2010. 04. 13.

A neten mentik a zsidó könyveket

Egymillió jiddis nyelven írt könyvet mentett meg a pusztulástól az Egyesült Államokban működő Yiddish Book Center, amelynek fő célja lehetővé tenni a hozzáférést egy eltűnőben lévő zsidó kultúrához.

A központ létrehozója, Aaron Lansky a 21. századi technológia segítségével kívánja feltámasztani azt a zsidó nyelvet és kultúrát, amelyet a 20. században csaknem megsemmisített az elnyomás, az üldöztetés és a tömeggyilkosság.

A német és a héber nyelv keveredéséből kialakult jiddis ezer éven át az európai zsidók beszélt nyelve volt, a 20. század elején pedig a zsidó drámaírók, költők, írók és zenészek számára is fontos kifejezési eszközzé vált. Csakhogy a hatmillió zsidót megsemmisítő náci holokauszt, majd a szovjet üldöztetés és a zsidók tömeges kivándorlása nyomán a jiddis elvesztette azt a szerepét, amelyet az európai eredetű askenázi zsidóság közös nyelveként töltött be.


Aaron Lansky az elmúlt harminc év során a világ minden részén kutatott jiddis könyvek után a szemetesládákban, a padlásokon, a zsinagógák pincéjében, miközben egyre kevesebb zsidó képes megérteni ezt a nyelvet.

2010. 04. 13.

Papír- és vízjeltörténeti kiállítás az OSZK-ban

Különleges nyomtatványokat, vízjeles papírokat és papírkészítő eszközöket vonultat fel a magyar papír- és vízjeltörténet különleges tárgyi emlékeiből a Hét évszázad papírtitkai címmel megrendezett kiállítás; az időszaki tárlat péntektől látogatható Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

 Mona Lisa vízjelű merített papírt mutat Pelbárt Jenő kurátor Sólyom László köztársasági elnöknek

 
(MTI) - "Egy szép papír megfogja az embert" - fogalmazott a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) által összeállított kiállítást megnyitó Sólyom László. Mint a köztársasági elnök hozzátette, a tárlat a rá írt tartalomtól mintegy megfosztva mutatja be a papírt, de az izgalmas anyag bizonyítja egy ilyen "mesterségbeli" kiállítás létjogosultságát.

2010. 04. 13.

Dedikált "dzsungelkönyvet" találtak egy brit könyvtárban

Rudyard Kipling legismertebb művének, A dzsungel könyvének egy dedikált példányára bukkantak egy brit könyvtárban. A szerző első lányának ajánlotta könyvét, annak első kiadásából egy példányt. "Ez a könyv Josephine Kiplingé, apja neki írta. 1894, május." Ennyi az ajánlás. Kipling nem, írta alá, de a kézírás alapján biztos, hogy a dedikáció - is - az ő "műve". Josephine hatévesen meghalt, tüdőgyulladás végzett vele. A dzsungel könyvét "könyvdzsungelben" találták: Wimpole Hall könyvtárában, amikor lajstromozták az összes ottani kötetet. A településen élt Kipling másik lánya, Elsie 1938 és 1976 között - adta hírül a Times című brit lap.

Forrás: MTI

Megjelent: Hir3.hu, 2010.04.10. 22:00 (
http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=38124&kat=3)

2010. 04. 13.

A jó vers csöndben terjed

Szép irodalom, porossá vált kötelező olvasmányok, celebvilággal flörtölő költő, magánüggyé vált szavalóversenyek - minderről dr. Kovács Istvánnal, a Bolyai János Gimnázium igazgató-helyettesével, magyartanárával beszélgettünk, nem a költészet napja okán, csupán kínálkozó apropóján.

– Tanár úr szerint milyen eséllyel indulnak manapság a versek?
– Egyre kevesebb. A képek uralta kultúrában az olvasás háttérbe szorul. A mai középiskolás korosztálynak többnyire nem könyvélményei vannak, hanem tankönyvélményei. Nem „szép irodalmat" olvasnak, hanem szövegeket. Könnyű lenne a mindent elborító interaktív kultúrát okolni, amely gyorsan elolvasható, rövid szövegeket tesz a gyerekeink elé, de sajnos ezt a folyamatot erősíti az az oktatási rendszer is, amelyben – ha csak ötlet szintjén is – felmerülhetett a kötelező olvasmányok rövidítése. Ami egyenértékű az irodalom gyilkolásával. Mert az irodalom – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – nem csak tartalom. Az irodalmi alkotás olyan tükör, amelyben benne van írójának arca, lelke, szívének dobbanása. A versben ott van a stílus, a nyelv szépsége, burjánzása, elhalása, és az erő, amely nem tanítható meg kivonatokból. Ahogy a vers szépsége, a novella gyönyörűsége sem építhető fel csak tankönyvélményként.    

