2016. 04. 18.

Interjú Varró Dániel költővel

A Könyvesblog.hu oldalon interjú olvasható Varró Dániellel, aki többek között jövőbeli terveiről is kérdeztek sok más mellett. A beszélgetés elolvasható itt. 

interjú 


2016. 04. 08.

Interjú Kádár Annamáriával

A mesemondó szülő lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillérehangsúlyozza Kádár Annamária, akivel a legfőbb mesebeli képességről és a csoda fontosságáról beszélgettünk.

interjú


2016. 04. 04.

Csukás István életműve

A Család-Barát magazin vendége volt a napokban 80 éves Csukás István. Az író maga, munkatársai és barátai mesélnek munkásságáról, életművéről, valamint személyes élményekről.

video


2016. 03. 24.

Versek az olvasás szolgálatában

Március 21. minden évben a Költészet Világnapja. Általános iskolában rengeteget foglalkozunk a versekkel. Hogyan lehet azt elérni, hogy felnőttkorban is ez a szeretet megmaradjon? Hogyan látják a kortárs költők a versek létjogosultságát? Hogyan befolyásolja a verses kötetek eladási arányát az internet? Egyáltalán az internet a versek szolgálatába állhat-e a népszerűsítés tekintetében? Erről beszélget Lackfi János, Nyáry Krisztián, Turczi István és Szabó T. Anna. 

versek


2016. 03. 14.

Kötelező olvasmányok: mindig aktuális

A kötelező olvasmányokról szóló beszéd, vita hálás téma, mindenkinek van róla élménye pró és kontra, körülbelül olyan, mint az időjárás, az egészség, a magyar nyelv állapota és természetesen a politika. Az E-nyelv Magazin 2016/1. száma a kötelező olvasmányok kérdését járja körül..

kötelező olvasmányok

 


2016. 03. 09.

Milyen a jó gyerekkönyv?

A Duna Televizó naponta jelentkező Ridikül című műsorában nemrégiben a négy vendég Mádai Vivien, Farkasházi Réka, Dr. Kádár Annamária és Borbáth Péter arról beszélgetett milyen a jó gyerekkönyv.

videó


2016. 03. 07.

A szövegértés fejlesztése képregényekkel

A tanulmány a szövegértés-fejlesztés egy lehetőségére, a képregények alkalmazására hívja fel a figyelmet. A képregények viszonylag kevés szöveget tartalmaznak, ugyanakkor vizuális megjelenítésük nagyon gazdag. A gyengén olvasó tanulókat is ösztönözhetik az olvasásra.

képregény


2016. 03. 02.

Interjú Boldizsár Ildikóval

Milyen meséket szeretnek a gyerekek, ki lehet-e nőni a mesékből, és mi történik azzal a gyerekkel, akinek teljesen kimarad az életéből a meseolvasás? Boldizsár Ildikót mindezek mellett a mesék állítólagos tanulságairól, az erőszakos jelenetektől megfosztott mesékről, és személyes kedvencéről is faggattuk.

interjú


2016. 02. 29.

Kényes, tabutémák az ifjúsági irodalomban

Mi számít ma tabunak a gyerek- és ifjúsági irodalomban? Vajon ugyanazt tartja-e tabunak egy gyerek és egy felnőtt? Miért nem jutnak el sokszor a célközönséghez a tabudöntögetőnek szánt könyvek, és mi a különbség a német és a magyar taburegények között?

ifjúsági könyvek


2016. 02. 25.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján

Bucsella József: Ungvár közelében állomásozott a csapata, onnan a magyar fővárosba vezényelték őket. Útközben megszökött. Azt mondja, tudta, mi vár rá, ha elkapják, de semmi szín alatt nem volt hajlandó fegyvert fogni a nemzettársaira, vagy ahogy ő mondja: a saját fajtájára. A szökés után hamar rátaláltak, 1956 novemberében halálra ítélték. „Emlékszem arra a napra, amikor falhoz állítottak. Nem volt halálfélelmem. Bekötött szemmel álltam hóhéraim előtt. Emlékszem az eldördült lövésre, valami csattanásra a fejemben. Nem tudom, mi történt és hogyan, de néhány nap múlva egy moszkvai klinikán tértem magamhoz. Azt, hogy hová kerültem, csak jóval később tudtam meg” – áll emlékirataiban. A következő évek brutalitásaira nem nagyon emlékszik. Agyongyötörték, csak ennyit mond. Naponta kínozták, ahogy ő nevezi, agymosást hajtottak végre rajta. Nyugati kémnek, a kommunista rendszer lázítójának tartották. Előbb Szibériába, később Kazahsztánba került. Ezekben a fogolytáborokban magyarokkal és németekkel is találkozott. Életét is egy német elhurcolttal kötötte össze. Azt állítja, sok magyar elhurcolt az "enyhülés" után azokon a távoli vidékeken lelt új otthonra, ott alapított családot. Valószínűleg ő is ott lelt volna örök nyugalomra, ha nincs a lánya. Gyermeke azonban, miután véletlenül, apja régi iratait nézegetve megtudta, hogy József Kárpátaljáról származik, felkerekedett, hogy megkeresse az itteni rokonokat. Így talált a Felsősáradon élő nagybátyjára, Jánosra. Visszament az apjáért, hogy végleg hazahozza az öreget, 1956 kárpátaljai hősét.”


