Egy januári kutatás szerint egy átlag brit fiatal mindössze 800 szót használ a mindennapok során. Összehasonlításképpen: egy alapfokú angol nyelvvizsgához mintegy 4500 szó ismerete szükséges. A kutatás eredménye rámutat arra, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a fiatalok már szinte egyáltalán nem olvasnak, és a média képezi le számukra a világ azon eseményeit, amelyek úgymond említésre méltóak.

Sajnos a hazai és nemzetközi vizsgálatok adatai szerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható. Az internet és a televízió ráadásul lerombolja azt a képességüket, hogy koncentrálni tudjanak egy dologra, hogy egy témában mélyen elmerüljenek. Azoknak a fiataloknak, akik nem tanulnak meg gyermekkorban olvasni, felnőttkorban nehézséget fog okozni, hogy megfelelően ki tudják fejezni magukat, hogy önállóan el tudják intézni az ügyeiket, vagy hogy egyáltalán gondolkodni tudjanak az életüket érintő komoly kérdésekről.

A szülők felelőssége, hogy rászoktassák a gyermekeiket már kiskorban az olvasásra, hogy kamaszkorukra már gyakorlottak,  folyékonyan olvasók legyenek. Így fiatal felnőttként eljutnak arra a pontra, hogy felfedezik a szépirodalom értékeit, tanulságait beépítik az életükbe, és a legfontosabb: gondolkodó emberré válnak. Ugyanis az olvasás során a szereplők cselekedeteinek, nézeteinek erkölcsi megítélése is jellemformáló erő. Ráadásul az olvasás közben megmozdul a fantázia, míg a filmekben csupán csak a rendező által elképzelt „késztermékkel” találkoznak a nézők.
A könyvesboltok ifjúsági részlegének kínálatát tanulmányozva azzal szembesülhet a szülő,  hogy a könyvek döntő többsége varázslókról, vámpírokról, bűbájos boszorkányokról, talizmánokról, démonokról, farkasemberekről, tündérekről szól. A legfeltűnőbb helyeken a „rémálom-könyvek”, a „rossz lányok” sorozatok dísze-legnek, nem beszélve Harry Potterről és a mágiával foglalkozó hasonló ifjúsági könyvekről. Nehéz helyzetbe kerülhet ilyenkor egy szülő, aki nem az okkult világképet akarja kialakítani gyermeke életében, mégis szeretné, hogy a fiatal megszeresse az olvasást. A következő – könyvesboltokban jelenleg kapható – válogatással ehhez szeretnénk segítséget nyújtani a teljesség igénye nélkül.

