Agora

2010 27 márc

2010. 03. 27.

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - 2010. április 22-25., Millenáris

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 27. szombat, 14:10; Megjelent: 2010. március 27. szombat, 14:05; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2774

A könyvfesztivál jelentős kulturális esemény, több mint 300 program közül választhatnak az érdeklődők, de ez a négy nap egyúttal a magyar könyvpiac, pontosabban a magyar anyanyelvű könyvpiac legnagyobb szakmai fóruma is.

Tizenöt éve, hogy az UNESCO és az International Publishers Association közös kezdeményezését az akkori magyar kormány, valamint a köztársasági elnök egyaránt elfogadta, így azóta április 23-át, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját Magyarország is megünnepli. Göncz Árpád volt az első, aki a Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójához kapcsolódó nemzetközi könyves ünnepet, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált szép katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával nyitotta meg. Idén az egy nappal korábban, azaz április 22-én kezdődő, immár XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ezzel a már tradícióvá vált gesztussal nyitja meg dr. Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövet asszonya társaságában.

Bővebben: Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - 2010. április 22-25., Millenáris

2010 27 márc

2010. 03. 27.

"Szélsőséges irodalom" lett a Mein Kampf az oroszoknál

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 27. szombat, 14:02; Megjelent: 2010. március 27. szombat, 14:02; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2367

Adolf Hitler Mein Kampf című könyvét szélsőséges irodalomnak minősítették Oroszországban, s a bírósági döntés életbe lépését követően felveszik a szélsőséges írások szövetségi listájára - adta hírül az orosz legfőbb ügyészség pénteken a honlapján.

A közlemény szerint a Mein Kampf eddig hivatalosan nem számított szélsőségesnek, és mivel nem volt betiltva, megtalálható volt bárki számára az interneten, illetve könyv alakjában is kapható volt.
A furcsa tényre, hogy a könyvet mindeddig nem tiltották be, Baskíriában, az ufai területi ügyészség egy vizsgálata nyomán derült fény. A vizsgálat tárgya az volt, hogyan érvényesül a szélsőségesség elleni fellépést előíró törvény. A helyi illetékes ügyész nyújtott be keresetet a bíróságon, hogy Hitler könyvét nyilvánítsák szélsőséges irodalomnak.
"A szélsőséges tevékenység elleni fellépésről szóló törvény értelmében az egykori NSDAP náci párt vezetőinek az írásai automatikusan szélsőségesnek tekintendők, s a szélsőségessé nyilvánításhoz - ami egyben betiltást jelent - nincs szükség külön érvelésre vagy szakértői vizsgálatra. Ennek megfelelően Ufa egyik kerületi bírósága Hitler Mein Kampf című könyvét szélsőséges írásnak minősítette" - mutatott rá a legfőbb ügyészség pénteki közleménye.

MTI

Megjelent: Hírszerző.hu, 2010-03-26 13:35 (http://www.hirszerzo.hu/cikk.szelsoseges_irodalom_lett_a_mein_kampf_az_oroszoknal_.144791.html)

2010 25 márc

2010. 03. 25.

Meséket ír? - Ez érdekelni fogja!

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 25. csütörtök, 20:28; Megjelent: 2010. március 25. csütörtök, 20:28; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2309

Az úgy volt... címmel idén is meghirdeti Janikovszky Éváról elnevezett meseíró pályázatát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK); a hetedik alkalommal kiírt megmérettetésre szerdától egy hónapon át, április 24-ig várják a 6-16 évesek munkáit.

