2010. 05. 29.
A humanoid egér diadalmenete
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 29. szombat, 11:43
- Megjelent: 2010. május 29. szombat, 11:43
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2158
Sokat olvasnak a kisiskolások, de Winnetou és Willy Fogg már nem kedvenc
A belvárosi kisiskolások kétharmada jár rendszeresen könyvtárba. A legfogékonyabb generáció azonban már rég nem kíváncsi sem Incsu Csunnára, sem a 80 napos Föld körüli utazásra, sőt az igazi Pinocchióra sem. A kedvence egy mozgalmas életű humanoid egér. Miket olvasnak legszívesebben az alsó tagozatosok?
Más kérdés persze, hogy mik a favoritok. Korunk toplistáját masszívan és kétségbevonhatatlanul a mozgalmas életű humanoid egér, Geronimo Stilton vezeti, a könyvtár nem tud elég példányt beszerezni a sorozat darabjaiból – hosszú a várólista. Az ezüstérmes Micimackó, majd a – mondjuk így – lovas könyvek jönnek, amit úgy kell érteni, hogy mindenfajta könyv, amely lovakról szól – ki tudja miért. A negyedik legnépszerűbb író az osztrák Thomas Brezina, többek mellett a Fiúk kizárva, a A térdnadrágos detektívek kalandjai és a Titkos rémkönyv című opuszok szerzője, majd Berg Judit jön, főleg a Tündérbicikli és a Rumini című írásaival. Természetesen Varró Dániel Túl a Maszathegyenje is a legkeresettebbek között van (6. hely), őt egy Francesca Simon nevű szerző követi Rosszcsont Peti című kötetével, a kilencedik az Olvasólétra címet kapott sorozat megannyi darabja. Az első klasszikus a tizedik helyre fért be: Astrid Lindgren Harisnyás Pippijén 65 év alatt sem fogott túl sokat az idő.
Az első négy osztályban az ismeretterjesztő olvasmányok is keresettek, a top 1.: Az állatvilág enciklopédiája, aztán megint a lovak dübörögnek: a második helyet a Kis lovasok nagykönyve, a harmadikat a lovak és pónik könyve szerezte meg, az emberi test rejtelmeire (a legkülönfélébb kiadásokban) csak a lovak után kíváncsiak a gyerekek. És akkor már csak soroljunk: Mi micsoda? és Szemtanú-sorozat, John Kelly: Gépeskönyv, Tóth Dóra: Az ősvilág története gyerekekek, John Matthews: Kalózok, Színes tudomány, végül pedig: És újra játszókönyv, Ray Gibsontól.
Bárkay Tamás
Megjelent: Népszabadság Online, 2010. május 28. (http://nol.hu/lap/kult/20100528-a_humanoid_eger_diadalmenete)
2010. 05. 29.
Repül a, repül a... Lola!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 29. szombat, 11:39
- Megjelent: 2010. május 29. szombat, 11:39
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2336
Nagy utazás2010. 05. 27.
„A Triznyák egyszerűen beugrott”
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 27. csütörtök, 20:14
- Megjelent: 2010. május 27. csütörtök, 20:07
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2322
Megint egy új alrovat a Nők Lapja Cafén! A Mi Emberünk hetente jelentkező interjúsorozat fórumozó olvasóink segítségével készül: ők döntenek arról, hogy ki legyen az interjúalany, mi legyen hozzá az első kérdésünk – és ha lehetséges, egy feladatot is kitalálnak heti áldozatunknak. Az első Mi Emberünk a szavazatok alapján Csukás István lett, feladata pedig, hogy írjon a Nők Lapja Cafénak egy verset. Következzen tehát első közös művünk!
 |
| Fotó: Sanoma-archívum/Ványi Ákos |
Nők Lapja Cafe Fóruma: – Ön szerint a Harry Potter miért ilyen népszerű mind a gyerekek, mind a felnőttek körében?