Olvasni klassz! Kisasszonyoknak
Kästner klasszikus Két Lottija mellett kisebb lányoknak nagyszerű első olvasásélményei lehetnek F. H. Burnett A titkos kert vagy A padlásszoba kis hercegnője című könyvei.  Előbbiben egy durcás, elkényeztetett kislány tanulja meg a szeretet, az önfeláldozás fontosságát, utóbbi pedig arról szól, hogy egy nehéz sorsú kislány mennyire önzetlenül bánik másokkal, hiszen „egy hercegnőnek mindig béketűrőnek és jószívűnek kell lennie”.
Johanna Spyri főhőse Heidi, egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja helyét, hanem szeretetével és életörömével megváltoztatja maga körül az embereket.
Az állatokat kedvelő lányoknak Felix Salten Bambija jelenthet nagyszerű élményt, amely bemutatja az erdő szépségét, és megszeretteti olvasójával a természetet. Donászy Magda Csálé Kati című könyve az első világháború idején játszódik, és miközben a gyerekek a legnagyobb ajándékot várják haza: az édesapjukat, megismerjük azt a kort, amikor a gyerekek szemében még értéke volt egy otthon barkácsolt babának.
Jean Webster regényei, a Nyakigláb apó és a Kedves ellenségem kifejezetten lányos levélregények abból a korból, amikor az embe­rek levelüket borítékban adták postára, és az e-mailnek még híre-hamva sem volt. A Nyakigláb apó az árva Judyról szól, akit egy titokzatos úr vesz pártfogásába, a regény folytatásában pedig Sallie-nek a főiskola után egy egész árvaház igazgatójaként kell helyt­állnia.  Fehér Klára Bezzeg az én időmben című könyve is a felnőtté válásról szól a második világháború küszöbén, ahogy egy kamasz szeme felnyílik a környező világra.
Lucy M. Montgomery fiatal hősnőjét, Anne Shirley-t sokan ismerhetik a népszerű tévéfilmsorozatból, azt azonban kevesen tudják, hogy Anne kalandjai könyvben nyolc kötetre rúgnak.
A kedves szereplők, a kanadai Prince Edward sziget idilli környezete minden kislány tetszését elnyeri, talán csak az álmodozást nem szabad annyira túlzásba vinni, mert emiatt Anne-nek is sokszor meggyűlt a baja.
Szabó Magda ifjúsági regényei főleg lányoknak szólnak, a közismert Abigél mellett nagyszerű olvasmányok a Születésnap, a Mondják meg Zsófikának és az Álarcosbál is. Ezek a kötetek nagyon olvasmányosak, ugyanakkor a szépirodalmi művek értékével bírnak, amelyek gondolkodásra serkentenek, és tanulságul szolgálnak a fiatalok, sőt a felnőttek számára is. Gimnazista lányoknak pedig örök kedvencei Jane Austen vagy a Brontë nővérek művei. Austen legismertebb kötete a Büszkeség és balítélet, de Charlotte Brontë Jane Eyre-je is igazán népszerű a lányok körében.
Szerencsére most már hazánkban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan könyvek, amelyek arra is alkalmasak, hogy a gyerekekkel értelmezni tudjuk a 20. század eseményeit. Lois Lowry a fiúknak és lányoknak egyaránt szóló  Számláld meg a csillagokat című kötete és Anna Frank naplója mellett Morris Gleitzman Egyszer és John Boyne A csíkos pizsamás fiú című regényei is gyermekszemmel mutatják be a holokauszt rémségeit, amelyek szülői segítséggel megértethetik a gyerekekkel, hogy miért kell küzdeni a hazánkban újult erővel felbukkanó antiszemitizmussal szemben.

Olvasni izgalmas! Fiataluraknak
Sokszor a fiatalemberek nehezebben veszik rá magukat az olvasásra, mint a lányok, pedig számos olyan könyv van, ami izgalmas és kalandokkal teli utazásra hívja őket is. Lehet, hogy Fekete István Tüskevárját, az Egri csillagokat vagy A Pál utcai fiúkat is könnyebb lenne akkor olvasni, amikor még nem „muszáj”, hiszen a kötelező olvasmány főleg kötelező jellege miatt tud taszítani. Sokszor előfordul, hogy egy fiú nem szeret olvasni, azután egyszer csak jön egy könyv, ami teljesen leköti a figyelmét, és utána olvasó ember válik belőle. 
Ha felmerül a kérdés, hogyan lehetne megírni egy házi feladatot a Csendes-óceánról, akkor ajánljuk Eric Kästner Május 35 című regényét, melyben rögvest odautazhatunk a szekrényen át Konráddal, nagybácsikájával és Negro Kaballóval, a beszélő lóval. Az írónak egy másik műve, az Emil és a detektívek sokkal jobb olvasmányélmény, mint amit a film tud nyújtani! A repülő osztály havas kalandjai pedig főleg tél idején köthetik le a fiúk figyelmét, különösen az a rész, amikor az osztály dolgozata a hócsata áldozatává válik.
Habár az iskola szeretetét nem biztos, hogy megnöveli a diákokban, a rekeszizmokat garantáltan megmozgatja Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című kötete, melyből biztos módszert nyerhet a gyermek bizonyítványának megmagyarázásához.

Szülőként fontos feladat, hogy kísérjük figyelemmel, mit olvas gyermekünk, és ha lehet, mi is olvassuk el azt.