Mint az a FSZEK szerdai közléséből kiderül, a versengés célja a mai iskolás nemzedék önálló alkotó tevékenységének ösztönzése, írás- és kifejezőkészségük fejlesztése, az irodalom iránti szeretetük növelése. "Ezzel a pályázattal tisztelgünk a gyerekek közt is népszerű és kedvelt Janikovszky Éva írónő munkássága előtt, aki számos művét kimondottan gyerekeknek, fiataloknak írta" - teszik hozzá a közleményben.
A pályázatra, amelyet először 2004-ben, a FSZEK fennállásának 100. évfordulóján hirdettek meg, két külön kategóriában (6-10 évesek, és 11-16 évesek) várják a gyerekek meséit a határon innen és túlról egyaránt. Tematikai megkötés nincs, csupán terjedelmi határt szabtak a szervezők: a jelentkezők legfeljebb öt A/4-es oldalnyi - és kizárólag nyomtatott formában elkészült - írással nevezhetnek a versenyre.
Az elmúlt években a pályázatra tematikailag igen színes alkotások érkeztek: a hagyományos mesetémáktól a mindennapi élet bemutatásán át a kis szerzők életének egy-egy eseményét megörökítő leírásig minden szerepelt a korábbi évek versenyművei között. Sokan rajzaikkal is illusztrálták pályázatukat, míg néhányan "illusztrációkkal ellátott könyvecske" alakban küldték be műveiket.
Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat, amelyet eljuttathat postai úton a Központi Könyvtár címére (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.) vagy e-mailen a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, de akár személyesen is bedobhatja az átriumban elhelyezett gyűjtőládába.
A pályázatokra és a borítékokra minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, címét vagy iskolája címét, elérhetőségét, valamint rá kell írni azt is: Meseíró pályázat. A verseny eredményét május 28-án hirdetik ki ünnepélyes keretek között, és ekkor adják át a nyerteseknek járó könyvjutalmakat is.

MTI

Megjelent: Hírszerző.hu, 2010-03-24 16:57 (http://www.hirszerzo.hu/cikk.meseket_ir_-_ez_erdekelni_fogja.144540.html)

2010 24 márc

2010. 03. 24.

Itt a nagysikerű képregénykötet második része!

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 24. szerda, 17:48; Megjelent: 2010. március 24. szerda, 17:33; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2761

Homokot a szemnek - Neil Gaiman magyarul mesél

A napokban kerül a boltokba a világszerte elismert fantasy-szerző, Neil Gaiman Sandman sorozatának második kötete. Ennek kapcsán kicsit utánajártunk a szerző munkásságának.

„… hát mit gondolsz, ki vagy te, kicsi szellem?”

Ott látta meg a napvilágot, ahol könnyű meséset álmodni a ködben: Neil Richard Gaiman 1960-ban született az angliai Portchesterben. Eleinte újságírásból él, kritikusként működik, rock-bandákat filéz. Aztán 1987-ben barátjával, a festő-grafikus Dave McKeannel közösen megalkotja a Violent Cases - t (Erőszakos Ügyek), mely vitathatatlanul az egyik első üveg hatvanfokos szilvapálinka az addig leginkább csak tejhez meg kakaóhoz szoktatott comics életében. Ebben a füzetben egyesül minden, amit Gaiman a felnőtt képregényről gondol: sehol egy szuperhíró, a színek szabadságoltak, McKean, a kezdettől örök alkotótárs egy hiperaktív, zsírkrétafetisiszta óvodás ravaszságával ollózza fecnikre a családi fényképalbumot… pedig csak egy négyéves kisfiú és egy öregember kvaterkája ez, laza ötven oldalon.

Bővebben: Itt a nagysikerű képregénykötet második része!

2010 24 márc

2010. 03. 24.

Internet Fiesta a könyvtárakban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 24. szerda, 17:29; Megjelent: 2010. március 24. szerda, 17:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2410

Adatbázis-bemutatókkal, foglalkozásokkal, internetes játékokkal várják az érdeklődőket március végéig a könyvtárak az Internet Fiesta 2010. elnevezésű programsorozaton.

Az idei rendezvénysorozat célja bemutatni, hogy az internet segítségével milyen új közösségek, együttműködések hozhatók létre. A programhoz csatlakozó könyvtárak az internet gazdagságát, a technológiák sokrétűségét akarják megismertetni a nagyközönséggel - közölte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) az MTI-vel.

