2009. 12. 10.

Szabó Magda-mese a Radnótiban

A Radnóti Színház 2009/2010-es évadának harmadik bemutatóját mindenki nagy izgalommal várja, hiszen hosszú idő után újra mesejáték készül a teátrumban. Szabó Magda Bárány Boldizsár című meséje Őri Rózsa ötlete nyomán és rendezésében kerül színpadra.

2009. 12. 10.

Karácsonyi könyvajánló

Eddig is sok családban volt szokás, hogy karácsonyra csupán jelképes értékû tárgyakat ajándékoznak egymásnak, leggyakrabban valami jó könyvet, amit a két ünnep közötti szusszanásnyi szünetben még el is lehet olvasni. Gyanúnk szerint idén még többen választják majd ezt a módszert, ezért aztán karácsonyi könyvajánlónkba jó sok könyvet válogattunk, minden korosztálynak.

Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája, Geopen, 2009, 3290 Ft, 363 o.

Kiknek? Azoknak, akik szeretnek karácsonyra idézetgyûjteményeket ajándékozni, valamint azoknak, akik szeretik Párizst, a furcsa történeteket és a szép szavakat.
Miért ajánljuk? Gyönyörû nyelven megírt, furcsa szövésû regénnyel van dolgunk, ami nagy siker volt hazájában. Egy elegáns és sznob párizsi lakóház házmesternõje, Renée furcsa szerzet. Hobbija az olvasás, de hihetetlen mûveltségét gondosan leplezi, mert szerinte nem akarja, hogy megtudják, megbolygatta a kialakult társadalmi sztereotípiákat. Ebbõl aztán groteszk kalamajkák sülnek ki, de ami sokkal élvezetesebb ebben a regényben, az a nyelvezete és könnyed filozófiai elmélkedései. Minden oldalon találunk találó észrevételeket és magvas gondolatokat, amelyek bölcsek, de sohasem olyan tolakodóak, mint a lustáknak összeszerkesztett aforizmatár számozott okosságai. Itt mindenkinek magának kell megtalálnia a jó mondatokat, de nem lesz nehéz.

2009. 12. 01.

Emlékezések, számadások…

Beszélgetés Pomogáts Béla irodalomtudóssal

Élettörténetedet ismerve talán nem túlzás, ha azt mondjuk, „szerencsés” csillagzat alatt születtél. Bár a „különvélemény” jogát mindig fenntartottad magadnak, lényegében simán vetted az „akadályokat”. Ötvenhat októberét, egyetemistaként „boldog önfeledtséggel” élted. Élményközelbe kerültél, 1959-ben letartóztattak, sőt a tököli internálótábort is megjártad. Feltehetően tehetségednek köszönhetted, hogy egyetemi tanulmányaid befejezése után, kissé „pöttyösen”, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa lettél.

– Valóban, életemnek volt egy kedvező és egy kedvezőtlen története – a „csillagzatok” szüntelenül változtak. Ezt a kedvező és ezt a kedvezőtlen történetet egyszerre vagy egymást váltva éltem meg. Később mégis a kedvező események szabták meg a végső mérleget. Diákkorom viszonylag békés nyugalomban telt el, ámbár többször közbeszólt a „történelem”. Apámat 1945 januárjában hadifogságba vitték a Budapestre bevonuló oroszok, de viszonylag hamar hazatérhetett, az ötvenes évek első fele szüntelen szorongásban telt el, emlékszem, nagyanyámat az utolsó napokban fuvaroztuk le anyámmal Baján élő nagynénémékhez, mielőtt a kitelepítés áldozata lett volna (talán velünk együtt), az ötvenhatos forradalom leverése után három esztendővel letartóztattak, majd internáltak. Akkorra már elvégeztem az egyetemet és gyakornok voltam az Irodalomtörténeti Intézetben. A rendőrség be szeretett volna szervezni, én ellenálltam, ezért aztán letartóztattak és hamarosan a tököli internálótáborban találtam magam. Annak köszönhettem szabadulásomat 1960 tavaszán, hogy az ENSZ közbenjárására felszámolták az internálótáborokat, de így is még egy esztendeig voltam rendőri felügyelet alatt és évekig nem volt állásom. Végül egyetemi tanáraim, mindenekelőtt Bóka László közbenjárására egy gépipari technikum alkalmazott magyartanárnak, előtte meg kellett ígérnem, hogy soha sem teszek politikai megjegyzéseket. Majd 1965 őszén barátaim: Bodnár György és Czine Mihály közbenjárására visszatérhettem az akadémiai intézetbe, ahol azután négy évtizedet töltöttem el. Sőt, 2004-es nyugdíjba vonulásom után is megmaradtam az intézet keretében, mint az akkor létrejött Illyés Gyula Archívum vezetője (társadalmi munkában). Mindig sokat dolgoztam, nemrégiben jelent meg kilencvenhatodik önálló könyvem egy zentai (tehát vajdasági) magyar könyvkiadónál, de pozsonyi és dunaszerdahelyi kiadóknál is jelentek meg könyveim. A végső mérleg ezek szerint pozitív – nem teljesen az én érdememből, sokat köszönhetek feleségemnek (aki most is ott ül a számítógép mellett és gépeli legújabb könyvem szövegét), és természetesen sokat köszönhetek barátaimnak is, akik között számos felvidéki magyart (és szlovákot) tarthatok számon.

