Népmese Hírek
2011. 08. 19.
Meseország itt van!
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. augusztus 19. péntek, 12:39
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2613
Magyarország - Meseország!
A népmese lelkünk tápláléka. A nehézségeknél rejtett segítőket ad, a megoldást csodákkal könnyíti, határtalan szabadsággal felel a mindennapok szigorára. Ha felülünk a népmese táltos lovára, az megmutatja, mit kell tennie a szerencséjét keresőnek, s annak, aki híján van bárminek. A mesehősök figyelő szemmel és nyitott szívvel haladnak útjukon, akárcsak a rácsodálkozó és útját kereső gyermek. Ha így hallgatjuk a mesét, nem csupán a mesében találjuk meg csodatevő segítőinket – hanem a mindennapok során is. A legapróbb mesehallgatók, a kamaszok, a szülők és nagyszülők számára mindennapi táplálék a mese, ugyanakkor pótolhatatlan és utánozhatatlan élményt adó utazás - egészen Meseország kapujáig. Az pedig, aki mesét mond, vagy hallgat, egy szemvillanás alatt Meseországgá varázsolhatja akár egész Magyarországot.
Hetedhét országra szóló meseünnep - hetedszer
Benedek Elek nevét mindenki ismeri, s ez nem a véletlen műve. Élete során a mindig sikeresen küzdő mesehősök példáját követte: egyszerre volt újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó. Az egyik legjelentősebb magyar mesegyűjtőként írásban is rögzítette a feltárt kincseket, s ezzel múlhatatlan érdemeket szerzett szellemi örökségünk ápolása terén. Egyúttal saját nevét is halhatatlanná tette – hiszen nincs olyan gyermek, ki ne találkozna meséivel, s ne vinné magával azokat kedves emlékként felnőttkorába. Nem ok nélkül való tehát az sem, hogy Elek apó születésnapját, szeptember 30-át javasolta a Magyar Olvasástársaság a népmese ünnepére, s az idei immár a hetedik alkalom, amikor megszervezik a népmese napjához kötődő rendezvényeket.
Csatlakozzon mindenki
A Magyar Olvasástársaság idén is felhívással fordul az iskolák, könyvtárak, közintézmények vezetőihez, elhivatott munkatársaihoz - s rajtuk kívül természetesen a családok apraja-nagyjához: csatlakozzanak az eseményhez, s meséljen mindenki! Szervezzenek akár programot e napra, vagy mondjanak, hallgassanak, olvassanak mesét, hiszen meséink megszólaltatják a múlt és jelen bölcsességét, a csodák nevetéssel, bátorsággal és erővel töltenek el bennünket. A csatlakozási szándékot és a tervezett rendezvény rövid leírását pedig küldjék el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, hogy a Magyar Olvasástársaság honlapján közzétehessék.
Konferencia a szakmának
A népmese napjához kapcsolódó szakmai konferencia ezúttal Egerben lesz, s az idei tematikája a korai olvasásfejlesztés. A mesebeli gyerekek első 7 napja a gyerekkor 7 évének fontosságára emlékeztet. Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!
A részletes program a www.hunra.hu oldalon, a „Konferenciák – Eger 2011” menüpontban található.
Magyar Népmese Napja: szeptember 30.
Nyulász Péter
Megjelent: Napocska.hu, 2011. 07. 23. (http://napocska.hu/Meseorszag-itt-van-1)
2011. 08. 10.
Mesepark épül Szalafőn
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:28
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2306
Meseparkot épít európai uniós támogatással az őrségi Szalafőn a Népi Mesterségek Műhelye.
Olyan mesevilágot terveznek, ahol a látogatók tündérekkel, sárkányokkal és a vasorrú banyával is találkozhatnak.
Egy közel 10 ezer négyzetméteres területen, hét épületből áll majd a park, amely a rövidesen megkezdődő építkezés befejezése után színes programokkal várja a turistákat, nemcsak a gyerekeket, hanem az idősebbeket is. A programok szervezői azt ígérik, hogy a csodálatos természeti környezetben mindenki találhat érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot.
A mesepark aktív részvételt biztosító élményelemekben bővelkedik majd: népmesetúra, érzékszervi túra, mesekaland, filmkészítés, kiállítás, makett-terem, díszletkészítés, drámajáték, filmvetítés, kézművesség adja a programok széles választékát.