A programokban kiemelt szerepet kap a világháló közösségépítő hatása, a személyes kapcsolatok létrejöttét, az önkifejezést és a közös munkavégzést megkönnyítő újfajta eszközök - például az Iwiw, a Facebook, az internetes napló, a GoogleDocs - népszerűsítése, valamint a Web2-es alkalmazások megismertetése.

Bővebben: Internet Fiesta a könyvtárakban

2010 23 márc

2010. 03. 23.

Idén is lesz Nagy Könyvelhagyó Nap

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 23. kedd, 19:27; Megjelent: 2010. március 23. kedd, 19:19; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2758

Forrás: BookCrossing

Két éve indította útjára az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár a népszerû könyvelhagyó (Bookcrossing) mozgalom magyarországi változatát (errõl itt olvashatsz bõvebben), azóta több mint 2800 kötet "veszett el", vagyis került bele a könyvelhagyók körforgásába. A születésnapot a tavalyi évhez hasonlóan most is programokkal, játékkal ünneplik a szervezõk március 25-én, a Nagy Könyvelhagyó Napon. A cél, hogy most is sok könyvszeretõ ember veszítse el egy kedves könyvét, hogy aztán más megtalálja, és elolvashassa, és persze, hogy az akció révén azok is felfigyeljenek a játékra, akik korábban nem hallottak róla. Az akcióba bárki, bárhol bekapcsolódhat egy elveszítendõ könyvvel. Dolga csak annyi, hogy regisztrálja a kiválasztott kötetet a honlapon, letöltse az elveszítõ nyilatkozatot, és beragassza a könyvbe. Hat kiadó jóvoltából az akcióba bekapcsolódott tizennégy hazai könyvtárban - például a FSZEK Központi Könyvtárában is - március 25-én biztosan lesznek elhagyott könyvek. Idén online játék is kapcsolódik az akcióhoz: a szervezõ orosházi Justh Zsigmond Könyvtár ismert bloggereket kért föl arra, írjanak egy-egy bejegyzést egy kedves könyvükrõl, amit aztán az olvasók - elolvasásra, majd újbóli elveszítésre - meg is nyerhetnek (itt követheted a játék jelenlegi állását). Orosházán plusz programok is lesznek: március 24-én az orosházi Városi Kórházban önkéntes könyvelhagyók akcióznak, március 25-én pedig beszélgetések és elõadások lesznek az orosházi könyvtárban.

Dömötör Ági

Megjelent: Origo.hu, 2010. 03. 23., 13:08 (http://www.origo.hu/programajanlo/blog/20100323-2-nagy-konyvelhagyo-nap-marcius-25en.html)

2010 22 márc

2010. 03. 22.

A díjazottakat kérdeztük IX.

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 22. hétfő, 13:05; Megjelent: 2010. március 22. hétfő, 12:58; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2658

A sorozat utolsó interjúját olvashatják. Benne Balázs Attila írót, rádiós szerkesztőt (József Attila-díj), Beck András esztétát-irodalomkritikust (Balassa Péter-díj) és Petőcz András író-költőt (Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje) kérdeztük.

Óne kauzalitás
BALÁZS ATTILA - József Attila-díj

Egy más, egykoron a magyarországihoz képest egykor szabadabb, a jugoszláviai-kultúra volt az otthonod. Aztán a kilencvenes évek eleje óta Budapesten élsz. Mi az, bármit szóba hozhatsz irodalomtól szemetes zacskókig, amit ennyi idő alatt sem tudtál megszokni itt?

