Agora

2010 20 ápr

2010. 04. 20.

10 éves a Ráday utcai könyvfesztivál

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 20. kedd, 20:18; Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:12; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2033

Interjú Orbán Györggyel, a fesztivál fõszervezõjével

Orbán György: Tíz évvel ezelõtt a Ráday Könyvesház vezetõjeként úgy képzeltem el, hogy az Ünnepi Könyvhét szempontjából is kívánatos, ha egyszerre több helyszínen kerül sor könyvheti rendezvényre, ezért szerveztem a Ráday utcában könyvfesztivált. A mostani kerek évforduló kapcsán elmondhatom, sikerként értékelem, hogy sikerült fenntartanunk a könyvfesztivált, ugyanakkor el kell ismerjem, hogy egyfajta „mellékhelyszínként”, nem tudott tömegeket vonzani, s nem alakult ki érdemi együttmûködés a központi és a többi helyszín között.

– Mi ennek az oka?

Akkoriban se a könyvpiaci szereplõk, se a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése (MKKE) nem gondolta úgy, hogy bõvíteni kellene. Tehát nem született olyan szakmapolitikai döntés, hogy fontos lenne a könyvünnepet tematikai, vagy más elképzelés szerint „szétteríteni” a városban. Az, hogy az írók boltja elé kiraktak egy asztalt néhány székkel, nem tekinthetõ komoly könyvheti helyszínnek. Más szempontból persze érdekes, mert komoly emberek beszélgetnek egymással, de mint vásári helyszín, helyszín nem volt jelentõs. Párhuzamosan születtek már és vannak is helyszínek, ezek egy része elhalt, mások születtek, de az elmúlt tíz év tapasztalatait, s a jelentõsen megváltozott piaci viszonyokat, figyelembe véve ismét ideje, hogy egy nagyon sokszínû, gazdag kulturális programot kínáló új könyvheti fesztivállal ismét bejelentkezzen a Ráday utca.

Bővebben: 10 éves a Ráday utcai könyvfesztivál

2010 20 ápr

2010. 04. 20.

Hogyan ne írjunk könyvet a vietnami háborúról?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 20. kedd, 20:12; Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:07; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2114

Ahogy időben távolodtunk a rendszerváltozástól, úgy nőtt a "veszély", hogy egy szép napon egy magyar szerző ír könyvet a vietnami háborúról: Joseph Pozsgai "A vietnami háborútól az iraki katasztrófáig" című munkája csupán egy félresikerült próbálkozás.

Mivel Pozsgai József kétségkívül magyar, mondhatnánk, hogy könyve a bevezetőben említett kategóriába tartozik, vagyis egy magyar szerző könyvet írt a vietnami háborúról. Ezt mégsem jelenthetjük ki teljes határozottsággal. Egyrészt azért nem, mert a könyv a maga módján Irakkal és egyebekkel is foglalkozik, másrészt, mert magyar kiadása valójában a német nyelvű eredeti fordítása, ami az egész szövegre rányomja a bélyegét.

Ha persze Pozsgai könyvével akár csak egyetlenegy, a vietnami háború történetét magas színvonalon és objektív módon feldolgozó, magyar nyelvű történettudományi munkát szembe tudnánk állítani, akkor ez a mű is „beleférne.” Így azonban a magyar olvasóknak egy olyan könyvből kell megismernie a témára vonatkozó, itthon szinte teljesen újnak számító információkat, amely sem magas színvonallal, sem objektivitással nem dicsekedhet.

Ez a két körülmény pedig sokat levon abból az eszmei értékből, amelyet a könyv Magyarországon újszerűnek számító megközelítése okán nyerhetett volna. Pozsgai ugyanis itthon elsőként mutat rá, hogy a vietnami háború története kizárólag a szovjet–kínai konfliktus kontextusában értelmezhető. A háború lefolyását és kimenetelét döntően meghatározó antagonizmus nem a Szovjetunió és az Egyesült Államok hidegháborús szembenállása, hanem a Szovjetunió és Kína közötti hatalmi harc volt. Érvelésének részletei azonban a legtöbbször súlyos tévedések.

Bővebben: Hogyan ne írjunk könyvet a vietnami háborúról?

2010 20 ápr

2010. 04. 20.

Megnyílt a Tat Galéria

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 20. kedd, 19:59; Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:59; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2621

Mintha Budapest nem lenne hajlandó tudomást venni a „válságról”, pezseg a kulturális élet. 2010. április 10-én a Tat Galéria egy bohém tavaszköszöntővel és rendhagyó galéria-avatóval kezdte meg működését.