– A könyvpiacot a fiataloknak szóló regények uralják. Ezek szerint mégiscsak olvasó generáció a mostani tizenéveseké. Sőt, talán a versek sem maradnak el, csak most már dalszövegeknek hívjuk őket.
– Utóbbi miatt én magam nem panaszkodom. Igényes dalszövegek is vannak. Adamis Anna, Bródy, vagy a Quimbyvel ismertté vált Kiss Tibor néhány dalszövege kötetben is megállná a helyét. Ami pedig az olvasást illeti, kétségtelen, hogy a mai tizenévesek sokat olvasnak: lektűrt, tudományos fantasztikus regényeket és angolszász ponyvát. De nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk: a szöveg nem biztos, hogy szépirodalom. Porladó nyelvünk rá a bizonyíték.


2010. 04. 10.

Maratoni versolvasás József Attila-menüvel

A héten Rosa Rugosa ajánl programokat a Poronty olvasóinak a Költészet Napja jegyében. A család életébe a választás mellett belefér egy kis kultúra is: könyvkészítés a Millenárison, Guinness-rekordkísérlet Lillafüreden versmondással, József Attila összes versének felolvasása, vagy a költő kedvenc ételeinek kóstolása.

1964 óta április 11. József Attila születésnapja, a Magyar Költészet Napja. Azt, hogy miért éppen az ő születésnapja lett e neves nap, sajnos nem tudom, csak találgatásokat olvastam, az pedig elég szubjektív információ. Megjegyzem, nekem örömömre szolgál, mert ő talán a legkedvesebb magyar költő számomra.

Bár az idei évben a hírek inkább a választásokról szólnak, azért megpróbáltam néhány érdekes és aktuális programot felkutatni ezzel a nappal kapcsolatban.

Miskolc Lillafüreden például Guinness-rekordra készülnek ebből az alkalomból. Április 9-én, pénteken 11 órakor Lillafüreden a József Attila-szobornál 300 miskolci középiskolás szavalja el József Attila Óda című költeményét, melyet 1933. júniusában Lillafüreden írt a költő. Aki részt venne a rekordkísérletben annak 2010. április 9-én 10 órától lesz gyülekező a lillafüredi Hotel Palota előtt található függőkertben, ahol megkapják az Óda szövegét tartalmazó emléklapot, mely segít a szöveg felidézésében.


2010. 04. 10.

Csákányi Eszter a bábszínházban is otthon van

FESZTIVÁL | BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ (VI., ANDRÁSSY ÚT 69.) 15.00

Csákányi Eszter hatalmas, fehérkeretes napszemüvegben mûanyag játékcsecsemõkkel bábozik, Kemény Henrik újra színpadon. Többek közt ilyesmit láthatunk a Bábu fesztiválon, a Budapest Bábszínház elõször megrendezett bábfesztiválján. Április 12-14. között, három napon át összesen kilenc elõadás várja a kisebbeket és a nagyobbakat az Andrássy úti színház mindkét termében. A produkciók különlegessége, hogy mindegyik egyszemélyes, vagyis bábos monodráma. A kilenc elõadás közül a legizgalmasabb Csákányi Eszter elõadása, amelyet Keresztanya címmel nemrég mutatott be az egri Harlekin Bábszínház. A történet egy cigány népmesén alapul: a cigányasszony keresztanyát keres gyerekének, de nem talál, mert mindenki olyan szegény, hogy nem akar még keresztszülõ is lenni. Végül egy tündér jelentkezik, de csak olyan feltétellel vállalja el a keresztanyaságot, ha õ nevelheti fel a gyereket. Az elõadás nem klasszikus bábokra épül, különféle tárgyak, álarcok, fejfedõk, ruhadarabok, babák válnak bábokká Csákányi Eszter kezében. A remek színésznõ most elõször játszik bábszínházban, le merjük fogadni, hogy briliánsan. A fesztivál elõadásai közül ajánljuk még Kemény Henrik produkcióját, a bábszakma nagy öregjében nem lehet csalódni, de Badacsonyi Angéla tündéri meséjét is érdemes megnézni, a Nem akarok többé boszorkány lenni címû bábjáték már régebbi, még a televízió is sugározta, de nem lehet megunni: egy kis boszi mond le különleges képességeirõl azért, hogy igazi emberként élhessen. Az elõadások délelõtt tizenegytõl este hétig követik egymást folyamatosan. Kár, hogy nem hétvégén rendezték meg a fesztivált, így a jó munkásemberek közül kevesen fognak eljutni az elõadásokra, akár gyereküket vinnék, akár maguk kíváncsiak egyik-másik produkcióra.

