Meglehet, nem is „csak” szakmait, de eszmeit is, hiszen, ahol évtizedek óta tudják, hogy egy nép ősi kultúráját miként kell mindenki számára érthető és élvezhető formában életre kelteni, és ezt a tudásukat változatlan színvonalon gyakorolják, szavak nélkül is érteni fogják a szándékát: országnak-világnak elmesélni az ír nép történelmének egyik fontos fejezetét, a küzdelmes IX. századból való Book of Kells keletkezésének históriáját. Az Oscar-díjra jelölt Kells titkai című animációs filmnek mintegy a hetven százaléka Kecskeméten készült, az első külföldi elismerést 2009 júniusában, a 6. Nemzetközi animációs játékfilmfesztiválon, Kecskeméten, Kecskemét városától kapta. Megérdemelten.

Az Oscar-díj várományosai közt is ott a helye. S nem is csak azért, mert az animációs filmművészet igazgyöngye, mesterien megrajzolt és mozgatott figurákkal, káprázatos hátterekkel, monda és valóság, mesemondás és ismeretterjesztés pompás összegzéseként. De mondandója révén is a világelsők között a helye, amit ugyanis a maga gyermekien kedves módján közvetít, a lehető legidőszerűbb tudnivaló az emberiség számára. Az erőszaknak, a pusztító hatalomvágynak nincsen más ellenszere, csak a kultúra s a történelmi hagyomány - Tomm Moore animációs filmmeséje voltaképpen ezt tanítja, tanúsítja, miközben hűen követi a Book of Kells keletkezéstörténetét.

A vikingek támadásainak kiszolgáltatott, ír kolostorok egyikében, nagybátyjának, a szerzetesi közösség szigorú vezetőjének a felügyelete alatt él egy árva kisfiú, a tizenkét esztendős Brendan, aki módfelett érdeklődik a könyvmásolás tudománya iránt. Amikor a film első jelenetében megismerkedünk vele, épp egy libát hajkurász, hogy a szerencsétlen állat megtépázása árán új tollat vihessen a könyvmásoló műhely szerzeteseinek. Kíváncsiságát még inkább felcsigázza az a nem várt látogató, aki a vikingek által feldúlt vidékekről életénél is drágább kincset menekít, egy díszes krónikát, amelynek – a szünet nélküli veszélyek miatt - csak az első lapja készült el. A kisfiú lelkesen segítene, sőt, tündéri közreműködéssel segít is, hogy a többi lap se maradjon üresen. Ám a bácsikája szerint a kolostor falainak a megerősítése mindennél fontosabb, a kódex-írásnál a leginkább. Aztán a soron következő viking roham a szeme láttára pusztít el mindent körülötte. Az egyetlen, ami megmarad, ami a világnak hírül viheti, hogy milyen gazdag kultúra őrizői voltak már a VIII.-IX. században is az ír kolostorok, a befejezetlen könyv, amit – az animációs film szerint egy Brendan nevű fiúcskának, a történelmi valóságban talán valaki másnak – sikerült kimenteni az elpusztított kolostorból.

A kultúra mágikus erejéről szóló leckét dokumentálni is lehet. A VIII. század végén elkezdett és a IX. század elején befejezett, csodálatos miniatúrákkal díszített és helyi feljegyzésekkel gazdagított, latin nyelvű, evangéliumos könyvet ma Dublinban, a Trinity College Library-ben őrzik. A kolostorokat, ahol e könyvet írták, legfeljebb kőmaradványaik révén ismerhetjük meg. A kutatók feltételezése szerint a Book of Kells-t Iona szigetén kezdték el írni. Innen került a 836 és 902 között igen gyakori viking támadások valamelyikét követően a Blackwater folyó mentén található Kells az idő tájt tudományos központként elhíresült kolostorába, ahol az intézmény szellemiséghez híven fejezték be. A térképeken ma Ceanannus Mór néven szereplő települést szentéletű fia, az 543 és 615 között élt Kolumbán révén ismerte meg Európa. A „Galambosra” keresztelt szent ugyanis, szülőföldjén kívül, Nyugat- és Dél Európa számos pontján alapított kolostorokat, ahol az általa, ír szellemben megfogalmazott, szigorú szabályzat szerint éltek a szerzetesek. Szent Kolumbán, aki sokak felfogása szerint az árvizektől és a lelki betegségektől védi meg a hozzá fohászkodókat, maga is könyves ember volt.

Szerzetesi reguláján kívül két könyvét is számon tartják életének historikusai. Szinte természetes tehát, hogy a kells-i kolostorban, vagy kétszáz évvel az után, hogy Kolumbán végleg eltávozott e földi világból, a könyvművészet jeles mesterei munkálkodtak. Olyan férfiak, akik a rég bevált hagyományok szerint alkothatták meg a látványnak is csodaszép ír evangeliáriumot. De volt ennek a nagyhatású ír szerzetesnek a könyvek iránti rajongásán kívül más ritka jó tulajdonsága is, egyes feltételezések szerint a Book of Kells végleges formájára ez is hatást gyakorolt. Nevezetesen az, hogy az egyházi ünnepekhez, például a húsvéti szertartásokhoz mindenáron hozzá akarta kapcsolni az ősi ír szokásokat. Elgondolásához oly’ erősen ragaszkodott, hogy közvetlenül a pápától kért tanácsot, miként lehetne a keresztény liturgiát és a néphagyományt „társítani”. Az egyházi év folyamán felolvasott valamennyi evangéliumi részletet tartalmazó kellsi könyvbe vélhetőleg így kerülhettek bele azok a helyi jellegű bejegyzések, amelyek a kódexet az utókor számára még értékesebbé teszik.

Mindezt, persze, csak utólag ismeri fel Tomm Moore filmjének nézője. Ha a mese folklorizációs vonulatából felismeri egyáltalán... Amit viszont „egy az egyben” felfedez az ember, az a rajzfilmtechnika segítségével, mesésen, és mégis hitelesen megjelenített ír kolostori élet, égig érő idő- és vészjelző tornyokkal, körbástyákkal, kettős kapubejáratokkal és számos kereszttel, úgy, ahogyan a romkerti maradványok alapján a középkori Glendalough, vagy Kells ma elképzelhető. A rendező fantáziáját – gyaníthatóan – Glendalough kolostor-együttesének rekonstruált képe mozgathatta meg, az az előrelátás, amely a brutális támadások minden lehetséges módjától meg próbálta védeni az embereket. Nem csak a kolostor lakóit, de a környék lakosságát is. Istenem, milyen messze vagyunk mindettől, mi, fennhéjázó modern halandók… Ha Oscar-díjjal jutalmazzák a Kells titkait, és a filmet a világon mindenütt vetíteni fogják, talán ez is, de más is eszébe ötlik a nézőinek. Az olyan gyermekhez, felnőtthöz egyaránt utat találó, gondolatébresztő alkotás, mint amilyen Tomm Moore mozija, olykor csodákra képes! Ki tudja, idehaza az is eszébe jut valakinek, hogy Kells titkai után Kecskemét titkait kutassák, s fölfedezzék végre, hogy az a műhely, amelyik ilyen nagy ívű munkák világra jötténél bábáskodik, a nemzeti filmgyártás terén is méltó feladatokra érdemes!

Lőcsei Gabriella