2010. 03. 30.

Mesekrónikás és hírvivő

 
Interjú Both Gabival, a Csodaceruza szerkesztőjével

Both GabiA Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat 2008 végén mintha olyan mélységes mély téli álomba zuhant volna, hogy kis híján át is aludta az egész rákövetkező esztendőt: csak 2009 végén ébredt fel újra (nagy megkönnyebbülésünkre!). Akkor azonban rögvest rendhagyó számokkal jelentkezett, amelyek közül a 42. tele volt Both Gabi készítette interjúkkal, beszélgetésekkel, a 43. számban pedig a kérdező már mint „mesekrónikás és hírvivő” mutatkozott be az olvasóknak. Ezúttal Both Gabit válaszol.

PRAE.HU: Mi történt a Csodaceruzával? Hogyan lettél mesekrónikás, vagyis – hivatalosabban fogalmazva – a lap szerkesztője?

Csak az történt a
Csodaceruzával is, ami a lapokkal történni szokott: nem kapta meg azt a minimális támogatást sem, amiből a lapszámokat elő tudta volna állítani. Az alamizsna, amit az egyetlen ismert pályázati forrás nyújt, arra sem elég, hogy fenntartsa a kiadót. A nyomdaszámlákról, a honoráriumokról, netalántán a szerkesztői fizetésekről álmodni sem tudunk. Illetve álmodni mindenről lehet, de azt hiszem, jobban tesszük, ha most egy hosszú Csipkerózsikaálomra készülünk. Négy év múlva talán felébredünk belőle.

2010. 03. 30.

Brózik Klára, Kepes András és Szuper Levente kedvenc gyerekkori könyvei

Olvassunk együttAz Olvassunk együtt kampánysorozatban résztvevő Brózik Klárát, Kepes Andrást és Szuper Leventét kérdeztük kedvenc gyerekkori könyveikről. A Kis Vakondtól a Nagy Ho-Ho horgászig.

Mi volt 7-8 éves korodban a kedvenc könyved?

Kepes András: Ahogy visszaemlékszem, mert már nagyon régen volt, 7-8 éves koromban a kedvenc könyveim: A hetvenhét magyar népmese és a János vitéz voltak.

Szuper Levente: A képes Bibliákat szerettem nagyon, valamint a Nagy-Ho-Ho Horgászt és a Kis Vakond-történeteket, de volt azért még rengeteg mese amit szerettem. Választani is alig lehet.

Mit olvasol most, mi az aktuális kedvenced?

K.A.: Általában párhuzamosan több könyvet olvasok, mert így azt képzelem, hogy egyszer majd utolérem magam, ami persze egyre reménytelenebb álom. Jelenleg az egyik, egy izgalmas tényirodalom, Huszár Tibor: A pokol malmai, a másik pedig egy szép regény, amit angol eredetiben nagyon élvezek, Toni Morrisontól a Song of Solomon (Salamon-ének).


2010. 03. 30.

Panna „nem egy igazi bogár”, avagy a medvebocsfaló cincér

Bugyuta, zavaros szövegecskék halmazává züllött a magyar gyermekirodalom

Ki tudja, mikor következhetett be az a pillanat, amikor hetedrangú fűzfapoéták, tehetségtelen, még saját anyanyelvükkel is hadilábon álló, botcsinálta műfordítók, kontárok és a klasszikus mesék helyett minden mennyiségben bezúduló Disney-adaptációk özönlötték el a hazai meseirodalmat és gyermekkönyv-kiadást, melyet korábban Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Lázár Ervin neve fémjelzett.

„… a madár ruhástól a víz alá merült, eltörte a tavirózsa levelét, majd elkerülve egy életveszélyes vízesést, kieveztek a partig.” Milyen madár? Jacquimo, a veréb. Tudják, a Hüvelyk Panna barátja. Akit a mesehős azonnal megkedvelt. Mert ki nem szeretné „ezt a kedves, színes ruhás madarat a nagy barátságos szemeivel.” (A veréb tollazata, mint ez köztudott, szürke. Szemei testarányaihoz képest sem mondhatóak nagynak.) Panna mindenesetre megbízott benne, megállapodtak, hogy a madár megkeresi a Tündérek Völgyét, ahol Panna választottja, Cornelius herceg lakik. Így hát „elindult hazafelé, útközben egy vidáman dalt dúdolgatva.”


