2017. 05. 29.

Elment egy jó barát...

A Magyar Olvasástársaságot és általában a magyar olvasásügyet is komoly veszteség érte. Hosszú, türelemmel viselt betegség után elment Rigó Béla (1942–2017) író, költő, műfordító, szerkesztő. 

Béla fontos alakja volt a hazai gyermekirodalomnak, több mint tíz évig vezette főszerkesztőként a Kincskeresőt, korábban aktív tagja volt a HUNRA Tanácsának is.

Az alábbi link a Duna TV Kikötő című műsorának egy 2011-es adásához vezet, amelyben Rigó Béla is beszél.

http://nava.hu/id/1124610/

Versei közül többet megzenésített a Kaláka, nélküle nem készült volna el Az én szívemben boldogok a tárgyak kötet és zenei anyag. 

http://egypercek.blog.hu/2011/02/22/kalaka_az_en_szivemben_boldogok_a_targyak

A Magyar Olvasástársaság tisztelettel és fájó szívvel búcsúzik Rigó Bélától.


2017. 05. 14.

Kreatív írás és bátorítás – az olvasóvá nevelés egy norvég receptje

Marte Hukéval Pompor Zoltán beszélgetett

Marte Huke norvég írónő többek között azért járt Magyarországon, mert megjelent első magyarra fordított könyve (Természetrajz címen Kovács Katáng Ferenc fordításában a Napkút kiadónál), és ha már itt volt, ellátogatott két budapesti iskolába is, hogy a diákokkal versekről, irodalomról beszélgessen. A rendhagyó irodalomórákon angol nyelven megszólaló diákok jó benyomást tehettek Martéra, mert még beszélgetésünk során is többször újságolta örömmel, milyen kíváncsiak és kreatívak voltak a magyar fiatalok.

Arra a kérdésre, hogyan népszerűsíti egy író az irodalmat Norvégiában vendégünk elmesélte, hogy rendszeresen tart kreatív írás órákat 12-18 éves diákoknak. A helyi írószövetség és egy olvasásnépszerűsítő társaság összefogásában megvalósuló program során igyekszik feloldani a diákokban lévő félénkséget, és ötletes feladatokkal, újszerű szempontok érvényesítésével rábírni őket, hogy legyenek nyitottak a szövegek iránt.

Tapasztalata szerint a lányok szívesebben olvasnak, mint a fiúk, nagy kihívás Norvégiában is, hogy a kamasz fiúkkal megszerettessék az olvasást. A rendhagyó kreatív írás óra (ami akár több órás, sőt egész napos is lehet az osztály igényének függvényében) jó lehetőség arra is, hogy úgy beszélgessenek az irodalomról, hogy nem az író, hanem a diákok vannak a fókuszban. A kreatív írás során a diákok szövegeiből vett példákon keresztül vizsgálják meg, hogyan működik a nyelv, mi különbözteti meg a köznapi kifejezésmódot az irodalomitól. Azt tapasztalta, hogy a bemelegítő, jégtörő gyakorlatok ellenére is idegenkedve fordulnak a feladatok felé a diákok, de a pozitív visszajelzések hatására hamar felbátorodnak és kedvet kapnak az alkotáshoz.

Egy másik izgalmas projekt, amiben Marte is részt vesz egy összművészeti országjáró program, amelynek során több hétig járják az országot különböző művészeti ágak képviselői párokban, és egy-egy iskolába eljutva népszerűsítik az irodalmat és persze többi művészeti ágat is. Elmondása szerint ő leginkább azokat a programokat kedveli, ahol egy illusztrátorral párban érkeznek az gyerekek közé és a diákokkal közösen hozhatnak létre egy képeket és szöveget tartalmazó alkotást – például egy színes magazint. A programra mind a művészeknek, mind pedig az iskoláknak pályázniuk kell, a szervezők (központi költségvetésből)  a résztvevők minden költségét fizetik az utazástól a szálláson át az anyagok beszerzéséig.

A könyvtárak és az iskolák egyik izgalmas együttműködésébe ugyancsak bevonnak kortárs szerzőket. Az írók – köztük Marte is – négyórás kreatív írás alkalmakat tartanak, amiből kettőn a helyi nyugdíjas szervezet tagjai, kettőn pedig diákok vesznek részt. A két alkalom után a generációk találkozásának színtere a könyvtár lesz, itt találkoznak és mutatják be egymásnak az elkészült alkotásokat. Az elkészült szövegek felhasználásával képeslapok is készülnek.

