2010. 04. 23.

Akkora kincs, mint Gábor Áron ágyúja

Az erdélyi magyarság legértékesebb írásos emlékei sorát gyarapító Apor-kódex hazaérkezett Budapestről. A Székely Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű műkincsét magyar állami segítséggel restaurálták.

Gábor Áron ágyúja mellett talán ez a kódex a legértékesebb kincs a Székely Nemzeti Múzeumban. „A mai nap mérföldkő a Székely Nemzeti Múzeum történelmében: ennek a műtárgynak 140 évet kellett várnia arra, hogy a történelem által ejtett sebeket gondos kezek restaurálják” – utalt Vargha Mihály igazgató a műkincs viszontagságos múltjára. A kódexet, amelyet több mint két év alatt Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban restauráltak, ma, a Könyv Világnapján adták át a sepsiszentgyörgyi múzeumnak.

A több mint 500 éves műtárgyról Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: lehetőséget teremtett a találkozásra, annyi embert vonzott a múzeumba, mint Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja. „A 2010-es esztendőt úgy alakítottuk, hogy a Székely Nemzeti Múzeumba két, a székelyföldi közösségnek szimbolikus jelentőségű műkincset hozzunk haza. Bevallom, elégtétellel tölt el, hogy ez sikerült, hiszen ez azt is jelenti, hogy az évtizedek óta váró kérdések megoldásának ideje végre eljött” – hangsúlyozta az önkormányzati vezető. „Engedjék meg, hogy ez alkalommal egy jó hírt továbbítsak: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter bejelentette, hogy Gábor Áron ágyúja ott marad, ahol a helye van: itthon, Székelyföldön!” – nyomatékosította Tamás Sándor a múlt héten, Csomakőrösön elhangzott ígéretet.

2010. 04. 20.

5 lebilincselő romantikus könyv

Nincs is annál jobb, mint amikor a virágillatú tavaszban egy szerelmes regénnyel a kezedben fejezed be a napot.

Cecelia Ahern: Talált tárgyak országa (Athenaeum)

Bár regényei nálunk is egyre népszerűbbek, Cecelia Ahernről csak kevesen tudják, hogy a korábbi ír miniszterelnök, Bertie Ahern lánya. Amikor a politikus egy alkalommal félreérthetően talált fogalmazni arról, egészen pontosan hol is szerezte a diplomáját, a poénokat soha ki nem hagyó ír újságírók epésen jegyezték meg: Ceceliának volt kitől örökölnie a fikció iránti érzékét. Az olvasók azonban nem befolyásos rokona miatt kedvelik világszerte a fiatal szőke írónőt, hanem éppen az írekre annyira jellemző, áradó mesélőkedv miatt, amely a szerző valamennyi regényét áthatja. Nem véletlen, hogy első könyvére, a P. S. I love youra (amelyből Hillary Swank főszereplésével film is készült) azonnal lecsapott egy kiadó, és Cecelia azóta is hihetetlen munkatempót diktál. Rajongóinak a Talált tárgyak országa sem okoz majd csalódást: vonzó karakterek, fordulatos történet, mese és valóság szórakoztató keverése jellemzi.

Jane Austen: A mansfieldi kastély (Lazi)

Idegesítően teszetosza teremtés-e Fanny Price, aki megadóan tűri, hogy a sors és a rokonai ide-oda rángassák, vagy kedves, melegszívű és mély érzelmekre képes lány, méltó társa a többi, közkedvelt Austen-hősnőnek, például a Büszkeség és balítélet Lizzie-jének? Kedvelt vitatémája ez az írónő rajongóinak, de mindig akad, aki védelmébe veszi A mansfieldi kastély központi figuráját. A szegény rokon Fanny kezdetben tényleg kissé idegenül mozog a kastély zegzugos szobáinak és főleg a benne élők emberi kapcsolatainak útvesztőiben. Némi praxist szerezvén azonban, igen ügyesen manőverezi ki magát olyan kínos helyzetekből, mint egy ellenszenves udvarló házassági ajánlata, vagy a fondorlatos vetélytársnő ármánykodása. Így aztán ha vargabetűk után is, de csak megkapja, amit (és akit) akar. Akkor pedig semmiképp sem lehet olyan teszetosza, nem igaz?