2009. 11. 20.

A vámpírok menthetik meg a könyvpiacot

altA könyvpiacon a legtöbben abban reménykednek, hogy karácsonykor a válság közepette a relatíve olcsó könyvek felé fordulnak a vásárlók, és behozzák az idén tapasztalt forgalom-visszaesést. A nagy kaszálást leginkább a romantikus vámpírtörténetektől várják.

Bár idén időarányosan 8-12 százalékkal csökkent a könyveladás forgalma, mindenki abban reménykedik, hogy a karácsonyi időszakban sikerül behozni a lemaradást, és az év végéig feltornázzák az eladásokat a tavalyi szintre – mondta Kocsis András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke. Az alelnök szerint a visszaesés egyik legszembetűnőbb jele, hogy hihetetlen akciókat kínálnak a könyvesboltok (mostanában leginkább tematikus bontásban ajánlanak árengedményeket). A válságra válaszul a kiadók többsége nem növelte kiadványai számát, sokan visszatartják az új megjelenéseket, kivárnak. Bár a nagy könyvpaloták megnyitói azt a látszatott keltették, hogy egyre csak nő a könyvesboltok alapterülete, idén először a legnagyobb hálózatok is boltbezárásokra kényszerültek. A boltokon lévő nyomást a kereskedők a könyveken lévő, amúgy sem alacsony árrés növelésével igyekeznek a kiadókra tolni. Míg az európai országokban átlagban 45 százalék körül alakul az árrés, nálunk a nagy könyves hálózatok elkezdték 50 százalék fölé tornászni a marzsot. Ezt leginkább a nekik elkötelezett kisebb és közepes kiadóknál tudják átnyomni, míg a függetlenek és a nagyobbak még ellent tudnak állni ennek.

2009. 11. 20.

Királylányos péntek 13.

Interjú Boldizsár Ildikóval

November 13-án, péntek este, az Anno meseboltban Boldizsár Ildikó Királylány születik című könyvének a Rotary Irodalmi  Díj  kapcsán elért  sikerét ünnepelték az egybegyűltek. Köszöntőt mondott Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke; Boldizsár Ildikóval és Szegedi Katalinnal, a könyv illusztrátorával  Schäffer Erzsébet beszélgetett. Boldizsár Ildikót kérdeztük.

PRAE.HU: Idén ősszel örömmel értesültünk róla, hogy a Királylány születik című könyved, amely a Naphegy Kiadónál jelent meg, a Rotary Irodalmi Díj jelöltjeinek listáján – Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Balázs Attila és Darvasi László művei mellett – bekerült az öt legjobb közé. Ma már tudjuk, ha a fődíjat nem is nyerte meg, dobogós helyen végzett. Mit gondolsz, a könyved sikere egyúttal a gyerekirodalom sikere is?

2009. 11. 19.

Kipróbáltuk a mobilnetes villanykönyvet

Október elején jelentette be az Amazon kereskedőház, hogy a Kindle 2 e-könyv-olvasó kiszabadul az amerikai piacról. A 3G-s mobilnet kapcsolattal, hat hüvelykes e-papír kijelzővel feleszerelt kütyüt rovatunk is kipróbálta.

Az Amazon előző, retró űreszközre hasonlító e-könyv-olvasója volt az első villanykönyv, amit rovatunk kipróbálhatott. Tesztelőnk három-négy órát játszhatott Tom Plunkett, a Gawker Media technológiai igazgatójának kütyüjével, és lenyűgözve hagyta ott a világirodalom összes művének elolvasását ígérő készüléket. Most az űrkorszaki dizájnt levető, gyorsabb, szebb és okosabb Kindle 2-t volt lehetőségünk kirpróbálni, hogy megtudjuk, méltó-e még a készülék a könyvek iPodja címre.