2010. 03. 30.

A kulcs: felkelteni a gyerek érdeklődését

Visszacsábítani a gyerekeket a könyvekhez, az olvasáshoz. Ezzel a szándékkal kezdtek el bábozni a Verseghy Ferenc könyvtárban. Az elmúlt több mint egy esztendő alatt lassan igazi bábszínház alakult ki a gyermekkönyvtárosok munkája nyomán.

A hónap utolsó szombatján pedig már sorba állnak szülők és gyerekek az előadásra várva. A fiatalabb olvasók, látogatók számának csökkenésével egyre több könyvtár kénytelen szembenézni. Ahogy azt mondogatni szokták: az internet, a tévé, a DVD elvonja a gyerekeket a könyvtől, a könyvtártól. Mit lehet tenni azért, hogy a fiatalok ismét felfedezzék a könyveket, az olvasás örömét? Pótolhatja-e a könyvtár a mesélés örömét? – fogalmazódott meg a kérdés.

2010. 03. 30.

Itt az új Csillagszálló, középpontban a nőkkel

Nők és férfiak, szépírók és újságírók, képzőművészek és kutatók vallanak a nőkről a Csillagszálló kulturális utcalap márciusi számában.
 
További információk a lapról és rendezvényeinkről: www.oltalom.hu/csillagszálló

2010. 03. 27.

Már a könyvek is 3D-ben jelennek meg

A különleges mesekönyvben sárkányok és hősök jelennek meg, és ha mozgatják a könyvet még mozognak is. Térhatású képekkel illusztrált mesekönyvet fejlesztettek ki dél-koreai tudósok.

Miközben egyre szélesebb körben terjednek a háromdimenziós filmek, tévéműsorok és videojátékok, a dél-koreai Gvangdzsu Tudományos és Technológiai Intézet (GIST) tudósai három évig dolgoztak a térhatású könyv előállításán. Végül is két, koreai népmeséket tartalmazó mesekönyvet vérteztek fel az új technikával: a könyv lapjain feltűnő sárkányok és hősök képei a különleges szemüveggel három dimenzióban jelennek meg, sőt a 3D-s animáció úgy mozog, ahogy fordítják vagy döntik a kiadványt. Kim Szang-csol, a kutatás vezetője elmondta, hogy a technológia bármilyen könyvhöz felhasználható, és akár az okostelefonokra is felkerülhet, vagy a múzeumokat is izgalmasabbá teheti. A 3D-s könyvek széles körű megjelenésére azonban egy darabig még várni kell, Kim szerint előbb fel kell mérni a piacot. Azt azonban valószínűnek mondta, hogy az újfajta könyvek ára elfogadható lesz, mert csak úgy lehet irántuk tömeges kereslet.
Kultúrpart/MTI
Megjelent: Erdély.ma, 2010. március 24., 20:08 (http://erdely.ma/mozaik.php?id=66688)

2010. 03. 27.

Rakovszky Zsuzsa: Mintha ott sem lett volna a Kádár-rendszer

A márciusi kitüntetettek között – örömünkre – többen is akadtak, akik az elmúlt években megtisztelték lapunkat jelenlétükkel. Ezekből az írásokból – interjúkból, portrékból – válogattunk most részleteket, abban a reményben, hogy a munka közben elmondott gondok, gondolatok talán érdekesebbek, mint az ünnepi percek kötelező optimizmusával fogalmazott vasalt mondatok.

A kígyó árnyéka című könyvében Lehmann Orsolya mesél – szenvedéllyel, szenvedéssel, bűnökkel és bűnpártolással átszőtt – életéről. Az időpont a 17. század: vallásháborúk, tűzvészek, boszorkányüldözések, szellemi-erkölcsi zűrzavar. A távoli meséből a jelennek szóló üzenetek is kiolvashatóak. Felteszem, nem véletlenül.