2010. 04. 20.

Időutazás a Délmagyarral: Hajléktalanokból háztulajdonosok

Szeged - Négy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvenhatodik állomása: 2005.

A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvenhatodik állomása: 2005.

„A kilakoltatási stop vége, vagyis március óta mindennapos félelme 14 roma családnak, hogy földönfutóvá lesz, mert fölrobbantják, vagy dózerral tüntetik el a föld színéről a szegedi repülőtér melletti épületet. A bontási engedélyt már tavaly kiadták a Bajai úti házra, de végrehajtásához politikai döntés szükséges, amelynek meghozatala a szegedi közgyűlés májusi ülésére vár" – rögzíti május 4-én a tényeket a szerző.

230 jogcím nélküli lakó

„A szegedi lakásrendelet pillanatnyilag nem ad iránytűt ahhoz, hogyan rendezhető a város nyomornegyedeiben és szükséglakásaiban meghúzódó mintegy 230 jogcím nélkülinek mondott ember, közte a szegedi repülőtér melletti kísértetházban élő 14 romacsalád helyzete. Az egykor szebb napokat látott Bajai úti menedékotthonba jórészt a város szélén lebontott cigánytelepekről költöztettek lakókat. A 90-es évek eleje óta ott tengődő romák és leszármazottaik ma 'jogcím nélkülinek' minősülnek, munka és így szinte jövő nélküliek."

Szegedről és a megyéből is elköltöztették
            a repülőtéri romák többségét. De Jánoshalmáról is visszavágytak. Fotó:
            Gyenes Kálmán
Szegedről és a megyéből is elköltöztették a repülőtéri romák többségét.
De Jánoshalmáról is visszavágytak. Fotó: Gyenes Kálmán
 

„A Bajai úti kísértetházban (...) 50-60 gyerek és 40-50 felnőtt roma" nyomorog. „Sorsukról is dönt a közgyűlés májusban, mikor várhatóan módosítja a szegedi lakásrendeletet" – utalunk Szeged egyik szakállas problémájára.

2010. 04. 20.

Hát ez mesés!

Schéner Mihály világában

A békéscsabai Meseház épületegyüttese olyan kincsekkel várja a látogatót, amelyek láttán a vendég érzi magát gazdagabbnak.

Az álomba ringatás folyamatos, az ősi hagyományokra, mondákra épülő, népi ihletésű figurák függjenek bár a falakon, szinte körbetáncolják a jövevényt. A színpompás mesekeltető asztal vagy a mesemondó trónszék csupán két eleme a kiállításnak, amely nemcsak látogatható, de tapogatható is. Ebben a miliőben meséket hallgatni, netán azokat eljátszani nemcsak a kicsinyeknek öröm, de az őket kísérőknek is egyedülálló élmény.

A két ház által körülölelt udvar, rajta a színpadnak is használatos, nyitható oldalú kukoricagóréval, a gyep fölé ágait mint karokat kitáró termetes diófa szerves kiegészítői a varázslatnak.

De ne rohanjunk még ki a tavaszi levegőre: az egyik teremben Schéner Mihály válogatott fémszobraiból látható gyűjtemény, a másikban a néhai csabai fazekasmester, Ványai János komplett műhelye fogad, a következőben a messze földön híres Napsugár Bábegyüttes „sztárjaiból” öszszeállított kiállítás mosolyog viszsza – Lenkefi Konrád figurái az idősebbekben is nosztalgikus érzéseket csiholnak.


2010. 04. 20.

