Brazília irodalma az országhoz hasonlóan színes

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 26. hétfő, 23:42

Megjelent: 2010. április 26. hétfő, 23:32

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1776

A Google a könyvzabáló kisgömböc

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 26. hétfő, 23:17

Megjelent: 2010. április 26. hétfő, 23:17

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 4811

A Google olyan szörny, ami óránként 1000 oldalt szkennel, és a magyar könyvpiac számára jelenleg még átláthatatlan. A Könyvfesztiválon a digitális könyvkiadás és kereskedelem problémáit és lehetőségeit járták körbe.

A Könyvfesztivál idén csendesebb, kevesebb a fontos megjelenés, és valahogy az állandó Nobel-díj-jelölt izraeli író [1], Ámosz Oz is kevésbé okoz fennakadást [2]. Ellenben a könyvszakmát régóta foglalkoztató témáról izgalmas konferenciát tartottak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében: a Google tönkreteszi a magyar digitális könyvkultúrát, és ha igen/nem, akkor mit tegyünk. "A Google volt, van, van és van" - mondta Matyi Dezső, az Alexandra tulajdonosa.

Torrenttalálatok: 12 a 15-ből

"Irtózatosan megrettent ez a szép új világ, mert nem tudom, hol a helyem benne" - kezdte Matyi Dezső vitaindító előadását a digitális könyvek és a torrentek világáról, de mindenekelőtt kijelentette: "szigorú központi behatások kellenek, csak úgy lehet megvédeni a magyar piacot". Ti. a Google-től, a torrentezőktől." Kérdés, mitől kell megvédeni a magyar piacot: a Google lemásolja a könyveket, a books.google.com [3]-on elérhetővé teszi a megállapodás szerint a fülszöveget, részleteket vagy a teljes szöveget, de a kereskedelmi tevékenységből is kér, és mivel indexeli az egész tartalmat, jól kereshetővé válnak ezek a könyvek. Ez egyébként megint a kereskedelmet lendíti fel.

Különleges Mesenap a tízéves Sárkányos könyvtárban

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 23:03

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 23:03

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2028

Kincsek tárháza

A sárkány központi figurája a Gyerekkönyvtárnak: nem egyszerűen névadója, vezérmotívuma, hanem egyben a könyvtár szellemiségét is magában rejti - mondta Dienes Éva, majd Stiblár Erika szavait idézte: "Gyerekkorunk kitörölhetetlen emlékű sárkányai a mesék határán túl is léteznek. Ez a lét és nemlét határán őrködő ősi erő megkerülhetetlen az életünk folyamán. Népmeséink változatos alakú (Ember-)Sárkánya a mesei képsorokban útmutatásokat rejthet magában az (ön)uralom és kincsek megszerzésének módjáról." Ez a gondolat a Sárkányos Gyerekkönyvtárra is vonatkoztatható, hiszen a tudást, a "kincset" őrzi és megmutatja az odavezető utat.

 

Sárkány kívül - sárkány belül
 

A sárkányos tematika prózaibb magyarázata, hogy a Központi Szabó Ervin Könyvtárat 2000-ben felújították, s egyáltalán ekkor kapott helyet gyerekrészleg is az épületben. Tervezője, Jakab Csaba az eredeti épületen sárkányos motívumokat fedezett fel, s ebből merítették az ötletet, hogy a gyerekkönyvtárat is ez a különleges fantázialény őrizze.
 

A könyvtár első szintjén, közel 600 m2 -en, különleges hangulatú térben található a közel 23 ezer kötetes állomány, olvasóteremmel, játékszobával. Mozgássérültek számára minden részleg lifttel is megközelíthető. Az "égig érő tündérfasor" köti össze a szivárványos boltozatot a korszerűen felszerelt világos, tágas olvasóteremmel.
 

Múlt és jövő egyszerre, párhuzamosan érzékelhető az ide betérők számára - természetesen a szolgáltatások terén is, hiszen az ide betérő olvasóközönség nem csak könyveket, hanem számítógépeket, audiovizuális dokumentumokat is talál. Délutánonként megtelik a játékszoba: a szivacskockákból palotát, várat, tornyot építenek a gyerekek.

