A Márai-lista június elejére készült el, és azt a támogatott ötszáz könyvcímet tartalmazza, amely bekerült a Márai-program első fordulójába, "és amely reményeink szerint őszre bekerül a könyvtárakba és a köztudatba is" - mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) évi egymilliárd forintból működő könyvtár-támogatási és könyvszakmai projektjéről, amelynek célja az olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők széleskörű megismertetése.

A Márai-program első részprogramja 400 millió forintból valósult meg. A könyvtáraknak a listából kell kiválasztaniuk azokat a műveket, amelyekre a nemzeti alapcsomag mellett igényt tartanak, erre vonatkozik a támogatás. Az NKA nagyszabású könyvszakmai projektjét még az előző kormány indította el, a jelenlegi kormánynak ez az első megvalósult könyvtámogatási projektje. Az NKA a legnagyobb állami kultúrafinanszírozó alap, az országgyűlés hozta létre - úgynevezett kulturálisjárulék-bevétellel rendelkezik, klasszikus állami támogatást nem kap.

Jankovics Marcell, az NKA bizottságának elnöke elmondta, hogy a Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégium és a Márai Tényirodalmi Kollégium összesen 7938 kötetről döntött, amelynek negyede külföldi, háromnegyede pedig magyar szerző műve. Szőcs hozzátette, hogy a kormányzat semmilyen formában nem befolyásolta a könyvek kiválasztását. Mint akkor mondta, a kollégiumoknak fájdalmas döntéseket kellett meghozniuk, de végül politikai, szakmai, világnézeti szempontból is mindenki számára elfogadható lista született. Az államtitkár szerint a programot megelőző "rémült hangú nyilatkozatok" ellenére egyetlen Wass Albert-mű vagy a vitatott szerzővel foglalkozó kötet sem került a programba, és ezt sajnálatosnak nevezte.

Hogy kerülnek a könyvek a könyvtárakba?
A Márai-programban körülbelül hétszáz könyvtár vesz részt, ebből 48 határon túli közkönyvtár. A programban szakkönyvtárak, határon túli könyvtárak és külföldön található hungarológiai intézetek könyvtárai is szerepelnek. A programra szánt 400 milliós összeg kizárólag könyvvásárlásra fordítható, a pályázó kiadók nemcsak a könyvek csökkentett árát, de a könyvtárakba szállítás költségét is vállalták.

A döntés a könyvtárosok kezében lesz. A litera.hu Ramháb Máriát, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatóját idézte, aki felvázolta a könyvek útját a könyvtárakba: "Minden könyvtárnak lesz egy kerete, ez a regisztrált használókhoz lett kialakítva, de ez a rendszer is torzíthat (...), képtelenség precíz arányokat felállítani. Két hónap alatt kell majd a könyvtáraknak választani a listáról. Eztán a könyvtárellátó elviszi a könyvtáraknak a csomagokat. Ott ér véget a program első köre, amikor a könyvtárak állományba veszik az új köteteket."

Az ötszáz cím, amelyet a két kuratórium végül kiválasztott, a Nemzeti Kulturális Alap honlapján olvasható. Az egyik a 250-es irodalmi címlista, a másik az ugyancsak 250 címet tartalmazó tényirodalmi művek listája.

Egy, legfeljebb két kötettel jelennek meg a nagy kortárs nevek: egyebek mellett Nádas Péter (Saját halál, Minotaurus), Esterházy Péter (Esti), Závada Pál (Harminchárom szlovák népmese, Idegen testünk). A század első felének nagy alakjai közül is válogattak: Móricz Zsigmond (Naplók), Ottlik Géza (Hajnali háztetők), József Attila (Szabad-ötletek jegyzéke), Weöres Sándor (Egybegyűjtött színjátékok), Babits Mihály (Tanulmányok, esszék). Olyanok is előfordulnak, akiket 1989-ig nem delegáltak közkönyvtárakba, mint például a névadó Márai Sándor vagy Hamvas Béla (Karnevál I-III.).

A már befutott fiatalos középgeneráció is erős, egyebek mellett Bartis Attila (Nyugalom), Tóth Krisztina (Magas labda), Háy János (A Gézagyerek, A bogyósgyümölcskertész fia) látható a listán. Mutatóba akad néhány külföldi nagy név: Bohumil Hrabal, Heinrich Böll illetve Julio Cortázar és Viktor Pelevin.

