Agora

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Felkerülnek a netre Grisham sikerkönyvei

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:40; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:37; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 4058

John Grisham

Elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi korábbi összes sikerkönyvét az amerikai regényíró.

Megadta magát a korszellemnek, és elektronikus formában is hozzáférhetővé teszi korábbi összes sikerkönyvét John Grisham amerikai regényíró. Több mint egy évvel az első kósza hírek után, hogy Grisham műveit a világhálón is terjeszteni fogják, a Random House kiadó kedden hivatalosan is bejelentette: mostantól a szerző mind a 23 könyve megvásárolható e-szövegként.

"John Grisham minden idők egyik legnagyobb mesemondója" - hangsúlyozta Sonny Mehta, a kiadóvállalat Knopf Doubleday Publishing Group részlegének elnöke és főszerkesztője közleményében. "Jelenleg ez az egyik legizgalmasabb e-könyvkísérletünk, és biztosan utat nyit a Grisham-olvasók és az e-könyvet használók új nemzedékéhez".

Az író, akinek nevéhez olyan közkedvelt regények fűződnek, mint A cég vagy A Pelikán-ügyirat, korábban vegyes érzésekkel nyilatkozott az e-könyvekről és gyorsan növekvő piacukról, amely napjainkban becslések szerint az összes könyveladás 3-5 százalékát teszi ki. Egy tavaly őszi nyilatkozatában aggódva szólt arról, ha az e-könyvek valóban elterjednek, akkor azzal "tömérdek könyvesboltot és kiadót söprünk el, és mindent interneten fogunk vásárolni". "Nekem valószínűleg jól fog menni, de a feltörekvő írók nagyon nehezen tudják majd megjelentetni műveiket" - fűzte hozzá az NBC televízió Today Show című műsorában.

Forrás: mti

Megjelent: Híradó.hu, 2010. március 16. 20:37

(http://www.hirado.hu/Hirek/2010/03/16/20/Felkerulnek_a_netre_Grisham_sikerkonyvei.aspx)

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Éjszakai időutazás a szegedi egyetemi könyvtárban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:36; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:36; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 4143

Szeged - Időutazásra hívják az érdeklődőket a Könyvtári éjszakán a Szegedi Tudományegyetem könyvtárába szerdán; a Carpe noctem! mottóval megrendezett, késő éjszakába nyúló programok többsége az antik világgal kapcsolatos.

Az elmúlt évek során a Könyvtári éjszaka a város és az egyetem polgárai között is népszerű rendezvénnyé vált, tavaly három-négyezren vettek részt a programokon, és idén is ezreket várnak szerdán este hét órától, amikor nem bezár, hanem kinyílik a bibliotéka, legszebb arcát mutatva az érdeklődők felé – tájékoztatott Kokas Károly főigazgató-helyettes.

Bővebben: Éjszakai időutazás a szegedi egyetemi könyvtárban

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Akiket nem a kormány tüntetett ki

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:35; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:33; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3400

Pósa Zoltán és Tóth László kapják meg idén a Péterfy Vilmos-életműdíjat

Március 17-én, 11 órakor a Magyar Írószövetség választmányi ülésének első, nyilvános napirendi pontjaként Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet munkatársa és Tóth László József Attila-díjas író, költő 2010. március 17-én, szerdán délelőtt 11-kor a Magyar Írószövetségben (Bp. VI. Bajza u. 18) átveszi a Péterfy Vilmos-életműdíjat. Pósa Zoltán laudációját Mezey Katalin költő, író, a Széphalom Könyvműhely igazgatója, a Pósa-életmű gondozója, Tóth László dicséretét Pécsi Györgyi irodalomtörténész, Tóth László műveinek egyik legjobb ismerője mondja el. Ezt a kitüntetést azok kapják meg, akiket a kormány nem részesített Kossuth-díjban. Egyúttal Pósa Zoltánt beiktatják a Magyar Írószövetség választmányának tagjai közé az elhunyt Deák László helyére.