 

Mesenap - ezúttal Szent György ünnepén
 

2001-ben Sárkányos Lovagrendet is alapított a könyvtár, s az akció keretében "Meseország királya" felhívást intézett a mai gyerekekhez, hogy hű szövetségesekre van szüksége, akik megvédik és terjesztik a meséket.

 

- Lovaggá válhat mindenki, aki a próbákat kiállja. A programsorozat lezárásaként Meseország királya a Sárkányos Mesenapon lovaggá ütötte a jelölteket. A Mesenap azóta pedig hagyománnyá vált - mondja Dienes Éva. - Az egész napos családi rendezvény vezérfonala a lovagkor és a magyar mesevilág ötvözése, mind a meghívott művészek előadásaiban - színdarabok, báb- és zenei előadások -, mind a kézműves foglalkozásokban. Szlogenünk: "megelevenedik a magyar mesevilág", találkozhatnak Meseország királyával és udvartartásával.

 

Az idei Mesenap azonban nem csupán a könyvtár 10 éves jubileuma miatt különleges, hanem azért is, mert egybeesik Szent György napjával, s ehhez méltón változatos a program is: a résztvevőket egy középkori királyi udvarba repítik, ahol hercegnőkkel, lovagokkal és a furfangos udvari kancellárral találkozhatnak. Szent György és a Sárkány címmel tart előadást Tárnok Marica, kézműves foglalkozással vár a Cellux csoport, a Mare Temporis Alapítvány pedig apród- és udvarhölgyképző foglalkozást, illetve középkori lovagi bemutatót tart a Sárkányos Gyerekkönyvtárban.

Szerző: Nyulász Péter

Gyerekhang és mesebeszéd

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 23:02

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:54

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2509

Mielőtt átadnánk magunkat az idei Könyvfesztiválra megjelent gyerekkönyvek örömének, vessünk még egy pillantást a 2009-es esztendőre. – Tamás Zsuzsa Szabadpolca.

Év végi mustránkat (legutóbb csak a legkisebbeknek szóló kiadványokról ejtettünk szót) Bagossy László A Sötétben Látó Tündér című könyvével zártuk, amelynek alcíme – ha nem műfaj-meghatározása –: mesebeszéd. Ezt az alcímet-meghatározást akár Schein Gábor is alkalmazhatta volna Irijám és Jonibe című mesekönyve esetében, ám a cím alatt hosszabb eligazítást olvashatunk: „verses mese gyerekeknek és felnőtteknek”. Schein Gábor mesebeszéde tehát verses meseként definiálja önmagát – és az is. Ám ez a verses mese nem a gyerekkönyvekben megszokott csengő-bongó költészet elemeiből építkezik: írásképe versszerű, ritmusa azonban gondolatritmus, nyelve, sűrűsége, képei pedig szakrális szövegeket idéznek.
 
A könyv három mesét tartalmaz (vagy egy mesének három részét), Irijám és Jonibe, Jonibe és Irijám, majd ismét Irijám és Jonibe címmel. E három részből kettő már megjelent 1998-ban, a középső új.  Nehéz elvonatkoztatni attól a háttérinformációtól, hogy a szerző annakidején gyermeke születésének éjszakáján vetette papírra a mese első változatát. Jonibe, a madárkirály és Irijám, a halkirálynő amúgy is teremtésmítoszként ható története egy ponton, Joremes „születésekor” mindenképp felidézi a fogantatás, a születés (sőt az öröklődés és az önálló életre kelés) misztériumát. Ám a történet nem válik Joremes történetévé, és nem is enged meg olvasójának semmiféle leegyszerűsítő olvasatot.