Elegáns, de csúszós kütyü

Anyagválasztásában rendkívül igényes az Amazon Kindle 2. A készülék hátlapja szálcsiszolt alumínium, az eleje fehér, az iPodokat vagy a teflonborítású HTC Herót idéző műanyag. A magát esténként teljes billentyűzetté álmodó apró gombsor belesimul a kütyü aljába, az oldalt található lapozógombok viszont rendkívül hangsúlyosak. Minden azt mondja, hogy fel kell venni a készüléket, megnyomni a következő lapot behívó gombot, ha az oldal aljára értünk, és fel se kelni a kanapéról, míg tart a könyv.

2009. 11. 15.

Irodalmi háló, avagy: hol van a Litera?

Az internet jelenléte mára nálunk is radikálisan átalakította az irodalmat olvasók jelentős részének tájékozódási, vásárlási szokásait, sőt, átalakította a szöveghez való viszonyukat is. - Kőrösi Zoltán előadása a Debreceni Irodalmi Napokon.

Egyetértek azokkal, akik úgy vélik, hogy internet, pontosabban az online irodalom elsősorban a
    * radikális mellérendelés,
    * az interaktivitás,
    * a kritikai-értelmezői attitűd megváltoztatása,
    * a kanonizációs folyamatok részbeni fellazítása,
    * a nyelv evolúciója,
    * és az irodalmi alkotás fogalmának erőteljes átalakulása révén hat az offline irodalomra, illetve az irodalom egészére.

2009. 11. 15.

Benedek Elek Mesemondó Verseny a Duna Televízióban

A magyar gyermekirodalom megteremtője 150 évvel ezelőtt született Erdővidék egyik kicsi falujában, Kisbaconban, és 80 esztendővel ezelőtt ott is hunyt el. A kettős évfordulóra emlékezik a Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka, elősegítve, hogy a mai magyar gyerekek is „mesemondóvá nőjenek”!

„Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek…”

E sorokat Benedek Elek, a nagy mesemondó írta szülőföldjéről, Székelyföldről. A magyar gyermekirodalom megteremtője 150 évvel ezelőtt született Erdővidék egyik kicsi falujában, Kisbaconban, és 80 esztendővel ezelőtt ott is hunyt el. A kettős évfordulóra emlékezik a Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka, elősegítve, hogy a mai magyar gyerekek is „mesemondóvá nőjenek”!

2009. 11. 15.

Szétolvasta? Vigyen újat olcsón!

Durván ezer szótárt cserélt újra, és ezerötszázat vett meg kedvezményesen tegnapig az Akadémiai Kiadó és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös akcióján a publikum; a végső számok várhatóan elérik a tavalyiakat. A program péntekig tart, még van idő csereberélni. És van miből válogatni - tapasztalhattuk a tetthelyen.

Egy gazdagon megrakott, hoszszú asztal a terep itt és most, ezen lehet vadászni. Mondjuk úgy: vadászgatni.
Van itt minden, német-magyar, magyar-német, angol-magyar, magyar-angol, spanyol-magyar, portugál-magyar, holland-magyar, szerb, horvát, félig román, helyesírási, értelmező, és ami szintén nem mellékes: Állati szólások a felfuvalkodott békától a szomszéd tehenéig.
Az Akadémiai Kiadó kedvezményes (30 százalékos) szótárvásárán és még kedvezményesebb (40 százalékos) szótárcsere-akcióján sunnyogunk, a Szabó Ervin Könyvtár legfőbb aulájában, a mozgást figyelve. Ami a büfében nagyobb persze, de alig pár perc és máris jön egy alaposan lepusztított német-magyar kéziszótár, egy szolid kisasszonyt hoz, nagyon ki akar cserélődni, de ez csak úgy tíz perc után sikerül neki, éppen elapadtak a külső készletek, be kell menni a belső készletekért. Hogy mi történik a jó öreg darabbal? A nyomda hasznosítja újra.
Kisvártatva felbukkan egy fiatalember is, hatalmas zsákkal a hátán. Reménykedem, hogy valami hagyatékot hoz, és mindjárt tanúja lehetek az év bizniszének, de csak bámészkodik egy kicsit, aztán elhatárolódik. Így van ez a következő jövevénnyel is, ő egy CD-t szeretne, ám megtudja, hogy kétharmad áron is majdnem 15 ezer forint, és ekkor tanakodni kezd. Egészen határozottan az esernyőjét nézi eközben, és nekem ettől egészen határozottan az az érzésem, hogy amikor visszateszi a könyvet, arra jutott, hogy inkább most egy új esernyő kéne. Mondjuk, tényleg.

