Az esemény apropóját az adta, hogy egy, a Széchenyi Könyvtárban őrzött kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A költeményt, amely a magyar nép zivataros századait vette számba, 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg. Bár még ebben az évben bemutatták a Nemzeti Színházban, csupán 1903-ban vált Magyarország hivatalos himnuszává. Számos ország himnuszával szemben a mienk egy melankolikus, a nemzethalál vízióját számba vevő alkotás, ami a hazaszeretet szimbólumává vált. Jellemzője a magyar mentalitásnak, hogy „sírva vigad”: Legünnepibb pillanatainkban a Himnusz az, amit együtt, fennhangon éneklünk.

Kölcsey-emlékmű Szatmárcsekén

Bár Szatmárcseke országunk legkeletibb csücskében fekszik, a jeles esemény emlékének köszönhetően szinte nemzeti zarándokhellyé vált. A héten tartott (január 17.) ökumenikus istentiszteleten Sólyom László köztársasági elnök is tiszteletével adózott Kölcsey Ferenc, a Himnusz, valamint az egész magyar kultúra előtt. Elmondása szerint, bátran állíthatjuk, hogy „a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel". Nekünk, Magyarországon élő magyaroknak természetes, hogy az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét, a magyart használjuk. Ez azonban felelősséget is jelent számunkra: nyelvünk megőrzését és ápolását. A köztársasági elnök szerint ezért a nyelvért, használatáért, megtartásáért a határon túliaknak sok esetben mindennapos harcot kell vívniuk. Mindez általános emberjogi, illetve a szó szoros értelmében vett létkérdéseket vet fel.

Magyar Kultúra Napja és a Google

A keresőbe beütve a ’Magyar Kultúra Napja’ kifejezést, számos hazai rendezvényre bukkanhatunk. Továbbá, kiemelkedő erdélyi eseményeket is találhatunk. Felvidékről, Vajdaságról, valamint Kárpátaljáról jóval kevesebb hír ugrik elő. Kérdés, hogy vajon az ottani megemlékezések kevesebb publicitást kapnak, vagy nincs is esély széleskörű ünnepségek megrendezésére? Cikkünkben mindenesetre megpróbáltuk összeszedni, hogy a Kárpátok vonulatai között élő magyarság hogyan emlékezik meg erről a napról. Az összeállításból is jól látható, hogy mennyire büszkék magyarságukra a határon túl elő testvéreink (is), még akkor is, ha ez számos áldozattal jár.

Konferenciák, író–olvasó találkozók

Erdély-szerte számos konferenciát, előadást rendeznek a magyar kultúra, különösen pedig az irodalom témakörével kapcsolatban. Ebből kiemelhetők a több erdélyi városban (Nagyszeben, Csíkszereda) meghirdetett ún. Irodalmi Karaván konferenciák. Ezek olyan író–olvasó találkozók, amelyek keretében a hallgatóság – többek közt – a vajdasági HÍD című folyóirat képviselőivel is találkozhat. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet beregszászi székházában „A magyar nyelv jövője a Kárpát-medencében” címmel rendeztek aktuális kérdéseket és problémákat érintő konferenciát, ahova például Szili Katalin is ellátogatott, és ő maga is megerősítette az anyanyelv használatának és megőrzésének fontosságát.

Könyvbemutatókból sincs hiány: Gyergyószentmiklóson például Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötete kerül bemutatásra, Székelyudvarhelyen pedig a Kutatások a Nagy-Küküllő felsőfolyása mentén című könyv került a nagyközönség elé. Ezek azért is jelentősek, hiszen a nyelv megőrzésének és továbbadásának egyik alapja a nyomtatott forma, ami az elektronikát egyre inkább előtérbe helyező jelen korban is megállja a helyét. Mint ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a vajdasági Zentán már a múlt hét folyamán megünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Ezen esemény fényét többek közt Kányádi Sándor erdélyi költő részvétele és beszéde emelte.