Joremes fogantatása különös teremtési aktus (amely a „gyúr” igével ősi teremtésmítoszok asszociációit hozza magával). Jonibe gyúrja a kis vörös halat – Irijám májából, aki lenyelte őt, hogy magával vihesse. A kis halat „olyanra formálta, amilyen Irijám volt emlékeiben, / és ragasztott az oldalára szárnyat is saját / tollaiból.” Irijám elnevezi, egyszersmind megáldja a kis lényt, mielőtt hétszer körbeússza hét tenger vizét, s kiengedi bensejéből („Joremes lesz a neve, mert repülni tud, szeretni / fogja őt a Nap és a Hold.”). Megrázó, hogy e „kiengedés” után így szól Irijám Jonibéhez: „Te / maradj most már örökre velem, hisz nem vagy immár / a madarak királya, és én sem vagyok a halak / királynője.” Elvárásainknak, előfeltevéseinknek – táplálkozzanak azok az említett háttinformációból, vagy egyszerűen a születéshez társított képzeteinkből – ez a magány, ez a ki- és mindentől megfosztottság ellentmondani látszik. Ám lehet, mélyebben, igazabban szól annak felismeréséről, hogy életet adni előbb-utóbb azt is jelenti: elengedni. „És sosem tért vissza Joremes a hét tenger vizébe, / nem látta őt többé Irijám és Jonibe.”

A Király Fürdőtől a Csintalan istenekig - újdonságok a könyvfesztiválon

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:48

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:48

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2179

Új versek régi nyelven: a jelenkori izraeli szépirodalom

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:48

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:39

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2583

Uri Asaf izraeli-magyar költő az általa legfontosabbnak, olykor nyelvújítónak is tekinthető izraeli költőkről készített panorámát a Literának. Cikkünkben az ő műfordításait olvashatják.

Antik könyvek a reformkortól Kosztolányiig

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:36

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:36

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2085

Schedius Lajos és Blaschek Sámuel térképe

Másféle optika

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:36

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:29

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1984

Idén Horváth Viktor képviseli hazánkat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a Török tükör című, a magyarországi török hódoltságot az oszmánok szemszögéből bemutató regénnyel.
 

– Nem tudom. Lehet, hogy a fesztivál szervezői éltek azzal a lehetőséggel, amit az Át című, New Yorkról szóló könyvem egyik paratextusa megenged – a fedőlapon ugyanis az szerepelt: útikönyv. Valójában mozaikszerűen működő regény, épületek, terek, New York-i locusok szerepelnek benne. Egyébként a Szabó Ervin Könyvtárban komolyan vették a műfaji megjelölést, tényleg az útikönyvek közé tették a kötetet. Kicsit én is csodálkoztam persze, hogy épp engem választottak, de nem gondolkodtam rajta sokat: ha már megtiszteltek a felkéréssel, elfogadtam.

– A Török tükör című művét egyöntetű kritikai elismerés fogadta, a Magyar Rádió folytatásokban közölte is a regényt. Mit szól ahhoz, hogy Magyarországon ma népszerű tud lenni egy történelmi regény, amely nem operálmai, direkt politikai párhuzamokkal?

– Valóban nem törekedtem semmilyen aktualizálásra. Ha van a könyvnek olyan üzenete, amely a mának szól, az talán az elfogadás, a tolerancia, a másféleség tiszteletének fontossága. És talán a régi, szép, nagybetűs Történet visszavétele az irodalomba. Bár egyre több, történetelven működő, nagy terjedelmű prózai mű születik, nem szabad elfelejteni, hogy az avantgárd, a modernizmus és a többi, huszadik századi nagy eszmeáramlat nagyjából „eltörölte” a történetmesélést, s csak a század végén kezdtük érezni, hogy – ugyan más módon, a posztmodern egyik járulékos hatásaként, de – visszatér. Valószínűleg annyira ki vannak éhezve az olvasók a történetre, hogy még az ilyen tökéletlenül megvalósított vállalkozásokért is hálásak, mint az enyém.

– A Török tükör nem a „szokásos”, a hódoltságot magyar szemszögből bemutató művek közé tartozik – épp ellenkezőleg.