A Tat egy minden szempontból rendhagyó galéria, szokatlan művészeti és szellemi tér. Az értékek felkutatását, a kvalitás előtérbe állítását, az új gondolatok, alkotói utak, önkifejező formák felfedezését kínálja látogatóinak. Ez az innováció, a közös gondolatok felerősítése, kvalitásos művészek, életművek és művészeti alkotások előtérbe állítása a fő célja.

A célként megfogalmazott gondolatokból kiindulva rendhagyó és szokatlan módon indult útjára a Tat Galéria. A pénzügyőr zenekar fúvósainak zenei felvezetés után Rónai-Balázs Zoltán költő verse örökítette meg a Tat Galéria első pillanatait. Majd Zólyomi Zsolt az egyetlen magyar „orr”, avagy parfümőr illatperformansza, különleges illatbemutatója töltötte be a Tat levegőjét. Ezt követően a több mint kétezer palackból álló a hazai borászat múltját és jelenét előtérbe állító váci Curia Borház tulajdonosa, Víg Gyula BOR-gourmand „tiltott kéjelgése” kínálta a következő élményt. Mindezt kivételes társaságban, klasszikus és kortárs művészeti alkotások – festmények, grafikák és plasztikák – között.

a Tat Galéria
megnyitója

A Tat Galéria első válogatásában Baksa-Soós János és Szilágyi Lenke fotói, Köves Éva és Fürjesi Csaba festményei, valamint Kemény Judit szobrász- és grafikusművész munkái láthatók.

Bővebben: Megnyílt a Tat Galéria

2010 20 ápr

2010. 04. 20.

Asimovtól Határ Győzőig

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 20. kedd, 19:55; Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:55; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2627

Avagy egy hely, ahova minden írónak el kell zarándokolni

Egyéves az EX LIBRIS, az Írószövetség székházában működő új, nyilvános könyvtár. A hamvaiból feltámadt írószövetségi könyvtárból és a nagymúltú Postás állományából a Postás elszánt könyvtárosai hozták létre az Írószövetség Bajza utcai székházában. - Kozák Ignác Tibor írása.

(egy könyves sikersztori)

Számos épületünk és kihasználatlan kulturális terünk van szerte az országban, amit különféle okokból nem használunk eléggé. Legtöbbször nem tudunk róluk, vagy nincs rá pénz. Ilyen patinás tér az Írószövetség könyvtára, ahova több okból is érdemes elzarándokolni: történetesen egy éve újranyílt, és egyedülálló irodalmi gyűjteménye van, a magyar írói világ egyik autentikus központja. Egyes legendák szerint például a kisterem egyik asztalán ravatalozták fel Szabó Lőrincet, méghozzá olyan asztalon, amelyet iparművészek terveztek és készítettek kifejezetten a könyvtár számára még 1953-ban. De itt volt könyvtáros Nagy Gáspár évekig. Az itt lévő könyvekből a magyar irodalom története áll össze. A sorok közt járt-kelt számos magyar író. Szinte mindenkinek van egy sztorija a könyvtárról. Közel 110 ezres az állomány, további 70 ezres tétel rejtőzik a Postás-raktárban, és 120 ezer folyóiratból válogathatunk, a Nyugattól a Holmiig.

Bővebben: Asimovtól Határ Győzőig

2010 20 ápr

2010. 04. 20.

Jó vagy rossz az e-könyv?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 20. kedd, 19:54; Megjelent: 2010. április 20. kedd, 19:50; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2048

Egyre népszerűbbek az elektronikus formában megjelenő irodalmi alkotások. A digitalizált szövegek olvasásához leginkább e-könyv olvasót (e-book readereket) szokás használni. Felmerül azonban a kérdés, hogy a nyomtatott könyv vajon végleg kiszorul-e a piacról. És ha igen, az valóban olyan jó-e, mint ahogy az e-könyv-bizniszben érdekeltek állítják?

Pro és kontra érvek tömkelege jelent már meg a nyomtatott könyvekkel és az elektronikus változatokkal kapcsolatban. Léteznek olyan kortárs művek is, amelyek már kizárólag elektronikusan "jelentek meg".

Tényleg kiszorulhat a piacról a papír alapú könyv?

Ellentmondásos információk keringenek a nyomatott könyvek eladásairól (a legtöbb helyen mégis az olvasható, hogy a 2009-es eladások gyér fellendülést mutatnak), de úgy tűnik, hogy az elektronikus könyvek forgalma stbailan emelkedik.

Jobb-e az e-könyv, mint a papír?