– Őszintén mondom, hogy örülök a könyv sikerének, mert úgy tűnik, hogy odavonzza a gyereket az olvasáshoz, a betűhöz. Kíváncsiságból én is elolvastam az első két részt. A hölgy nagyon eltalált valamit: hétköznapi helyzetet mutat be egy hátrányos helyzetű fiúról, akivel fantasztikus csodák történnek meg. Ez már alapvetően húzóerő, hiszen a gyerekeknek szükségük van a csodákra, mivel legtöbbjük egészségesen magányos és visszahúzódó, miközben egy egészen más szemszögből, alulról szemlélik a világot, hiszen kicsik: alig egy méter magasak. Onnan lentről pedig néha ijesztő a világ. Amikor a Keménykalap és krumpliorrt forgattuk, az operatőr leguggolt a kamerával, és megmutatta, hogy mennyire más alulról a perspektíva. A Keménykalapért egyébként megkaptuk az Emmy-díjat Los Angelesben, ez óriási dolog volt, hiszen a vasfüggöny mögül nyert egy film. Az akkori tévéelnök behívott magához, kezet fogott velem, és átadott nekem ötezer forint elnöki díjat. Ez akkor kéthavi fizetésem volt. Elég furcsa, hogy én díjat kaptam, a rendező pedig ki lett tiltva egy évre a tévéből. Visszatérve Potterre: a történetének köszönhetően odahívja a gyerekeket a könyvekhez, pedig a gyerekeket manapság sokkal inkább vonzzák a technikai érdekességek, miközben a helyes sorrend az lenne, hogy a gyerek megtanul olvasni, utána pedig megtanul szeretni olvasni. A legnagyobb csoda egy gyermek számára, ha a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Úgy hívom ezt, hogy „képzeletmozi”.
– A mesekönyvek többnyire tele vannak rajzokkal, képekkel...
– Igen, de így is a képzelet játéka az egész, meg kell mozgatni az agyunkat. Nagyon jó, hogy egy gyerek elmegy sportolni, fejleszti az izmait, de ugyanúgy kell edzenie a fejét is. Gyerekként minél többet, mert felnőttként beszűkül a gondolkodás. Hatéves korig a gyerek megkapja az olvasmányokat, a mesét az óvodában. A mese a legszebb, a mai napig egy olyan műfaj, amely teljes egészében képes ábrázolni a világot. Gondoljunk csak bele: benne van a születés, a halál, a csodák, és ha akarom, a túlvilág is. Eredetileg felnőttműfaj volt, de leszállt a gyerekekhez. Egy gyerek mindent meg akar ismerni, és mindent befogad. Amint iskolába megy, szelektálni kezd. Mindenkinek van egy kincsesbányája, ami a saját gyerekkora, amihez mindig vissza lehet nyúlni. Ez nemcsak az írókra igaz, de rájuk végképp, én a mai napig merítek a gyerekkoromból.
– Szomorú emlékeket is felidéz?
 |
| Fotó: Sanoma-archívum/Steindl Gabriella |
– Ma Nyilas Misi és Nemecsek Ernő sok gyerek szemében már inkább vesztes, mint hős...
– Ez már a felnőtteknek köszönhető. Ez érzékeny határvonal, de van ilyen, a gyerek sajnos a felnőtt agyával gondolkozik. Sok gyerek egyszerűen túl van fegyelmezve, egy túlfegyelmezett gyerek pedig olyan is lehet, mint egy cirkuszi kutya. Azt is meg lehet nevelni, meg lehet tanítani bármire: tud menni két lábon, labdázik, stb. Egy másik hasonlattal: a gyerek olyan, mint egy darab viasz: alakítható. Ezért kell a gyerekkornak szabadnak, elevennek, vidámnak és szertelennek lennie. Egy nem létező személyiséget hagyni kell kialakulni. Megmondom őszintén, én a fegyelmezetlen gyerekeket szeretem.
– Ön is az volt?
– Hogyne. Óriási pofonokat kaptam anyámtól.