– Nem akartam üzenni a mának.

Pedig néha úgy éreztem.

– Talán azért, mert a könyv részben tapasztalatokból született. Például abból, hogy az embert olykor belátásképtelenné teszik a szenvedélyei – vallásiak, politikaiak éppúgy, mint a magánéletiek. Azt is megtapasztaltam: ha fordul a kocka, a korábbi üldözött sem viselkedik különbül egykori üldözőjénél.

2010. 03. 27.

Így neveld a sárkányodat: pályázat iskolásoknak

 
 
Pályázatot írt ki a Cinema City általános és középiskolás korú diákok és osztályaik számára három meghatározott kategóriában a magyar mozikban március 25-én bemutatásra kerülő 3D-s animációs film, az Így neveld a sárkányodat kapcsán.

A tanulók a következő témakörök valamelyikében küldhetnek be pályaműveket. Az első kategóriában jelentkezőknek készíteniük kell egy fényképet egy, a lakóhelyükön található sárkánymotívumról, majd ismertetőt írni róla. A fotón látható sárkány kitalált jellemzéséhez az
Így neveld a sárkányodat honlapján találunk segítséget, ahol több sárkányfajta leírását is olvashatjuk. 
 
A második kategóriában indulóknak egy olyan mesét, népmesét, eposzt vagy eredetmondát kell keresniük, amiben szerepel sárkány. A szóban forgó fenevadról írásos vagy rajzos ismertetőt kell készíteni, majd összevetni azt az animációs filmben látható rémekkel, és leírni, melyikre hasonlít a leginkább, és miben. 
 
 
 
A harmadik témakör a Sárkányok a természetben címet viseli. Az erre a kategóriára jelentkezőknek keresniük kell egy valóban létező élőlényt, ami hasonlít a kitalált sárkányokhoz. A versenyzőknek képi illusztrációval ellátott szöveges ismertetőt kell készíteniük az állatról, ezenkívül azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az Így neveld a sárkányodat című filmben szereplő sárkányoknak mely tulajdonságát vagy elemét mintázták valamely valós élőlényről. 
 
A beküldési határidő április 9. További információt Kárpáti Ildikótól kérhetünk a 30/488-1627-es telefonszámon vagy a
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen. A kész munkákat is ide kell elküldeni. A szervezők április 19. után hirdetnek eredményt. Minden kategória legjobbja egész osztályával együtt megnézheti az Így neveld a sárkányodat című filmet az általa választott Cinema City moziban (adott mozikban 3D-ben). 
 
(imaxbudapest.hu)
 
Megjelent: Est.hu, 2010.03.25 (
http://est.hu/cikk/77842)

2010. 03. 27.

Kék szófa és lakatlan sziget

Lipcsei Könyvvásár
Végül rendkívüli sikerrel zárt a sokféle színes programmal kibővített Lipcsei Könyvvásár: kilencezerrel többen látogattak el a rendezvényre, mint tavaly. - Szentpály Miklós sajtószemléje a vásárról.

Dalos György kitűntetésével nyílt meg az idei Lipcsei Könyvvásár 2010. március 18-án. A magyar író az európai népek közötti egyetértés díját vehette át. A Felgördül a függöny - A kelet-európai diktatúrák bukása című művéből a rendezvényen több alkalommal, így az Európa kávézó megnyitóján is felolvasott a szerző. Az idei rendezvényen csaknem negyven ország több mint 2000 kiadója vett részt.

