– A történeti gyűjtemény legrégibb darabja 1516-ból származik. A mindössze nyolc lapból álló könyvecske Szűz Máriához írt himnuszt tartalmaz, szerzője Baptista Mantuanus. Az ősnyomtatványokhoz hasonló ritkaság 1926-ban került könyvtárunk tulajdonába – tudtuk meg Zobokiné Szabó Anettától, a helyismereti gyűjtemény munkatársától.

Ugyancsak féltett kincs a Hanaui Biblia. 1608-ban 1500 példányban jelent meg, ma már csupán 58-at tartanak számon belőle. Ez egyben a könyvtár tulajdonában lévő legrégibb magyar nyelvű könyv. A Szenci Molnár Albert nevéhez köthető, apokrif szövegeket is tartalmazó református biblia a Vizsolyi Biblia második kiadásának is tekinthető. Az 1920-as években került a könyvtárhoz egy hagyatékból.

A mintegy 20 ezer dokumentumból álló történeti gyűjteményt 1950-ben zárták le, azóta nem fogad új kötetet. Korlátozottan nyilvános, vagyis a könyvtár beiratkozott kutatói használhatják.

– A legféltettebb, illetve a helyi vonatkozású dokumentumok többségét sikerült restaurálni az elmúlt években – tette hozzá Zobokiné Szabó Anetta. – Ez a teljes történeti gyűjtemény legértékesebb köteteinek 10-15 százalékát jelenti. Köztük van például a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat több része, Katona József kisebb prózai írásaival. A „muzeális értékű” jelző azokat a kiadványokat illeti meg, amelyek 1851 előtt jelentek meg. Ezúttal is megkockáztatjuk a szakmabeliek „kedvenc” kérdését: Lehet-e forintosítani ezeknek a könyveknek az értékét?
– Felbecsülhetetlen értékű könyvekről van szó, amelyeknek még a restaurálása is több százezer forintba kerül. Ehhez a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai jelentik a forrást, ami évi 2-3 kötet restaurálására elegendő.

Rákász Judit

Megjelent: baon.hu, 2010. január 21. 18:35 (http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/tobb-szaz-eves-konyvritkasagok-282533)