Kíváncsi voltam arra is, hogy van-e kötelező olvasmány a norvég iskolákban, és egyáltalán milyen tartalmakat ír elő a norvég tanterv. A Magyarországon még legtöbb helyen uralkodó kronológiai felfogást Norvégiában már közel 30 éve elvetették, ugyanakkor Marte sajnálkozva mondta, hogy úgy érzi átestek a ló túloldalára: a klasszikus szövegeket teljesen háttérbe szorították a modern szövegek, és mivel a választás a tanáron múlik, Ibsen is csak elvétve kerül elő az iskolákban. A hangsúly a szövegek megjelenési módjaira kerül, a pedagógusok abban segítenek a diákoknak, hogy ne csak az irodalmi szöveget, de annak mediális kapcsolatait is értsék, jól „olvassák”.

A beszélgetésből úgy tűnt számomra, hogy az olvasás megszerettetése fontos feladata a norvég társadalomnak, és ebbe a folyamatba az írókat is bekapcsolják, hogy az olvasás élménye minél több ember számára megtapasztalt valóság legyen.

MARTA HUKE norvég költő, író és Tor Eystein Overas író, kritikus a Lágymányosi Bárdos Lajos Gimnáziumban (képgaléria: http://hunra.hu/rolunk/galeria/category/10-martha-huke-2017-aprilis-22)


2017. 05. 09.

Pedagógusképző tréning: írás-olvasás előkészítés, anyanyelvi fejlesztés társasjátékokkal óvodások és kisiskolások részére

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) és a Pedagógiai Oktatási Központ (POK) együttműködésének keretében dr. Juhász Valéria (SZTE JGYPK) és Radics Márta (SZTE JGYPK) írás-olvasás előkészítő, anyanyelvi tudatosságot fejlesztő tréninget tartottak társasjátékokkal 2017. április 27-én Balassagyarmaton.  A nagysikerű foglalkozáson a  résztvevők valódi játékélményhez jutottak, hiszen közel félszáz játékot próbáltak ki a délután folyamán. A műhelymunka során elsősorban sokszor újrajátszható, mindig új élményt, valódi szórakozást nyújtó játékokkal játszottak, amelyekkel mind a gyerekek, mind a felnőttek szívesen játszanak. A foglalkozáson a résztvevők pontos képet kaptak arról, hogy az egyes játékokat hogyan tudják használni célzottan egy-egy gyermek speciális fejlesztésére, azaz mely területeket fejleszti elsősorban az adott játék.

A foglalkozáson elsősorban tanítók vettek részt.

A programsorozat a nagy érdeklődésre való tekintettel még ősszel is folytatódik.

http://www.hunra.hu/eloadasaink

›› GALÉRIA


2017. 05. 08.

PISA 2015 eredmények és tennivalók

Szíves tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy az alábbi időpontban és témában egy ritka műfajú rendezvény – műhelybeszélgetés –  zajlott az OSZK főigazgatói tanácstermében. A meghívott vendégek és a HUNRA korábbi, valamint jelenlegi tisztségviselői között. A műhelybeszélgetés hangzó anyagát rögzítettük. Az elhangzottak rövidített, szerkesztett, írott változatát (emlékeztetőjét), május – június fordulóján tervezzük honlapunkon olvashatóvá tenni.

A Magyar Olvasástársaság szakmai műhelyvitája
2017. 05. 02. 14.00 és 17.00 között
Országos Széchényi Könyvtár V. emelet 516-os tanácsterem


2017. 05. 14.

Trollok és fjordok földjén

Norvég kortárs irodalom a Pest Megyei Könyvtárban

Egy könyvtárban mindig akadnak olyan könyvek, amelyek kevéssé kerülnek reflektorfénybe, pedig igazán értékes művek. Kiváló alkalom egy-egy író-olvasó találkozó, hogy a figyelmet ezekre a könyvekre irányítsuk. Ezért örültünk a lehetőségnek, hogy a Magyar Olvasástársaság támogatásával a norvég íróházaspár, MarteHuke és Tor EysteinØverås, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégei Szentendrére, a Pest Megyei Könyvtárba látogathattak.

Néhány évvel ezelőtt tartottunk már tematikus napot a könyvtárban, mikor igen nagy érdeklődés mellett mutathattuk be a skandináv irodalom legjavát. Azonban most nyílt alkalom arra, hogy a norvég kortárs irodalom képviselői közül kettővel személyesen is megismerkedhessenek az olvasók. Marte és Tor egyéves kislányukkal érkezett könyvtárunkba, ahol egy délelőttöt töltöttek.

