segítséget.

Meglehet, nem is „csak” szakmait, de eszmeit is, hiszen, ahol évtizedek óta tudják, hogy egy nép ősi kultúráját miként kell mindenki számára érthető és élvezhető formában életre kelteni, és ezt a tudásukat változatlan színvonalon gyakorolják, szavak nélkül is érteni fogják a szándékát: országnak-világnak elmesélni az ír nép történelmének egyik fontos fejezetét, a küzdelmes IX. századból való Book of Kells keletkezésének históriáját. Az Oscar-díjra jelölt Kells titkai című animációs filmnek mintegy a hetven százaléka Kecskeméten készült, az első külföldi elismerést 2009 júniusában, a 6. Nemzetközi animációs játékfilmfesztiválon, Kecskeméten, Kecskemét városától kapta. Megérdemelten.


2010. 02. 12.

Új háló – új polgár

A civil szó, ha újságírásra alkalmazzuk, jelentheti egyfelől a blogszféra és általában a „felhasználók által gyártott tartalom” térhódítását, másfelől a hírfogyasztás átterelődését az írott sajtóról és általában a tömegmédiáról a közösségi portálokra, vagy az olvasók által más módon megosztott hírterjesztésre, és persze van még egy harmadik jelentés is, amire ennek a rovatnak a léte mutat rá legjobban.

A nyomtatott és az elektronikus média hanyatlik. Az újságok egyre alacsonyabb példányszámokat érnek el, a televíziózásra fordított idő pedig néhány éve csökken. Pénzt adni olyan lapokért, amelyek a tegnapi híreket hozzák – ez egyre több ember számára a múltat jelenti. Nyomtatásban hírlapárusokon és kézbesítőkön keresztül terjeszteni információt lassan olyan lesz, mintha a postát mint logisztikai levél- és csomagküldő szolgálatot költözködésre igyekeznénk felhasználni.

Az elmúlt években a feltöltött tartalom sokrétűségére, ennek kereshetőségére és a közösségi média vonzerejére adott válaszként teljesen átalakult az a mód, ahogy az újságokat, folyóiratokat olvassák. Honlaplátogatás helyett például egyre inkább a betöltésre alapozott „előfizetés” a korszerű hírhez jutási módszer. Ez viszont tovább csapolja a reklámbevételt, immár az online kiadásét! Az azonos érdeklődésűnek mondott ismerősök közötti hírmegosztás terjedésével pedig még tovább csökken a reklámra alapozott üzleti modell teherbírása. Az érdeklődésre számot tartó információk továbbadása ugyanaz kicsiben, mint amit a hírügynökségek tettek nagyban. Begyűjtik, aminek hírértéket tulajdonítanak és továbbadják saját közönségüknek. Ugyanezt teszik azok is, akik ismerőseiknek linkeket küldözgetnek, vagy linkekkel megtűzdelt blogbejegyzéseket írnak. Családokon belül is művelték ezt a hírmegosztást – a maguk eszközeivel: a cikkek kivágásával és elküldésével – már a XX. században is.


2010. 02. 12.

A gondolkodó ember olvas!

szennyirodalom

Egy januári kutatás szerint egy átlag brit fiatal mindössze 800 szót használ a mindennapok során. Összehasonlításképpen: egy alapfokú angol nyelvvizsgához mintegy 4500 szó ismerete szükséges. A kutatás eredménye rámutat arra, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a fiatalok már szinte egyáltalán nem olvasnak, és a média képezi le számukra a világ azon eseményeit, amelyek úgymond említésre méltóak.

A legfeltűnőbb helyeken a „rémálom- könyvek”, a „rossz lányok” sorozatok díszelegnek, nem beszélve Harry Potterről és a mágiával foglalkozó hasonló ifjúsági könyvekről.

Sajnos a hazai és nemzetközi vizsgálatok adatai szerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható. Az internet és a televízió ráadásul lerombolja azt a képességüket, hogy koncentrálni tudjanak egy dologra, hogy egy témában mélyen elmerüljenek. Azoknak a fiataloknak, akik nem tanulnak meg gyermekkorban olvasni, felnőttkorban nehézséget fog okozni, hogy megfelelően ki tudják fejezni magukat, hogy önállóan el tudják intézni az ügyeiket, vagy hogy egyáltalán gondolkodni tudjanak az életüket érintő komoly kérdésekről.


2010. 02. 12.

Könyvtár nem csak volt, lesz is

Tudásközpontokká váló könyvtárak

Napról napra többen lesznek, akik mindent az interneten szeretnének elérni, de a jó könyvtárnak igenis van jövője – mondja a szakember, aki a látványos integrációs törekvéseket ismerve is vallja: a legkisebb településen is ki lehet, ki kell alakítani olyan kulturális közszolgáltató helyet, ahová érdemes bemenni.