A beruházás során felújítják, berendezik a műemlék parasztházat, valamint hat másik épületet, amelyek különböző programok helyszínei lesznek. Az udvar szabadtéri programoknak ad majd helyet, külön hangsúlyt kap a látogatók interaktív tájékoztatása.
Fotó: Ziránó Bábszínház
Forrás: MTI
Megjelent: Csodaceruza, 2011. július 12. (http://csodaceruza.hu/?p=4775)
2011. 08. 10.
Művészetek Völgye - Berecz András: a mesékben benne van a nép lelke
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. augusztus 10. szerda, 19:26
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2224
Az emberek - gyerekek és felnőttek egyaránt - nagyon szeretik a mesét, eljött az ideje ennek a műfajnak - mondta az idén márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett művész. "A mese terjeszkedik, és csuda helyekre beférkőzik: templomba, börtönbe, iskolába, fesztiválokra és nyugdíjasklubokba."
A kérdésre, hogy mit jelent ma mesemondónak lenni, Berecz András azt felelte: szaladgálást, mert új közönségért utazik a világban mindenfelé, ami neki is örömet szerez, és a hallgatóinak is.
A mesemondó, aki már harmadszor vendégeskedik a Művészetek Völgyében, arról is szólt, hogy mindig "a száján van" 10-15 legkedvesebb meséje, és ezek folyamatosan cserélődnek. "Vannak közöttük olyanok is, amelyek, mióta az eszemet tudom, jönnek velem" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a közönségtől függ, milyen mesét ad elő.
Mesélni, mélységeket felmutatni zárt térben lehet igazán, ahol nyugodtan csöndet lehet tartani. A mesemondónak csak a szavai vannak, amelyekkel hatni tud a közönségére, semmilyen más eszköze nincsen - mondta.
Repertoárját részben tudatosan, részben észrevétlenül bővíti, olvas, gyűjt, hall új meséket. A gyűjtésről - amelyet élete legszebb részének nevezett - elmondta, hogy keres egy "jól beszélő" öreget, aki megismerteti vele a régi történeteket. Elsősorban magyar mesékkel foglalkozik, de hallott mesét Torontóban, és könyvtári kutatásai során gyűjtött kazah, kirgiz és tatár népmeséket is.
A művész, aki a katonaság alatt huszonévesen "a színpadon találta magát", kínai, román és ír meséket is mond. Rendszeresen jár Észtországba, és az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Tallinnban három napon át népszerűsíti majd a magyar mesemondást.
Jelenleg egy kiadványon dolgozik, amely októberben jelenik meg Hazakísérlek címmel. A lemezen 1907 és 1911 között gyűjtött és fonográfhengereken rögzített gyergyói székely népdalok szerepelnek majd, az albumot az 1890-as évekből származó fotók illusztrálják.
Berecz Andrást péntek este több száz fős közönség várta az eső miatt a kapolcsi szárítóban felépített színpad előtt. A mesemondó piros-fehér arcú Zöld Pistikéről mesélt.
Megjelent: prae.hu, 2011. 07. 30. 22:00 (http://prae.hu/prae/articles.php?aid=4025)
2011. 08. 06.
Berecz András Zöld Pistikéről mesélt Kapolcson
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. augusztus 06. szombat, 17:35
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2737
Minden mesében benne van egy nép etikai kódexe, ízlése, tempója: a lelke - mondta Berecz András mesemondó Kapolcson az MTI-nek.
Az emberek - gyerekek és felnőttek egyaránt - nagyon szeretik a mesét, eljött az ideje ennek a műfajnak - mondta az idén márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett művész. "A mese terjeszkedik, és csuda helyekre beférkőzik: templomba, börtönbe, iskolába, fesztiválokra és nyugdíjasklubokba."
A kérdésre, hogy mit jelent ma mesemondónak lenni, Berecz András azt felelte: szaladgálást, mert új közönségért utazik a világban mindenfelé, ami neki is örömet szerez, és a hallgatóinak is.
A mesemondó, aki már harmadszor vendégeskedik a Művészetek Völgyében, arról is szólt, hogy mindig "a száján van" 10-15 legkedvesebb meséje, és ezek folyamatosan cserélődnek. "Vannak közöttük olyanok is, amelyek, mióta az eszemet tudom, jönnek velem" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a közönségtől függ, milyen mesét ad elő.
Mesélni, mélységeket felmutatni zárt térben lehet igazán, ahol nyugodtan csöndet lehet tartani. A mesemondónak csak a szavai vannak, amelyekkel hatni tud a közönségére, semmilyen más eszköze nincsen - mondta.