Nem tudom megszokni, hogy jobboldalt van a volán. Jó, ez vicc. De agyamra megy ez a befészkelődött rosszkedv, a sajátoméval együtt, ezért némi idegesítő célzást érzek abban is, amikor a kurva az utcán megkérdi: van-e kedvem? Agyamra megy, ha csak akkor érzünk némi örömöt, amennyiben kipurcan a szomszéd tehene. Agyamra megy, hogy a kutyaszart nem lehet pénzzé tenni, meg a falra hányt bablevest. Agyamra megy, hogy mindenki lop, és hogy a kéregetők között ilyen sok az önérzetes. Utálom, hogy múlt heti maradék hús kunnyad a hortobágyiban, s hogy a Hegedűs Gyula utcában nincs éjjel nyitva a burekos. Miként utálom azt is, amikor a vonalka alá ügyeskedik az amúgy is csak négy decis sört (száradna le a pörcük). Az se vidámít, hogy az íróválogatottal nagyobb sikereket érünk el, mint a profi focistáink, meg az, hogy a Darvasi Laci elvitte előlem a Rotaryt, pedig én legalább felét az összegnek benyomtam volna a dohányzás elleni kampányba (oh, persze!), a többit meg a Bandiéknak a lömöpöbe. Amúgy viszonylag gyorsan megszoktam itt, amit meg hátrahagytam, arról most nem nagyon.

Bővebben: A díjazottakat kérdeztük IX.

2010 22 márc

2010. 03. 22.

45 év után vitte vissza a könyvet a titokzatos olvasó

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 22. hétfő, 12:58; Megjelent: 2010. március 22. hétfő, 12:55; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2940

Egy brit könyvtár alkalmazottai postaládájukban olyan könyvet találtak, amelynek kölcsönzési ideje 45 éve lejárt.

Gyakran előfordul, hogy késve viszik vissza a könyvtárba a kivett műveket, de mégsem majdnem félévszázaddal. Egy brit könyvtár alkalmazottait ugyancsak meglepte, hogy postaládájukban olyan könyvet találtak, amelynek kölcsönzési ideje 45 éve lejárt.
Nigel Kneale minden bizonnyal lebilincselő kötetét, amelynek címe Quartermass and the Pit, 1965. október 15-én kellett volna visszavinni. A mű első kiadásának egy példányáról van szó, amely a Penguin kiadó gondozásában jelent meg - számolt be a szokatlan esetről pénteken Alison Lawrie, a dinningtoni könyvtár alkalmazottja.
A feledékeny kölcsönző személyét homály fedi, mert a könyvtár nyilvántartása nem nyúlik vissza ilyen hosszú időszakra, és a feladó sem levelet, sem magyarázatot nem mellékelt a kötethez. "Örömmel vennénk, ha az, aki visszaszolgáltatta a könyvet, jelentkezne, hogy megtudjuk, ki áll a történet mögött" - mondta Lawrie. Elárulta azt is, a titokzatos feladónak nem kell aggódnia amiatt, hogy súlyos büntetést kell leszurkolnia.

Forrás: MTI

MTI/Kulturpart

Megjelent: Kultúrpart.hu, 2010. március 20. 10:00
(http://www.kulturpart.hu/irodalom/19104/45_ev_utan_vitte_vissza_a_konyvet_a_titokzatos_olvaso)

2010 19 márc

2010. 03. 19.

Anne Frank utolsó meséi

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 19. péntek, 21:06; Megjelent: 2010. március 19. péntek, 21:06; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2029

Márciusban jelenik meg hollandul a most 71 éves Berthe Meijer visszaemlékezése, melyben azt is leírja, miként mesélt Anne Frank rendszeresen a koncentrációs táborban lévő kicsiknek, hogy elterelje figyelmüket a szörnyűségekről.

Meijer 6 évesen lett a bergen-belseni tábor lakója, itt találkozott Anne Frankkal, akit családjával kétéves rejtőzködés után Amszterdamból hurcoltak el. A hamarosan napvilágot látó visszaemlékezésnek csak néhány oldala foglalkozik Anne Frankkal, ám a szerző az Élet Anne Frank után címet adta könyvének, mert ott folytatja a holokauszt áldozatainak történetét, ahol a híressé vált napló abbahagyta.

"A választóvonal az, ahol az Anne Frank naplója véget ér, mert utána egy nagy fekete lyukba esünk" - mondta el az Associated Press amerikai hírügynökségnek amszterdami otthonában Meijer.