Norvég hangzó szöveggel igen ritkán találkozunk, ezért különös színt vitt a találkozóba a szerzők eredetiben elhangzó felolvasása, melyet a Norvégiában élő Kovács katáng Ferenc, és a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára, Bancsik Ágnes fordítók magyar nyelvű előadásában hallgathatott meg a közönség.

A jelenlévők érdeklődése és kérdései miatt a tervezettnél hosszabb ideig tartó találkozón esett szó pályájuk alakulásáról, a norvég kortárs irodalom helyzetéről, az állami támogatási rendszerről csakúgy, mint a költészethez és prózához való viszonyukról, s arról, hogy a skandináv krimi mellett más műfajok is figyelmet érdemelnek.

Számunkra, könyvtárosok számára külön öröm volt, hogy helyet adhattunk a rendezvénynek, hiszen a munkatársak között többen is vagyunk, akik – 20-25 évvel ezelőtt – az ELTE könyvtáros hallgatójaként tanulmányúton járhattunk Norvégiában. Szakmánkról való gondolkodásunkat biztosan meghatározzák az ott szerzett élmények, az ott látott könyvtárak. Azt gondoljuk, azok az érdeklődők, akik eljöttek és meghallgatták MarteHukét és Tor EysteinØveråst, olvasmányaikon keresztül majd maguk is betekintést nyerhetnek egy rendezett, visszafogott világ hétköznapjaiba.

Köszönjük az Olvasástársaságnak a szerzőkkel való - kötetlen és bensőséges - találkozás lehetőségét.

Péterfi Rita

A Norvégiában élő magyar író, költő, műfordító kapta a Cédrus Művészeti Alapítvány idei Napút Hetedhét-díját

http://www.hirado.hu/2017/04/24/kovacs-katang-ferenc-kapta-a-naput-hetedhet-dijat/


2017. 04. 22.

24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: programajánló

könyvfesztivalAz immáron 24. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. A Fesztivál a Millenárison, igényes környezetben, könnyen megközelíthető, központi helyen,korszerű kiállítóterekkel  és változatos programokkal várja a látogatóit. A rendezvény weboldala: 

http://www.konyvfesztival.com/2017/kiallitoknak/index_magyar.html

 

A könyvfesztivál gyermek-és ifjúsági programjairól az alábbi linkre kattintva lehet tájékozódni.

http://www.konyvfesztival.com/2017/kozonsegnek/public/upload/files/gyerekprogramok0326.pdf

 

liracsucsA XXIV. Budapesti Könyvfesztiválon megrendezésre kerülő I. Líracsúcs Versfesztivál olyan kérdésekre keresi a választ, minthogy miért van szükség verseskötetekre az internetes megosztás korában, vagy hogy egyáltalán kik írnak manapság verseket. Arra, hogy miért olvasunk verseket, mindenkinek van válasza. Az már nehezebben megfogható kérdés, hogy vajon miért van szükség verseskönyvekre az internetes megosztás korában, és kik írnak manapság verseket – ez a témája a Líracsúcsnak, az első magyarországi költészeti stand programjának az április 21. és 23. között megrendezésre kerülő XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

http://www.litera.hu/hirek/az-i-liracsucs-versfesztival-programja

 

 


2017. 04. 25.

Marte Huke


2017. 04. 18.

MARTA HUKE norvég költő, író a Magyar Olvasástársaság vendége

A mai skandináv irodalom egyik legismertebb alakja a XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezik Budapestre a Magyar Írószövetség és a új kötetének fordítója, Kovács katáng Ferenc vendégeként.


2017. 04. 18.

HUNRA-tagok előadásai a megyei Pedagógiai Oktatási Központokban az Oktatási Hivatallal együttműködésben 11.

Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központ

2017. május 23. 14.00 - 15.30

Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központ
(Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74. 29-es terem)

Olvasás és lelki egészség

Dr. Béres Judit egyetemi adjunktus, biblioterápia szakfelelős
Pécsi Tudományegyetem KPVK Kultúra-, Könyvtár- és Társadalomtudományi Intézet

Az olvasás egyike azon kreatív tevékenységeknek, amelyek magasabban szervezetté teszik az emberi személyiséget, vagyis egyszerre tölt be lelki zavarokat megelőző, egészségvédelmi és fejlesztő funkciót. Olvasmányaink azzal nyújthatnak segítséget szellemi-lelki jóllétünk megtalálásához és védelméhez, hogy támpontokat adnak érzéseink azonosításához, a viselkedésünkre való rálátáshoz, önmagunk és a világ jobb megismeréséhez és megértéséhez.