– Tudja, hogy Téglagyári Megállóról, Mirr-Murr-ról és Oriza-Triznyákról is neveztek el kocsmát?
– Ezek az életem boldog részei, amikor nemhogy az íróról leválik a mű, hanem a műről is leválik a figura. Egy aranyos ruhatervező társaság mesefigurákat nyom a pólóira, például Pom Pomot.
– Egyébként honnan jött, hogy Oriza-Triznyák?
– Az írók általában – önmagukat védve – szeretnek rejtélyesek maradni. Én szívesen megmagyarázom, hogy mit miért írtam, írok. Az Oriza egy csecsemőtápszer volt, amelyet egy nagy hasú csecsemővel reklámoztak. A Triznyák egyszerűen beugrott. Az irodalomban végtelenül fontos a névválasztás. Például ott van Nemecsek Ernő vagy Nyilas Misi. Gondoljunk bele, mennyire más lenne, ha Nemecseket Ödönnek hívnák, vagy Nyilast Rafaelnek. Nem csak a karaktertől lesz valaki szomorú. Már a név is számít. Egy kutya azzal a névvel, hogy Téglagyári Megálló, csakis vicces lehet, ahogy Süsü, a sárkány is vidám. Bagaméri is vidám. Egyébként ő egy élő személy volt gyerekkoromból, Kisújszállásról. Nekem csak rímet kellett kitalálnom rá: „Itt van, megjött Bagaméri, a fagylaltját maga méri.” Nagyon kedves dolog, hogy a leszármazottjait megkereste egy tévécsatorna Németországban, és nagyon büszkék erre a történetre, hogy filmszereplő lett egy felmenőjük.
– Beleszólt a filmesek munkájába, ha az ön meséit forgatták?
– Nem, soha. Mindenki maradjon a kaptafánál. Az író írjon, a rajzoló rajzoljon. Én még egy tojást sem tudok lerajzolni. A film pedig a rendező és az operatőr dolga.
– Van önnek ideális alkotókörnyezete?
– Szárszón. A környezetet muszáj kialakítani. A pályám elején verseket a Hungária kávéházban írtam, ott töltöttem az időm nagy részét. A munkát mindig beosztottam, főleg akkor, amikor hosszabb műveket vállaltam. Felkeltem reggel, ettem, és két-három órát dolgoztam. Ezután még ott volt az egész délután, amikor lehetett sétálni, kártyázni, bármit csinálni. Amikor a Süsüke forgatókönyvét írtam, akkor feszítettebb volt a tempó. Tizenhárom rész, közel hatszáz oldal volt a forgatókönyv. Napi tíz oldal volt a penzumom. Borzasztóan szét tud folyni az idő. Annak idején éjszakákat kártyáztam a Fészek Klubban.
– Mit játszott?
– Néha tiltottat, azaz pókert, de inkább römit. Úgy jártam be oda délre, mintha a munkahelyem lett volna. Megebédeltem, és egykor már ott ültem a kártyaasztalnál. A Fészek állandóan tömve volt, hajnalig ott voltunk.
– Számtalan díja közül melyiket tartja a legfontosabbnak?
– A legnagyobb kitüntetés, amelyet kaptam, amikor három éve Teskándon, Zala megyében egy iskola diákjai nevet választhattak a sulinak, és rám szavaztak, így lett az iskola Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpont. Akkor fogadtam el, amikor megtudtam, hogy tényleg a gyerekek szavaztak meg. Olyan írókat utasítottam magam mögé, mint Jókai, Gárdonyi vagy Petőfi.
– Van kedvenc könyve?
– Talán a Švejk. De Ilf Petrovtól nagyon szeretem az Aranyborjút. Tersánszky is nagy kedvencem. Fiatalon megismertem őt: miután a Széchényi Könyvtárban kigyűjtöttem a múlt század elején megjelent novelláit, elvitt hozzá a szerkesztő. Az írásai felére nem is emlékezett. Akkor tudtam meg, hogy ő hangszereket is készít. Elővett egy furulyát, amelyet odaadott, megmutatta, hogy hol fogjam meg, és elkezdtem játszani egy Beethoven-hegedűversenyt. Pedig nem is tudtam furulyázni, csak gyerekkoromban hegedültem. 2010. május 2.