Repertoárját részben tudatosan, részben észrevétlenül bővíti, olvas, gyűjt, hall új meséket. A gyűjtésről - amelyet élete legszebb részének nevezett - elmondta, hogy keres egy "jól beszélő" öreget, aki megismerteti vele a régi történeteket. Elsősorban magyar mesékkel foglalkozik, de hallott mesét Torontóban, és könyvtári kutatásai során gyűjtött kazah, kirgiz és tatár népmeséket is.
A művész, aki a katonaság alatt huszonévesen "a színpadon találta magát", kínai, román és ír meséket is mond. Rendszeresen jár Észtországba, és az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Tallinnban három napon át népszerűsíti majd a magyar mesemondást.
Jelenleg egy kiadványon dolgozik, amely októberben jelenik meg Hazakísérlek címmel. A lemezen 1907 és 1911 között gyűjtött és fonográfhengereken rögzített gyergyói székely népdalok szerepelnek majd, az albumot az 1890-as évekből származó fotók illusztrálják.
Berecz Andrást péntek este több száz fős közönség várta az eső miatt a kapolcsi szárítóban felépített színpad előtt. A mesemondó piros-fehér arcú Zöld Pistikéről mesélt.
Megjelent: hirado.hu, Forrás: MTI | 2011. július 30. szombat 05:54
(http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/30/05/Berecz_Andras_Zold_Pistikerol_meselt_Kapolcson.aspx)
2011. 06. 29.
Csipkejózsika, avagy hol marad a girl power a mesékből?
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. június 29. szerda, 15:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 5522
A fehér férfi fiatal, szép fehér nőt szerez magának, és közben megmenti a világot a barbároktól. Nem hollywoodi mozi, tündérmese. Mit tegyünk, ha nekünk ez nem tetszik?„A nő Csipkerózsika, elvarázsolt királykisasszony, Hamupipőke, Hófehérke – vár és tűr. Regékben, mesékben mindig az történik, hogy az ifjú mesehős elindul a nő felkutatására, sárkányokat döf le, óriásokkal kel párviadalra, és közben a királykisasszony a toronyban, a palotában, kertben, barlangban raboskodik, illetve egy sziklához láncolva vagy alva várja a szabadítót”. Simone de Beauvoir: A második nem.
Sokféle meghatározás létezik arra, hogy tulajdonképpen mi is a mese, de sokan egyetértenek abban, hogy bizonyos értelemben szakrális szövegekről van szó, évszázados, szimbólumokba sűrített üzenetekről, amelyek segítenek eligazodni az életben. Sokféle funkciójuk van, kollektív tudatunk részei, az emberi lét olyan krízishelyzeteit elemzik, amelyek mindannyiunknál közösek. Megoldják a konfliktusainkat, értelmet adnak a tapasztalatoknak. Bizonyos szempontból élni tanulunk meg belőlük, nem mindegy tehát, hogy hogyan és kivel azonosulunk egy történetben. És ha ezt nézzük, női hősökben rendszerint elég nagy a hiány.
A szélsőségesebb bírálat szerint sok mese a férfiuralom fenntartásának rejtett stratégiai közé tartozik, és ha nagyon akarunk, találhatunk erre példát a magyar népmesékben is. (pl. Az állatok nyelvén tudó juhász)
2011. 06. 08.
Az Asszony után itt az Ember
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:48
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1997
Újabb mesebemutatóra készül a Csavar Színház. A nagy sikerrel játszott, magyar és cigány mesék feldolgozásából született Asszony című produkció után ezúttal egy szlovák és egy magyar meséhez nyúlt a társulat.
Az Ember című darab díszbemutatóját június 10-én, Dunaszerdahelyen, a Duna Menti Tavasz záró előadásaként láthatja a közönség.
„A mesefeldolgozásokkal az a nem titkolt szándékunk, hogy a környező nemzetek, népcsoportok kultúráját, amit egyébként együttélésünkből adódóan jól ismerünk, ötvözzük a magyarral – mondta Gál Tamás színművész. – Miközben a meséinkben, népdalainkban, népzenéinkben sok a közös elem, mégis más-más temperamentumú népekről van szó, így számunkra bizonyos vérfrissítést is jelent ez a munka.”