A díj névadójáról tudnunk kell, hogy Péterfy Vilmos állandó „époszi jelzője”, epitethon ornansa: a jogtudományok Professor Emeritusa és az irodalom romantikusa. Pozsonyban született 1924-ben. Regény-, esszé-, versíró volt, ki egész életében missziójának tekintette a nemzeti irodalom legnemesebb hagyományainak őrzését. Ugyanakkor a magyar irodalom szemszögéből is létfontosságúnak tekintette a nemzeti kultúra és az európai, a világirodalmi eszmék és formák szintézisét. Mint Pozsonyban élő, szűkebb pátriájából az erőszakos szlovakizálás és magyarüldözés évadján menekülésre késztetett alkotó, tisztában volt avval, hogy amennyiben az irodalom (és a kultúra) elszakad nemzeti gyökereitől, átélhetetlenné, kiürültté válik. Ám ha eltávolodik a világirodalomban meghonosodott eszméktől, formakultúráktól, provinciális, poros lesz. Bartók és Kodály, Illyés Gyula és Németh László, Tamási Áron és Szabó Lőrinc szellemében törekedett a peremvidéki öntudat és az európaiság szinkronizálására.

Bővebben: Akiket nem a kormány tüntetett ki

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Alternatív Kossuth-díj Szvorák Katalin népdalénekesnek

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:28; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:28; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2444

Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekesnek ítélték oda idén az Alternatív Kossuth-díjat, amelyet csütörtökön este adnak át a művésznek a budapesti Pintér Galériában.

Mint azt az elismerést odaítélő Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának egyik tagja, Jankovics Marcell animációs filmrendező az MTI-nek szerdán elmondta, Szvorák Katalint régóta ismeri, s úgy véli, a Kossuth-díjat eddigi munkásságáért nagyon is megérdemelte volna.

A kuratóriumi tag - aki a szavazáson más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni - örömét fejezte ki, hogy a testület választása a népdalénekesre esett.

Szvorák Katalin a Losonc közeli Pinc faluban született, Füleken járt iskolába, majd Budapesten az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1996 óta a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanszakvezető tanára, 2010-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vendégtanára. Munkásságát több más díj mellett Liszt Ferenc-díjjal is elismerték. Az elmúlt 30 évben több mint háromezer koncertet adott három kontinens 31 országában. Legújabb lemezével, A nap megszentelése című albummal március végén indul koncertkörútra.

Bővebben: Alternatív Kossuth-díj Szvorák Katalin népdalénekesnek

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Márai-morzsák fiataloknak...

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:27; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:23; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2427

Mi jut a Márai Programból a kortárs magyar íróknak? Röviden: szinte semmi. Az egymilliárd forintból legfeljebb néhány tízmillió. Holott a legtöbb magyar író arra a kérdésre, mi az a Márai Program (MP), azt feleli: egymilliárd forintért vásárol az NKA a kortárs és klasszikus magyar irodalom terméséből a könyvtáraknak. Úgy, ahogy az irodalmi folyóiratokból is.

Európa-szerte felerősödött az irodalom mint nemzeti kincs állami támogatása, és a kortárs magyar szerzők között is egyre többen vannak, akiket másutt kiadnak – viszont itthon az írót, a költőt, az irodalmárt, a bölcsészt ma a jobb érzésű emberek legfeljebb lesajnálják. Itt az idő, hogy összefogjanak, és, amennyire lehet, változtassanak a folyamatokon.

Például a Márai Programon. Az ebben részt vevő könyvtárak most teljesen szabadon rendelhetnek egy 1000 címet tartalmazó listáról, mely idén 40 százalékban klaszszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz. A listán a magyar szerzők csak prioritást élveznek majd. A könyvtárak nyilván azt vesznek, amit sokan kívánnak kölcsönözni – ha az MP-ből megvehetik a magyar és külföldi klasszikust és az ismeretterjesztőt, több marad a ponyvára, a bulvárra a szabadon felhasználható egyéb forrásokból, hiszen onnan ezekre a kötelezőkre már nem kell félretenni. A könyvállomány szerkezete így változatlan marad. Az 1000 címből álló listán belüli 60–40 százalékos arány pedig csak bűvészkedés, a könyvtáraknak nem kell törődni vele.

