Magyarországon a digitális könyvpiac még kiépülőben van, de kisebb próbálkozások után megjelent az első óriás, a T-Csoport is egy e-könyv olvasóval. A lépés valójában csak a termék piacra dobásában jelent mérföldkövet: amíg a T-Home tartalomszolgáltatása hagy kívánni valót maga után, a független, most induló különböző magyar e-könyves projektek kínálata egyre bővül.

December 8-án mutatta be a Magyar Telekom az első Magyarországon forgalmazott elektronikuskönyv-olvasót: a T-Mobile honlapján megrendelhető Hanvon márkájú szerkezet 59990 forintba kerül. A T-Csoport könyvpiacon történő megjelenése régóta várható volt, aminek magyarázata egyszerű: a mobiltelefon, az internet és a televízió után újabb képernyős platformon jelentkeznek. A T-Home szövegadatbázisa és tartalmi szolgáltatása egyelőre gyakorlatilag nem létezik, és bár a sajtótájékoztatón kiderült, hogy állításuk szerint konkrét tárgyalásokat folytatnak különböző kiadókkal és könyvterjesztőkkel (az eddigi első konkrét jel erre az, hogy az eszköz Bookline-on is megrendelhető), a bemutatón egyelőre nem tudtak ígéretet tenni arra, hogy hamarosan kortárs magyar irodalmi művek lesznek elérhetők a T-home honlapján. Egyelőre úgy tűnik a T-Home eszközt kíván csak nyújtani, a tartalomszolgáltatással és kiemelten a kortárs magyar irodalom e-könyves elérhetővé tételével nem kíván foglalkozni. Az olvasóra jelenleg csak a Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenesen letölthető állományában található klasszikus műveket és hat kortárs szerző rövid, négyezer leütéses, az ekönyv-olvasó megjelenésére írt alkalmi novelláját és tárcáját tölthetik le a vásárlók. A szerzők: Bus István, Cserna-Szabó András, Gerlóczy Márton, Grecsó Krisztián, Réz András és Vass Virág. A hazai könyvpiac méreténél fogva egyelőre nem alkalmas az e-könyv olvasók tömeges forgalmazására és a szoftverek lefordítására, a T-Home akciója is inkább piacra kerülési szándékot jelez. A hírek szerint a Sony és az Amazon is érdeklődött már a magyar könyvpiacról, de ennél több nem történt. A T-Home e-könyves megjelenése ezért beindíthatja a változásokat és ráirányíthatja a figyelmet a hazai e- könyv piacra.
A könyvpiac más szereplői elsősorban az e-könyv felől, vagyis az új platformon történő fogyasztási szokások és az alternatív könyvterjesztés szempontjából közelítik meg a digitális olvasást. Ezek a megoldások az eszközt csak másodlagosnak tekintik, céljuk, hogy alternatívát nyújtsanak a klasszikus könyvvásárlási és olvasási szokások mellett az újdonságokra is fogékony olvasóknak. Az októberben indult fapadoskonyv.hu on-line könyvkiadó célja, hogy a nyomda és a könyvterjesztő kihagyásával közvetlen kapcsolatot alakítson ki az olvasó és a kiadó-szerző között. Kőrössi P. József, a fapadoskönyv szerkesztője a Litera kérdésére korábban elmondta: „A Fapados elsősorban könyvet és nem e-bookot ad, könyvnyomtatási lehetőséget kínál. (…) A szerző vagy jogtulajdonosa kap egy kódot, amely segítségével bármikor „felléphet” a könyvespolcára, amelyen ellenőrizheti, mikor, mely művét milyen példányszámban töltötték le, vásárolták meg, a fapados pedig háromhavonta elszámol és fizet”. A Fapados tehát nem digitális könyvet kínál, amikor nyomtatásra ösztönzi felhasználóit. A Litera-lapcsaládhoz tartozó Könyvkolónia közösségi portál keretében hamarosan elinduló ekönyv-projekt modellje más: a csatlakozó kiadók és szerzők e-kereskedelmi forgalmazásra szánt műveit az olvasók fizetés ellenében letölthetik két számítógépre. A szövegeket szintén a Könyvkolóniáról ingyenesen letölthető „olvasó” szoftver segítségével lehet elolvasni. Nyomtatni a Kolóniáról nem lehet, de a szövegek biztonságos futtatási környezetben olvashatók, a szövegben lehet keresni és jegyzetelni. Sőt: mindegyik Kolóniás ekönyv mellett számos kapcsolódó tartalmat találhat az olvasó, például a kötet kritikai visszhangját, vagy interjút a szerzővel. Elsőként a Kalligram Kiadó szerzőitől olvashatnak ekönyveket a Könyvkolónián, majd más magyar kiadók kötetei is elérhetővé válnak az új könyvpiactéren.
A 2010-es év várhatóan új irányt hoz a magyar könyvterjesztésben és -kiadásban: még az is elképzelhető, hogy kis példányszámú verses és tanulmánykötetek eleve digitális formában jelennek majd meg.