– Komoly siker soha nem esik be az ablakon egyik pillanatról a másikra – mondja Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, akit a jelölés kapcsán kérdeztünk. – Európában évtizedek óta tudnak a kecskeméti stúdióról: a külföldi megrendelésre, koprodukióban készített filmeknek, a sikeres fesztiválszerepléseknek, a nemzetközi ösztöndíjrendszerben való részvételünknek mind szerepe van egyrészt abban, hogy stúdiónkat kérték fel a munkára, másrészt hogy Oscar-jelölthöz méltó színvonalon készülhetett el a film.

Tomm Moore, a Kells titka fiatal ír rendezője a francia filmesektől hallott a kecskeméti kollégák munkájáról. Amikor ideérkezett, már azt is tudta, hogy kiváló kerámia stúdió működik a városban.

– A felesége kerámia művész, el is vittük Probstner Jánosékhoz. Azért fontos ezt megemlíteni, mert megmutatja, hogyan működik a város kulturális kisugárzása, és miért fontos, hogy tovább erősítsük – teszi hozzá Mikulás Ferenc.

A Magyar népmesék inspirálta

Tomm Moore 2005 nyarán járt először nálunk. Először a stúdiót nézte meg, aztán beült a vetítőbe, és végignézett egy sor itt készült filmet. A Magyar népmesék sorozat keltette fel az érdeklődését. Nem sokkal elutazása után e-mailt küldött, és elkérte az összes népmese DVD-jét.

– A Kells titkában fontos szerepe van a díszítő motívumoknak. Ez volt a találkozási pont, hiszen a Magyar népmesék sorozat a díszítőművészet  motívumaira épül. Emiatt döntött úgy, hogy a produkció jelentős része nálunk készüljön.

Hogyan készült a Kells titka?

2007 tavaszán nemzetközi csapat állt össze. A kecskeméti stúdió munkatársai mellett olasz, francia, lengyel, illetve budapesti és pécsi rajzfilmesek is a stáb tagjai voltak.

  A Kells titkának alkotójára nagy hatással volt a Magyar népmesék sorozat

– Világfalu – mondja Mikulás Ferenc arra utalva, hogy bár hónapokig tartott a közös munka, a párizsi és római kollégákkal személyesen egyszer sem találkoztak. – Interneten egyeztettünk, jöttek-mentek az anyagok, végig zökkenőmentesen ment a munka. Ír-francia-belga koprodukcióban készült a film, de magyar pénz is van benne, mert amit Magyarországon elköltött a produkció, annak 20 százalékát visszaforgattuk.

Filmművészeti értékeket hordozó alkotásról van szó, ezért sem volt meglepő, hogy tavaly a kecskeméti animácós filmfesztiválon megnyerte Kecskemét város díját. Az már annál inkább, hogy Oscar-jelölést kapott, és négy amerikai 3D animációs filmmel versenyezhet. A jelöléssel járó publicitás két dologra hívja fel a figyelmet: egyrészt a kecskeméti stúdióban folyó munka színvonalára, másrészt arra, hogy a Magyar népmesék sorozat nem csak a hazai közönség számára közvetít értéket.

Kényszerűségből működnek kft.-ként

– Ez számunkra nem meglepetés – jegyzi meg Mikulás Ferenc. – A kínai, japán, chicagói fesztiváldíjak is ezt bizonyították. Az olasz RAI csatorna a közelmúltban vásárolta meg újabb 13 epizód vetítési jogát, Japánban kiadták a DVD japán feliratos vátozatát, a spanyolokkal pedig az amerikai vetítési jogról tárgyalunk, az ott élő spanyol ajkú nézőknek szeretnék vetíteni. Ehhez képest finoman szólva furcsa, hogy a magyar közszolgálati televízió nem partner a koprodukciós gyártásra. Ezért kénytelenek vagyunk külföldi bérmunkák bevételéből finanszírozni a sorozatot.

  Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. alapító igazgatója

Tomm Moore legutóbbi e-mailjében arról írt, hogy minden interjújában elmondja: a kecskeméti stúdióban készült a film, és inspirálóan hatott rá a népmese sorozat. – Azt gondolom, hogy felmerülhet a város számára, hogy a többi kulturális intézményhez hasonlóan az animációs stúdió támogatásából is részt vállaljon. A kecskeméti stúdió alapvetően szellemi műhely, amely kényszerűségből működik kft.-ként. Ha nyereségorientált kft. lennénk, akkor nem foglalkoznánk Pilinszkyvel, Kormos Istvánnal, Kányádi Sándorral, Örkénnyel, nem fogadnánk évente 70-80 gyerekcsoportot, nem lenne animációs fesztivál, ahogy népmese sorozat sem. Hanem az lenne az egyetlen célunk, hogy minél több külföldi bérmunkát bevállaljunk, minél nagyobb haszonnal.

Ezzel szemben az a furcsa helyzet állt elő, hogy a külföldi bérmunkából finanszírozzuk a fesztivált, a népmeséket, a szerzői filmeket, ugyanis szellemi műhelyként nem kapjuk meg a megfelelő támogatást a kulturális kormányzattól. De nem adjuk fel. Folyamatosan tárgyalunk, és bízunk benne, hogy előbb-utóbb észreveszik a döntéshozók, hogy a munkánk méltó a támogatásra.

Rákász Judit

Megjelent: BAON, 2010. február 20. 18:29 (http://baon.hu/bacs-kiskun/kultura/kft-vagy-szellemi-muhely-288567)