Az e-könyv pártiak legnagyobb érvei közé tartozik a helytakarékosság. Vitathatatlan, hogy egy átlagos, nagyjából B5-méretű könyv formátumának megfelelő e-book olvasóban több ezer, (vagy akár tízezres nagyságrendű) könyv fér el, ráadásul bárhová magunkkal vihetjük. Csodás dolog a zsebünkben egy komplett könyvtárral sétálni. Az elektronikus termékek fejlesztői eredetileg elsősorban a diákokra gondoltak, a terv szerint a tanulást hivatott megkönnyíteni az e-könyv rendszer.

Bővebben: Jó vagy rossz az e-könyv?

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Hetvenéves a Nobel-díjas író

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:28; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:28; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2116

Április 13-án ünnepli hetvenedik születésnapját Jean-Marie Gustave Le Clézio francia író, a 2008. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.

Apja angol, anyja breton, mindketten Mauritiusról származtak. Gyerekként évekig élt Nigériában, ahol apja a brit haderő orvosaként dolgozott. A középiskolát Nizzában végezte, tengerész vagy építész szeretett volna lenni, de gyenge látása és gyatra matematika tudása miatt csak az írás maradt számára, hétévesen írta első regényét a tengerről. Tanult a bristoli és a londoni egyetemen, majd Nizzában diplomázott.

A magány és az utazások elbeszélője

Az irodalomba 23 évesen robbant be, A jegyzőkönyv című regényéért megkapta a rangos Renaudot-díjat. Tanított az Egyesült Államokban, majd 1967-ben katonai szolgálatát Thaiföldön töltötte, ahonnan csakhamar távoznia kellett a gyerekprostitúció elleni tiltakozása miatt. Mexikóba vezényelték, ahol elmélyült az indián mitológia és a történelem tanulmányozásában, doktori disszertációját is e témában írta. 1970 és 1974 között a panamai dzsungelben élt az embera és waunana indiánok között, és e négy év tapasztalatai egész világlátását, életfilozófiáját átformálták. Ezt követően felváltva tartózkodott Franciaországban, az Egyesült Államokban és Mauritius szigetén, és különböző egyetemeken tanított.

Bővebben: Hetvenéves a Nobel-díjas író

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Körkép a 17. Budapesti Könyvfesztivál előtt - Palatinus Kiadó

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:28; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:24; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2279

A Könyvfesztivál előtt a Palatinus Kiadó terveiről, újdonságairól kérdeztük Reményi József Tamást, a kiadó irodalmi vezetőjét.

Litera: Vannak olyan könyveik, amelyek megjelenését kifejezetten a Fesztiválra időzítették?

Reményi József Tamás: Két kortárs szerzőnk új kötetét eleve a Fesztivál ünnepi alkalmára terveztük, hisz’ mindketten a közönség kedvencei: az épp áprilisban ötvenéves Háy Jánosnak az elmúlt években született versei Egy szerelmes vers története címmel jelennek meg (nem helyesírási hiba: a vers szerelmes); Tasnádi Istvánnak pedig négy drámáját gyűjtöttük egybe, az elmúlt színházi évadok – díjakkal is elhalmozott – nagy sikereit (Finito, Tranzit, Fédra fitnesz, Kupidó).

A kiadó profilja, orientációja mennyire jellemzően érhető tetten az ünnepi kínálatban?

A teljesebb kínálatot – amelybe hagyományosan az Örkény-életműsorozattól a nyári olvasnivalókig sok mindent belesűrítünk - az idén is a Könyvhétre tartogatjuk.

Bővebben: Körkép a 17. Budapesti Könyvfesztivál előtt - Palatinus Kiadó

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Mit csinál most? É.Szabó Márta?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:19; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:19; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 5998

A felejthetetlen, magas színvonalú gyermekműsor, a Cimbora révén ismerte meg az ország É. Szabó Mártát (67). A Benedek Elek útját járó szerkesztő-asszony sok kis tehetséget fedezett fel és indított el a siker útján. Csillogó évek és fájdalmas mellőzések után ma ismét él a Cimbora, az Európai Unió legöregebb gyermekműsora, amely ha megéri a 2013-as évet, akkor 40 éve van képernyőn. Márta már nagymama, de lelkesedése, munkakedve cseppet sem hagyott alább.

A dolgok sokszor a véletlenen múlnak. É. Szabó Márta kicsi lány korában felmászott a padlásra és kutakodni kezdett a régi holmik között. És milyen jól tette! Rátalált ugyanis a nagy mesemondó, Benedek Elek újságjára, a Cimborára.