2016. 02. 23.

A szövegértés fejlesztése

Az anyanyelv-pedagógia című folyóiratban két tanulmányt is olvashatunk, melynek témája a szövegértés, a szövegfeldolgozás.

Az első tanulmány a rövid idejű memória működésének és az olvasott szöveg megértési eredményeinek az összefüggését vizsgálja hagyományos (normál) tantervű és nyelvi előkészítős középiskolai tanulóknál. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emlékezeti diszfunkciók milyen mértékben jelentkeznek a kétféle osztályban tanulók szövegértési eredményeinek a hátterében.

szövegfeldolgozás

 

A második tanulmány pedig óvodások hallás utáni szövegértésének fejlesztési lehetőségei közül mutat be egyet, mégpedig a mesetréninggel való fejlesztést.

szövegértés


2016. 02. 17.

Tippek a kötelező olvasmányok megkedveltetéséhez

Sok kisgyerek vagy fiatal szinte bármilyen könyvet szívesen fal, némelyik kötelező olvasmány azonban még rajtuk is kifog. Nem is beszélve azokról, akiknek az okostelefonok és Ipadek világában olyan időtöltés, mint az olvasás, egyszerűen szóba sem jöhet. De ami kötelező, az kötelező. Hogyan segíthetünk szülőként gyermekünknek, hogy megbirkózzon a gyakran emberpróbáló olvasmányokkal?

kötelező olvasmányok


2016. 02. 11.

Magyar egyetemisták e-book szokásai

A napokban két nagy mintán végzett e-könyv használati felmérés is napvilágot látott. Szerencsés, hogy mindkét kutatás könyvtári megközelítésű, könyvtáros szakemberek által készített összeállítás, tehát nem szolgáltatói marketing alapú anyag.

e-book szokások


2016. 01. 28.

Így tehetjük érdekessé a magyarórákat

Írás és szolidaritás – generációk párbeszéde címmel indított el egyedülálló projektet a  Szépírók Társasága, melyben tulajdonképpen három generáció, huszadik századi klasszikusok, mai írók és középiskolás diákok találkoznak össze.

magyarórák

 


2016. 01. 26.

1335!

Ezekben a napokban a honlapunkon található „Gyermekirodalmi adatbázisban” (a magyar nyelvű, a kortárs gyermek és ifjúsági szépirodalom válogatott, annotált bibliográfiájában) immár 1335 mű rövid bemutatása olvasható, szerzők, címek, közreműködők és kiadók szerint visszakereshető. A válogatás nemek, gyermekirodalom 1335életkorok és műfajok mentén ugyancsak elkülönített módon, célzottan, gyorsabban végezhető mind a hivatásos pedagógusok, könyvtárosok, mind a laikus, ám mélyen érintett szülők, nagyszülők, egyszerűbben szólva a teljes magyar nyelvű felnőtt, valamint gyermek és ifjú olvasó, érdeklődő közönség számára. A kezdeményezés 23 éve a Magyar Olvasástársaságban született meg, de az utóbbi években a tényleges válogatást, az internetes publikálást már az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársai végezték, néhány hónapja bizony kizárólag Tóth Andrea munkájának eredményeként olvashatjuk a HunRA honlapján is. Hálás köszönettel gondolunk minden korábbi és jelenlegi segítő, közreműködő kollégánkra, barátunkra. A lehető legfrissebb, igényes válogatás folyamatos eszköze, forrása minden számítógépet használó, az olvasás iránt érdeklődő, jobbító szándékú kollégánk, barátunk, tanítványunk, gyermekünk és unokánk rendelkezésére készen áll. Örömmel várjuk visszajelzéseiket, kritikájukat, javaslataikat.

Végül egy meglepő véletlen. 1335. november 1-én csaknem hónapra pontosan 680 évvel korábban Visegrádon találkozott I. Károly magyar, III. Kázmér lengyel és János cseh király. 2015 folyamán a mára V4-ként emlegetett közép-európai együttműködés ismét rendkívül fontos politikai tényezővé lett.


2016. 01. 25.

Mindig aktuális, hogy mi legyen a kötelező olvasmány?

Újból és újból fellángol a vita a kötelező olvasmányok körül. Legutóbb az verte ki a biztosítékot, hogy egy budapesti általános iskolában Móricz Légy jó mindhalálig című klasszikusa helyett a kortárs dán írónő, Janne Teller nihilista életérzésű, Semmi című regényét kapták kötelező olvasmányként a nyolcadikosok. Melyek a műveltség közvetítésének hiteles módjai, hogyan lehet jókedvűen megnyerni a kultúrának a mai kiskamaszokat – cikkünkben erre keressük a választ.

kötelező olvasmányok


Alkategóriák