Népmese Hírek

2011 19 aug

2011. 08. 19.

Meseország itt van!

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Megjelent: 2011. augusztus 19. péntek, 12:39; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2533

Meseországba mindenki szeretne eljutni, s ez a vágy nem is teljesíthetetlen! Példa is van hozzá, csak követni kell, s az sem nehéz. Elég csupán csatlakozni a Magyar Olvasástársaság felhívásához: meséljen mindenki! Benedek Elek születésnapját ünnepelve immár hetedik alkalommal hirdeti meg a Népmese napját a Magyar Olvasástársaság, s biztat mindenkit, csatlakozzon saját rendezvényekkel e mesés ünnephez – ha másként nem, akkor legalább egy mesemondással.

Magyarország - Meseország!

A népmese lelkünk tápláléka. A nehézségeknél rejtett segítőket ad, a megoldást csodákkal könnyíti, határtalan szabadsággal felel a mindennapok szigorára. Ha felülünk a népmese táltos lovára, az megmutatja, mit kell tennie a szerencséjét keresőnek, s annak, aki híján van bárminek. A mesehősök figyelő szemmel és nyitott szívvel haladnak útjukon, akárcsak a rácsodálkozó és útját kereső gyermek. Ha így hallgatjuk a mesét, nem csupán a mesében találjuk meg csodatevő segítőinket – hanem a mindennapok során is. A legapróbb mesehallgatók, a kamaszok, a szülők és nagyszülők számára mindennapi táplálék a mese, ugyanakkor pótolhatatlan és utánozhatatlan élményt adó utazás - egészen Meseország kapujáig. Az pedig, aki mesét mond, vagy hallgat, egy szemvillanás alatt Meseországgá varázsolhatja akár egész Magyarországot.

Hetedhét országra szóló meseünnep - hetedszer

Benedek Elek nevét mindenki ismeri, s ez nem a véletlen műve. Élete során a mindig sikeresen küzdő mesehősök példáját követte: egyszerre volt újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó. Az egyik legjelentősebb magyar mesegyűjtőként írásban is rögzítette a feltárt kincseket, s ezzel múlhatatlan érdemeket szerzett szellemi örökségünk ápolása terén. Egyúttal saját nevét is halhatatlanná tette – hiszen nincs olyan gyermek, ki ne találkozna meséivel, s ne vinné magával azokat kedves emlékként felnőttkorába. Nem ok nélkül való tehát az sem, hogy Elek apó születésnapját, szeptember 30-át javasolta a Magyar Olvasástársaság a népmese ünnepére, s az idei immár a hetedik alkalom, amikor megszervezik a népmese napjához kötődő rendezvényeket.

Csatlakozzon mindenki

A Magyar Olvasástársaság idén is felhívással fordul az iskolák, könyvtárak, közintézmények vezetőihez, elhivatott munkatársaihoz - s rajtuk kívül természetesen a családok apraja-nagyjához: csatlakozzanak az eseményhez, s meséljen mindenki! Szervezzenek akár programot e napra, vagy mondjanak, hallgassanak, olvassanak mesét, hiszen meséink megszólaltatják a múlt és jelen bölcsességét, a csodák nevetéssel, bátorsággal és erővel töltenek el bennünket. A csatlakozási szándékot és a tervezett rendezvény rövid leírását pedig küldjék el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, hogy a Magyar Olvasástársaság honlapján közzétehessék.

Konferencia a szakmának

A népmese napjához kapcsolódó szakmai konferencia ezúttal Egerben lesz, s az idei tematikája a korai olvasásfejlesztés. A mesebeli gyerekek első 7 napja a gyerekkor 7 évének fontosságára emlékeztet. Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!

A részletes program a www.hunra.hu oldalon, a „Konferenciák – Eger 2011” menüpontban található.

Magyar Népmese Napja: szeptember 30.

