A Király Fürdőtől a Csintalan istenekig - újdonságok a könyvfesztiválon

Csütörtökön nyílik a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely mintegy 50 ezer kötettel és 370 programmal várja a közönséget a budai Millenáris parkban. A számtalan kiadó közül mi most a Magvető, az Athenaeum, az Alexandra, a Corvin és a Helikon néhány újdonsága közül szemezgetünk.

Érdekes magyar sajátosság, hogy minden esztendő tavaszán alig másfél-két hónapos különbséggel két nagyléptékű vásár, könyves rendezvény szerveződhet. Mivel 80 éve június elején a kortárs magyar irodalom Európában páratlan hagyományú seregszemléje, az Ünnepi Könyvhét a magyar kortárs és klasszikus magyar irodalomra és a gyermekeknek szóló művekre koncentrálhat, a könyvfesztivál a teljes magyar könyviparról ad átfogó keresztmetszetet, s a hazánkba látogató külföldi kiállítók termésének tükrében évről évre felmérhető, hogy a magyar kiadók kínálata, könyveik megformálása lépést tart-e a nemzetközi élvonallal.

A Magvető újdonságai között találjuk többek között Jean Mattern: Király Fürdő, Denis Johnson: Mindenki marad! és Uwe Tellkamp: A Torony című munkáját. Az utóbbi szerző 2008-ban Német Könyvdíjjal elismert kötete epikus igénnyel, megható, szeretetteli és drámai jelenetekkel rajzolja meg a széthulló NDK panorámáját. Három nemzedék tagjai haladnak az 1989-es forradalom felé, ki valódi résztvevőként, ki csak sodródva: a történelem a torony lakóit is magával ragadja.

Érdekes témát boncolgat Michal Witkowski Kéjpart című írása is. A könyv utazás egy többszörösen ismeretlen, letűnt világba: széles panorámában mutatja be a társadalom perifériáján élő homoszexuálisok illegális életét a lengyel kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után, ami sokaknak - többek között nekik sem - azt hozta, amiben annak idején reménykedtek.

Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben - Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről című írásában az irodalmi ikonon megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar-izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői.

Minden idők egyik legfiatalabb elsőkönyves szerzőjét is a Magvetőnél találjuk. Kafka és az egzisztencialisták óta az elidegenedés jól bejáratott és dokumentált létérzésünkké vált, ma már nehéz bármiféle elementárisan izgatót mondani róla. Gressai Ferdinánd alig tizenkilenc évesen mégis nekiveselkedett a feladatnak, és a maga szerény, halk szavú módján meg is oldotta Csupasz oltalom című kötetével. Szűk terekben játszódó, hétköznapi beszédtöredékekből, iróniából és finom "új érzékenységből" gyúrt versei szétfeszítik azt az állandóan lüktető, feszes belső világot, amit akár úgy is nevezhetünk: a Test. Vagy: az Én. Vagy (miért is ne?): az Ő. Mindegy is, hiszen már csak szilánkokat szedegetünk a robbanás után.

Berniczky Éva Várkulcsa, Csabai László Szindbád, a detektív és Nagy Koppány Zsolt Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk című könyvei is tartogatnak izgalmas pillanatokat.

Georges Seurat francia festő Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten című képét 1886 májusában mutatták be Párizsban. A festmény azóta talán a legismertebb posztimpresszionista kép lett. Ki nem gondolkodott már el azon, hogy a festő által megmintázott figurák vajon kik lehettek, és milyen életet éltek? A Grande Jatte-szigeten sétáló párok esetleg éppen szakítanak, vagy egy rég nem látott ismerőst keresnek a tömegben. Bolgár György azonos című kép-regénye az egyszerre békés megelégedettséget és vészterhes várakozást sugárzó festményen látható alakok élettörténetét meséli el.

Tenger, napfény, ouzoillat. Az ókor és a XXI. század varázslatos találkozása. Legtöbbünknek ez jut eszébe, ha Görögországról kérdeznek minket. A 144 ártatlan nap - a Nők Lapja Évszakok regényírópályázatának győztes alkotása - azonban az általunk ismert világ fonákját, a rácsok mögé zárt valóságot tárja elénk. Czipper Ágota regénye Athénba vezet, de nem a tavernák, a múzeumok és a műemlékek birodalmába, hanem a Korydallos női börtön falai közé. Egy fiatal magyar nő a görög hatalmi gépezet áldozatává válik: egy pénzügyi vita túszaként bebörtönzik - ártatlanul. Ezzel az élete egyetlen délután alatt megváltozik. Mocskos priccsek, ablaktalan cellák és kétes alakok közé zárva találja magát. "A hétköznapitól eltérő szituációkban nehéz ennyire a dolgok mögé nézni, és végigmenni minden belső stáción, a szellemi rezdülésekre koncentrálni, de Czipper Ágotának ez sikerül, és ez mindenképpen imponáló teljesítmény egy kezdő szerzőtől" - írja a kötetről Grecsó Krisztián.

Ajánljuk még Cecelia Ahern Talált tárgyak országa és David Gilmour Filmklub - Peregnek a kamaszévek című munkáját.

Az Alexandra Kiadócsoport könyvfesztiválra megjelenő újdonságai között Faludy György Elfeledett versek című kötete, mely kéziratban maradt, újságokban, valamint ifjúkori kötetekben szunnyadó költeményeket nyújt át az olvasónak. Kaiser Ottó fotóművész különleges hangulatokat megragadó, lírai fotóalbuma Pécsről, Európa kulturális fővárosáról - ez a Pécs - Kövek és emberek / Stones and people. A Cartaphilusnál jön Herta Müller Lélegzethintája és Marie Phillips Csintalan istenekje. A Noran 2004 adja ki drMáriás Szabadkőműves szex, Lewis Carroll Sylvie és Bruno című meséjét és a 2006-os orosz Booker-díjas művet, Olga Szlavnyikova 2017 című antiutópiáját.

Wehner Tibor művészettörténész Modern magyar szobrászat 1945-2010 című, a Corvin kiadásában megjelenő könyve átfogó bemutatása a tárgynak. A lexikon csaknem 500 magyar szobrász pályaképét ismerteti, felsorolja, mely közgyűjteményekben találhatók az egyes művészek alkotásai, és tartalmazza megrendelésre készített monumentális szobraik listáját is. Mindezt a magyarországi kiállítások jegyzéke, gazdag irodalomjegyzék és a legjellegzetesebb művekről készült fotók teszik teljessé.

Weöres Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé "lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul". Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt "temető-feltáró" antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.

A Helikon újdonságai között van még egyebek mellett Márai Sándor Kalandja és a Karikó Éva szerkesztette Út a Végtelenbe - Csaba testvér gondolatai Isten ajándékairól című kötet.

Megjelent: Kultúra.hu, 2010. április 22. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=299820)