A zenei betéteket szlovák népdalok alkotják, amelyek többségét Bodonyi András gyűjtötte, de felcsendülnek dalok Bartók Béla gyűjtéséből is. „Több népdalnak ismert a szlovák és a magyar szövegváltozata is, amihez viszont nem találtunk magyar szöveget, azt magunk fordítottuk le” – árulta el Bodonyi András. Aki látta már a Csavar Színház valamelyik gyermek- vagy ifjúsági előadását, az tudja: interaktív előadásokról van szó. „Én inkább foglalkoztató előadásnak nevezném – fogalmazott Tamás. – Nem szabad semmit ráerőltetni a gyerekekre, viszont a színésznek kell olyan biztonságot teremtenie számukra a színpadon, hogy minden helyzetben jól érezzék magukat, ne váljon kínossá számukra a szituáció.” A gyerekközönség nagyon hálás tud lenni, ugyanakkor folyamatosan meg kell küzdeni a figyelméért. „Manapság, amikor a tévében közvetített mesék teli vannak akciójelenetekkel, szinte másodpercenként változik a kép, akkor bizony nagyon jónak kell lennünk, hogy lekössük a közönséget – tette hozzá Kiss Szilvia. – Főleg, ha különböző korosztályhoz tartozók foglalnak helyet a nézőtéren. Ebben sokat segít a humor, ami minden gyerekdarabunkban fellelhető.”
Az Ember díszletét Gál Tamásék maguk tervezték és készítették el. Ennek főleg anyagi okai vannak. Mivel későn írták ki a nemzeti kultúra támogatására vonatkozó pályázatot, önerőből kellett színpadra állítaniuk a mesét. „Nagyon bízunk benne, hogy pályázatunk sikeres lesz, és ha utólag is, de kapunk támogatást. Jó lenne, ha az itteni döntéshozó szervek is értékelnék azt a szakmai munkát, amelyet kis társulatunk az utóbbi években felvállalt, és amelyet több magyarországi elismerés is igazol. (A Csavar Színház A nagyidai cigányok című darabja a közelmúltban a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjasa lett – a szerk. megj.) A meseelőadásokon kívül vállaltuk verses CD-k kiadását is, ezzel egyebek között kiváló kortárs hazai költőinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Nem igaz, hogy a mai fiatalokat nem érdeklik a versek, csak megfelelő formában kell tálalni nekik. A Tóth László verseiből összeállított Jöttünk külhonból című zenés irodalmi estünket például, amelyet Lakatos Róberttel közösen készítettünk, Kaposváron 800 középiskolás hallgatta döbbent csöndben, majd állótapssal jutalmazta az előadást. Ezek az elismerések jólesnek ugyan, de ha fejlődni akarunk, ahhoz bizony megfelelő anyagi támogatásra is szükségünk van” – szögezte le Gál Tamás.
Megjelent: Új Szó, 2011. június 5. vasárnap, 19:19 (http://ujszo.com/online/kultura/2011/06/05/az-asszony-utan-itt-az-ember)2011. 05. 23.
Fordítsuk meg a napot! - A gyereknapon a lurkók a királyok
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. május 24. kedd, 01:28
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1720
Mesével versenyeznek
A Bikali Fordított Napon, május 28-án, szombaton, Országos Felnőtt Mesemondó verseny lesz, ahol gyerekzsűri bírálja el a legjobban előadott meséket. A Bikali Élménybirtok nyitónapi rendezvényén, a Királyok Napján nagy sikerrel megrendezett Országos Gyermek Mesemondó versenynek a győztesei zsűrizik a felnőtt versenyzők előadását, hiszen ők igazán tudják, mitől jó egy mese. A zsűri tagjai várják, hogy május 22-ig sok-sok felnőtt küldjön nekik meséket: a rövid videófelvételeket - amiket akár telefonnal is lehet rögzíteni -, a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre lehet elküldeni. A legjobb felnőtt mesélőket értékes nyeremények várják: a második és a harmadik helyezettnek családi belépő jár a birtokra, a legkiválóbbnak bronzkártya a jutalma 31 500 Ft értékben, mely a Puchner Birtok szolgáltatásaira váltható be!Minden megfordul egy napra
Sok kisgyerek álmodozik arról, hogy felnőttként, általuk elképzelt „felnőtt szabad életet” élhessen, az „Azt csinálok, amit akarok!” érzése hassa át. Az, hogy a gyerekek zsűrizhetik a szülők, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik meseelőadását, már eleve megadja nekik a döntés szabadságának lehetőségét, de a Bikali Fordított Napon, május 28-án, amúgy is minden kisgyerek azt csinál, amit akar – de csakis fordítva! Az egész középkori birtok bejárható Kerge, a bikali bolond vezetésével, hátrafelé menetben. A Fordított Nap Napfordító játékot hoz: a Birtokon napkorongok lesznek elszórva, hátoldalukon meserészlettel és, aki össze tudja illeszteni a szövegrészleteket, egy szép mesét kap végezetül. Akik még ennél is jobban szeretnék megmozgatni az agyukat, hátrafele-olvasó bajnokságon lesz lehetőségük megcsillogtatni a tudásukat. De a szülők addig mit csinálnak?