Dömötör Ági


2010. 04. 10.

Könyvtári napok Hajdúböszörményben

Könyvári napokat rendez a hajdúböszörményi Kertész László Városi Könyvtár. Április 12-16 között ismét színes programokkal várják az érdeklődőket.

A hagyományos, egy hetes rendezvénysorozat keretében lesz író-olvasó találkozó, ahol Nógrádi Gábor és Nógrádi Gergely írókat látja vendégül az intézmény. „Kertész László örökében” címmel felolvasó estre is sor kerül, ahol a könyvtár névadójáról elnevezett irodalmi kör tagjai olvasnak majd fel verseikből.

A programsorozat keretében lehetőség lesz majd a könyvtár új szolgáltatásainak kipróbálására, és számtalan színes program várja a látogatókat. Az eseményeket és időpontjaikat megtalálhatják a www.hbkonyvtar.hu oldalon.

Fekete Szabó Kata

Megjelent: Hajdú Online, 2010.04.08 15:47
(
http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/konyvtari-napok-hajduboszormenyben/cn/news-20100408-03475614?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%29)


2010. 04. 10.

A könyv, akit kutyába se vettek

Cserna-Szabó András olvas

A magyar irodalmat az igazi könyvember a hálószobájában tartja, mert együtt akar álmodni Krúdyval, Szép Ernővel és Füst Milánnal.

Tudjuk jól, az igazi könyv nem a könyvespolcon lakik, hanem a párna alatt, az éjjeliszekrényen, az ágy mellett a padlón, a kocsi kesztyűtartójában, a télikabát zsebében, a strandtáska mélyén naptejek és jégkrémpapírok tőszomszédságában vagy éppen (urambocsá’) a vécéablakban. Velünk van, mikor a villamoson utazunk, mikor a kocsma teraszán fröccsözünk, mikor a repülőtéren várakozunk, unalmas focimeccsen, fürdőkádban, APEH-előszobában, és persze akkor is kéznél van, mikor azt a rafinált zöld szeműt várjuk a Liszt-szobornál, aki persze nem szokott jönni (időben semmiképp). Az igazi könyv társsá lesz, elszakíthatatlan testvérré. Az igazi könyv legalább egyszer már belehuppant a fürdővízbe, a Tiszába, a Balatonba vagy a Földközi-tengerbe, rongyos, lompos és bozontos, persze pörköltszaftpecsétet hord magán és vörösbortól maszatos.

De ha éppen nyugovóra tér a könyv a polcra, mert átmenetileg hűtlenek lettünk hozzá, hát hol és hogyan pihenjen szegénykém?


2010. 04. 10.

Magyar a világ legnagyobb könyve!

Törékeny természet

A világ eddigi legméretesebb könyve az amerikai Denverben, 34 éve készült. Nemrég egy borsodi faluban, befejezve az Arnóti Nagykönyvet, megdöntötték ezt a Guinness-rekordot.

Szobányi méretű, 4 méter magas, 3,7 méter széles, 346 oldalas, másfél tonna súlyú az alkotás. Betűi tenyér nagyságúak. Olvasásához aligha kell szemüveg, s lapozgatni is csak két-három ember tudná. Szállításához az arnóti üzem falát, elhelyezéséhez tetőt kell majd bontani az Aggtelek melletti Színpetriben. A nagyközönségnek ugyanis az Ünnepi Könyvhét alkalmából, június 5-én, a Jósva-patak melletti malom nyomtatástörténeti múzeummá alakított épületében szeretnék bemutatni.

Aki megálmodta és alkotását megszervezte, a 36 éves dr. Varga Gábor papíripari mérnök már gyerekkorától a merített papír, a könyvek és az olvasás szerelmese. A Diósgyőri Papírgyár egykori termelési és műszaki igazgatója az ország eddig legnagyobb, a Széchényi Könyvtárban lévő, 70-szer 100 centiméteres könyvéhez falujának üzemében korábban készített kézzel merített papírt, a Világ Legnagyobb Könyve „projektjéről” pedig négy éve döntött. Akkor már ismerte a denveri könyv paramétereit: 2 méter 74 centi széles, 3 méter magas, súlya 252,6 kiló, 300 oldalas. A tervezésben, számítógépes modellezésben az sem zavarta, hogy tavaly Libanonban egy ennél is nagyobb – igaz, csak fotókat tartalmazó – könyv készült. Sebaj!


