A Kutyakóstyától a Stefánia utcáig
- Részletek
- Írta: Csere Tamás
- Kategória: Agora
- Találatok: 2447
Mezőkövesd - Helyismereti előadássorozatot indítottak a mezőkövesdi városi könyvtárban
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény a könyvtár olvasói körében, hogy legyenek olyan ismeretterjesztő előadások, amelyek Mezőkövesddel, a város helytörténetével, kulturális értékeivel foglalkoznak. Ezért pályázatot nyújtott be a könyvtár 2009-ben a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. A pályázat célja olyan hagyományos közművelődési tevékenységek támogatása, melyek kifejezetten a helyi lakosság kulturális alapismereteinek a bővítését szolgálják. A könyvtár egy 5 előadásból álló ismeretterjesztő előadás-sorozattal pályázott, amely hozzájárul a település helytörténetének, kulturális értékeinek a bemutatásához. Szlovák Sándor nyugdíjas pedagógus előadásából kiderült, hogyan változtak a városban az utcák nevei. Répászky Zoltán nyugdíjas tanár, pedig az emléktáblákat mutatta be a hallgatóságnak.
A mezőkövesdi utcanevekről
Az utcanevek nemcsak a tájékozódást könnyítik meg, hanem a tanulmányozásukkal a vizsgált település fejlődése is nyomon követhető. Az 1583-as egri érseki adóösszeírás még csak 7 utca nevét említi meg, a Herkely Károly által 1938-ban összeállított térképen viszont már 29 utca neve olvasható (Nagy- Kapitány- Cank-, Kutyakóstya utca). Ezek használata azonban időleges volt és nem ment át a köztudatba. A középkorban elsősorban Mezőkövesd egy-egy településrészének megnevezése szolgálta erre (például Gubaszög, Bikató, Zsodoma), a XVII. századtól 1852-ig a hadak szerint elhelyezkedés, 1952-1980-ig a mezőváros négy tizedre osztása, 1880-1929-ig pedig a tizedek és ezen belül a házszám. Jól kiegészíti ezt a sajátos utcanév térképet, hogy utcával tisztelték meg a településen városi címet adományozó Mátyás királyt, újkori történelmünk néhány kiemelkedő alakját, a XIX. század nagy magyar költőit, a helyi társadalom kiemelkedő képviselőit, köztiszteletben álló papokat és pedagógusokat. Néhány utcának fontos középület lett a névadója (Zárda, Kaszínó, Stefánia).
„Állították a múlt emlékezésére”
A második előadásban Répászky Zoltán nyugdíjas pedagógus a városban látható emléktáblákról adott tájékoztatást. Mezőkövesden 39 emléktábla látható. Ebből 21 neves személyhez, 13 valamilyen eseményhez kapcsolódik. Az első esemény volt 1450-ben, melynek emléktáblája megörökíti Hunyadi János és a cseh husziták közt kötött Mezőkövesdi Békekötés eseményét. Soha annyi országvezető nem volt Mezőkövesden, mint ekkor. A legutóbbi emléktáblát 2008-ban helyezték el a gimnáziumban dr. Lukács Gáspár, neves gimnáziumi tanár születésének 100. évfordulójakor. E két emléktábla 560 évet zár közre, mely közel 600 év történetét örökíti meg a város életéből. Valamennyi emléktábla fényképe a Városi Könyvtár megtekinthető.
Vitatják
A szocializmus mintegy 40 évig tartó időszakában háromszor változott az utak neve. A rendszer logikájából következett, hogy nem viselhette tovább utca Kaszínó, Zárda és Stefánia nevét. A főtér nevét pedig Béke térre változtatták. A rendszerváltás után 15 utca és a főtér visszakapta eredeti nevét. Négy olyan, az 1960-as években új nevet kapott utca van, amelynek a létjogosultságát néhányan vitatják (Marx, Martos Ferenc, Bacsó Béla, Somogyi Béla).