Bővebben: Márai-morzsák fiataloknak...

2010 18 márc

2010. 03. 18.

Népmesepark épül az Őrségben - Árgyélus királyfitól Jancsi és Juliskáig

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:17; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:17; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3052

Több mint 222 millió forint pályázati pénz felhasználásával népmeseparkot épít fel az őrségi településen, Szalafőn a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület. Jövő májusra készül el a projekt.

Bő egy év múlva igazi mesevilágba csöppenhetnek azok a turisták, akik Szalafőre látogatnak, ugyanis hamarosan elkezdődik a népmesepark megépítése. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület tagjai olyan világot terveznek, ahol tüdérekkel, a legkisebb királyfival, a huncut szegény emberrel, sárkányokkal, banyákkal találkozhatnak a gyerekek. A népmesék különös a varázsát szeretnék megidézni az egyesületi tagok. Egy olyan világot álmodtak meg, ahol megelevenedik a népi történetekből jól ismert szeretet, harag, öröm és szomorúság, ahol megmutatkozik a jó és a rossz összecsapása, s az is, hogyan kell embernek maradni a mai világban.

Erdélyiné Horváth Teréziától, a Népi Mesterségek Műhelye Egyesület vezetőjétől megtudtuk, hogy a Szalafőre tervezett regionális népmeseműhely a turista családok minden tagjának kínál majd kikapcsolódási lehetőséget. Hozzátette, a mesepark gondolata már több évvel ezelőtt megfogalmazódott. Viszont az egyesület őriszentpéteri épülete nem alkalmas a park felépítéséhez és a népmeseműhelybe tervezett programok megvalósításához. Az utóbbi időben több őrségi településen is jártak az egyesületi tagok, s megfelelő helyszínt kerestek a meseparknak. Végül Szalafőn találták meg azt a műemlék portát, ahol felépítik az Égigérő paszuly nevet viselő népmeseműhelyt.

Bővebben: Népmesepark épül az Őrségben - Árgyélus királyfitól Jancsi és Juliskáig

2010 16 márc

2010. 03. 16.

Megyénk az irodalomban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 16. kedd, 22:58; Megjelent: 2010. március 16. kedd, 22:58; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2296

Miskolc - Megyénk az irodalomban címmel olvasást népszerűsítő sorozatot indít és ehhez kapcsolódóan vetélkedőt hirdet 2010. március 15-én a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

Az egy évig tartó játék során a könyvtár honlapján – www.rfmlib.hu – és a Kulcs magazinban rendszeresen ajánlott könyvekhez kapcsolódóan 3-3 kérdésre kell válaszolnia az olvasóknak. A hónap könyve-ajánlásában csupa olyan irodalmi mű szerepel, amely valamiképpen kötődik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez – szerzője itt született, itt élt, itt tanult, esetleg „csak” itteni helyszíneket örökített meg írásaiban. A 12 részes játék végén a legjobban szereplő olvasókat jutalmazzák, a legtöbb pontot elért versenyzők részt vesznek a megyei könyvtárban 2011 márciusában tartandó szóbeli döntőn, ahol az első három helyezett 5, 10 és 15 ezer forintos könyvutalványt kap.

A hónap könyve 2010. márciusában Petőfi Sándor Útirajzok című kötete.

Megjelent: Borsod Online, 2010.03.12 15:05
(http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/megyenk-az-irodalomban/cn/news-20100312-03054631)

2010 16 márc

2010. 03. 16.

Vámpírok a könyvtárban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 16. kedd, 22:58; Megjelent: 2010. március 16. kedd, 22:54; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2226

Szeged - Kézről kézre járnak a szegedi Somogyi-könyvtárban a vámpíros könyvek, Marx, Engels és Lenin művei viszont senkinek sem kellenek. Van, aki könyvtári szakácskönyvből főzi a vasárnapi ebédet, a külföldi diákok pedig szinte az egész életüket a TIK-ben töltik. A szegediek könyvtár-látogatási szokásairól kérdeztük az illetékeseket.