Megmenekült polcok

Kocsis András Sándor olvas

Szívesen hírül adom: megmenekült egy könyvesbolt a Nyugati pályaudvar közelében. Ifjúkoromból mint komoly, nagy üzletre emlékeztem rá, de régi tulajdonosa bezárta volna.

És valóban, annyian voltak a megnyitón, hogy egymásnak ütköztek az emberek. Másként is mondhatom: tolongott a nép. Egy könyvesbolt újranyitása ekkora esemény Pesten?

– Nekünk kapóra jött, megvaló -síthatjuk néhány új elképzelésünket – mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója. – Megtalálhatók azok a kiadványok, amelyeket az igényes vásárlók keresnek. A lehető legtöbb hangoskönyvet és fotóskönyvet kínáljuk. Két technikai újdonságot is beállítottunk: a reprodukciónyomtatót és a hangoskönyvkészítőt.

A reprodukciónyomtatóval helyben választott festményt vagy fotót lehet nagy méretben kinyomtatni. A másik berendezés egy stúdióhelyiség, amelyben a vevő maga olvashat föl egy könyvet, és CD-n hazaviheti.

Örkény István nevét megtartották, az író portrészobrát özvegye, Radnóti Zsuzsa leplezte le. A bronzmű készítője a vezérigazgató. – Gyerekkoromban sokat festettem, és a plasztikával is próbálkoztam, de sosem tanultam hivatalos intézményben – meséli. – Művész barátaim mondogatták, hogy lehetne valamit kezdeni azzal, amit a lakásomon láttak. Schéner Mihály úgy nyolc éve rábeszélt, hogy mintázzak meg valakit. Az első portrém róla készült.


2010. 04. 20.

A suvickos pofájút újra visszaküldték a pokkelba

Egyszer volt, hol nem volt. Minden mese így kezdődik. De én inkább azt szeretném megírni, hogy volt, nem azt, hogy nem – az első BÁBU fesztiválon, a Budapest Bábszínházban.

Kemény Henrik a pajtikáknak játszik
Kurucz Árpád

A fenti pár sort Az éneklő királyfi című darab elejéből kölcsönöztem, és írtam át magamnak. Vörös István meséjét a kecskeméti Ciróka Bábszínház hozta Pestre. Azon a háromnapos fesztiválon láttam, amelynek programját a Budapest Bábszínház igazgatója, Meczner János válogatta össze. Indítéka nem volt más, mint hogy azt gondolta: nonszensz, hogy a fővárosnak nincs bábfesztiválja. Most lett, és lesz folytatás is.

Nem sokat lacafacázott Meczner, meghívta saját kedvenceit. Nem titkolja, ez volt a vezérelve – meg az, hogy egyszemélyes előadások legyenek. Persze, a „monobáb” olcsóbb, mint a sokszereplős, ezt minden óvodás tudja. De persze itt az is nagy kérdés, hogy egyetlen szereplő hordoz-e magában annyi erőt, hogy le tudjon kötni, teszem azt, háromcsoportnyi kisgyereket, hárommaroknyi felnőttet, akik között sok a szakmabeli.

Vásári bábmisztériumtól a zenés némajátékig széles a paletta a színpadon, azaz paravánon. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy jó pár produkciónál, mint például Csákányi Eszteré, a Keresztanya, vagy a már említett éneklő királyfinál, továbbá Badacsonyi Angéla csodás meséjénél, a Nem akarok többé boszorkány lenni! címűnél – minden a szemünk előtt zajlik. Nemcsak a bábok kelnek életre, hanem a tárgyak is. Egy felfordított, hosszú csőrű kávékiöntőből és földig érő lepelből kegyetlen boszorka, apró lócából cica, fényes limlomból királyi birodalom, valamint homokórából gonosz kamarás, lopótökből poroszló lehet.


2010. 04. 20.