– Még mindig írógéppel ír, nem tért át a számítógépre?
– Nekem kell a papír, szeretem visszanézni, amit írtam, például diktálni sem szeretek. A géppel az a baj, hogy elkezdek játszani. Vershez viszont elég egy toll és egy papír.
– Akkor írjon egyet!
Csukás István:
A golyóstoll
Ad notam:
Illik az egy költőtől,
Legyen nála töltőtől!
Folytatás:
Illik az egy írótól,
Legyen nála golyóstoll.
Megjelent: Nők Lapja Cafe, 2010. 05. 25. (http://www.nlcafe.hu/sztarok/20100525/a_triznyak_egyszeruen_beugrott/)
2010. 05. 27.
Hűség és hazaszeretet
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 27. csütörtök, 20:06
- Megjelent: 2010. május 27. csütörtök, 19:58
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2241
Eltelt egy év, és ismét egy Kondor-regény nyújtotta olvasási élménnyel lehetünk gazdagabbak. A budapesti kém mindezidáig a zsurnaliszta Gordon Zsigmond kalandjait/bűneseteit elmesélő noir-sorozat legkisebb terjedelmű része. E harmadik nekifutásban a keményvonalas krimi inkább a kémhistória tematikus alműfaja felé hajlik, poétikailag pedig a megelőző részekhez képest több kihagyásos szerkezetet alkalmaz.
A legutóbbi történések (Bűnös Budapest) óta 4 év telt el, 1943 decemberében, karácsony idején járunk. Kállay Miklós miniszterelnök titkos különbéke-tervezete idején, a 2. magyar hadtest pedig már jócskán úton van végzete felé. Gordon Zsigmond újságíró immár 43 éves, haja ritkul, az Est és a Magyar Nemzet után a Reuters tudósítójaként repked Európa fővárosai között. Szerelme, Eckhardt Krisztina még mindig (7 éve) Londonban él és dolgozik a Penguinnél grafikusként. Gordont az Államvédelmi Központ vezérőrnagya, Ujszászy István futárfeladatokkal bízza meg – teszi mindezt nem minden hátsó szándék nélkül. Gordon vállalja a megbízásokat, bár közben a Bűnös Budapestből megismert kevésbé szimpatikus magánkutató, Wayand Tibor, aki közben ismét rendőri alkalmazott lett, kettősügynöki szerepkörbe kényszeríti, nem kevés fizikai ráhatással.
Az első 4 fejezetben Gordon többször megjárja Stockholmot, Berlint, Londonban promtházasságot kötnek Krisztinával, Bécsig vonatoznak, majd tovább Velencébe. Innen tudósítónk Parenzóba viszi kedvesét, miután egy fojtófával az életére törnek, ő onnan Zágráb érintésével kerül vissza Budapestre, hogy Gellért Vladimir nyomozóval karöltve, Ujszászyval pedig hol párhuzamosan, hol együttesen kideríthesse: ki és miért kémkedik Budapesten, és főleg kinek!
2010. 05. 27.
Olvasnivaló könyvlista
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 27. csütörtök, 19:41
- Megjelent: 2010. május 27. csütörtök, 19:41
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3119
410 cím. Az utóbbi néhány évben lett általánossá a könyvszakmában címnek nevezni a könyvet. Ennek egyszerű gyakorlati oka van: kiadónak, kereskedőnek, szállítónak meg kell tudnia különböztetni, hogy egyazon író művének tíz darabja, vagy tíz különböző író könyvének egy-egy darabja szerepel-e a raklapon vagy a szállítólevélen. 410 cím tehát azt jelenti, hogy négyszáztíz különböző könyv (ami több tízezer darab...) között válogathathatunk a 81. Ünnepi Könyvhéten.