A szülőkre felügyel: Laár András
A felnőtteket sem akarjuk vidám percek nélkül hagyni, így amíg a legkisebbek a birtokon élvezik a Fordított Nap sugarait, a felnőttekre Laár András felügyel, aki Csőevő Duhajka mesekönyvéből olvas fel abszurd meséket és szórakoztatja a nagyobbakat.
Megjelent: Családinet, 2011-05-20 15:38
(http://www.csaladinet.hu/hirek/szabadido/programajanlo_%28csaladdal_gyerekkel%29/16701/forditsuk_meg_a_napot_-_a_gyereknapon_a_lurkok_a_kiralyok)
2011. 05. 16.
IV. ÖRDÖGKATLAN FESZTIVÁL
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. május 16. hétfő, 16:51
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1878
A FESZTIVÁL DÍSZVENDÉGEI:
TÖRŐCSIK MARI
Törőcsik Mari – aki az azóta elhunyt Cseh Tamással együtt a fesztivál védnöke – a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház A szarvassá változott fiú című előadásában lép színpadra. És lesz vele egy beszélgetés is életéről, színházi és filmes munkáiról.
KORNISS PÉTER
Korniss Péter fotóművész Kötődés című tárlatát egyenesen Nürnbergből hozza a Vylyan teraszra. A megnyitó után Pettendi Szabó Péter fotográfus beszélget vele a Vylyan teraszon. A magyar fotográfia legendás mestere a fesztivál idején ünnepli 74. születésnapját!
BERECZ ANDRÁS
Először a megnyitón lép fel. Itt a nagy Mesélő ars poeticáját összefoglaló ének- és mesemondó estje lesz MESE A MESÉRŐL címmel.
Másodszor másnap délután tervezünk Andrással egy beszélgetést, amiben talán nemcsak azt tudjuk meg, hogyan szikrázik a kő a patkótól, és milyenek a kőkerti liliomok, de Andrásról is megtudunk ezt-azt, ha ügyesen kérdezünk.
Harmadszor következik az új műsor: ÚJ ÚT TETEJE, amikoris Berecz András és barátai (köztük Balogh Kálmán, Vizeli Balázs, Kádár Ignác és Dsupin Pál) énekelnek-zenélnek nekünk.
LOVASI ANDRÁS
A Kiscsillaggal zár a fesztivál; az új lemezzel jelentkező Budapest Bárral is színpadra lép; a Sator Quartettel középkori latin himnuszokat énekel; megzenésített Lackfi-verseket is előad, és a már hagyományosnak mondható épületfestésben is részt vesz.
KÁRPÁTALJA
Az Ördögkatlan minden évben meghív egy határon túli magyar régiót. Az idei vendég Kárpátalja, ahonnan a beregszászi színház mellett zenészek (köztük Pál István „Szalonna” és bandája), képzőművészek, bábosok is érkeznek a fesztiválra.
www.ordogkatlan.hu
Megjelent: litera.hu, 2011. augusztus 3. (http://www.litera.hu/lathatas/iv_ordogkatlan_fesztival)
2011. 05. 10.
Pázsintos udvaron
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. május 10. kedd, 23:33
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1806
Berecz András meséit hallgatni gyönyörűség. színpadon, televízióban is magával ragad, hát még otthona kertjében! Mikor napsütésben, távoli madárdal-kísérettel mutatja be a családból örökölt ősöreg gyümölcsfákat, a hajdani szőlősből hírmondóba maradt termő tőkét, és mindazt a kedves történetet, amit a zuglói kert őriz. arcán a jól ismert kópés mosoly, szavaiból a magyar tájak nyelvi fordulatai köszönnek vissza.