Pokoli báléjszakák ötszázért

Lektűrt, horrort kínál a könyvsikerkölcsönző

A pesti Kálvin téren megnyílott az Első Magyar Könyvsiker Kölcsönző. Ez már önmagában érdekes, úgy meg pláne, hogy a még Európában is egyedülálló kezdeményezés nem a könyvesszakmából jött: a vállalkozást egy növényvédőszer-nagykereskedő (és leánya) jegyzi.

Sipos Lászlót évek óta rágta egy dilemma: a frissen kiadott, nagy érdeklődésre számot tartó könyvek a boltban túlságosan drágák, a könyvtárakban viszont csak hónapok múlva bukkannak fel, és többnyire akkor is várni kell rájuk. Nagyjából két hete aztán átvágta a gordiuszi csomót: nyitott egy üzletet, ahol az új sikerkönyveket/könyvsikereket azonnal hozzáférhetővé tette, kvázi-könyvtári rendszerben. A konstrukció veleje, hogy az ember bemegy az üzletbe, ott az aktuális bolti áron megveszi az áhított kötetet, aztán vagy megtartja, vagy visszaviszi. Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a könyv árának nagy részét visszakapja, tulajdonképpen csak egyfajta kölcsönzési díjat fizet: nyolc napon innen 500 forintot, azon túl, de legfeljebb tizenöt napig 900 forintot (az 5000 forintnál drágább kiadványok esetében 1300 forintot). Firkálni, szamárfület hajtogatni persze tilos, és a tizenöt nap eltelte után sem veszik vissza a köteteket.
A nyitás óta naponta ötvenhatvan olvasó keresi fel a boltot. A most hozzávetőleg ezer címből álló kínálat nagy része lektűr, de kortárs szépirodalmat, politikai témájú írásokat is találnak a betérők, az ún. közéleti szereplők bulvár címszó alá besorolt kitárulkozásai, az ezoterikus, a társadalomtudományi témájú dolgozatok és a művészeti tárgyú könyvek mellett – az utóbbiakról azért szintén nem árt tudni, hogy a felhozatal egy tekintélyes része olyan darabokból áll, amelyek pl. Michael Jackson, Madonna, Tom Cruise vagy Angelina Jolie hallatlanul izgalmas életútját taglalják. Különösnek hat egyébként az ifjúsági irodalomként aposztrofált termés is, amely azt sugallja, hogy jövőnk záloga kifejezeten szereti az olyan könyveket, amelyekben különféle vérszopók és kétkezi gyilkosok gyötrik az amúgy is sokat szenvedett emberiséget (Élőhalottak Dallasban, Vérszag, Holtak klubja, Pokoli báléjszakák etc.). De ha így van, hát így van.
Most éppen egy Leslie L. Lawrence-regény forog a legjobban – árulta el Sipos, aki nem rejtette véka alá, hogy terjeszkedni szeretne: előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik bevásárlóközpont-lánccal, ha minden igaz, ezeknek előterében nyílik meg a második, harmadik stb. magyar könyvsikerkölcsönző.

Bárkay Tamás

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 16. (http://nol.hu/lap/kult/20100416-pokoli_balejszakak_otszazert)


2010. 04. 20.

Kulisszatitkok és barangolás a betűk birodalmában

Szeged - Japánból exportált merített papírral foltoztunk meg szúrágta, százéves könyveket, követtük az olvasmányok útját a beszerzéstől a polcra kerülésig, és ingyen beírattuk magunkat a szegedi Somogyi-bibliotékába a könyvtárosok világnapján.

- Ha a kedves olvasók tudnák, mennyit költ a könyvtár felújításra, és látnák, hogy milyen sziszifuszi munkát végeznek itt a szakemberek, biztosan jobban vigyáznának a könyvekre – hallottuk Ravaszné Zsarkó Gabriellától, akivel a Somogyi-könyvtár alagsorában, a restaurátorműhelyben beszéltünk. Általában az intézmény ezen része el van zárva az olvasók elől, ám a könyvtárosok világnapján a Dóm téri épület látogatói megleshették az egyes munkafolyamatok titkait. Így figyelhették meg azt is, hogy a több száz éves, szúrágta könyveket milyen módszerekkel varázsolják újra használhatóvá a restaurátorok. Vóna Györgyné ecsettel söpörte ki a koszt a lapok közül, majd megmutatta, hogy lehet „befoltozni" a kisebb-nagyobb lyukakat. Kiderült: az ehhez szükséges merített papír egyenesen Japánból érkezik a könyvtárba – borsos áron: egy 50×70 centis ív közel 2000 forintba kerül.