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény a könyvtár olvasói körében, hogy legyenek olyan ismeretterjesztő előadások, amelyek Mezőkövesddel, a város helytörténetével, kulturális értékeivel foglalkoznak. Ezért pályázatot nyújtott be a könyvtár 2009-ben a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. A pályázat célja olyan hagyományos közművelődési tevékenységek támogatása, melyek kifejezetten a helyi lakosság kulturális alapismereteinek a bővítését szolgálják. A könyvtár egy 5 előadásból álló ismeretterjesztő előadás-sorozattal pályázott, amely hozzájárul a település helytörténetének, kulturális értékeinek a bemutatásához. Szlovák Sándor nyugdíjas pedagógus előadásából kiderült, hogyan változtak a városban az utcák nevei. Répászky Zoltán nyugdíjas tanár, pedig az emléktáblákat mutatta be a hallgatóságnak.
A mezőkövesdi utcanevekről
Az utcanevek nemcsak a tájékozódást könnyítik meg, hanem a tanulmányozásukkal a vizsgált település fejlődése is nyomon követhető. Az 1583-as egri érseki adóösszeírás még csak 7 utca nevét említi meg, a Herkely Károly által 1938-ban összeállított térképen viszont már 29 utca neve olvasható (Nagy- Kapitány- Cank-, Kutyakóstya utca). Ezek használata azonban időleges volt és nem ment át a köztudatba. A középkorban elsősorban Mezőkövesd egy-egy településrészének megnevezése szolgálta erre (például Gubaszög, Bikató, Zsodoma), a XVII. századtól 1852-ig a hadak szerint elhelyezkedés, 1952-1980-ig a mezőváros négy tizedre osztása, 1880-1929-ig pedig a tizedek és ezen belül a házszám. Jól kiegészíti ezt a sajátos utcanév térképet, hogy utcával tisztelték meg a településen városi címet adományozó Mátyás királyt, újkori történelmünk néhány kiemelkedő alakját, a XIX. század nagy magyar költőit, a helyi társadalom kiemelkedő képviselőit, köztiszteletben álló papokat és pedagógusokat. Néhány utcának fontos középület lett a névadója (Zárda, Kaszínó, Stefánia).
„Állították a múlt emlékezésére”
A második előadásban Répászky Zoltán nyugdíjas pedagógus a városban látható emléktáblákról adott tájékoztatást. Mezőkövesden 39 emléktábla látható. Ebből 21 neves személyhez, 13 valamilyen eseményhez kapcsolódik. Az első esemény volt 1450-ben, melynek emléktáblája megörökíti Hunyadi János és a cseh husziták közt kötött Mezőkövesdi Békekötés eseményét. Soha annyi országvezető nem volt Mezőkövesden, mint ekkor. A legutóbbi emléktáblát 2008-ban helyezték el a gimnáziumban dr. Lukács Gáspár, neves gimnáziumi tanár születésének 100. évfordulójakor. E két emléktábla 560 évet zár közre, mely közel 600 év történetét örökíti meg a város életéből. Valamennyi emléktábla fényképe a Városi Könyvtár megtekinthető.
Vitatják
A szocializmus mintegy 40 évig tartó időszakában háromszor változott az utak neve. A rendszer logikájából következett, hogy nem viselhette tovább utca Kaszínó, Zárda és Stefánia nevét. A főtér nevét pedig Béke térre változtatták. A rendszerváltás után 15 utca és a főtér visszakapta eredeti nevét. Négy olyan, az 1960-as években új nevet kapott utca van, amelynek a létjogosultságát néhányan vitatják (Marx, Martos Ferenc, Bacsó Béla, Somogyi Béla).
- M. Zs. -
Megjelent: Borsod Online, 2010.02.08 11:48
(http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/a-kutyakostyatol-a-stefania-utcaig/cn/news-20100208-11485589)
(http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/a-kutyakostyatol-a-stefania-utcaig/cn/news-20100208-11485589)