2010. 04. 10.

Hívatlan vendégek egy remekműben

Ki a plagizátor és mi a plágium?

Izgatott férfi ront be a színházigazgató irodájába. Elkészültem az új tragédiámmal, kiáltja. Nagyszerű, és mi a címe?, kérdi az igazgató. Othello, vágja rá büszkén a szerző. De hát azt már Shakespeare megírta!, fakad ki a direktor. Jé, erről a fickóról már hallottam, töpreng el a szerző, amikor befejeztem a Rómeót és Júliát.

S hogy mi lenne ennek a közkeletű anekdotának, amelyet én most fondor módon a saját nevem alatt jegyzek, vicces vagy kevésbé vicces tanulsága? Talán az, hogy nem lehet két ugyanolyan című vers vagy elbeszélés a világirodalomban? Mert akkor kié a Ha... című költemény? Adyé vagy Kiplingé? Talán az, hogy már megírt, „lefoglalt” szereplőket nem vehet át más szerző a művébe? Akkor Márai bűnös lenne, mert elcsente Krúdy leghíresebb hősét, aki viszont az Ezeregyéjszaka meséi szerzőjének tartozik örök bocsánatkéréssel Szindbád miatt? És ha valaki mondatokat, egész szövegrészeket emel át? Mint mondjuk Esterházy, aki a Harmonia Caelestisben alkalmazott írói módszere miatt a napokban ismét kereszttűz alá került. A nol.hu-n megjelent hír, miszerint Sigfrid Gauch plágiummal vádolta meg a magyar szerzőt, mert az egy teljes fejezetet emelt át az Apa-nyomok című regényéből, pillanatok alatt vitát robbantott ki a kommentelők között. Némelyek máris ünnepeltek: a balliberális politikusok után végre a balliberális írókról is kiderül, hogy lopnak...


2010. 04. 10.

Könyvszalonok kora

Másutt még szokatlan szolgáltatásokat kínál a minap újranyitott pesti Örkény István Könyvesbolt. Példájaként annak, hogy a válság miatt is éleződő könyvpiaci verseny új ötleteket sugall. Ezért szaporodtak el a könyvüzleti szalonok is.

A fényszűrő kirakatüveg mögött Xerox-szerű gépezet. Reprodukciót készít bármely képről vagy fotóról. Mellette nincs falba fúrva a könyvespolc, mágnes tartja. A „vashabbal” vakolt fal magyar találmány, alkotója, Barna Tamás bronzérmet nyert vele egy világversenyen. Hátul ministúdió: bárki rögzítheti kedvenc versét, prózáját, szülinapi köszöntőjét, és viheti ajándékba CD-n. A polcokon hagyományos könyvek és rengeteg hangoskönyv. Fönt fotógaléria – a képek is mágnessel tapadnak a falhoz –, Szebeni András kiállítása Cseh Tamás Évával és Gézával címmel. No és egy nappali hívogat a kirakat mögött kényelmes ülőgarnitúrájával.

A Kossuth cégcsoport újjávarázsolt Örkény István Könyvesboltja a Szent István körúton nagyon közel van a legnagyobb konkurenshez, az Alexandra Nyugati téri Könyvesházához. Talán ezért vált meg tőle a Libri. Kocsis András Sándor, a Kossuth vezérigazgatója megjegyzi, „átvettük, de csak különleges szolgáltatásoktól remélhetünk sikert”.

Több könyvkereskedő gondolkodik hasonlóan. Az ezredforduló után lelassult, majd megállt a hazai könyvpiac növekedése. Tavaly már zsugorodott a könyves torta. Ez is közrejátszott – no meg a hírnévszerzés vágya –, hogy közönségcsalogató könyvszalonok kezdtek kinőni a földből. Ilyen a 2005-ben nyitott – már említett – Alexandra Könyvesház, amelynek ötödik emeleti Pódiuma népszerű beszélgetős estek helyszíne néhány vonzó személyiség, köztük Vámos Miklós közreműködésével. Az író ősztől szünetelteti sorozatát, átmenetileg csökkent is a látogatottság, de most ismét kezd erősödni – említi Portser Ádám, a program szervezője. A hálózat Károly körúti üzletében Irodalmi Kávéházat rendeztek be, ám itt elsősorban életmódról, gasztronómiáról, családi témákról esik szó.


Alkategóriák

  • Agora
    Minden, ami olvasás  (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 373 vendég és 1 tag böngészi