2010. 05. 07.

Nemzetközi folyóirat-találkozó Pécsett

Május 6-án kezdődött a Review within review a Művészetek és Irodalom Házában horvát, szerb, szlovén, román és magyar irodalmi lapok közreműködésével. A programban folyóiratbemutató, felolvasóest és beszélgetés egyaránt megtalálható.

A közép-európai lapok kapcsolatának szorosabbá tételét a szlovén Apokalipsa nevű irodalmi periodika kezdeményezte. Az együttműködés résztvevői szlovén, horvát, cseh, szlovák, osztrák, lengyel, litván, montenegrói és macedón folyóiratok, Magyarországot a pécsi Jelenkor folyóirat képviseli. Intenzív kapcsolat alakult ki a kortárs közép-európai irodalmi lapok között, fordítják egymás íróit, költőit.  Szlovéniában minden évben rendeznek egy nagy találkozót, amikor nem csak a régió lapjai gyűlnek össze, hanem Angliából, Indiából is érkeznek irodalmi lapok.

2010. 05. 07.

Nem olvasunk még e-könyveket

Szeged - Nálunk még alig ismerik, az Egyesült Államokban már hódít az elektronikus könyv, az e-book. Speciális olvasóeszközt – e-book-readert – már Szegeden is lehet vásárolni, de egyelőre alig keresik, pedig számos e-könyvet ingyen is le lehet tölteni.

Az Egyesült Államokban tavaly karácsony előtt tarolt először a piacon az e-book: a legnagyobb internetes könyváruház már több elektronikus könyvet adott el, mint papíralapút. Az e-könyv digitális formában megjelenő könyv; tulajdonképpen egy speciális szövegfájl, amely az internetről – fizetés ellenében vagy akár ingyen – letölthető, és százával, ezrével tárolható az olvasásra használatos eszközökön. Előnye, hogy például utazás során nem okoz gondot az olvasnivaló súlya: digitális formában akár egy egész könyvtárnyi könyvet magunkkal vihetünk.

Vonaton, autóbuszon, akár ragyogó napsütésben is jól látható az e-book-olvasók 5–8 colos, többnyire 8–16 szürkeárnyalatot megjelenítő képernyője. Olvashatósága már közelít a papíralapú könyvhöz, egyetlen hátrányként a kisebb kontrasztot szokták említeni. Ugyanis az e-tinta alatt a „papír" nem olyan világos, mint az igazi könyv lapja – az e-tinta pedig nem olyan sötét, mint a hagyományos. Gyengébb fényviszonyoknál emiatt az elektronikus könyvre még kicsit jobban kell mereszteni a szemünket.

Ázsiában már elterjedt az e-könyv. Fotó:
            DM/DV
 Ázsiában már elterjedt az e-könyv. Fotó: DM/DV
 
Az egyik népszerű hazai webáruház kínálatában tegnap 3 különböző típusú e-book-olvasót találtunk: a legolcsóbb 64 ezer 900, a legdrágább 77 ezer 900 forintba kerül, és a megrendelést követő negyedik munkanapon lehet átvenni a hálózat szegedi boltjában.

Könyvtárnyi kötet ráfér

Egy-egy jobb könyvolvasó egyszerre akár több mint 1000 könyvet is tud tárolni belső digitális könyvtárában. A 16 vagy akár 32 gigabyte-ig bővíthető külső memóriájában pedig egy teljes könyvtár kéznél lehetne. A készülék nem sokkal nehezebb, mint egy mobiltelefon, ezért bárhová magunkkal vihetjük.

Több szegedi számítástechnikai boltban is érdeklődtünk, mindenhol azt mondták: bár néhány napon belül akár többféle típust is be tudnának szerezni, csak elvétve akadt eddig vásárlójuk, egy-két darabnál többet nem tudtak még eladni. A kereskedők szerint ennek elsősorban az e-book-reader viszonylag magas ára és az egyelőre szerény könyvkínálat lehet az oka. Ráadásul a legtöbb laptoppal – ugyan nem olyan kényelmesen – el lehet olvasni az e-könyveket is.