2009. 10. 16.

Kizuhant, frontálisan ütközött, lövöldözés - ezt olvassa a magyar?

Hétről hétre ezekre a címszavakra kattintanak legtöbben az egyik megyei honlap írása szerint.

Vérfürdőmentes írás ritkán kerül a legolvasottabb top-tízbe a baon.hu-n. Az újságosnál a bulvár mindent visz, aminek a címlapján napról napra gyilkosság, családi tragédia, celeb-botrány köszön vissza. A sztori szövegtartalma szinte mellékes, a dráma, a látványos képanyag "eladja" az újságot.


Kép és ajándék alapján választanak

A kecskeméti standok eladási listáján is a bulvár, sport, kék-hírek, hirdetési napilapok viszik a prímet. Az olcsó rejtvényújságok a nyugdíjasok kedvencei, a heti kiadványból pedig az autós- és női magazinok kelendők, ezekből is címlapsztori, reklámajándék alapján választ a vásárló, egyre ritkább a laphű olvasó. A szexlapok és az informatikai szaklapok is fogynak, utcahosszal lekörözve a politikai, gazdasági híreket közlő kiadványokat.

2009. 10. 16.

Gyógyír lehet egy vers, egy novella is

Lelki nyavalyát is orvosolhat egy arra alkalmas regény, vers vagy novella – ezt vallják a biblioterapeuták. A háziorvos vagy a pszichiáter egyelőre nem ír fel könyvcímeket receptre. A könyvekkel való gyógyítás módszerét azonban már most sok helyütt sikerrel alkalmazzák.

Deli Klárát, a kecskeméti Katona József könyvtár munkatársát naponta kérik az olvasók: ajánljon nekik valamilyen „jó” könyvet. Huszonéve könyvtáros, mint mondja: a biblioterápia módszerét előbb kezdte el a gyakorlatban alkalmazni, mint hallott, olvasott volna róla. Évek óta foglalkoztatja a téma.

– A könyvekből megismert emberi sorsok, élethelyzetek nyomán az olvasó felismeri: mások is szembenéztek már az övéhez hasonló problémával, és megküzdött velük, tehát ő is képes erre – mondja a szakember. – A regények nem szolgálnak megoldásokkal. Erőt, motivációt adhatnak, alternatívát nyújtanak. Fontos, hogy az olvasottakról utólag lehessen beszélni valakivel, legyen visszajelzés. Ebben igyekszünk mi segíteni.

2009. 10. 15.

Figyeljük egymást, a regény és én - DARVASI LÁSZLÓ

Darvasi László Törökszentmiklóson született, Szegeden diplomázott 1986-ban, tanított, a Délmagyarország kulturális rovatát vezette 1989-től, majd a Pompeji című folyóiratot szerkesztette. Tizenhat esztendeje az Élet és Irodalom munkatársa. Új nagyregénye, a Virágzabálók az idei év itthoni irodalmi szenzációja.
 
A Virágzabálók XIX. századi történet, de persze nem dokumentumregény, hanem fikció a javából. Nagy mese, közel 700 oldalon át, egyetlen lendülettel. Szeged-regényként emlegetik többen, nekem inkább Tisza-regény, olykor lágy, máskor sodró, hömpölygő, áradó, elementáris - mint a Tisza.
 
- Jól érzékelhető, mennyire otthonosan érzed magad abban a korban, milyen alaposan "készültél" a XIX. századi Szegedből, a Monarchia korából. Olvasol, "tanulsz", aztán egyszer csak megelevenedik a kor, egy történet? És akkor már könnyű a figurákat abban a korban "mozgatni"?
 
- Az eredendő témám az árvíz volt, azok a szörnyű, de lenyűgöző pillanatok, amikor egy rettegő városra zúdul a bömbölő víz. Hat éve kezdtem ennek a katasztrófának az eseményeit nézegetni, olvastam Mikszáthot, Jókait, korabeli hírlapokat, sok, sok helytörténészt, mint például Szabó Lászlót vagy a csodálatos Bálint Sándort, és közben úgynevezett hősökön is gondolkodtam. Egyre inkább láttam egy szabad, álmodozó nőt, aki valahogy mindig világos ruhákban volt. Belőle formálódott Klára. És láttam két, erősen különböző férfit, ők lettek a Szép-testvérek, a fanyar botanikus: Imre és a vérnősző Péter. De ahhoz, hogy a teljesség illúziójával mutathassam az életüket, egyre visszább kellett ballagnom az időben. Így jutottam el a reformkori Szeged fapallókat kanyarogtató utcáira, és aztán indultam újra visszafelé, a nagy katasztrófa irányába, a forradalom, a szabadságharc, a megtorlás évein keresztül. Egyébként örülök, hogy Tisza-regényként említed a Virágzabálókat, mert amennyire Szeged-regény, nyilván annyira Tisza-regény is.
 