Jókor érkezünk Bereczékhez, ritka alkalom, hogy együtt az egész család. Az ország- világjáró néprajzkutató, énekes, mesemondó családfő, a néptáncos feleség Lilla, és gyermekeik: István, Kati, Misi és Marci. Ennek örömére gyorsan meg is örökítjük a kerti pillanatot: a vendégváró nagy sörpadot ezúttal nem körbeülik, ahogy szokták, hanem – a fénykép kedvéért – sorjában, mint az orgonasípok. Percek alatt kiviláglik: a jó kedély és a humorérzék errefelé családi adottság. S amikor az emelkedett hangulatba hirtelen belecsörren a telefon – fellépésre hívják a művész urat – a gyerekek kajánul fölnevetnek: „mobilcsicsergés”, és indítványozzák: „dobjuk ki a fészekből!” A készülék ezúttal megússza, a háznép is szétszéled, Berecz András pedig körbemutat a tágas, füves tisztáson: – A ház és a kert egykor a feleségem nagyapjáé volt. Itt állt valaha a gyümölcsös, a szőlősorok mentén szép rózsalugas, a ház mellett a jó vizű kút, az udvarvégi ólban még nemrég malacok voltak. Mára megváltozott a kép, a gyerekeknek inkább a szabad játszó-focitér kellett, életünk se engedte a komoly kertművelést. A papa szeretett finomat enni, jót inni, szerette a fákat és a Bánk bánt. Asztalos volt, aki a saját műhelyében dolgozott a pincében, és ha feljött, a saját szőlejét, rózsakertjét járta körül, a maga borát itta – az ilyen ember magasabb rendű kertet művelt, mint mi, akik csak fűnyíróval masírozunk itt le-fel. A régiek úgy mondták: „Pázsintos udvaron lakik a szegénység, ott az kamarába bészorult a szükség, onnan ki nem kerül az úri vendégség”.
2011. 04. 10.
20. Hegyalján innen, Sokorón túl - népmesemondó verseny
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:16
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1841
A Ménfőcsanaki Petőfi Sándor ÁMK könyvtára 20. alkalommal rendezte meg a Bezerédj-kastélyban a „Hegyalján innen, Sokorón túl…" népmesemondó versenyt.
A gyerekek méltó módon tolmácsolták Benedek Elek, Arany László, Illyés Gyula, Timaffy László, Kriza János által gyűjtött népmeséket. A megmérettetésen sokféle mesét hallhattunk tehetséges gyerekek előadásában. A mesemondók közül többen még népviseletbe is öltöztek.Örömmel üdvözöltük körünkben Szalai Béláné nyugdíjas könyvtárost, aki 15 éven keresztül fáradhatatlanul, magas színvonalúan szervezte a versenyt. A Győri Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztálya támogatásával minden kis mesemondó könyvet és más ajándékot is kapott.
A versenyről készült képek megtekinthetők a honlapunkon: www.bezeredj-kastely.hu
Eredmények:
I. korcsoport: 2.-3. osztályosok
1. Horváth Bálint Abda – Zrínyi Ilona Ált. Iskola
Horváth Gergő Sokorópátka - Ált. Isk.
2. Horváth Lili Nyúl-Pilinszky J. Ált. Isk.
Máté Zsófia Győr – Péterfy S. Evangélikus Ált. Isk.
3. Wellesz Márton Győr – Richter J. Zeneművészeti Ált. Isk.
Fáczán Zsófia Győr – Ménfőcsanaki Petőfi S. ÁMK
Különdíj: Tupi Bence Győr – Apor V. Katolikus Iskolaközpont
Debreczeni Kálmán – Győrszentiván – Váci M. Ált. Isk.
II. korcsoport: 4.-5. osztályosok
1. Bukta Viktória Diána – Ikrényi Ált. Iskola
Korsós Bianka Győr – Kölcsey F. Ált. Isk.
2. Nemes Boglárka Győrújbarát – II. Rákóczi F. ÁMK
3. Somogyi Dóra Győr – Kodály Z. Ált. Isk.
Megjelent: kisalfold.hu, 2011.04.06. 16:04
(http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/20_hegyaljan_innen_sokoron_tul_-_nepmesemondo_verseny/2212473/)
2011. 03. 20.
Kossuth-díj "a talpraesett beszédért"
- Részletek
- Kategória: Népmese Hírek
- Megjelent: 2011. március 20. vasárnap, 16:31
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1546
Nagyon örül a Kossuth-díjnak Berecz András, akinek - saját bevallása szerint - sosem volt kitűzött célja a mesemondó, énekes mesterség. Az előadóművész hétfőn a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett háromévtizedes példaértékű népdal- és népmese gyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért vehette át a kitüntetést.További cikkeink...
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 1689 vendég és 0 tag böngészi