Kötelezők, Krúdy – ingyen

A klasszikus magyar irodalom számos remekműve letölthető a biblieteka.hu honlapról az Ingyenes könyvek címszó alatt. Több kötelező olvasmányhoz is hozzájuthatnak így az olvasók, többek között Katona Bánk bánjához, Jókai Mór regényeihez, köztük A kőszívű ember fiaihoz és Az arany emberhez, Madách drámai költeményéhez, Az ember tragédiájához, továbbá Móra Aranykoporsójához, Kosztolányi Pacsirtájához. A legnépszerűbb a kínálatból: A vörös postakocsi Krúdy Gyulától.

Megjelent: Delmagyar.hu, 2010.05.06. 11:45 (
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/nem_olvasunk_meg_e-konyveket/2156160/)

2010. 05. 03.

Együtt lenni jó! – Mesevilág a MÜPÁ-ban

VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár

D. Tóth  Kriszta, Április 30. és május 2. között tizenegy helyszínen, több mint ötven kortárs gyermekkönyvszerző és illusztrátor közel száz programmal várja a gyermekeket és szüleiket a Művészetek Palotájában a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásáron. A fesztivál fő célkitűzése, hogy a kortárs magyar gyermekirodalmat népszerűsítse, a gyermekkönyvekre, a könyvek létrehozóira, valamint az olvasásra irányítsa a figyelmet. Továbbá, a fesztivál az „Együtt lenni jó!” mottóval kívánja megerősíteni a családi együttlét, illetve a közös olvasási élmény fontosságának üzenetét.

Számos programmal várja a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete (GYIE) és a Csodaceruza folyóirat az odalátogató gyermekeket és szüleiket a fesztivál ideje alatt.

Az Örkény Színház színészei meséket olvasnak fel a közönségnek, Szalóki Ági előadja családi lemezét, a Gingallót, gyermekkönyvírók dedikálják műveiket a könyvvásár keretében, és a filmsarokban kortárs alkotók műveiből készült rajzfilmek kerülnek vetítésre. A fesztivál interaktív, játékos beszélgetéseket, zenei és képzőművészeti foglalkozásokat kínál mind a gyerekek, mind a szülők számára.

Sajtótájékoztató Lackfi János, Sándor Csilla, Paulovkin Boglárka és  D. Tóth Kriszta részvételével

„Van énnekem otthon egy igazi tündérem. Négy és fél éves, és mindent tud a mesevilágról – hiszen olyan szerencsés, hogy benne él. Vele készülök a fesztiváltündéri feladataimra is” – mondta D. Tóth Kriszta újságíró, aki nemcsak „fesztiváltündérként”, hanem meseíróként is jelen lesz a MüPá-ban, hiszen nagy sikerű Lolamesék sorozata alapján mindhárom nap mesés-játékos foglalkozásokat tart gyerekeknek. „Az a fesztivál legfontosabb célja, hogy megmutassa: igenis van igényes gyermekirodalom és meseillusztráció, léteznek értékes magyar gyerekkönyvek. Egy jó mese kinyitja a világot az egész család számára, mi ebben szeretnénk segíteni.”

Az Európai Unió Szegénység és a Társadalmi Kirekesztettség Elleni Küzdelem Nemzetközi Éve kapcsán a GYIE illusztrációs és meseírópályázatot hirdetett a művészek számára, amelynek díjai az E.ON Hungária Zrt. jóvoltából a kiállítási térben kerülnek átadásra 2010. április 30-án, pénteken délután 3 órakor. A fődíj mindkét kategóriában 300.000 Ft.

2010. 05. 03.

Könyvajánló: Korond és környéke

Kedden méltatják István Lajos, Korond krónikásának tanulmánykötetét, amiben a környék sajátos életformájának egy szeletét foglalta össze. A Korond és környéke. Népismereti írások című könyvet 18 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag termében mutatják be.

http://erdely.ma/uploaded/images/2086230.jpgÚgy ajánljuk e könyvet az olvasónak, mint múltunk, sajátos életformánk lenyomatának egy szeletét. Nem csupán a tudomány számára összegyűjthető morzsákról van szó, hanem az élet részeként megismert tudásanyag hasznosságáról, amelyhez társul a szerző, az adatközlők sok-sok személyes élménye is. István Lajos a közössége birtokában lévő hatalmas tudásanyag jelentős részét évtizedeken keresztül megörökítette, „papírra tette” akkor, amikor a beszédhang és a mozgókép rögzítésének technikai feltételei nem mindenki számára voltak elérhetők. Azzal a céllal tette ezt, hogy mások felhasználhassák, okulhassanak belőle. Ezért nevezik őt Korond krónikásának.

A kiadványt bemutatják: Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa és P. Buzogány Árpád művelődésszervező, a könyv szerkesztője. A tanulmánykötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület adja ki, Hargita Megye Tanácsa támogatásával.
Lőrinci Réka
Megjelent: Erdély.ma, 2010. április 26., 10:41 (http://erdely.ma/ajanlo.php?id=67848)

2010. 05. 03.

Kutatható a viktoriánus multimédia

Digitalizálták a viktoriánus kor egyik legnagyobb képes magazinját: az Illustrated London News archívumában az 1842-től 2003-ig terjedő időszak hírei és eseményei között böngészhetnek az angol kutatók.

Egyedülálló betekintést biztosít a viktoriánus, majd a későbbi Britannia mindennapjaiba az Illustrated London News (ILN) 250 ezer oldalas, közel háromnegyed millió fotót és illusztrációt tartalmazó, az 1842 és 2003 közötti időszakot bemutató archívuma – értesülhettünk róla nemrég.

A korszak középosztályának elsődleges hírforrásául szolgáló lap megváltoztatta az információ-áramlási szokásokat is: az illusztrációkat addig ugyanis csak politikai karikatúrákra, vagy épp akasztások bemutatására használták. A lap feldolgozását a korábban a Times, az Economist, a British Library és a Financial Times hasonló digitalizálásait irányító Cengage Learning végezte, amelynek vezetője, Seth Cayley szerint az ILN a „korszak multimédiáját” képviselte, és emellett komoly társadalomformáló erővel is bírt. Az olvasók többsége ugyanis ebből szerezte ismereteit a nagyvilágról.

A nyomdaipar forradalma a lap gyors és olcsó készítését tette lehetővé, majd a 19. század végén már a fényképek is megjelentek benne. Az újság fénykorát Charles Dickens, Thomas Hardy, Wilkie Collins és Agatha Christie cikkei, vagy épp William Heath Robinson, Louis Wain és Mabel Lucie Atwell grafikai munkái fémjelezik, ám ne feledjük: az ILN tudósítói szinte mindenhol ott voltak, és minden jelentős eseményről beszámoltak.

Az adatbázis egyelőre csak az angol könyvtárakban és oktatási intézményekben érhető el, és a megnyitását egyelőre nem is tervezik a nagyközönség számára.

Megjelent: Múlt-kor.hu, 2010. április 27. 08:54 (
http://www.mult-kor.hu/20100427_kutathato_a_viktorianus_multimedia)


2010. 05. 03.

Korea közel van

Három elismert kortárs koreai író látogatott Magyarországra a napokban: Kim Vonil, Ün Higjong és Szong Szokcse a Magyar Írószövetség könyvtárában, teltház előtt olvasta fel írásait.

Korea nincs éppen a szomszédban, emellett - ahogy arra a Magyar Írószövetségben megrendezett felolvasáson Csung-Ha Szuh, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete is rámutatott - a koreai-magyar kulturális kapcsolatok sem a legélénkebbek, egyelőre. Hétfőn a virtuális távolság orvoslására, illetve a kölcsönös érdeklődés serkentésére nyílt alkalom a Magyar Írószövetség könyvtárában, ahol három neves kortárs koreai szerző találkozott a magyar közönséggel. Kim Vonil (Kim Wonil), Ün Higjong (Eun Hee Kyung) és Szong Szokcse (Sung Suk-je) ugyan a dél-koreai irodalom képviseletében érkeztek, de a felolvasott műveiken keresztül sokkal inkább három markánsan elkülönülő írói világgal találkozhattunk.
 

 Kim Vonil

Az 1942-es születésű Kim Vonil például gyerekként élte meg a koreai háborút és elsők közt ábrázolta a Koreai-félsziget megosztottságát. A kislányos, mindig mosolygó Ün Higjong legfeljebb harmincötnek néz ki, de a három szerzőt bemutató prospektus szerint már az ötvenen is túl jár. 1995-ben megjelent első regényével, A madár ajándékával - amelyet csupán két hónap alatt írt - rögtön el is nyerte az egyik legjelentősebb koreai irodalmi díjat: a közönség ebből az írásból kap ízelítőt, amikor néhány pillanatig egy kislány szemszögéből láthatjuk egy 12 éves viszontagságait. (Az elhangzott részletben a fanszőrzet-égetésről van szó éppen, nem kis derültséget keltve a hallgatóság körében.) Osváth Gábor főiskolai docens, Korea-szakértő kiemelte: a regényben a felnőtté vált hősnő mindent cinizmussal, iróniával szemlél, a tragikomikus színezet pedig garantáltan pozitív hatást vált ki az olvasóból.
 

 Szong Szokcse

A legfiatalabb szerző, Szong Szokcse a mesélés nagymestere, aki hőseinek a társadalom peremére szorultakat választja. A tragikum, a fájdalmas valóság nála is jókora adag humorral vegyül, a felolvasóesten elhangzó, Hvang Mangün mondta című elbeszélésének részlete azért mégis a sötétebb oldalt fedi fel. A főhős Mangün a falu bolondja, akit mindenki kinevet, hiányát és mondásainak súlyát csak akkor érzik át, amikor már késő. Az író elárulta: a szülőfalujában volt egy bolond, aki olyan munkákat végzett, amit mások nem voltak hajlandóak - 50 éve egy ilyen embert még befogadtak: olyan dolgokra ébresztette rá az embereket, amikre maguktól nem jöttek volna rá. Bár a történetbeli bolond meghal, Szong Szokcse reméli, hogy nem ő az utolsó, ellenkező esetben neki kellene vállalnia ezt a szerepet a mai társadalomban.

Szerző: Kelemen Éva
Fotó: Kováts Dániel

2010. 05. 03.

A megelevenedett meseerdő – pályázat színjátszó csoportoknak

http://erdely.ma/uploaded/images/1130635_nagy.jpgAz L. G. White Interaktív Művészeti Világ Egyesület (LGW) Noszvaj község Önkormányzatával kötött megállapodása alapján országos pályázatot ír ki előadócsoportoknak, színjátszó csoportoknak és színjátszó köröknek. A pályázat témája: A megelevenedett meseerdő. Jelentkezési határidő: 2010. június 30.

A pályázat célja:
A projekt lehetőséget biztosít gyermekek és felnőttek számára, hogy együtt, játékos formában, családias hangulatban frissítsék magyarságtudatukat, megismerjék és elmélyítsék a magyar népmesék nyújtotta tanulságokat, melyek irányt mutatnak számukra egy egészségesebb, természetközpontúbb életszemlélet kialakítására. Az esemény kiváló lehetőséget biztosít a környezettudatos nevelésre. A cél a természetben való példás viselkedéskultúra népszerűsítése, ismeretterjesztés.

A pályázat lényege:
Az előadó pályázók megelevenítik a számtalan magyar népmese egyikét (amellyel pályáznak), illetve abból bemutatják a választott mese jellegzetes jeleneteit, mindezt eredethű környezetben. Ezt egy tervezett Meseerdő útvonalon tehetik, mely Noszvaj – Síkfőkúton és a hozzá tartozó turistaútvonalon kerülne megrendezésre. A pályázók nevezhetnek bármely magyar népmesével, csoportosan (egy csoport maximum 10 főből állhat). Fontos szempont, hogy előadásuk saját maguk által készített, a meséhez illő, korhű ruhákban és eszközökkel (hangszerekkel, kellékekkel) történjen, interaktív módon, igazi élményt nyújtva az érdeklődők számára.

2010. 05. 03.

A hu.se.t 2010

A "hu.se.t" svédül összeolvasva: "a ház"; a hu és se a magyar, illetve svéd internetes blogok...

A hu.se.t 2010

Dübörögtek az érzelmek, feszültek a mellénygombok: azt hiszem röviden így foglalhatnám össze az immáron hatodik hu.se.t, azaz az idei Göteborgi Magyar Hét eseményeinek örömeit és izgalmait. Soha ennyire tartalmas és eseménydús nem volt még ez az idén 12 naposra duzzadt rendezvénysorozat. A hu.se.t elismert részévé vált Göteborg kulturális életének, amit legjobban bizonyít, hogy az egyes rendezvényeken minden eddiginél több svéd érdeklődő jelent meg.

Csütörtökön, április.8.-án napjaink legjobb magyar illusztrátorjainak egyike, Szegedi Katalin munkáit néztük meg a Bokskåpet könyvesboltban. A művész, aki elsősorban mesekönyvek, gyermekkönyvek történeteit illuszrálja színes, izgalmas, szemet gyönyörködtető képeivel, első könyvét, amellyel igazán felhívta magára a figyelmet, nem csak illusztrálta, de ő is írta. Azóta Magyarországon több díj nyertese. Munkái manapság Kóreában, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Svédországban is sikert aratnak. Legutóbb jelölték az ALMA- (Astrid Lindgren Memorial-) díjra.

Másnap hihetetlen sikere volt a Táncház-nak (Folkmusikkaféet). Délután a Balaton mellől érkezett Kákics Együttes színes, magas szinvonalú koncertjének első felét hallottuk. A magyar népihangszerek művészei nem csak játszottak és énekeltek, de mesékkel is szórakoztatták a magyar gyerekeket. Este az 1848-as Szabadságharc dalaiból összeállított műsorukkal remekeltek.

2010. 05. 03.

Tanácsok és kézikönyvek leendő íróknak

Hogyan lesz valaki sikeres író? Meg lehet-e egy könyvből tanulni az ehhez szükséges dolgokat? A könyvesboltok polcain sorakozó hasonló témájú alkotások bizonysága szerint a válasz igen, csak el kell sajátítani néhány alapvető fogást. Kezdő íróknak íme a jó tanácsok.

Gyerekkorban a mi leszel-ha-nagy-leszel álmok között valahol a színész és a masiniszta között felmerül az is, milyen csodás lehet írónak lenni, meséket kitalálni. Ezt aztán a legtöbben kinövik, de nem mindenki. Aki még élemedettebb korban sem adta fel, annak segítségére lehet néhány könyv, aztán maga dönti el, hogy elfogadja-e a felajánlott segítséget és tanácsokat, és az olvasásból kára nemigen lehet.

Lehet az elmélet felől közelíteni, ismert, elismert, nagy művészeknek az írásról alkotott véleményével, gondolataival megbarátkozni. Umberto Eco vagy
Milan Kundera a gyakorlatban is bizonyította, hogy kiváló író, és örömmel mesél arról, hogy mi a regény vagy mi hol van a határ valóság és fikció között.

Az igazi segítséget mégsem ők jelenthetik, hanem azok a kötetek, ahol gyakorlatias, feladatokkal kiegészített útmutatót kap az olvasó, hogy hogyan is kezdjen hozzá az íráshoz.

Alexander Steele a Kezdő írók kézikönyve című kötete egészen az alapoktól kezdi praktikus tanácsokkal, kezdve a szereplők, a cselekmény és a nézőpont kidolgozásától egészen a feltétlenül elsajátítandó fogalmakig, amelyeket irodalmi remekműveken mutat be. Hogy mindez érthetőbb és gyakorlatiasabb legyen Raymond Carver Katedrális című elbeszélését elemzi a szerző különböző fejezeteket különböző szempontok szerint. Ha ez nem lenne elég, a könyvet feladatok is kiegészítik, aki mindet megcsinálja, az már elvileg tud egy regényt vagy novellát írni.

Fritz Gesing Kreatív írás című könyve a regény- és novellaírás alapszabályaiba és technikáiba vezet be a világirodalom klasszikusainak segítségével. Ezt a segédeszközt használják kurzusok és tanfolyamok tankönyveként is, de önálló, egyéni munkára is alkalmas teljesen kezdő és már rutinosabb íróknak egyaránt.

2010. 05. 03.

390 éve született Zrínyi Miklós

390_eve_szuletett_Zrinyi_MiklosHáromszázkilencven éve, 1620. május 1-jén született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a kor legnagyobb magyar államférfija.

Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja a szigetvári hős volt. Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. A családi birtokot megosztotta Péter öccsével (akit 1971-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt lefejeztek), ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta. Ez egyben nyelvi elkülönülést is jelentett, Péter horvát nyelvű költő lett, ő fordította le horvátra a Zrínyiászt.

Zrínyi a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Jutalma tábornoki, horvát főkapitányi cím lett. 1648-tól horvát bán volt. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi központtá vált, a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett. Fő célja a török kiűzése volt, de foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását.

1663-ban I. Lipót magyar főparancsnokká tette, a következő év elején vezette híres téli hadjáratát. Kihasználva, hogy a törökök télen nem szerettek mozogni, az akkori hadtudományra fittyet hányva messze az ellenséges területre behatolva felégette az eszéki Dráva-hidat, majd áprilisban Kanizsa ostromához kezdett. Hiába magasztalták Európa-szerte, az udvar visszarendelte, júniusban a császári hadak passzivitása miatt a török területen épített Zrínyi-Újvár is elesett.


2010. 05. 03.

Mit csináljon ma a szegény ember legkisebb gyermeke?

A VI. magyar Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár három napon át tartott, és tegnap fejeződött be a Művészetek Palotájában, ahol még a zászlótérnek nevezett csarnokrészben is mese szólt.

"Hallgass ide!", mondták, és az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál negyven percen át Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című könyvét olvasta úgy, hogy még a könyvesboltból is kijöttek az eladók, a takarítónő meg addig iparkodott, mígnem a zászlótérbe érve egyszer csak megállt, és ő is mesét hallgatott.

A VI. magyar Gyermekirodalmi Fesztiválon sok volt a könyv, és húsz szakmai szervezet azt is megállapította, melyek az elmúlt tíz év legjobb gyermekkönyvei, a legjobb ötven, amit magyar szerző írt. Az első tízben három verseskönyv található, egy versantológia, egy verses mese, három regény, egy mesebeszéd és egy képeskönyv. A szerzők között a TOP 10 a következő: egy antológia, a Friss tinta! alkotói, Varró Dániel, Kiss Ottó, Berg Judit, Darvasi László, Kovács András Ferenc, Bagossy László, Békés Pál, Boldizsár Ildikó és Kukorelly Endre.

A VI. magyar Gyermekirodalmi Fesztiválon könyvet is gyűjtöttek a szegény gyerekeknek. A szervezők azt kérték, tegyük az ajándékozást személyessé, írjunk levélkét, valahogy így:" Kedves Ismeretlen! Azért ajánlom ezt a könyvet, mert... Szeretettel XY." A szervezők azt gondolták, a mesekönyvek segítségével a mélyszegénységben élő gyerekek elhiszik, kaphatnak esélyt.

További cikkeink...

  1. Harisnyás Pippi új ruhában

Alkategóriák

  • Agora
    Minden, ami olvasás  (Az Agora rovat írásaiban közöltek nem feltétlenül egyeznek a HUNRA álláspontjával.)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 242 vendég és 0 tag böngészi