Tíz közepes magyar város könyvtárát vizsgálták egy tavalyelőtti felmérésben. Kiderült: a beszerzett könyvek felét soha senki nem kölcsönzi ki. A szegedi Somogyi-könyvtárban nem ilyen lehangoló a helyzet, bár a fizika és kémia témájú könyvek iránt megcsappant a kereslet az utóbbi időben, és a régebbi kiadású útikönyveket sem emelik le túl gyakran a polcról. Ám a negatív rekorderek Marx, Engels és Lenin művei, amelyek évek óta árválkodnak úgy a Somogyi-könyvtár polcain, hogy maximum csak portalanításkor mozdítják el őket.

Viszont kézről kézre járnak, és folyamatosan jegyzik elő a vámpíros könyveket, az Alkonyatot és az Újholdat. A vérszívókra kíváncsiak a gyerekek is: a Könyvmolyképző Kiadó Vörös pöttyös könyvek sorozatában megjelent vámpíros olvasmányokat kölcsönzik leggyakrabban. Népszerűek Ken Follett, Dan Brown és Agatha Christie írásai, valamint Wass Albert, Márai Sándor és Paulo Coelho művei is. Az életmódról, haditechnikáról szóló könyveket is gyakran keresik a látogatók, sokan pedig a könyvtári szakácskönyvekből főznek vasárnapi ebédet a családnak.

Bővebben: Vámpírok a könyvtárban

2010 16 márc

2010. 03. 16.

Meg kell mutatni, hogy a könyv nem pusztán polcdísz

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 16. kedd, 22:48; Megjelent: 2010. március 16. kedd, 22:48; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2726

Két magyartanárt kérdeztünk meg a gyerekek és az olvasás viszonyáról. A tanulság az, hogy nem kell siratni ezt a nemzedéket, viszont nagyon oda kell rájuk figyelni, hogy aztán beszippanthassa őket a könyvek világa.

Számos olyan felmérés született, amelyek azt igazolják: a gyerekek mind nagyobb része egész egyszerűen nem olvas. Ez olyan tény, amitől "illik pánikba esni", ugyanakkor tanárokat megkérdezve az látszik, odafigyeléssel, közös munkával megszerettethető az olvasás, és a könyv is kiléphet a muzeális tárgyak kategóriájából. Persze sok a tennivaló, mind szülői, mind tanári részről.

Az első lépés a példaadás

Az első lépés ugyanis a példaadás lenne, ahogy Besenyői Erika mondja, "lásson otthon a gyerek olvasó embert". Azaz, a könyv ne csupán polckitöltő elem legyen, amelyen megül szépen lassan a por, hanem a mindennapok része. Ha ilyen szülői mintát lát a kicsi, akkor előbb-utóbb ő is leemel a polcról valamit. Amikor pedig a gyerek olvasni kezd, akkor a szülőn a sor, hogy beszéltesse, illetve beszélgessen vele az olvasott könyv kapcsán. Az élmények úgy válnak élővé, ha meg lehet őket osztani valakivel - tulajdonképpen ugyanezen a filozófián alapul a közösségi média sikere.

"Állítólag Magyarországon egy honpolgár napi 4 órát tölt a tévé előtt. Szerintem ez igen sok. Ez hatással van a gyerek iskolai teljesítményére, kihat a hétköznapjaira. Nehezebben lehet a régi értékekkel motiválni. A verstanulás vagy egy kötelező elolvasása kitartást, odafigyelést, türelmet igényel a gyerekektől. Sajnos a média pont ellenkező hatást vált ki, hiszen nagyon gyors, villogó és izgalmas képek tömegét nyújtja. A mai gyerekek ezért az iskolában gyors sikereket akarnak. Kevés gyerek tudja, hogy a sikerért, a jó dolgokért meg kell dolgozni" - hívja fel a figyelmet a felgyorsult világ veszélyeire Zábó Andrásné.

Bővebben: Meg kell mutatni, hogy a könyv nem pusztán polcdísz

2010 16 márc

2010. 03. 16.