A számháború időtlen idők óta egyik kedvenc játéka a fiataloknak. Csukás István Nyár a  szigeten című regényében vagy Bogáti Péter könyvtárban kölcsönözhető Ágasvári csatájában otthon ülve is együtt izgulhatunk az általunk szimpatikusnak ítélt csapat győzelméért. Mark Twain csibész Tom Sawyerével sok kiskamasz tud azonosulni, mert minden pillanatban a játékon és a kalandokon töri a fejét, és eközben az olvasás egyetlen pillanatig sem unalmas. Az író másik regénye, a Koldus és királyfi története a középkori Angliában játszódik: a két címszereplő helyet cserél, és kölcsönösen megtapasztalják, milyen a másik bőré-be bújva élni királyfiként és koldusként.
Sienkiewicz Sivatagon és vadonban című regénye egy fiatal fiúról, Stâsról szól, aki minden fiúnak példaképe lehet. Amikor Afrikában elrabolják védencével együtt, hatalmas bátorságról tesz tanúbizonyságot, és az olvasó végig izgulhat kalandjaikon, ahogy a két gyerek megpróbálja túlélni a sivatagot és a vadont, hogy újra találkozhassanak szüleikkel. Robinson Crusoe Defoe által megírt kalandjaihoz hasonlót élt át az a tizenöt fiatal fiú, akik Verne Kétévi vakációjában szenvedtek hajótörést. Az izgalmas regényben megmutatkozik, hogy a bátorság és a kitartás mennyire fontos ahhoz, hogy egy fiú igazi férfivá váljon. Ha valaki megszereti Verne stílusát, számos olvasnivalót találhat az író kötetei között, a fiatalok körében legnépszerűbb a tengeri utazásra hívó Némó kapitány, a szintén szigeten játszódó Rejtelmes sziget és a kicsit véresebb 15 éves kapitány. A makacs Keraban és Antifer mester kalandjait is érdemes elolvasni a könyvtárból kikölcsönözve.
Dumas Fekete tulipán című regényében minden van: kaland, ármány és szerelem. A világhírű francia író műve kiváló felvezető olvasmány azok számára, akik bele mernek vágni a szerző méltán világhírű, kissé hosszabb regényébe is, a Monte Cristo grófjába. Akiket nem rettent a mennyiség, azok Karl May Winnetou-ját és Cooper Nagy indiánkönyvét is biztosan szeretni fogják. Hiszen Winnetou, Old Shatterhand, Bőrharisnya és Csingacsguk történetei voltak az elődjei James Bond, Indiana Jones és a Terminátor kalandjainak is. Természetesen a kalandregények a lányoknak is izgalmas olvasmányt jelenthetnek.
Számos olyan könyv van tehát, amelyek elég izgalmasak ahhoz, hogy megszerettessék az olvasást, hogy a fiatalok rászokjanak erre, hogy később, felnőttként komolyabb, mélyebb műveket is elolvassanak, azokat megértsék, és beépítsék személyiségükbe.
Szülőként fontos feladat, hogy kísérjük figyelemmel, mit olvas gyermekünk, és ha lehet, mi is olvassuk el azt. Nincs annál jobb élmény, mint amikor a családi beszélgetések arról (is) szólnak, ki mit olvasott, milyen tanulságokat fedezett fel, vagy éppen mi az, ami további magyarázatra szorul az olvasmányból. Nem utolsósorban pedig az előolvasással meg tudjuk szűrni, hogy mi az, ami még nem való a gyermeknek. Fontos átgondolni, hogy az ifjú palánta mennyire érett már, mennyit olvasott korábban.

Megrázó adatok
A megkérdezett négyszázötven 18-25 év közötti magyar fiatal több mint egyharmada (36 százalék) hétköznaponként legalább 3 órát internetezik, 17 százalék pedig 2 és 3 óra közötti időt szán internetezésre. Ami a könyveket illeti, a fiatalok több mint negyede (27 százalék) tartozik abba a csoportba, amelynek tagjai lényegében egyáltalán nem töltenek időt olvasással. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok vajon miért nem kedvelik az olvasást annyira, a válasz szerint a könyvek „nem elég ingerdúsak”, valamint „olvasás közben nem lehet mást csinálni”. Azonban vannak kivételek, például az olyan könyvsikerek, mint a Harry Potter vagy a Twilight sorozat, melyek a fiatalok széles körét elérik. Dr. Kunsay Gyula pszichológus szerint amellett, hogy ezek újszerű történetek, népszerűségüket az is növeli, hogy a fiatalok már nem akarnak lemaradni egy ekkora sikerről.  (Forrás: Fanta TrendRiport 2009. októberi felmérése)

Szekeres Kata

Megjelent: Hetek.hu, 2010. 02. 05. (http://www.hetek.hu/eletmod/201002/a_gondolkodo_ember_olvas)