– Igen. A hagyományos történelemtanítástól valóban másféle optikát kaptunk, mint amilyen a Török tüköré. Olyan optikát, amely valószínűleg nagyobb törésként kezeli a török hódítást, mint amekkora ténylegesen volt, a hétköznapi élet szintjén legalábbis. A XVII. században valóban voltak nagyobb hadjáratok, amikor nagy pusztítást végeztek a törökök – de a regény a hódoltság korának elején játszódik.

– Min dolgozik most?

– Írtam az ősszel egy képes-verses gyermekkönyvet, amely egy Hoff mann-regény, a Diótörő átirata, év végén jelenik majd meg. Folyamatosan fordítok is, általában középkori, nyugati versekkel foglalkozom. Egy regényen is dolgozom, szintén történelmi lesz, de ennél többet nem szívesen mondok róla. Nem jó az ilyesmit kibeszélni. Nehezebb úgy dolgoznom, ha sokat fecsegek róla.

Cs. I. Z.

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 22. (http://nol.hu/lap/kult/20100422-masfele_optika)

Patinás aranykönyvek

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:25

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:25

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2210

Az évtized legnépszerűbb szerzőit keresik az interneten

Az évtized legnépszerűbb szerzőit és könyveit, az Aranykönyvet keresi az ország egyik legnagyobb könyvkereskedője. A cél most is, mint öt évvel ezelőtt A Nagy Könyv esetében, az olvasás népszerűsítése lenne.

Hiszen most is, mint akkor, azt az ideális szavazót képzelték el az ötletgazdák, aki nem csupán gyerekkori emlékeiből vagy kötelező olvasmányaiból merítve voksolna, nem akarna megfelelni valamiféle szülői vagy iskolai elvárásnak, elfogadott és ki nem mondott műveltségképnek, hanem egynéhány művet újraolvasva, könyvtárát és a boltok kínálatát átböngészve keresné meg az így valóban aranyat érő könyvet.

Csakhogy hiába az április 19-ig leadott majdhogynem hétszázezer szavazat (egy szavazó több kategóriában is leadhatja a voksát), csak nincs meg az ideális Olvasó. Illetve ugyanazt az Olvasót találta meg most a Libri, akit A Nagy Könyv is előállított sokkal nagyobb csinnadrattával: a régi olvasmányélményeiből élő, az újra kissé gyanakvóan figyelő, nem túl tájékozott, ezért a klasszikus értékekhez kétségbeesetten ragaszkodó Olvasó fantomképét.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a különféle kategóriák tízes listáin a Mester és Margarita kivételével mind szerepelnek A Nagy Könyv legjobbjai: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Abigél, 1984, Az arany ember, Micimackó, A kis herceg, A Gyűrűk Ura, illetve Harry Potter és a bölcsek köve. Miközben a mostani szavazás kifejezetten az évtized legnépszerűbb könyvét keresné, vagyis a 2000 és 2009 között megjelent művekből kellene válogatni. Ha úgy tetszik, a játék az elmúlt évtized olvasmányélményeire kérdez rá, de a válaszok automatikusan az egész irodalom Nagy Könyvét próbálják meg újra meglelni.

Ma kezdődik a XVII. Budapesti Könyvfesztivál - Izrael a díszvendég

Részletek

Kategória: Agora

Módosítás: 2010. április 23. péntek, 22:24

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:21

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2135

Tizenöt éve, hogy az UNESCO és az International Publishers Association közös kezdeményezését az akkori magyar kormány, valamint a köztársasági elnök egyaránt elfogadta, így azóta április 23-át, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját Magyarország is megünnepli.

Göncz Árpád volt az első, aki a Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójához kapcsolódó nemzetközi könyves ünnepet, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált szép katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával nyitotta meg. Idén az egy nappal korábban, azaz április 22-én kezdődő, immár XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ezzel a már tradícióvá vált gesztussal nyitja meg dr. Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövet asszonya társaságában. Csehország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína és Románia nagy sikert arató

díszvendég-bemutatkozása után ugyanis idén Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten, gazdag programmal, s egy világhírű íróval, Amos Ozzal, akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra időzítve lát napvilágot magyarul, az Európa Könyvkiadó gondozásában.