Csoóri: Magyarországon "lehetett farsangolni", míg máshol megbűnhődtek a gazságokért

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 16. kedd, 22:42; Megjelent: 2010. március 16. kedd, 22:42; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2508

A mai kor íróinak a "Bankok népe" című tényfeltáró könyvet kellene megalkotniuk, utalt Illyés Gyula híres művére, a Puszták népére Csoóri Sándor. Az InfoRádió Aréna című műsorában nyilatkozó Kossuth-díjas költő szerint ugyanakkor a mai írók "le vannak fegyverezve, nem engedik be őket ebbe a világba." A II. világháborút követő évtizedekre visszaemlékezve Csoóri elmondta: "1945-től kezdve semmi sem igaz. Ilyen történelmi helyzet máshol nem volt, mert mindenki elkövethetett nagy gazságokat, de valahogyan azért megbűnhődött, korábban a magyar politikában is. Itt pedig lehetett farsangolni."

Beszélgetésünk során említette, hogy jó esetben az irodalom mindig a politika előtt jár. A Hitel című folyóirat főszerkesztőjeként hogy látja a mai magyar irodalmat? Milyen közléseket fogalmaz meg a holnap politikája előtt?

Sajnos, miután a hagyománya nincs meg annak, hogy az az akár Ady korszakára, akár József Attila, Illyés korszakára emlékeztető, nagy igazságok és nagy látványok jöjjenek létre az irodalomban. Csak egy példát mondok. Illyés megírta a Puszták népét. Milyen jó lenne, hogyha valaki megírná a Bankok népét most. Ugye ez mai téma lenne, és azt az őrületet, ami itt van, azt leplezné le. De hát ki juthat oda hozzá? Nem juthat oda senki. Tehát az írói munkának vannak ilyen akadályai is. Korábban elegendő volt, hogy az emlékek alapján egy nem létező réteget, mint amilyen a puszták népe, a nemzetbe emeljen be Illyés. Most nagyon jó lenne megnézni, hogy mondjuk a bankok népe, az milyen, hova tartozik? Magyarországhoz, másokhoz, mert enélkül nem tudjuk a valóságot megállapítani. Tehát az író egyszerűen le van fegyverezve. Nem azért, mert nem lenne hozzá bátorsága, hanem nem engedik be ebbe a világba. Úgyhogy ezt nem szokták elmondani, de így van.

Bővebben: Csoóri: Magyarországon "lehetett farsangolni", míg máshol megbűnhődtek a gazságokért

2010 16 márc

2010. 03. 16.

Német könyvtár a kávézóban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 16. kedd, 22:42; Megjelent: 2010. március 16. kedd, 22:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2277

Kiadók, fordítók, szerkesztők jórészt rejtőzködő világát rendezték be egy Kertész utcai kávézóban március 5-én a Goethe Intézet estjén. Céljuk a legfrissebb német regényirodalom bemutatása volt, ám a meghívott vendégek általánosabb kérdéseket feszegettek. - Szentpály Miklós beszámolója.

Számos író kifejtette már – körmönfontan vagy indulatosan – a fordítás lehetetlen. Ám Baudelaire Poe fordítására, Gara László fordítói munkásságára, Aranyra, Babitsra, Ted Hughes Pilinszkyjére gondolva; vagy valamelyik nagyváros könyvesboltjának polcain keresgélve ráébredünk, az európai kultúra - sőt az egész világirodalom - tükröződéseiben él. Nem csoda, hogy egyre több konferencia, előadássorozat, szimpózium foglalkozik ezzel a témával.

Kiadók, fordítók, szerkesztők jórészt rejtőzködő világát rendezte be Rideg Luca és Nagy Márta egy Kertész utcai kávézóban március 5-én a Goethe Intézet estjén. Eredeti céljuk a legfrissebb német regényirodalom bemutatása volt, ám a meghívott vendégek általánosabb kérdéseket feszegettek. Kajtár Mária, Falvay Dóra és Tatár Sándor fordítóként voltak jelen. Őket egészítették ki a nagyjából másfél órán át tartó esten a Cartaphilus illetve a Magvető munkatársai: Péczely Dóra illetve Takács M. József. Az estet Rideg Luca vezette.

Bővebben: Német könyvtár a kávézóban