- Hát bizony régen volt, amikor a padláson bujkálva felkutattam az Én Újságomat és a Cimborát. Nagyapám Vörösberényben volt igazgatótanító és kántor, de az ötvenes években nem volt tanácsos az unokájának ezekkel az újságokkal dicsekedni, elég sok tanfelügyelő járt felénk. Én azért megtaláltam a megoldást, és emlékszem, az igazi irodalomra, az olvasás szeretetére, a költészet varázsára először ezek az újságok hívták fel a figyelmemet. Nemcsak az én nagyapám, de Elek apó is nagyon értett a gyerekekhez, úgyhogy csodálatos gyerekkorom volt, mert a legfontosabbat, a kíváncsiságot tökéletesen kifejlesztették bennem! Aztán a hetvenes években már hivatalosan is vállalni lehetett, hogy én Benedek Elek útját szeretném járni, és Cimbora lesz a gyerekeknek készülő műsorom címe.

Bővebben: Mit csinál most? É.Szabó Márta?

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Szelíd könyvrongálók

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:19; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:13; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2600

Képzőművészek adnak új esélyt az „értékükön túlmutató példányszámban kiadott” műveknek. Az újrahasznosítást a könyvek sem kerülhetik el: a BookArt akció képzőművész ötletgazdája arra buzdít, nyugodtan firkáljuk össze az általunk értéktelennek tartott könyveket, majd hagyjuk ott őket egy antikváriumban vagy könyvtárban. A lényeg a játék és a közösség. És persze a könyvek.

Császár Norbert alkotása a magyar szakszervezeti mozgalom határozatainak sűrűjében

– A kiindulópont alapvetően a könyvek szeretete, akármennyire úgy tűnhet is, hogy ez könyvrongálás. Nagyon szeretem a könyveket, írtam kritikákat, grafikusként több könyvborítót is terveztem. A BookArt ötletét is a könyvszeretet motiválta: a lényeg, hogy az emberek a nem használt, esetleg értéküket vesztett köteteket újra a kezükbe vegyék, járjanak könyvtárba, anitkváriumba – mondja a BookArt kitalálója, Császár Norbert grafikus-dizájner.

A képzőművész a könyvek összefirkálására – vagy ha úgy jobban tetszik: kidekorálására, sőt, átalakítására – szeretné rávenni az erre nyitott közönséget. Nemcsak a grafikusokat és művészeket, hanem a könyvbarátokat és minden rajzolni szerető olvasót. Nincsenek kőbe vésett szabályok: „a lényeg, hogy válassz egy könyvet, dekoráld ki, és indítsd útjára”. A könyveket aztán az akcióhoz csatlakozó antikváriumokban lehet otthagyni, ahonnan az újdonsült tulajdonos egy jelképes összegért haza is viheti őket.

Úgy tűnik, sokan szeretnek firkálni, hiszen a kezdeményezésnek azonnal híre ment. Az akció az interneten szerveződik, a blog mellett leginkább a Facebook közösségi oldalon, ahol az indulás után eltelt pár nap alatt több mint 1200 rajongója lett a csoportnak, és jelentkeznek a könyvtárak, antikváriumok is. A szervező szerint egy probléma van csak a hirtelen nyilvánossággal: kevés volt az idő, így egyelőre nincsenek könyvek. Ez az apró gond viszont remélhetőleg hamarosan megoldódik, hiszen egyre több képzőművész és amatőr „könyvhacker” csatlakozik az akcióhoz.

A BookArt résztvevői az „értékükön túlmutató példányszámban kiadott” könyveknek szeretnének egy új esélyt adni – foglalja össze Császár az akció lényegét. Igaz, hogy végül is összefirkálják őket, mégis: a rajzolók, majd az olvasók újra belelapoznak a kötetbe, amely ezáltal ismét életre kel. Alapelv ugyanis, hogy senkinek az érzékenységét nem szeretnék megsérteni. A szervező elsőként az MSZMP Központi Pártbizottságának Vagyunk az ifjú gárda című 1975-ben kiadott kötetét használta fel. A könyv 45 ezer példányban jelent meg, tehát maradt még belőle 44 ezer 999 példány, vagyis: nem kell félnünk, hogy valamiféle könyvtörténeti kuriózum veszne el.

A kidekorált könyveket Császár Norbert szerint leginkább átalakított könyvként lehetne definiálni: a funkcióját megtartja, mégis másként kezd működni. Az a lényeg, hogy ne legyen könyv többé: akadjon meg az olvasás folyamata, és a könyv innentől kezdve csak művészeti alkotásként létezzen. A BookArt egyrészt a könyv formájú képzőművészeti alkotások, művészkönyvek, vagyis az artbook elnevezés megfordítása, másrészt a street artra is rímel.