Az előadásban bemutatott konkrét példák, jó gyakorlatok egy-egy lehetséges, bevált megközelítést képviselnek az olvasásnépszerűsítés, olvasásfejlesztés és az irodalomterápia rendkívül gazdag, változatos, folyamatosan alakuló terepén. A fókuszban – mindegy, hogy a kisgyermek olvasóvá neveléséről, a kritikai gondolkodásról, az élő könyvtárról vagy irodalomterápiás csoportokról van-e szó – végső soron mindig az olvasás kontextusában születő önismereti és társas élmény, illetve az ennek hatására létrejövő személyiségfejlődés és életminőség-változás áll.


2017. 04. 18.

HUNRA-tagok előadásai a megyei Pedagógiai Oktatási Központokban az Oktatási Hivatallal együttműködésben 10.

Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központ

2017. május 4. 14.00 - 15.30

ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, konferenciaterem
(9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.)

Az olvasástól az élőszóig, avagy az élőszótól a szövegértésig

Kovács Marianna, könyvtárigazgató, gyermekkönyvtáros, mesemondó, a Magyar mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke  
Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta

Vallom, hogy a hagyományok, népi kultúra ismerete elengedhetetlen minden ember számára.

A népmesék, mielőtt elkezdték lejegyezni őket, elválaszthatatlanok voltak a közösségi alkalmaktól. A pedagógusoknak, szülőknek, egyáltalán az egész társdalomnak olykor félre kellene tenni a könyvet, és újra meg kellene tanulni mesélni a meséket – szabadon, élőn, mindig az adott alkalomhoz és hallgatósághoz igazítva azokat. Ehhez azonban ismernünk kell a mesemondás szabályait, a mesei nyelvezetet.

A legkisebb kortól, ha megtanuljuk a meséket értő füllel hallgatni, szimbólumokban gondolkodni, igényünk lesz a történetekre, az olvasásra.

Ha a mesét felszabadítjuk a gyermekműfaj megjelöltsége alól, élő gyakorlattá válhat, hogy felnőttek is idegenkedés nélkül mesét hallgatnak és mondanak egymásnak különféle közösségi terekben.


2017. 04. 25.

HUNRA-tagok előadásai a megyei Pedagógiai Oktatási Központokban az Oktatási Hivatallal együttműködésben 9.

Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központ

2017. április 27. (csütörtök) 14.00 óra

Kiss Árpád Általános Iskola
(Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky utca 7.)

Írás-olvasás előkészítés, anyanyelvi fejlesztés társasjátékokkal óvodások és kisiskolások részére

Dr. Juhász Valéria - Radics Márta
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar

Az előadók olyan, elsősorban anyanyelvi tudatosságot fejlesztő, írás-olvasás előkészítő társasjátékokat mutatnak be, amelyek megfelelően segítik az óvodások iskolára való felkészülését. Az foglalkozáson  a résztvevők valódi játékélményhez jutnak, hiszen számos játékot ki is lehet próbálni. A műhelymunka során elsősorban nem fejlesztőjátékokról lesz szó, amelyekre gyorsan rá lehet tanulni, hanem sokszor újrajátszható, mindig új élményt, valódi szórakozást nyújtó játékokról, amelyekkel mind a gyerekek, mind a felnőttek szívesen játszanak. Lényeges szempont tehát a játékok kiválasztásánál, hogy a felnőtt sem csupán a gyerek kedvéért játszik, hanem gyakran számára is ugyanolyan kihívást jelentenek a játékok, azaz a felnőtt és a gyerek valódi partnerként vesz részt ezekben a társasjátékokban.

A foglalkozáson a résztvevők pontos képet kapnak arról, hogy az egyes játékokat hogyan tudják használni célzottan egy-egy gyermek speciális fejlesztésére, azaz mely területeket fejleszti elsősorban az adott játék, illetve hogyan vezessünk be, tanítsunk meg egy-egy társasjátékot úgy, hogy az rögtön élményhez juttassa  a gyermekeket.

A foglalkozást óvodapedagógusoknak, tanítóknak, fejlesztőpedagógusoknak, gyógypedagógusoknak ajánljuk. 


HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 98 vendég és 0 tag böngészi


tartalom advert2