Dan Brown választható történelmet árul
- Részletek
- Írta: Csere Tamás
- Kategória: Agora
- Találatok: 2278
Sokan történelmi kóklernek titulálják, de nem törődik vele Dan Brown, az olyan titokzatos és vallási kérdéseket feszegető regények írója, mint A da Vinci-kód és az Angyalok és démonok. Nem a megélhetésért ír, bár J. K. Rowling után ő a világ második legjobban kereső szerzője. Egy Amerikában élő magyar riporter, Purger Tibor készített vele interjút szülővárosában.
2003-ban sikerkönyv született: A da Vinci-kód. Megjelenése óta hét év telt el, de a róla folytatott viták nem szűnnek. 51 nyelvre fordították le, 80 millió példányban kelt el, és a belőle készült film is sikeres. A történet egy nem isteni, inkább emberközeli Jézustörténetet tálal.
– Gyorsan az egyház és a történészek céltáblájává vált. Nem bánja?
– Hiszek abban, amit leírok. A tanított történelmet mesterségesen hozták létre. Kitalálták. Így egysíkúan látjuk a múltat, mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. A rejtélyek, amikről írok, egy másik út, másik történelem, másik lehetőség.
A da Vinci-kód kincsvadászatait az író gyermekkori élményei ihlették
Fotó: Bors
– Exeteri iskolája könyvtárában ülünk. Elment innen Hollywoodba karriert csinálni, de visszajött, mielőtt sikeres lett volna. Miért olyan izgalmas ez a hely, misztikus varázsa van?
– Igen, sok itt a rejtély. De ezen túl Exeter számomra otthon, ahol a könyveimben megjelentetett izgalmas feladatok vártak rám. Édesapám matematikaprofesszor. Amikor kisfiú voltam, karácsony reggelén lementünk megnézni a meglepetéseket, de nem voltak ajándékok, csak egy boríték, benne egy matematikai feladvánnyal. Egy kód vagy szójáték, amit meg kellett fejtenünk. A megfejtésben szereplő helyen újabb megfejtésre váró kódot találtunk. Szaladgáltunk föl-le a házban a borítékokkal, és végül megtaláltuk az ajándékainkat. Így lett A da Vinci-kód is egy kincsvadászat leírása.
– A története egy izgalmas rejtély, amely azonban vallástörténeti kérdéseket feszeget.
– A tudomány és a vallás tíz éve foglalkoztatott, mielőtt megírtam A da Vinci-kód és az Angyalok és démonok című regényemet. Utóbbi ötlete egyetlen pillanathoz köthető. Egy időben olvastam a Teremtés könyvét, amely szerint hét nap alatt teremtette Isten a Földet és a mennyet, és tanultam az űr keletkezéséről és az ősrobbanásról. Megkérdeztem egy papot: melyik igaz a két történet közül? Az ősrobbanás vagy a teremtéstörténet? Azt válaszolta: rendes gyerek nem kérdez ilyet. Ez volt az a pillanat: dühös lettem, és a tudomány felé fordultam.
– A tudomány és a vallás ütköztetése komoly felháborodást vált ki. Számított erre?
– A da Vinci-kódot nem úgy írtam, hogy sikerkönyv, botrányregény lesz. Megírtam, amit én akartam volna olvasni. A da Vinci-kód kezdettől vitatott, de néhányan azt mondták: ó, igen! Ennek a történetnek van értelme. Mások meg azt, hogy nincs. A könyv írásakor mindennek, amit papírra vetettem, alaposan utánajártam. Nyomoztam. De a legőszintébben mondom, nem úgy írtam meg a regényt, hogy próbára tegyem a keresztény vallást. Egy emberibb Jézus-kép emberközelibbé teszi a kereszténységet. Olvasóim egy része ugyanígy érez, de sokan nem. És tudja, egy dühös ember hangosabb, mint száz nyugodt. De én mindig azt fogom írni, ami foglalkoztat. Még ha özönvíz követ is.
– Kapott személyes kritikát a Vatikántól a könyvei miatt?
– Valamit sokan nem tudnak: a Vatikánt soha nem érdekelte A da Vinci-kód. Soha nem emelt szót ellene. De ez így is van jól.
– Elítéli a vallási demagógiát?
– Nem. Én mindenre nyitott vagyok, bármilyen vallásra vagy filozófiára. Amit nemtudok elviselni, az az, ha emberek „Isten” feliratú zászlókat lengetnek, hogy földi céljaikat megvalósítsák. Ez megijeszt. Minden lelki vagy filozófiai mozgalomban, amely nem nyitott, benne rejlik a veszély. Minden vallás, ami azt mondja: csak úgy gondolkodhatsz, ahogy én mondom, vagy menj a pokolba – az veszélyes.
– Hisz a titkos társaságok tanaiban és létezésében?
– Nem vagyok az a típus, aki mindenféle összeesküvés-elméletet elhisz. Nem hiszek például az ufós történetekben, annál szkeptikusabb vagyok. De amit leírok, abban feltétlenül hiszek. De vajon mi is az a hit? Valaki mondjuk vezet egy buszt. Hogy ezt jól csinálja, és ne történjen baj, az nem függ mástól, csak a szerencsétől. Van, aki ezt istennek hívja, van, aki gondviselésnek, és van, aki hitnek. Szeretjük úgy érezni: valahol létezik valaki, aki tudja, mi történik velünk. A könyveim erre keresik a válaszokat...