Bővebben: Anne Frank utolsó meséi

2010 19 márc

2010. 03. 19.

Hozzáférhetővé teszik az Országgyűlési Könyvtár dokumentumait

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 19. péntek, 20:52; Megjelent: 2010. március 19. péntek, 20:52; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2072

Mintegy kétmillió oldalnyi jogforrás, országgyűlési dokumentum és szakirodalom válik hozzáférhetővé az Országgyűlési Könyvtár Digitalizált Törvényhozási Tudástár elnevezésű projektjének eredményeként – tájékoztatott az Országgyűlés Sajtószolgálata szerdán.

Az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap 200 millió forintos támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy hozzávetőleg kétmillió oldalnyi könyvet és időszaki kiadványt, történeti országgyűlési dokumentumot, jogforrást, valamint jogi, történettudományi és politikatudományi szakirodalmat digitalizáljanak – áll a közleményben.
A szerzői jog által nem védett dokumentumok szabadon hozzáférhetők lesznek, a szerzői jogvédelem alatt állókat pedig dedikált könyvtári hálózaton érhetik el magyarországi könyvtárakban. A projekt biztosítja az Országgyűlési Könyvtár állományának védelmét is, a jövőben az olvasók által igényelt másolatokat ugyanis nem az eredeti dokumentumról, hanem a digitális másolatokról készítik. A digitalizálandó állomány 36 százaléka könyv (lexikonok, adattárak, monográfiák, tanulmánykötetek), 31 százaléka jogforrás (1945 előtti döntvények, közlönyök és egyéb hivatalos lapok), 24 százaléka időszaki kiadvány (jogi, politikatudományi és történettudományi folyóiratok), 9 százaléka pedig történeti országgyűlési dokumentum (jegyzőkönyvek, naplók, irományok, költségvetések, zárszámadások).
A dokumentumok kétharmada 1945 előtti. Az alkalmazott OCR-technológia révén a dokumentumok úgynevezett kétrétegű pdf-ben lesznek tanulmányozhatók, azaz az olvasók egy, az eredeti művel megegyező képet látnak, ugyanakkor lehetőségük nyílik a szövegben való keresésre is.

(MTI)

Megjelent: Magyar Nemzet Online, 2010. március 17. 15:38 (http://www.mno.hu/portal/701449)

2010 18 márc

2010. 03. 18.

A díjazottakat kérdeztük IV.

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. március 18. csütörtök, 13:41; Megjelent: 2010. március 18. csütörtök, 13:41; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3250

A litera kérdéseire József Attila-díjasok válaszoltak: Fekete Vince író, költő, műfordító, irodalomszervező, Cserna-Szabó András író és Marék Veronika gyermekkönyvíró-grafikus.

Itt élek a végeken
FEKETE VINCE - József Attila-díj

Mekkora jelentősége van egy magyarországi díjnak az erdélyi irodalom körein belül?

Mint minden díjra, ha csak egy röpke pillanatra is, de felfigyelnek a szakma képviselői, az írók, költők (azok, akik megkapták, és azok is, gondolom, akik még nem kapták meg); és természetesen az érdeklődő olvasók is. És ez nálunk, Erdélyben sincsen másképpen. Egy kicsit megszellőztetik a lapokban errefelé is; olyanok is gratuláltak a napokban, akiknek fogalmuk sem volt, hogy mi is az a József Attila-díj; csak annyit tudtak, hogy Budapesten adják, és ha már Budapest, akkor szerintük a Parlament, és ha Parlament, akkor miniszterelnök, és persze március 15-e. Még olyan valaki is volt, aki a Kossuth-díjjal tévesztette össze, és enyhe csalódás volt számára, amikor kiderült, hogy ez csak egy J.A.-díj. De azért – a kósza kivételektől eltekintve – a József Attila-díjnak szép fénye van még Budapesttől majdnem 800 kilométerre, a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű (17ezer a 18ezerből) városkájában, Kézdivásárhelyen is.

Bővebben: A díjazottakat kérdeztük IV.