Ez olyan sok, hogy idő kell az eligazodáshoz, tájékozódáshoz. S minthogy a Könyvhét nyitó napjáig, június 3-ig alig másfél hét van már csak, a Litera ezennel átnyújtja olvasóinak a könyvheti könyvek (csaknem) teljes listáját - műfajok szerint csoportosítva. Ez a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése jóvoltából áll rendelkezésünkre - akárcsak valamennyi nyomtatott és elektronikus laptársunknak. A lajstrom a még hátralévő időben néhány címmel kiegészülhet természetesen.
Kellemes és elmélyült böngészést!
2010. 05. 25.
Felnőtteknek szóló mesék
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 25. kedd, 23:10
- Megjelent: 2010. május 25. kedd, 23:07
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2626
Berecz András felnőtteknek szóló meséit kínálja a Rovás Polgári Társulás a nagyközönség számára. „Több újítást terveztünk az előző előadáshoz képest. Itt elsősorban a modern technikai eszközök színpadi alkalmazására gondolok, melyek azonban illeszkednek a népi motívumokhoz”– közölte ifj. Szaszák György, a rendezvény egyik főszervezője, aki kiemelte, az ötlet Papp Adrienn, Debrőd polgármesterétől származik. A rendezvényre a belépés díjtalan, de a nagy érdeklődésre való tekintettel helyfoglaláshoz kötött, amit a Márai Stúdió jegypénztárában lehet megtenni.
„1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. /.../ Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York Egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom”– olvasható a frappáns önéletrajz Berecz András honlapján.
2010. 05. 25.
Várnai Zseni költőnő 120 éve született
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 25. kedd, 23:04
- Megjelent: 2010. május 25. kedd, 23:04
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2476
2010. 05. 25.
A magyar cigány festészet negyven éve
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 25. kedd, 22:59
- Megjelent: 2010. május 25. kedd, 22:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2628
Különleges és egyedülálló eseményre hívta össze – személyre szóló meghívóval – Magyarország roma képzőművészeit Zsigó Jenő, az év elejétől átszervezett Cigány Ház – Romano Kher igazgatója. A Ház ekkortól lett – a Napházzal együtt – a sokak által már megalakulása előtt bírált FROKK, a Szentkirályi utcai Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ része.ATavaszmező utcai Roma Parlamentben május 14-én tartott ünnepségen adták át a művészeknek a nemrégiben elkészült Cigány festészet – Magyarország 1969–2009 című album tiszteletpéldányait. A kötetben szereplő alkotók közül sokan eljöttek, s az ünnepi alkalmat levezénylő Zsigó Jenő pár mondatban mindannyiuk életét és művészetét bemutatta. 74 cigány képzőművész 700 alkotásának színes nagyméretű reprodukcióját tartalmazza az album, valamennyi a Romano Kher közgyűjteményének büszkesége. A mű szerkesztői koncepciója nem csoportosít stílusok, korszakok, nemzedékek, technikák szerint, hanem szép sorban, szoros betűrendben hozza egymás után a művészeket és műveiket, nem kis feladat elé állítva ezzel a recenzenst.
2010. 05. 22.
Csak "volt egyszer" egy szegény ember?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 22. szombat, 12:50
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2936
2010. április 30. és május 2. között a Művészetek Palotájában, több mint ötven kortárs gyermekkönyvszerző és illusztrátor részvételével lezajlott a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár. A fesztivál egyik célkitűzése idén is a kortárs magyar gyermekirodalom és az olvasás népszerűsítése volt. „Együtt lenni jó!” mottójával a családi együttlét, a közös olvasás fontosságát is hangsúlyozta. Nem utolsó sorban pedig a szegénységet is témájává tette, amellyel több ízben komoly társadalmi és (ezzel összefüggésben lévő) irodalmi hiányosságokra is rámutatott. