Agora

2010 10 márc

2010. 03. 10.

Küldetéses báblábak

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 10. szerda, 18:19; Megjelent: 2010. március 10. szerda, 18:12; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2082

Mi történik, ha valakinek csihány csípi meg a csóré lábát? Feltehetőleg vakarózni fog. Csernik Szende inkább bábokat húzott a viszkető lábaira. Aztán lábbábosként nyakába vette az országot.

Csernik Szende fellépésre készül. Először is becipeli a színpadra a hatalmas bőröndjét, majd előveszi a meseterítőjét. Ezzel takarja le a színpadra helyezett asztalt, amelynek a tetejére egy kis sámlit rak. Fölül a sámlira, körbepakolja magát bábokkal, kellékekkel. Felveszi a meseszoknyáját, fejére kalapot kanyarít.

Aztán leveszi a cipőit és a zoknijait. Merthogy a bábok nem a kezére kerülnek, hanem a lábaira. Belefog egy székely népmesébe, és a lábaira húzott bábok megelevenednek. Harsány hangon, ízes tájszólással, áradóan mesél, folyamatosan bevonva a közönséget a történet kibontásába. A sepsiszentgyörgyi születésű Csernik Szende nem tanult bábszínésznek. Szülővárosában egy képzőművészeti líceumot végzett, utána titkárnőként, ápolóként és angoltanárnőként kereste a kenyerét. A későbbi bábozásnak egyetlen előzménye volt csupán az életében: egy cég reklámembereként róka jelmezbe bújva járta az üzleteket, hogy mosóporvásárlásra biztassa a vevőket.

Hét éve települt át Erdélyből Magyarországra az akkori férjével és két kisgyerekével, akiket ma már egyedül nevel. Sorsszerűnek tartja, hogy éppen Szendehelyre kerültek. A Vác melletti kisfaluban egy kerámiagyártó műhelyben dolgozik. Bár még ma is ez a fő kenyere, lábbábosként egyre több fellépésre hívják szerte az országban.

– Négy éve kezdődött az új életem, amikor a gyerekeim iskolájában először mondtam mesét közönség előtt – mondja Csernik Szende. – Mámorító érzés volt. Olyan, mintha rábukkantam volna valamire, amit addigra már szinte elfelejtettem. Ültem a kis sámlin, és közben Erdélyben, a nagyszüleim dálnoki házában éreztem magam. Úgy jöttek az ajkamra a székely szavak, mintha otthon lennék. Újra és újra át akartam élni ezt az érzést.

Bővebben: Küldetéses báblábak

2010 10 márc

2010. 03. 10.

MedvEst lesz Szegeden

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 10. szerda, 18:07; Megjelent: 2010. március 10. szerda, 18:07; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2286

A medvéket, macikat, brumikat járják körbe azon az esten, melyet Szegeden tartanak a Művészettel az Oktatásért Kutatócsoport szervezésében (MűOK) kedden.

A bundásokról minden kiderül a MedvEsten, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző kara, Tanító és Óvónőképző Intézetében - mondta Magonyné Varga Emőke a kutatócsoport szervezője. Alkalmazkodva az intézet profiljához az érdeklődés középpontjába a mai plüss macik témaköre került, kérdésként fogalmazódik meg, hogy milyen többlet lehetőségekkel szolgálhatnak a pedagógusoknak, hogyan tudják felhasználni a mindennapokban, de téma lesz a medve kultúrtörténete is. Így a medvétől, mint egykori kultúrtörténeti állattól a mai mackóig vezet a konferencia témája. A program tudományközi, művészetközi területeket érint. Lesznek biológiai előadások, zenetörténeti, szimbólumtörténeti fejtegetések és irodalmi válogatás is. Az előadók a tanító és óvóképző intézet hallgatói közül kerülnek ki.

Bővebben: MedvEst lesz Szegeden

2010 10 márc

2010. 03. 10.

Filmszínek és miegymás... Jankovics Marcell kiállítása

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 10. szerda, 18:00; Megjelent: 2010. március 10. szerda, 18:00; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2179

Jankovics Marcell filmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor. A János vitéz (1973) című egész estés rajzfilmen kívül olyan sorozatok fűződnek nevéhez, mint a Magyar népmesék. Egyedi munkáiban elsősorban rendkívüli tömörségével és gondolatainak eredetiségével hívta fel magára a figyelmet.

Jankovics Marcell sokrétű személyisége nem jellemezhető egyetlen szóval – író, illusztrátor, rajzfilmrendező egyszerre. Sokan nőttek fel a filmjein: ki ne ismerné a Magyar népmeséket, a János vitézt, vagy a Fehérlófiát.

1974-ben Sisyphus című munkáját Oscar-díjra jelölték, 1977-ben pedig elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját a rövidfilmek kategóriában. Számos elismerése között a legrangosabbak a Kossuth-díj (1978), Príma Primissima díj (2007), legutóbbi pedig a Kulturális Világtanács által odaítélt Leonardo da Vinci díj (2009), amelyet a kortárs vizuális művészet érdekében végzett tevékenységéért kapott. A Kölcsey Társaság a 2010. évi Kultúra Napja alkalmából neki ítélte a Kölcsey Emlékplakettet.

Kiállításán korábbi rajzfilmjeiből, valamint az Ének a csodaszarvasról (2002) és a lassan elkészülő Az ember tragédiája című munkájából mutatunk be képeket, valamint egyedi alkotásokat.

Megjelent: Hajdú Online, 2010.03.09 19:46 (http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/filmszinek-es-miegymas-jankovics-marcell-kiallitasa/cn/news-20100309-07463031?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%29)

2010 10 márc

2010. 03. 10.

Torzképektől a karikatúráig

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 10. szerda, 17:59; Megjelent: 2010. március 10. szerda, 17:51; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2525

Rajzos portré gyűjtőszenvedélyről, élclapokról és grafikusokról

Az első karikatúrákat valószínűleg tizen-huszonezer évvel ezelőtt élt őseink vésték fel a barlangok falára, de az elsőség tisztázására magyar vonatkozású bizonyítékok sajnos nem állnak rendelkezésünkre. Ezért a magyarországi illusztrált sajtó virágkorát csak az 1850-es évektől datálhatjuk.

A divatlapok, képes újságok és élclapok már a szöveg közé tördelt rajzokkal és képekkel jelentek meg. Ezek technikája jellemzően fa- és rézmetszet vagy kőrajz, azaz litográfia. Többek között képekkel csinosították a Hölgyfutár, Napkelet, Vasárnapi Újság, Hazánk, s a Külföld, Üstökös, Bolond Miska, Kakas Márton, Borsszem Jankó című lapokat. A nyomdaipar folyamatos fejlődése, a rajzolók, metszők új nemzedéke és a nagyközönség igénye mind hozzájárult a tömeges és egyre nagyobb példányszámú megjelenéshez. A folyóirat-illusztráció sajátos arculatához még jelentősen hozzátett az egyedi hordozóközeg is, vagyis az adott lap karaktere.

Bővebben: Torzképektől a karikatúráig

2010 08 márc

2010. 03. 08.

Gyerekek keltik életre a szokatlan történeteket

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 21:35; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 21:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2364

Kézműves foglalkozáson kerülhetünk közelebb a falusi kultúrához szombatonként a Néprajzi Múzeumban. A bábkészítés és a rendhagyó történetek április végéig hetente várják a gyerekeket és a felnőtteket.

Életében legalább egyszer mindenki felteszi azt a kérdést, hogy mit jelent a neve. A hagyományos kultúrához való kötődés napjainkban főleg ilyen, a mindennapokban is jelen lévő kérdések formájában létezik, és a Szombati Műhely szervezői is ezt választották a foglalkozások vezérfonalául: a szombati mese valamiképpen mindig a megelőző hét jeles névnapjához kötődik.

Mint azt Rékai Miklós etnográfus elmondta: a mesék kiválasztása tulajdonképpen önkényes, meglehetősen szabad asszociációkon alapul. Legtöbbször népmeséket dolgoznak fel, mert szerintük a gyerekek számára a mesei szerepekkel való azonosulás a népmese esetén a legkönnyebb. Ezen kívül újításként olyan mondákat és bibliai történeteket is felvettek a repertoárba, amelyek vagy azért érdekesek, mert kevesen ismerik őket, vagy azért, mert széles körben ismertek, csak éppen senkinek nem jut eszébe, hogy gyerekfoglalkozás témájaként nyúljon ezekhez a mesékhez.

A Zsuzsánnához kapcsolódó alkalom is az utóbbi kategóriába tartozott, ezért is látogattunk el Zsuzsánna-napot követő szombaton a Néprajzi Múzeumba. Zsuzsánna ószövetségi, Dániel könyvében található története valószínűleg mindenki számára ismert: a nagyon szép, férjezett és istenfélő Zsuzsánnát fürdőzés közben meglesi két vénember, (akik történetesen éppen bírák), és megzsarolják, hogy ha nem lesz az övék, akkor bevádolják, hogy egy ifjú férfival házasságtörésen érték. Mivel nem áll kötélnek, a bíróság halálra is ítéli az asszonyt. Az igazságot végül Dánielnek sikerül kideríteni: a két vén másképp vallott arról, hogy milyen fa alatt látták Zsuzsánnát. Mivel különbözőképpen vallanak, végül őket ölik meg. Az erőszakkal, zsarolással és kivégzésekkel tarkított történet tehát a legkevésbé sem napfényes, de a foglalkozás során beigazolódott a szervezők alapkoncepciója, hogy egy gyermek minden iránt érdeklődik, és a saját nyelvén szinte mindent el lehet neki mondani.

Bővebben: Gyerekek keltik életre a szokatlan történeteket

2010 08 márc

2010. 03. 08.

Lépjünk a mesék világába!

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 21:21; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 21:21; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2630

Magyar népmesékre épülő társasjáték eddig nem létezett a boltokban. Kitalálója és megalkotója, Farkas L. Rozália, akinek eltökélt szándéka, hogy a múltban gyökerező hagyományaink segítségével a mai generációt is meg kell ismertetni a magyarság értékeivel.

Elég volt a mindent elárasztó jellegtelen játékokból! Tulajdonképpen ez is lehetne a jelmondata Farkas L. Rozália tanárnőnek, akinek életét az utóbbi időben a magyar népmesék és mondák határozzák meg. Létrehozta az Emese Kis Csillaga Alapítványt, melynek égisze alatt népmesemúzeumot szervez, ahol állandó kiállításon ismerkedhetünk majd meg a népmesék történeteivel, tárgyaival és figuráival. Mindemellett kitalálta az első magyar népmese-társasjátékot, sőt már a folytatással is elkészült.

– Pályám során volt alkalmam megtapasztalni, hogy milyen fontosak a népmesék a gyerekek számára – beszél szenvedélyéről a tanárnő budapesti otthonában. – Segítenek megérteni a világot, egészséges életszemléletet alakítanak ki, és ami a legfontosabb, nem engedik elveszni a hagyományokat. Meg kell őrizni a múlt emlékeit, mert azok által könnyebb eligazodni az élet útvesztőiben. És visszaterelik a helyes útra az igazi értékektől eltávolodott embereket.

Miután életünk során először kisgyerekként varázsol el bennünket a mesék világa, már az óvodában érdemes komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel. Egy Hajdú-Bihar megyei óvónő a kilencvenes években kidolgozott egy oktatási-nevelési programot, melynek alapját a magyar népmesék képezik, és azóta is sikerrel alkalmazzák. Jó lenne, ha ezt az érdekes módszert minél több helyen átvennék.

Bővebben: Lépjünk a mesék világába!

2010 08 márc

2010. 03. 08.

A Himalája arca

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 21:12; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 21:12; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2063

Kicsit meghajtom a fejem és a keletiek mosolyával megköszönöm ezt a könyvélményt Sári Lászlónak.

Ha nem ismerünk valakit vagy valamit, nem is tudjuk szeretni. Ismerkedem tehát ezzel a heggyel a könyv lapjain keresztül, egyre mélyebbre és magasabbra hatolva. Emberi tisztelettel a világ teteje felé. A tibetielógus, az író szemén és szívén át, akit ismerek már a rádióból. Keleti bölcsességeket, ősi koanokat, szutrákat olvasott a hangszóróba szép, nyugodt hangján.

Bővebben: A Himalája arca

2010 08 márc

2010. 03. 08.

Akiket a bábok vittek előre

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 21:04; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 21:04; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3217

http://erdely.ma/uploaded/images/1939655_nagy.jpg

Posztóból, fonalból, puha textíliákból készült bábok kelnek életre a csíkszeredai Boszorka előadásában. A bábcsoport megálmodójának, Takács Éva újságíró-kollégánknak a választása nem véletlenül esett a Fodor Sándor-meseregényre. A Csipike, a gonosz törpe című bábjáték zenei hangszerelésére, a figurák egyéniséggé válására, az összhangra és minden apró részletre odafigyelő csoport jövő pénteki bemutatóját próbákkal, nevetéssel teli esztendő előzte meg. Erre, azaz a paraván mögötti izgalmas csapatmunkára voltunk kíváncsiak.

Bábszínházi előadást mindeddig turnézó bábosok jóvoltából láthattak a gyermekek Csíkszeredában. Mostantól saját bábcsoporttal is büszkélkedhet a város, noha a csoportba verbuvált óvónők ezt a világért sem kiabálnák el, esetleg többszöri sikeres előadás után suttognák, és azt is nagyon szerényen. Pedig igaz: a bábcsoport hiány volt. És ezt ismerte fel Takács Éva kolléganőnk. „Amikor a mozi, azaz a Transilvania Filmszínház épületének sorsáról, rendeltetéséről annyi szó esett, egy otthoni beszélgetés során fogalmazódott meg az ötlet, hogy valójában nincs bábszínháza a városnak. És én ezt attól a pillanattól kezdve komolyan vettem. Utánanéztem, hogy Marosvásárhelyen van bábszínészképzés, és a hallgatók zömét csíki diákok teszik ki. Biztos voltam benne, távlatokban gondolkodva is lenne jövője egy hivatásos bábszínháznak. Ebben a városvezetők, Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila is megerősítettek, és arra biztattak, fogjak hozzá, mert úgy könnyebb valamit létrehozni, ha annak van előzménye” – utal a kezdetekre Takács Éva, akit Máthé Tünde fiatal óvónőhöz irányítottak, és az út ahhoz a lelkes óvónői közösséghez vezetett, amelyből megalakult a Boszorka bábcsoport. A névadás indoklásakor mindannyian nevetnek. Beszédes névnek találják, hisz kevés kivétellel mindannyian korosabb óvónők az alapító tagok. Orendi Éva, a 80-as évek elején működő Tervező Intézet bábcsoportjának dramaturgja is lelkesen fogadta az ötletet, be-bekapcsolódott a munkába építő jellegű tanácsokkal, rendezői ötletekkel látva el a bábszínésszé vált óvónőket. Hasonló segítséget nyújtott Barabás Réka fiatal színésznő is, aki időközben a kézdivásárhelyi színházhoz szegődött. Anyagi támogatást pedig a polgármesteri hivataltól és a Benignitas Alapítványtól kaptak.

Bővebben: Akiket a bábok vittek előre

2010 08 márc

2010. 03. 08.

A történelem nem csak a történészekéA történelem nem csak a történészeké

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 21:02; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 20:54; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2131

Könyvet írt a kommunista korszak elől Magyarországról az Egyesült Államokba menekült újságíró szüleiről Kati Marton; a magyar származású amerikai szerző A nép ellenségei című kötetének megjelenése kapcsán a Múlt-kor kérdéseire válaszolva a múlt fájdalmas kérdései mellett a jövő kihívásairól is beszélt.

Kati Marton édesapja, Marton Endre (született: Márton Endre), és édesanyja, Ilona a legsötétebb kommunizmus időszakában, az 1940-es évek végétől egészen 1954-ig tudósította Budapestről a két nagy amerikai hírügynökséget, az AP-t és a UPI-t. "Burzsoá származásuk" miatt 1947-ben B-listára kerültek, és hiába beszéltek több nyelven is, nem kaptak állást Magyarországon, mígnem a szerencsének köszönhetően kerülhettek az AP és a UPI alkalmazásába. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, a környezetükben élők folyamatosan jelentettek róluk.

Koholt kémváddal előbb az apát, majd az anyát is letartóztatták, mindketten börtönbe kerültek, kisgyermekeiket, Kati és három évvel idősebb nővérét egy ismeretlen családhoz vitték. A szabadulást az 1956-os változások hozták meg számukra, a házaspár az októberi-novemberi eseményekről ismét tudósított, de 1957 elején újra a letartóztatás fenyegette őket, míg végül az amerikai diplomáciai szolgálat segítségével menekültek el Magyarországról.

Bővebben: A történelem nem csak a történészekéA történelem nem csak a történészeké

2010 08 márc

2010. 03. 08.

Jókai Mór szót emel a zsidók kirekesztése ellen

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 08. hétfő, 20:49; Megjelent: 2010. március 08. hétfő, 20:49; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2226

Sok ezer órát kellett könyvtárban tölteni, sárguló fóliánsokat és szemrontó mikrofilmtekercseket olvasni ahhoz, hogy a szerkesztő, Buzinkay Géza felfedezze és kiválassza azt a kétszáznál több közleményt, vezércikket, riportot, interjút, amit a Hírharang, vezércikk, szenzációs riport című, a szó szellemi és fizikai értelmében is súlyos gyűjteményében közreadott. A sajtótörténet gazdag életművel rendelkező kutatója, professzora ezúttal is rangos, tudományos értékű publikációval jelentkezett. Ami a sorozatból kirajzolódik, majd két évszázad történelmének hiteles lenyomata. A hazai eseményeken túl Rát Mátyástól az is megtudható, hogy még az Éjszaki Ámerika földjén való zenebona (értsd: az Amerikai Függetlenségi háború) is hazánk, de főként a dohányosok és a hajósok hasznára lehet, Szatsvay Sándortól, hogy gróf Benyovszki Madagaszkárban magát az ország "tsászárának megtette", vagy hogy a francia forradalom új Constituciójának 2. toldalékpasszusa 1791-ben kiállt a nyomtatásbeli szabadság mellett. Írástudó szemtanúk avatnak be bennünket a negyvennyolcas eseményekbe, a Márczius Tizenötödike vezércikke figyelmeztet - már akkor! -, hogy igenis Európában lakunk, és Jókai Mór emel szót a zsidók kirekesztése ellen.

Bővebben: Jókai Mór szót emel a zsidók kirekesztése ellen

2010 06 márc

2010. 03. 06.

Be kell jutni a központba

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 06. szombat, 10:40; Megjelent: 2010. március 06. szombat, 10:32; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2184

Az Oscar-jelölt Nick Hornby sosem írna forgatókönyvet a saját regényéből

Nemrég jelent meg magyarul legújabb regénye, A meztelen Juliet, de ő jegyzi az elmúlt évek egyik legnagyobb angol filmsikerének, Az egy lányról-nak a forgatókönyvét is, melyet most három Oscarra is jelöltek: közte Nick Hornbyt is, a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában. A világhírű író Berlinben adott interjút a Népszabadságnak.

- Úgy tűnik, mintha minden egyes regényével újraértelmezné írói ars poeticáját. Most pedig írt egy forgatókönyvet. Mire véljük ezt a váltást?

- Én inkább úgy fogalmaznék, egy újabb állomás. Nincs arról szó, hogy lezárnék egy korszakot, alapvető elvem: sose csinálj semmit kétszer. Az első regényemmel, A focilázzal könnyű dolgom volt, elvégre a fociról mindenki tud írni. De még könnyebb lett volna ugyanerről írni még egy könyvet. Lynn Barber újságíró önéletrajzi cikkét viszont a feleségem hozta haza, egy tízoldalas esszé volt egy irodalmi magazinban. Rábeszéltem, hogy szerezze meg a megfilmesítés jogát. Aztán azon kaptam magam, hogy írom Az egy lányról forgatókönyvet.

– Találkozott Lynn Barberrel?

– Hogyne, barátok vagyunk. Őszintén meglepődött, hogy a történetéből végül film lett, de nagyon örül neki. És megértette, hogy az írása csak kiindulópont volt, egyfajta metafora, mely mást jelent nekem, mint neki. Mindemellett sokat segített eligazodni és reprodukálni az 1960-as évek Angliáját és sajátos bohémjait.

– Eddig csupa férfi szenvedélyről írt, most pedig egy fiatal lány bőrébe bújt. Ez elég kockázatos lépés, nem?

– Tény, hogy a korai regényeim rögeszmésen a férfiak szenvedélyeiről szóltak, viszont az utóbbi munkáimban egyre több a női szereplő. Elég nagy baj lenne, ha egy írónak problémát jelentene női karaktert alkotni… Mégis, e tini lány esetében már az alapoknál megakadtam. Mit gondol, egyáltalán mit akar az élettől egy ilyen teremtés? Nem volt mese, a fantáziámra kellett hagyatkoznom. Felépítem a karaktereket, aztán alakulnak írás közben. De reggel sosem tudom, hogy a nap végére hová jutnak el. Rajtuk is múlik.

Bővebben: Be kell jutni a központba