2020. 10. 14.

Közlemény – A Magyar Olvasástársaság felemeli szavát a könyvpusztítás jelensége ellen

KÖZLEMÉNY
A Magyar Olvasástársaság felemeli szavát a könyvpusztítás jelensége ellen


A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás ügyének, a könyveknek és azokon keresztül az alapvető emberi jogoknak a képviselete. Eszmeisége és léte alapvetően a demokratikus értékekre épül, melyek által formálódott, s melyek alapján mindig is működött. A szervezet mindenkori alapelve a sokféleség lehetőségének biztosítása, amely ugyanakkor soha nem kritikátlanul jelent meg.  A tagok és a vezetőség körében az álláspontját bármely témakörben mindig mindenki képviselhette és képviselheti; alapelvünk ezek megvitatása és konszenzuális elfogadása, vagy –az autonóm gondolkodás értékeinek megfelelően– nyitva hagyása volt.

A Magyar Olvasástársaság a szabad véleménynyilvánítást támogatja –legfeljebb szervezetileg vagy a társaságot alkotó egyének szintjén vitázik azokkal. A demonstratív, megfélemlítő, a demokráciát fenyegető cselekedeteket a Magyar Olvasástársaság a demokratikus alapértékek nevében elutasítja. Aggasztónak tartjuk mind az Egyesült Államokban egyre gyakoribbá váló, látványosságként is működő Biblia-égetéseket, mind pedig a Magyarországon megjelenő könyvpusztításokat.

 

 


2020. 09. 30.

Felhívás jó gyakorlatok beküldésére az ELINET PROJEKT 2020-2021-es témájához

›› Felhívás letöltése PDF formátumban

A jó gyakorlatokat az alábbi linkeken lehet beküldeni:

›› https://elinet.pro/call-for-good-practice-examples-to-elinets-annual-topic-project/

›› https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSchVAPLSdWmelVd5imOWtVrrj1ZCx78GctyBc-EPwNGNqx0JA/viewform


2020. 09. 30.

„A Zoomperenciás-tengeren is túl”

A népmese napja 2020 – XVI. Országos népmese-konferencia

2020. szeptember 13. Hatvan

Téma:
A hagyományos mesemondás helyszínei. Az élőszóban átadott, a pillanatban újrateremtett mese verbális és non-verbális elemei? Élőszavas mesemondás a pedagógiában. Mesei jó tanácsok szülőknek.

A program rendezője:
A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) – és a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület


2020. 07. 12.

Neveléssel az olvasásért - olvasással a nevelésért: Jó gyakorlatok a bölcsődétől az egyetemig

A 2019. novemberben megrendezett konferenciánkon elhangzott előadásokból a szekció elnökök javaslata válogatott tanulmánykötet megjelent.

A kiadvány elektronikus formában itt letölthető.


2020. 07. 12.

Tanulmány az időskorúak olvasási kedvéről, szokásairól

Gombos Péter – Péterfi Rita – Csima Melinda – Domokos Áron

Időskorúak, szeniorok olvasási kedve, olvasási palettája, olvasáshoz való viszonya

A tanulmány az elméleti alapok bemutatása után elsősorban két kutatás eredményeire hivatkozva próbál meg általános érvényű megállapításokat tenni az időskorúak olvasásával, olvasáshoz, irodalomhoz való viszonyával kapcsolatban. A kutatás az alapvető kérdések mellett (például mennyit és mit olvasnak az idősek) különös figyelmet szentel a korosztály műfaji érdeklődésének, a „nem olvasóknak”, illetve a nem olvasás indokainak ebben a klaszterben. Az eredmények közül kiemelendő, hogy a megkérdezettek – miközben alig 2%-uk rendelkezik e-olvasóval – 12%-a olvasott már könyvet laptopon, illetve az is, hogy a korosztály műfaji érdeklődése láthatóan megváltozott a korábbi mérésekben tapasztaltakhoz képest. Fontos adat, hogy a saját bevallásuk szerint sem olvasók majdnem negyede a meggyengült látására hivatkozott, ugyanakkor egyértelműen mérhető a televízió erős „elszippantó hatása” is a könyvkultúrától.


2020. 06. 14.

Egy országra szóló mesegyűjtemény lett 2020 gyerekkönyve

Régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Majdnem napra pontosan 1 éve, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Móra Kiadó gondozásában Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmese-válogatása, mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett.

Népmesegyűjteményekben nincs hiány sem a klasszikus, sem a kortárs kínálatban. Hogy mégis mitől különleges Zalka Csenge Virág 39 magyar népmesét felölelő válogatása? A zsűri laudációja szerint az egyik ok, hogy kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatóak benne, melyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül.