Nyulász Péter

Megjelent: Napocska.hu, 2011. 07. 23. (http://napocska.hu/Meseorszag-itt-van-1)

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Az Asszony után itt az Ember

Részletek: Kategória: Népmese Hírek; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:48; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1925

Újabb mesebemutatóra készül a Csavar Színház. A nagy sikerrel játszott, magyar és cigány mesék feldolgozásából született Asszony című produkció után ezúttal egy szlovák és egy magyar meséhez nyúlt a társulat.

Az Ember című darab díszbemutatóját június 10-én, Dunaszerdahelyen, a Duna Menti Tavasz záró előadásaként láthatja a közönség.

„A mesefeldolgozásokkal az a nem titkolt szándékunk, hogy a környező nemzetek, népcsoportok kultúráját, amit egyébként együttélésünkből adódóan jól ismerünk, ötvözzük a magyarral – mondta Gál Tamás színművész. – Miközben a meséinkben, népdalainkban, népzenéinkben sok a közös elem, mégis más-más temperamentumú népekről van szó, így számunkra bizonyos vérfrissítést is jelent ez a munka.”

A zenei betéteket szlovák népdalok alkotják, amelyek többségét Bodonyi András gyűjtötte, de felcsendülnek dalok Bartók Béla gyűjtéséből is. „Több népdalnak ismert a szlovák és a magyar szövegváltozata is, amihez viszont nem találtunk magyar szöveget, azt magunk fordítottuk le” – árulta el Bodonyi András. Aki látta már a Csavar Színház valamelyik gyermek- vagy ifjúsági előadását, az tudja: interaktív előadásokról van szó. „Én inkább foglalkoztató előadásnak nevezném – fogalmazott Tamás. – Nem szabad semmit ráerőltetni a gyerekekre, viszont a színésznek kell olyan biztonságot teremtenie számukra a színpadon, hogy minden helyzetben jól érezzék magukat, ne váljon kínossá számukra a szituáció.” A gyerekközönség nagyon hálás tud lenni, ugyanakkor folyamatosan meg kell küzdeni a figyelméért. „Manapság, amikor a tévében közvetített mesék teli vannak akciójelenetekkel, szinte másodpercenként változik a kép, akkor bizony nagyon jónak kell lennünk, hogy lekössük a közönséget – tette hozzá Kiss Szilvia. – Főleg, ha különböző korosztályhoz tartozók foglalnak helyet a nézőtéren. Ebben sokat segít a humor, ami minden gyerekdarabunkban fellelhető.”

Az Ember díszletét Gál Tamásék maguk tervezték és készítették el. Ennek főleg anyagi okai vannak. Mivel későn írták ki a nemzeti kultúra támogatására vonatkozó pályázatot, önerőből kellett színpadra állítaniuk a mesét. „Nagyon bízunk benne, hogy pályázatunk sikeres lesz, és ha utólag is, de kapunk támogatást. Jó lenne, ha az itteni döntéshozó szervek is értékelnék azt a szakmai munkát, amelyet kis társulatunk az utóbbi években felvállalt, és amelyet több magyarországi elismerés is igazol. (A Csavar Színház A nagyidai cigányok című darabja a közelmúltban a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle egyik fődíjasa lett – a szerk. megj.) A meseelőadásokon kívül vállaltuk verses CD-k kiadását is, ezzel egyebek között kiváló kortárs hazai költőinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Nem igaz, hogy a mai fiatalokat nem érdeklik a versek, csak megfelelő formában kell tálalni nekik. A Tóth László verseiből összeállított Jöttünk külhonból című zenés irodalmi estünket például, amelyet Lakatos Róberttel közösen készítettünk, Kaposváron 800 középiskolás hallgatta döbbent csöndben, majd állótapssal jutalmazta az előadást. Ezek az elismerések jólesnek ugyan, de ha fejlődni akarunk, ahhoz bizony megfelelő anyagi támogatásra is szükségünk van” – szögezte le Gál Tamás.

V. Krasznica Melitta

Megjelent: Új Szó, 2011. június 5. vasárnap, 19:19 (http://ujszo.com/online/kultura/2011/06/05/az-asszony-utan-itt-az-ember)