2009. 09. 24.

A Népmese Napja - szeptember 30.

150 éve, 1859. szeptember 30-án született a magyar népmese gyűjtésének és népszerűsítésének nagy úttörő egyénisége, Benedek Elek. Az évforduló tiszteletére a magyar televízió 2-es csatornája különleges „mesenapot" szervez. Ennek keretében a Hagyományok Háza szakmai vezetése alatt készül az a műsor, mely az élő mesehagyományt és annak idős, hagyományőrző mestereit hivatott bemutatni. A Hagyományok Háza ismét elindítja mesetanfolyamát, és mesemondókörébe is szeretettel várja az érdeklődőket, ahol a jeles évforduló az idén jó alkalmat szolgáltat arra is, hogy belekóstoljanak a mese varázslatos világának különleges csemegéibe.

Részlet az m2 szeptember 30-i műsorából:
  9:55 -  Századfordító Magyarok - Mészöly Miklós
13:55 - Sophie - német romantikus mesefilm-sorozat (1. rész)
17:40 - Meséltem én... Pál István

Meseszeretők apraja-nagyja! Szeptember 30-án a Népmese Napján telepedjünk le Pál István palóc mesemondó köré; mint egykoron Benedek Elek tette a hajdaniak mellé, kinek születésnapja ez a nap. Megidézni Elek apó életművét, aki a magyar népmesekincsből összegyűjtött annyit, amennyit csak lehetett. Olyan kincs az, ami ma is megérdemli az idő szűkrefogta keresést, mert a mesékbe szőtt bölcsesség ma épp úgy utat mutathat az élet fontos dolgaiban, mint régen. Halljunk hát most egy történetet kikerülhetetlen nehézségekről, a megküzdés stratégiáiról, a túléléshez szükséges erők forrásairól. Csitt!

18:05  - Esti mese - Hogyan fogott ki a kovács az ördögön?
18:20  - Magyar népmesék - Az elátkozott kastély

Megjelent: hagyomanyokhaza.hu (http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10277/)


2009. 09. 14.

Berecz András pikáns meséi a megyeri Pajtaszínházban

Megyeren, az ország legkisebb, 25 házas falujában hagyománynak mondható Berecz András mesemondó és a Bazsi Táncegyüttes őszi közös műsora; a nagy kópé hírében álló Berecz csak 18 éven felülieknek szóló műsora pénteken 17 órakor kezdődik a megyeri Pajtaszínházban.

(MTI) - A frivol történetek a honát kereső és a nagyon szerelmes ember gondolatait hordozzák, felnőttekhez szólnak inkább - tartja Berecz András, akinek előadását a Veszprém megyei Megyeren táncosok fellépése keretezi.

2009. 09. 10.

Megtudhatjuk, mi az élet értelme


Felhívással fordul a Magyar Olvasástársaság az intézményekhez (iskola, óvoda, könyvtár), hogy a Népmese Napjához kapcsolódóan teremtsenek olyan alkalmakat, ahol felnőttek és gyerekek az eddigieknél tudatosabban, gyakrabban, nagyobb örömmel részesülhetnek a mesemondás és -hallgatás mással nem pótolható örömében. A jövő nemzedékek sorsa múlhat rajta.

„A mese minden. Ha jó a mese, akkor az egész világ benne van. Akkor az ember elgondolkozik arról, hogy mi is a helye a világban. És a mesétől támaszt kaphat, megoldást a napi kérdéseire" - mondja Mirtse Zsuzsa író. Szerinte gazdag és különös népmesekincs birtokosai és örökösei vagyunk. A mi népmeséink a magyar nép szellemi termékei, eredetük a mitikus múltban gyökerezik. „A mi mesebeli tarisznyánkban igazi, évezredek alatt letisztult kincsek annak. Olyan kavicsok, amelyeket az idő patakja már tisztára mosott. És olyan hamuban sült pogácsák, amelyeket még nagyanyáink sütöttek nekünk" - mondja.