A szerző, aki saját bevallása szerint nem íróként, sokkal inkább mesemondóként van jelen a kötet történeteiben, olyan írott, de felolvasható nyelvet alkalmaz, mely a mai olvasó érzéseit és fantáziáját megmozgatja, ugyanakkor megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag örökségéből, azt, ami a klasszikus népmesegyűjteményekben megtalálható ugyan, de a mai ember számára már túl távoli, nehezen befogadható, vagy épp a széles közönség számára hozzáférhetetlen múzeumi gyűjtemények mélyén lapul.

Okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikáját követve aktualizálja a mesemondás hagyományos archaikus nyelvét és fordulatait. Igazi mesemondóként saját nyelvet teremt. Szabadon bánik a meseanyaggal. Kiváló érzékkel kombinál.

A Ribizli a világ végén összeállításkor Zalka Csenge Virág nagyon gazdag forrásanyagból merített. Egy-egy mesének akár 3-4 változatát is megvizsgálta, és a mese eredeti logikáját megtartva, a különböző változatok legszebb elemeit emelte át a végleges történetfonálra, így alakultak ki a könyvben olvasható változatok.

A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.

A Ribizli a világ végén kiemelkedően igényes kivitele azonnal szembetűnő. Herbszt László különleges vizuális megközelítése tökéletesen támogatja a mesélő szándékát: régi történeteket érdekessé és befogadhatóvá tenni a ma embere számára.

„Ezen a köteten hatalmas öröm volt dolgozni. Egyrészt a szerző és az illusztrátor is páratlanul tehetséges és elkötelezett művész, másrészt Zalka Csenge nagyon aktuális, mondhatni modern kérdéseket közelít meg egy klasszikus irodalmi formán, a népmeséken keresztül. Mennyire érvényesek a nemi szerepekre vonatkozó közhelyek? Alakíthatjuk-e a saját sorsunkat ezektől eltérő módon? Bár több visszajelzést kaptunk erre vonatkozóan, ez nem kizárólag lányoknak szóló könyv. Minden 6 év feletti olvasónak ajánlom, aki kíváncsi a magyar népmesekincs rejtett értékeire egy izgalmas, fiatal szerző válogatásában” – mondta el Szlukovényi Katalin a kötet szerkesztője.

Már előkészületben van a kötet folytatása, mely a tervek szerint ősszel jelenik meg A kalóz királylány címmel. Ebbe a kötetbe Zalka Csenge Virág már nemzetközi merítésből válogat majd meséket.

A díj kapcsán a szerkesztő és a szerző beszélget a kötetről, a nemzetközi mesemondásról, a főhősök szerepéről és még rengeteg érdekességről 2020.06.14-én 18.30 órakor a Móra rajongói oldalán.

https://www.facebook.com/events/896543680818119/

Az Év gyerekkönyve díjról:

Az Év Gyermekkönyve díjat (újabban Év Gyerekkönyve díj) az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) 2015-ben alakult magyar tagozata, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum által felkért szakmai zsűri ítéli oda öt kategóriában, melyekbe a kiadók jelölnek könyveket az előző év kiadványaiból. Az öt kategória: az Év Gyerekkönyv írója, az Év Ifjúsági Könyv írója, az Év Illusztrátora, az Év Fordítója és az Év Leginnovatívabb Könyve. Mindegyik díjat az adott mű alkotója veszi át. Ezen kívül kiosztásra kerülnek a gyerekzsűri díjai, illetve minden évben ekkor kerül kiosztásra a HUBBY-díj is, mely egy, a gyerekirodalom területén régóta meghatározó írónak vagy szerkesztőnek, illetve egy illusztrátornak kerül odaítélésre a HUBBY elnökségének megítélése alapján. A díjak a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Bookline jóvoltából pénzjutalommal is járnak.

A díj 2000 óta kerül rendszeresen kiosztásra (korábban IBBY-díj néven), ezzel az egyik legrangosabb magyar gyerekirodalmi elismerésnek számít. A díjakat ünnepélyes keretek között az Ünnepi Könyvhét során adják át.

2019-ben az év gyerekkönyve díjat szintén a Móra szerzője, Keresztesi József nyerte el: Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című könyvével, melyet Horváth Ildi illusztrált, szerkesztője pedig Szlukovényi Katalin volt.

Tudjon meg többet a könyvről itt:

https://mora.hu/konyv/ribizli-a-vilag-vegen-regi-magyar-nepmesek-mai-gyerekeknek/

Hallgasson meg egy mesét a kötetből Zalka Csenge Virág előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=nIq1hY5GBFw

Tekintse meg vagy olvassa el Hansági Ágnes a HUBBY zsűritagjának teljes laudációját itt:

https://www.facebook.com/margofeszt/videos/277316253318276/UzpfSTEyMDkzMTY1NDU4Njk2MDozNDg2NzQyMjM4MDA1ODY4/

vagy itt

http://hubbyinfo.blogspot.com/2020/06/hansagi-agnes-laudacioja-zalka-csenge.html

További információ:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 237 7000


HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 217 vendég és 2 tag böngészi