Az érdeklődőket beavatták a
            könyvrekonstrukció fortélyaiba is. Fotó: Karnok Csaba
 Az érdeklődőket beavatták a könyvrekonstrukció fortélyaiba is.
Fotó: Karnok Csaba
 
A legkíváncsibb olvasók kérdezhettek Palánkainé Sebők Zsuzsanna igazgatótól, és követhették a könyv útját a beszerzéstől a polcra kerülésig. Tegnap ingyen lehetett beiratkozni a könyvtárba, sőt a könyvtárosok helyére ülve, saját magunkat regisztrálhattuk. Az állománygyarapító részleg osztályvezetője, Kocsárdi László elmondta: tavaly több mint 16 ezer új kötetet szerzett be a könyvtár, ezek közül 2548 darabot ajándékba kapott – például hagyatékból, de akadnak olyanok is, akik költözésnél nem fuvarozzák az olvasmányokat, inkább a könyvtárnak adják.

A világnap alkalmából az alkotó könyvtárosok munkáiból is kiállítás nyílt. Többek között Berta Zsuzsanna pasztellkréta rajzait csodálhatják meg a látogatók. A képek mind-mind „megrendelésre" készültek, Zsuzsanna úgy kérte vissza barátaitól, kolléganőitől, akiknek születés- vagy névnapjára készítette őket.
Bobkó Anna

Megjelent: Délmagyar.hu, 2010.04.15. 10:27 (
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kulisszatitkok_es_barangolas_a_betuk_birodalmaban/2152289/)

2010. 04. 20.

Könyv a porcelánboltban

Esterházy Péter 60 éves

Az a baj, hogy a nagy íróknak stílusuk van. Egyenetlen és érdes a megszokott nyelv felülete. Kilóg mindenhonnan, bosszant és kilóg, átszervezi bennünk a beszélt birodalom kényelmét, felkavar, bevezet és kilakoltat saját magunkból.

Esterházy Péter
Népszabadság - Kovalovszky Dániel
Az igazán nagy írókat nem lehet szeretni. Nem illik rájuk. Nincs ilyen mondat.

Emlékszem, Kafka Kastélyát háromszor is a falhoz vágtam ifjú koromban. Mit akar ez itt? Miért ilyen unalmas?

Miért ilyen felkavaró? Miért nem hagy békén? Idő kellett, míg az ember rájött, nem az a csoda, hogy odavágja, hanem hogy háromszor is utánamegy, felveszi, folytatja, dühöng tovább.

Az a baj, hogy a nagy íróknak stílusuk van. Egyenetlen és érdes a megszokott nyelv felülete. Nem anyaként beszél hozzánk. Nem az a jó, sűrű, magzatvizes grammatika. (A végén persze kiderül, hogy mégis...) Kilóg mindenhonnan, bosszant és kilóg, átszervezi bennünk a beszélt birodalom kényelmét, felkavar, bevezet és kilakoltat saját magunkból. A Bevezetést csak azért nem vágtam oda, mert nehéz volt. Irdatlan, mozdíthatatlan, behemót nagy könyv. És benne még egy, még száz. Az Ottlik. Leírva az egész egy lapra. (Te tényleg azt hiszed, hogy leírta? Naná, hogy megállt tíz oldal után...)


2010. 04. 20.

Pósa Lajos költő, Az én újságom szerkesztője divatba hozta Pesten a magyar nyelvet

Hódmezővásárhelyen, a Városháza dísztermében pénteken Lázár János polgármester nyitja meg az emlékkonferenciát, amelyen Pósa Lajos születésének százhatvanadik évfordulójára emlékezik a város.