Kiállítás

Székelyudvarhelyen is nagy a választék: a Haáz Rezső Múzeumban Fülöp Árontól a NATO-Vénuszig címmel nyílik szobrászati kiállítás a képtár anyagából; a székelykeresztúri fotótábor anyagából Orbán Balázs szemével Székelykeresztúron címmel nyílik fotókiállítás; valamint Udvarhelyszéki Cimborák címmel gyerekek munkáiból összeállított kiállítást is megtekinthet nagyérdemű. Gyergyószentmiklóson dombormű-kiállítást rendeztek Történelmi arcképcsarnok címmel, Csíkszeredán pedig a Kriterion Galériában Garadosi panoráma címmel nyílik kiállítás. Hogy a Felvidéket se hagyjuk ki, megemlítendő a Szepsiben megrendezésre kerülő kiállítás a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesület közreműködésével az egyesület munkáiból, gyűjteményéből.

Színház

A magyar nyelvű színjátszásra van igény a határon túl. Éppen ezért az érdeklődők Székelyudvarhelyen Tomcsa Sándor Színház Magyar a holdon című stúdióelőadását tekinthetik meg. Gyergyószentmiklóson pénteken a Figura Stúdió Színház Minden jó, ha vége jó, szombaton a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című darabok bemutatására kerül sor. Beregszászon az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház műsorán jelenleg a Liliomfi, illetve az Ahogy tetszik darabok szerepelnek. A pozsonyi Magyar Kulturális Intézetben január 18-án Berecz András adott műsort, aki a történetmondás hagyományainak újjáélesztője, közkedvelt nótafa, népmesegyűjtő, folklórkutató és tréfamester.

Zene

A koncertek, táncházak kedvelői sem maradnak program nélkül. Az irodalom és a zene kombinációjával látogat el több erdélyi városba (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, stb.) Esterházy Péter író és Dés László zeneművész. Aradon a Kölcsey-díjak átadása után zenés műsorral lép fel a Milthaller házaspár – a helyiek által közkedvelt Laly és July. Székelyudvarhelyen a komolyzene iránt érdeklődők meghallgathatják az Udvarhelyszéki Fúvószenekar koncertjét, valamint Székelyföldi Filharmónia rendezvényzáró koncertjét is. Ezzel párhuzamosan Gyergyószentmiklóson Cseh Tamás emlékkoncerttel ünneplik a Magyar Kultúra Napját.

Ünnepi műsorral emlékezik Szepsi városa is péntek délután, valamint a Csemadok Országos Tanácsa és Területi Választmánya vasárnap tartja országos emlékműsorát Galántán. Ez utóbbi eseménynek igen változatos műsora lesz: népdalok, néptáncok bemutatása, versmondás, koncert stb. Végül, de nem utolsó sorban, megemlíteném, hogy a prágai Magyar Kulturális Központban péntek este tartanak megemlékezést a Magyar Kultúra Napjáról – részben az Intézet, részben a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Prágai Alapszervezete megrendezésében. Erkel Ferenc Himnusza a MILLE DO(re)MI Prágai Magyar Kórus előadásában lesz hallható.

A legtöbb megemlékezést, gálaműsort egybekötötték díjátadókkal: a jeles díjakat azok kapják, akik az elmúlt időben a legtöbbet tették a magyar kultúra fennmaradásáért, átadhatóságáért. Ez a gesztus különös fontossággal bír azokon a területeken, ahol a díjazottak tevékenysége – finoman szólva – nem akadálymentes. 

Virágba borult a Kárpát-medence..

A Kitekintő izelítő összeállításából, amely a teljesség igénye nélkül készült, jól látható, hogy a magyar kultúra virágzik a Kárpát-medencében és ünneplőbe öltözik a Magyar Kultúra Napjára! Reméljük, hogy a Kitekintő minden kedves olvasója saját maga is megtapasztalja – ha nem is pont a mai napon, de a hétvégi rendezvényeken –, hogy milyen jó meg is szagolni ezeket az illatos virágokat, és nem csak olvasni róluk! Jó megemlékezést kívánunk!