Egyre népszerűbbek az elektronikus formában megjelenő irodalmi alkotások. A digitalizált szövegek olvasásához leginkább e-könyv olvasót (e-book readereket) szokás használni. Felmerül azonban a kérdés, hogy a nyomtatott könyv vajon végleg kiszorul-e a piacról. És ha igen, az valóban olyan jó-e, mint ahogy az e-könyv-bizniszben érdekeltek állítják?

Pro és kontra érvek tömkelege jelent már meg a nyomtatott könyvekkel és az elektronikus változatokkal kapcsolatban. Léteznek olyan kortárs művek is, amelyek már kizárólag elektronikusan "jelentek meg".

Tényleg kiszorulhat a piacról a papír alapú könyv?

Ellentmondásos információk keringenek a nyomatott könyvek eladásairól (a legtöbb helyen mégis az olvasható, hogy a 2009-es eladások gyér fellendülést mutatnak), de úgy tűnik, hogy az elektronikus könyvek forgalma stbailan emelkedik.

Jobb-e az e-könyv, mint a papír?

Az e-könyv pártiak legnagyobb érvei közé tartozik a helytakarékosság. Vitathatatlan, hogy egy átlagos, nagyjából B5-méretű könyv formátumának megfelelő e-book olvasóban több ezer, (vagy akár tízezres nagyságrendű) könyv fér el, ráadásul bárhová magunkkal vihetjük. Csodás dolog a zsebünkben egy komplett könyvtárral sétálni. Az elektronikus termékek fejlesztői eredetileg elsősorban a diákokra gondoltak, a terv szerint a tanulást hivatott megkönnyíteni az e-könyv rendszer.

Napjainkra azonban úgy tűnik, a szépirodalom ugyanakkora szeletet hasít ki magának a digitális tortából, sőt, akadnak olyan kezdeményezések, amelyek csak elektronikusan forgalmazott könyvek mellett teszik le a voksot.

Olcsóság: Egy e-könyv előállítása töredékébe kerül a nyomtatott könyvének, ami az árában is visszaköszön. Aki gyakran vásárol könyvet, bizony néha elgondolkodik, hogy egy-egy új darabbal bővítse-e a gyűjteményét. Egy nyomtatott könyv ára a kiviteltől függően tíz- vagy akár százszorosa lehet az e-könyvének.

A környezetvédelem a másik nagy ütőkártyának tartott érv az elektronikus olvasás mellett: A gyártók (és lelkes felhasználók)azt állítják ugyanis, hogy amíg a nyomtatott könyvek előállításhoz fákat kell kivágni, addig az e-book readerekhez szinte semmi sem kell.

Itt viszont érdemes lenne elgondolkodnia minden huszonegyedik századi tudatos fogyasztónak, hogy vajon ez így igaz-e?

Gondoljuk például a mobiltelefonok forradalmára: amíg kezdetben arra használtuk a hordozható készülékeket, hogy telefonáljunk velük, ma már szinte ez az utolsó rendeltetésük. Hetente jelennek meg az újabb és újabb fejlesztések, és ha nem is akarunk naprakészek lenni mobilmániából, akkor is évente, kétévente telefont cserélünk. A világ egyik legnagyobb környezetszennyező tevékenysége az elektronikus termékek kidobása.

Amíg az erdő (megfelelő módszerek alkalmazásával) száz százalékig megújuló erőforrás, addig az elektronikai termékek előállítása egyáltalán nem az. Nem beszélve az újrapapírról, ami a legkörnyezetkímélőbb megoldások egyike.

Nézzük meg a pénztárcát is más szemszögből:
Egy népszerű árösszehasonlító portálon a legolcsóbb e-book reader 74. 618 forintba kerül, ami legalább 10-20 új könyv ára, és tegyük hozzá: feltehetően hamar elavul.

A gyártóknak nyilván nem érdekük, hogy egy-egy olvasót sokáig használhassunk, ugyanúgy, ahogy a mobiltelefonok, laptopok, pc-k esetében sem az. Ha csak 2-3 évente cseréljük is le az olvasónkat, talán máris többet költöttünk, mintha papír alapú könyvet vettünk volna.

Vegyük ehhez még hozzá, hogy a használathoz szükséges energiát sem a levegőből nyerjük, és azt is, hogy a letöltött könyvekért (akármilyen keveset is, de) megint csak fizetünk.

Az elektronikus termékek tömeges előállítása már önmagában nagy mértékben környezetszennyező. Elavulásukkor (vagy rosszabb esetben megunásukkor) viszont akármennyire is tudatosan, szelektíven kezeljük, veszélyes hulladékként végzik. Ennek a hulladéknak a "veszély-mentesítése" igen költséges lenne, ha bárki foglalkozna vele... de nem is foglalkozik senki. A kidobott kütyüinket "gyakran Afrikába szállítják megsemmisíteni, vagy egyszerűen elásni, ami nagyon súlyosan szennyezi a környezetet." - ahogy az
Intermetal is írja.

Nem kevésbé lényegre törő
egy erről szóló hír Geri-hírek oldalán (fotóval).

Természetesen mindenki maga dönti el, hogy számára mi a fontosabb, de a mai, fogyasztásra kiélezett világ emberének jobban oda kell figyelnie, arra, hogy mit vesz meg és mit használ, mint eddig valaha.
Sok mindent meg akarnak etetni (vetetni) velünk, és ha nem vagyunk résen, nem próbálunk globálisan gondolkodni, oda jutunk, hogy mi magunk pénzeljük a bolygónk teljes tönkretételét.

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 597 vendég és 14 tag böngészi