Az RTL Klub számára készült interjú vasárnap 23.20-kor kerül képernyőre a Portré Otthon adásában.
Megjelent: Bors Online, 2010.02.06. 06:55 (http://www.borsonline.hu/news.php?hid=27098)
2003-ban sikerkönyv született: A da Vinci-kód. Megjelenése óta hét év telt el, de a róla folytatott viták nem szűnnek. 51 nyelvre fordították le, 80 millió példányban kelt el, és a belőle készült film is sikeres. A történet egy nem isteni, inkább emberközeli Jézustörténetet tálal.
– Gyorsan az egyház és a történészek céltáblájává vált. Nem bánja?
– Hiszek abban, amit leírok. A tanított történelmet mesterségesen hozták létre. Kitalálták. Így egysíkúan látjuk a múltat, mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. A rejtélyek, amikről írok, egy másik út, másik történelem, másik lehetőség.
A da Vinci-kód kincsvadászatait az író gyermekkori élményei ihlették
Fotó: Bors
– Exeteri iskolája könyvtárában ülünk. Elment innen Hollywoodba karriert csinálni, de visszajött, mielőtt sikeres lett volna. Miért olyan izgalmas ez a hely, misztikus varázsa van?
– Igen, sok itt a rejtély. De ezen túl Exeter számomra otthon, ahol a könyveimben megjelentetett izgalmas feladatok vártak rám. Édesapám matematikaprofesszor. Amikor kisfiú voltam, karácsony reggelén lementünk megnézni a meglepetéseket, de nem voltak ajándékok, csak egy boríték, benne egy matematikai feladvánnyal. Egy kód vagy szójáték, amit meg kellett fejtenünk. A megfejtésben szereplő helyen újabb megfejtésre váró kódot találtunk. Szaladgáltunk föl-le a házban a borítékokkal, és végül megtaláltuk az ajándékainkat. Így lett A da Vinci-kód is egy kincsvadászat leírása.
– A története egy izgalmas rejtély, amely azonban vallástörténeti kérdéseket feszeget.
– A tudomány és a vallás tíz éve foglalkoztatott, mielőtt megírtam A da Vinci-kód és az Angyalok és démonok című regényemet. Utóbbi ötlete egyetlen pillanathoz köthető. Egy időben olvastam a Teremtés könyvét, amely szerint hét nap alatt teremtette Isten a Földet és a mennyet, és tanultam az űr keletkezéséről és az ősrobbanásról. Megkérdeztem egy papot: melyik igaz a két történet közül? Az ősrobbanás vagy a teremtéstörténet? Azt válaszolta: rendes gyerek nem kérdez ilyet. Ez volt az a pillanat: dühös lettem, és a tudomány felé fordultam.
– A tudomány és a vallás ütköztetése komoly felháborodást vált ki. Számított erre?
– A da Vinci-kódot nem úgy írtam, hogy sikerkönyv, botrányregény lesz. Megírtam, amit én akartam volna olvasni. A da Vinci-kód kezdettől vitatott, de néhányan azt mondták: ó, igen! Ennek a történetnek van értelme. Mások meg azt, hogy nincs. A könyv írásakor mindennek, amit papírra vetettem, alaposan utánajártam. Nyomoztam. De a legőszintébben mondom, nem úgy írtam meg a regényt, hogy próbára tegyem a keresztény vallást. Egy emberibb Jézus-kép emberközelibbé teszi a kereszténységet. Olvasóim egy része ugyanígy érez, de sokan nem. És tudja, egy dühös ember hangosabb, mint száz nyugodt. De én mindig azt fogom írni, ami foglalkoztat. Még ha özönvíz követ is.
– Kapott személyes kritikát a Vatikántól a könyvei miatt?
– Valamit sokan nem tudnak: a Vatikánt soha nem érdekelte A da Vinci-kód. Soha nem emelt szót ellene. De ez így is van jól.
– Elítéli a vallási demagógiát?
– Nem. Én mindenre nyitott vagyok, bármilyen vallásra vagy filozófiára. Amit nemtudok elviselni, az az, ha emberek „Isten” feliratú zászlókat lengetnek, hogy földi céljaikat megvalósítsák. Ez megijeszt. Minden lelki vagy filozófiai mozgalomban, amely nem nyitott, benne rejlik a veszély. Minden vallás, ami azt mondja: csak úgy gondolkodhatsz, ahogy én mondom, vagy menj a pokolba – az veszélyes.
– Hisz a titkos társaságok tanaiban és létezésében?
– Nem vagyok az a típus, aki mindenféle összeesküvés-elméletet elhisz. Nem hiszek például az ufós történetekben, annál szkeptikusabb vagyok. De amit leírok, abban feltétlenül hiszek. De vajon mi is az a hit? Valaki mondjuk vezet egy buszt. Hogy ezt jól csinálja, és ne történjen baj, az nem függ mástól, csak a szerencsétől. Van, aki ezt istennek hívja, van, aki gondviselésnek, és van, aki hitnek. Szeretjük úgy érezni: valahol létezik valaki, aki tudja, mi történik velünk. A könyveim erre keresik a válaszokat...
Az RTL Klub számára készült interjú vasárnap 23.20-kor kerül képernyőre a Portré Otthon adásában.
Forrás: Bors
Megjelent: Bors Online, 2010.02.06. 06:55 (http://www.borsonline.hu/news.php?hid=27098)