– A street arthoz hasonlóan én is azt vallom, hogy a művészet nemcsak egy szűk kör megnyilvánulása kell legyen, hanem szélesebb közönséghez kell szólnia. Bárki részt vehet: ez egy izgalmas játék – árulja el Császár Norbert.

A firkálás, rajzolás, hímzés, vagy akár ollóval való átalakítás, vágás persze nem mindenkinek tetszik akkor, ha az alapanyag épp egy könyv. A szervező is tisztában van azzal, hogy sokan könyvrongálásnak tartják az effajta átalakítást. Akad, aki szerint a BookArt olyan, mintha egy festmény vásznára egy újabb képet festenének. A grafikus szerint viszont nem ez történik, hiszen nem égetik el az összes példányt, nem teszik tönkre magát a művet, mint egyedi műalkotást.

Olyan ez, mintha egy festmény digitális reprodukcióját egy másik művész használná fel egy montázshoz vagy kollázshoz. Inkább megtisztelő, mint meghökkentő. Eddig két könyv kelt el. Császár Norbert alkotása mellett a Tóth Fannié. Ő Claire Kenneth egyik könyvét dekorálta saját ízlése szerint: – Akitől kaptam, biztosított róla, hogy ez egy igazi ponyvaregény, tehát nem kár érte – mondta Tóth. De a betűkre még így se rajzoltam, hátha az, akihez kerülni fog, kedvet kap az olvasáshoz.

Szilva Eszter

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 10. (http://nol.hu/kult/szelid_konyvrongalok_)

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Erdélyi címerek a cívisvárosban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:11; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:11; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2370

Debrecen – Erdélyi fejedelmek címeradományaiból készült válogatást mutat be az a nemzetközi vándorkiállítás, amely április 14-én nyílik meg a cívisvárosban.

Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Nagykároly után április 14-én Debrecenbe érkezik az „Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból” című vándorkiállítás, amit Szálkai Tamás történész (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) állított össze hat magyarországi és romániai közgyűjtemény anyagából.

A válogatás több szempontból is egyedülálló: a hat közgyűjtemény (Magyar Országos Levéltár; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár; Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára; Kolozs Megyei Országos Levéltár; kolozsvári Református Egyházkerületi Levéltár, és az Egyetemi Könyvtár) anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű, de alapvetően a szélesebb közönségnek szánt bevezető tanulmány hároméves kutatómunka eredményét osztja meg a nézőkkel és olvasókkal, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva. Legnagyobb eredménye azonban kétségkívül a határokat átívelő szakmai együttműködés megvalósítása.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóját április 14-én, 11 órától tartják a Debreceni Egyetem Főépület 3. emeleti kerengőjében (ahol április 28-ig lesz megtekinthető).

INFO: További információ a kiállítás folyamatosan bővített honlapján: armales.unideb.hu

Megjelent: Hajdú Online, 2010.04.11 22:15
(http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/erdelyi-cimerek-a-civisvarosban/cn/haon-news-FCUWeb-20100411-1015062046?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%29)

2010 13 ápr

2010. 04. 13.

Egy szabad ember: Márai Sándor

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. április 13. kedd, 20:07; Megjelent: 2010. április 13. kedd, 20:07; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2132

Száztíz évvel ezelőtt, 1900. április 11-én született Márai Sándor, a magyar irodalom meghatározó alakja.

Gyorsvizitem a milánói könyvesboltokban és antikváriumokban (a Castello Sforzesco környékén) így festett: - Jó napot! - mondtam.
- Jó napot! - mondta az eladó. - Magyar írótól van könyvük?
- Hogyne volna - felelte az eladó, elcsoszogott, majd visszatért három Máraival.
- Más nincs? - kérdeztem.
- Hogyne volna - felelte az eladó, elcsoszogott, majd visszatért három másik Máraival.
Márai külföldi sikerének titkát nehéz megfejteni. Mert míg a magyar olvasó elsősorban a memoár jellegű írásokat (Egy polgár vallomásai; Föld, föld!...; Naplók), esetleg a Füves könyvet tekinti az életmű csúcsának, addig külföldön főként regényeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Ő maga nem szerette, s megfilmesíteni sem engedte A gyertyák csonkig égnek című regényét, halála után mégis éppen ez a mű teremtette meg az európai Márai-kultuszt (színpadi változatát például a londoni Duke of York's Theatre mutatta be, az Oscardíjas Jeremy Irons főszereplésével; az azonos című hangjátékot pedig a BBC-Radio 3 tűzte műsorára).

Bővebben: Egy szabad ember: Márai Sándor