Sok Kossuth-, József Attila- és egyéb díjas magyar szerepel a listán, és akad négy-öt irodalmi Nobel-díjas külföldi (pl. Orhan Pamuk, Doris Lessing vagy J. M. G. Le Clézio). A Nobel-díjas magyar Kertész Imre Az angol lobogó című elbeszéléskötettel van jelen. Általánosságban elmondható, hogy a lista sokszor nem egy-egy szerző legfontosabb vagy legismertebb művére koncentrál, hanem az újabb, esetleg kevésbé ismert alkotásokra.

Sok a nyolcvanas években született magyar fiatal

Legalább tucatnyi olyan alig ismert magyar és határon túli magyar fiatalt is tartalmaz a lista, aki a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek első felében született.

1984-ben született Simon Márton, akit Dalok a magasföldszintről című verseskötetével válogattak be, ő ebben az interjúban mesélt arról, hogy nem zavarja, ha a kortársai az ő verseivel csajoznak. A Repülési kézikönyv-et jegyző, 1983-ban született Dunajcsik Mátyás melegségét nyíltan vállaló fiatal költő, egyben a Telep Csoport tagja. A Telep Csoportból többen is felkerültek a listára, például az 1982-ben született Nemes Z. Márió, akinek versei Bauxit című kötetében jelentek meg. A lista minden bizonnyal legfiatalabb tagja az 1986-ban Budapesten született Ayhan Gökhán, aki Fotelapa című verseskötetével került be a top 250-be.

Márai Sándor néhány könyve (Illusztráció)

A lista 95 százalékban 20. századi - vagyis a században született és/vagy meghalt - szerzőt tartalmaz, de két író a 18. századból csöppent közéjük: Bod Péter (1712-1769), erdélyi református lelkész és irodalomtörténész Önéletírásával került a 20. századi csapatba. Hasonlóképpen 18. századi szerző Ungvárnémeti Tóth László, aki 1788-1820 között élt, és Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet című drámai költeményével van jelen.

Kimondottan ifjúsági irodalomból tíznél kevesebbet tartalmaz a lista, ugyanakkor több mint félszáz gyerekkönyvet delegáltak. Itt érezhető a külföldi szerzők jelenléte, közülük is tarolnak a finnek. Sok az alig ismert magyar név, Varró Dániel két könyvvel van jelen.

Néhány érdekesség: ügynökök és egy 56-os hős

A 250 tétel között több érdekesség is akad: két olyan író bekerült, akikről az utóbbi években derült ki, hogy irodalmi munkásságuk mellett ügynökként is tevékenykedtek. A román Securitaténak jelentett Szilágyi Domokos erdélyi magyar író (Lám, egymást érik a csodák). Rajta kívül a 2005-ben elhunyt Tar Sándor maga hozta nyilvánosságra 1999-ben, hogy a III/III-as ügyosztály besúgójaként is tevékenykedett. Te következel címen megjelent válogatott elbeszéléseivel került be a válogatásba. Gérecz Attila, 1956 hősi halottja is szerepel verseivel, melyek a Sorsod művészete 2 című kötetben jelentek meg.

Hangoskönyv is felkerült a listára, és a készítők a popkultúrát is elismerik a 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére című Bereményi Géza-Cseh Tamás mű beválasztásával. Egy másik könyv terápiás történeteket és meséket tartalmaz traumát átélt gyerekeknek, ez a Mosoly Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A címe Az aranytök, szerzői között pedig Nancy Davis, Laura Simms és Korbai Hajnal.

És a lista névadója? Márai Sándor az abszolút rekorder a róla elnevezett listán, három művel is jelen van: Egy polgár vallomásai, Európa elrablása és Szindbád hazamegy.

Magvetős győzelem
Összesen 273 kiadó pályázott a Márai-programra, közülük 28 volt határon túli. A kiadók minden olyan könyvvel indulhattak, amelyből legalább kétszáz példány állt a raktárukban. Jankovics Marcell, az NKA bizottságának elnöke elmondta, a pályázó kiadók közül a Magvető könyvei kerültek legnagyobb számban a 250-es irodalmi listára, a kiadó összesen 23 kötettel szerepel a programban, a második a Pesti Kalligram Könyvkiadó lett tíz könyvvel. (A Pozsonyi Pagony, az Osiris és az Új Palatinus kilenc-kilenc, az Európa és a Mojzer nyolc-nyolc könyvvel vehet részt a programban.)
MTI