Pénteken délelőtt 11-től Lázár János polgármester köszöntője után Pósa Lajos Jár a baba jár, Isten hozott, fecskemadár, Tu-ú, tu-ú, tuú – című verseit adják elő az Exner Leó Óvoda növendékei. Pregitzer Fruzsina Jászai-díjas színművész Bródy Sándor Egy parasztasszony meg a fia című novelláját mondja el. A konferencián, amelyet Kun Miklós Jenő irodalomtörténész, Pósa-kutató és Soós Csilla könyvtárigazgató szervezett Kun Miklós Jenő, Mikola Gyöngyi, Kőházy-Kis Margit, Apró Ferenc elemzései hangzanak el Pósa Lajos életművéről és életpéldájáról. Délután fél háromkor a Németh László Városi Könyvtárban avatja föl Gábor Emese Pósa Lajos mellszobrát Mács József Bátka-pozsonyi író. A szobrot megáldja Bán Csaba református lelkész. Közreműködik Roth Előd nyíregyházi kisdiák és a Péczely Attila Alapfokú Művelődésoktatási Intézmény tanári kvartettje. A városháza dísztermében Gábor Emese Pósa illusztrációiból, a Német László Városi Könyvtár előcsarnokában Pósa Lajos munkásságának dokumentumaiból nyílik kiállítás.

2010. 04. 20.

Az Alkonyat-sorozat a kerülendő könyvek listáján Amerikában

Stephenie Meyer vámpíros ifjúsági bestseller sorozata, az Alkonyat az ötödik helyre került azon a listán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) készít évente a tartalmuk miatt gyerekek számára kerülendő könyvekről. Korábban a varázslóvilágban játszódó Harry Potter-regényfolyam szerzője, J. K. Rowling is előkelő helyet foglalt el munkáival a nem ajánlott könyvek sorában, de 2009-ben egy könyve sem jutott be a tíz legkárosabbnak tartott közé. A vámpírokról és kamaszkori szerelemről szőtt Alkonyat-regényeket főként szexuális tartalmuk és természetfölötti szereplőik miatt kifogásolta az ALA.

A lista első helyét egyébként Lauren Myracle IM-regénysorozata foglalta el, mivel a könyvtárszövetség szerint a meztelenség bemutatása, a nyelvezet és a kábítószerekkel kapcsolatos tartalom miatt nem valók gyerekek kezébe. Az And Tango Makes Three, ami egy éve még a toplistát vezette, most a második lett. Peter Parnell és Justin Richardson könyve két fiúpingvinről szól, akik "örökbe fogadnak" egy kispingvint. A tiltott könyvek között a harmadikként emelték ki Stephen Chobosky The Perks of Being a Wallflower című művét merőben családellenes tartalma, a kábítószerek, az öngyilkosság és a homoszexualitás ábrázolása miatt. Az ALA listáján rendre szerepel még J. D. Salinger Zabhegyező vagy Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című regénye is. A tilalmi listára, amely a szülőket és oktatókat inti óvatosságra, 2009-ben 460 kötet került fel. Ez az előző évhez képest több mint ötven könyvvel kevesebb, az összehasonlításból pedig kitűnik, hogy 81 könyv kikerült a kerülendők közül. A könyvtárszövetség számára az iskolák vagy könyvtárak írásban juttathatják el egy-egy könyvvel kapcsolatban felmerült kifogásukat. A tiltólistára a elsősorban a szexualitás bemutatása, durva nyelvezet vagy nem kiskorúaknak való tartalom miatt kerülnek fel a könyvek.
Forrás: MTI
Megjelent: Hír3.hu, 2010.04.14. 11:30 (http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=38275&kat=3)

Alkategóriák

  • Agora
    Minden, ami olvasás  (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 423 vendég és 1 tag böngészi