Sokat fejlődtek a könyvtárak az elmúlt években. Már rég nem szól minden a könyvek beszerzéséről, időtlen időkig való megőrzéséről. Elsősorban persze a net miatt: egyre többen vannak, akik mindent az interneten szeretnének elérni. A bibliotékák tehát egyrészt növelik szerepüket a virtuális tartalomszolgáltatók között, másrészt újragondolják az épített könyvtárak lehetőségeit a könyvtárlátogatókat figyelve, akár egyenként is. A 24 órán át hozzáférhető virtuális könyvtárak kialakításához most komoly pénzeket lehet nyerni különféle európai uniós pályázatokon; a honi bibliotékák többnyire jól szerepelnek ezeken a tendereken – közölte érdeklődésünkreRamháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnöke.

2010. 02. 12.

Túl magas a hétéveseknek Bokros Lajos meséje

Egy bajszos, szemüveges ember mosolyog majdnem minden második lapján annak a mesekönyvnek, amelyet Bokros Lajos írt a gazdaságról. A könyvvel az MDF akar kedveskedni a gyerekeknek. A párt miniszterelnök-jelöltje szájbarágós stílusban magyarázza el, hogy működik a gazdaság és miért kell adót fizetni. Kisiskolás gyerekeknek még így is magas a téma, de több utalásból az tűnik ki, hogy a könyvet nem csak nekik szánták, hanem választójoggal rendelkező szüleiknek.

"Bizonyára veled is megtörtént már, hogy elcsodálkoztál az élet egy-két jelenségén: hogyan lehet egy 'papírért' cserébe mozijegyet vagy lángost venni?" - kezdi bevezetőjében a gazdaságról - vagyis "a hatmilliárd ember által folytatott nagy csereberéről" - szóló meséjét Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje. A Pénzkérdés című színes füzet az MDF egyik első kampányanyaga, amelyet a párt programjával együtt kezdenek terjeszteni.

Bokros Lajos - aki a füzet borítója szerint a mesélő - kérdés-válasz formában mondja el nagyon egyszerűen, mit gondol a gazdaságról. Mivel fizetünk? - kérdezi Bokros, majd meg is magyarázza: ma már nem működhet a cserekereskedelem, ezért kitalálták a pénzt. A páros oldalakon színes rajzok illusztrálják a mesét, amelyeken sokszor tűnik fel egy szemüveges, bajuszos férfi, aki nagyon hasonlít a fiatal Bokrosra, bár a bajusza nem olyan nagy, mint az övé volt. A füzetet az MDF szerint körülbelül 40 ezer példányban nyomtatták ki.


2010. 02. 10.

Könyvtár nyílt a tengerparti homokban

Bizony szörnyen bosszantó, amikor az ember a strandra érve veszi észre, hogy elfelejtett könyvet hozni, és a kedvenc krimije helyett nézegetheti az előtte napozó terjedelmes hátsóját.
 

SYDNEY — Ilyen bosszúság kiküszöbölésére jött létre a tengerparti könyvtár, amelyet a sydneyi föveny szörfösei máris lelkesen látogatnak. Jó is lesz sietniük, hisz az IKEA bútoráruház éppen harmincéves könyvespolcmodellje, a Billy már csak egy napig áll a parton, hogy kielégítse az arra járók tudásvágyát. 

 Kölcsönkönyv Az ausztrál strandon szörfözők bármikor „kölcsönözhettek” könyvet
Kölcsönkönyv Az ausztrál strandon szörfözők bármikor „kölcsönözhettek” könyvet

A polcon található könyvek haza is vihetők, ha cserébe felteszünk a polcra egy másikat, vagy dobunk egy kis pénzmagot az adománygyűjtő ládikába. Mivel Ausztráliában most épp tombol a nyár, és a híres Bondi Beachre naponta százezrek zarándokolnak ki, aligha lesz a könyvespolc sokáig tele.


2010. 02. 10.

Ivano-Frankivszkban könyvtárt nyitottak a vakok számára

A Vakok Országos Egyesületének ivano-frankivszki szervezete a vakok számára egy számítógépes hangoskönyvtárt nyitott.

A szervezet egy pályázaton nyerte el a kivitelezéshez szükséges pénzt. Ennek köszönhetően 100 ezer hrivnyát kaptak a Tájékoztatás a vakoknak projektért – közölte a Szvoboda rádió. A városi tanács és szponzorok is nyújtottak anyagi támogatást a könyvtár megnyitásához.

A kapott pénzből felújították a könyvtár egy helységét, vásároltak két számítógépet, 53 MP3 lejátszót valamint 1 500 hangoskönyvet – írja az UA-reporter.com internetes hírportál.

Az egyesület városi szervezetének a vezetője, Okszana Lohvin elmondta, hogy korábban a szervezetnek már volt egy kisebb könyvtára, melynek állományát évente nem több mint 200 könyvvel tudták bővíteni, és ráadásul nem mindegyik könyv készült vakírással.

Az ivano-frankivszki szervezetnek mintegy 340 látássérült tagja van, melynek harmada teljesen vak.
Forrás: Kárpátinfo.net
Megjelent: Karpatinfo.net, 2010-02-08 10:00:00 (http://www.karpatinfo.net/article114180.html)