A könyvvásár összesen 45.000 eurós díját idén is három kategóriában osztották ki. Georg Klein kapta a szépirodalmi díjat Egy gyermekkor regénye (Roman einer Kindheit) című művéért (további jelöltek: Jan Faktor, Hellene Hegemann, Lutz Seiler, Anne Weber). „Már az első fejezet írása közben éreztem, hogy foglyul ejt a könyv, úgy, ahogy addig egyetlen könyv se.” - válaszolta a lipcsei könyvvásár szervezőinek kicsit provokatív kérdésére – „féltem, kitart-e ez az érzés végig, de kitartott.” A Deutsche Welle George Klein kitűntetését mindenesetre váratlannak nevezte. Verena Auffermann, a zsűri elnöke egy fekete-fehér képeket készítő fényképészhez hasonlította az író stílusát. Kleint sokan sci-fi íróként tartják számon, aki történeteit iróniával szövi át. Ezúttal azonban saját életrajzából merített. Műve az 1960-as években játszódik egy délnémet városban: bár a háborúnak vége, az embereket emlékeik kísértik.

2010. 03. 27.

Tito és Ceaucescu kölcsönösen masszírozta egymást

Arad a magyar kultúra számára is kimeríthetetlen kincsesbánya: Puskel Péter vékony anekdotagyűjteményéből nemcsak azt tudjuk meg, hogyan masszírozhatta egymást a két diktátor kölcsönösen, de azt is, hogyan lett Tito Brozból Borz.
 
Az anekdotában az a szép, hogy szájról-szájra terjedve hírneves embereket is a közelünkbe hoz; nem volt ez másképp Justitianus császár vagy Mátyás király korában sem. Ereje épp abban rejlik, hogy nagyon demokratikus műfaj: rövid, csattanós történetként valós eseményt megörökítve bármilyen cenzúra mellett is bárkihez eljuthat. Amolyan humoros népi-szamizdat, főleg anti-demokratikus korokban.

Már a műfaji megjelölés, a görög ’kiadatlan’ szóból eredeztető anekdota is erre a liberalizmusra utal. Valahogy azt sugallja, hogy az anekdoták által a történelem és az őt formáló személyiségek kulisszatitkaiba tekinthetünk bele. Eredetéhez képest maga a műfaj is demokratizálódott, a középkorban lényegileg már nem korlátozódott közismert személyek vagy történelmi események rögzítésére, így az első magyar nyelvű gyűjtemény, az erdélyi tréfamester Vida Gyögyről kiadott tréfafüzér sem a 18. század közepén.

Az anekdotát aztán a 19. század irodalma fedezte fel: Jókai egyenesen a néplélek leíróját, a kritikus humor egy formáját látta benne és Az egy magyar nábobtól kezdve számos regényének formai jellemzőjeként is emlegetik az anekdotikusan szerteágazó, fragmentális szerkesztésmódot. Bár a vita az anekdota irodalmi jelentőségéről a 20. században sem szűnt meg, annak ellenére, hogy a nagy elbeszélők, Móricz és Mikszáth, Krúdy sikereihez is nagyban hozzájárult, Tóth Béla nagy gyűjteménysorozata a századfordulón is inkább azt a felfogást képviselte, hogy az anekdota valamiképp a magyar valóság lenyomata, mégha a társadalombírálat derűsen elfogadó, megbocsátó ágát képviseli is. Nem hiába mondhatjuk, hogy még Esterházy Kis magyar pornográfiája sem mentes az anekdota műfaji jellemzőitől.

2010. 03. 27.

Meghalt Illés Lajos irodalomtörténész, kritikus

Életének nyolcvanhetedik évében elhunyt Illés Lajos József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő - tudatta Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Illés Lajost március 15-én, rövid ideig tartó, súlyos betegség után érte a halál. Temetéséről később intézkednek. Illés Lajos 1923-ban született Sárváron. Tanító- és tanárképzőt végzett, majd a szegedi egyetemen magyart, németet, filozófiát és pedagógiát hallgatott. 1947-ben népi kollégiumi nevelőtanár, később igazgató lett Szegeden és Budapesten. Ő indította el és szerkesztette a Nékosz - a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége - pedagógiai folyóiratát, a Népi Kollégiumi Nevelőt.

Alkategóriák

  • Agora
    Minden, ami olvasás  (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 256 vendég és 0 tag böngészi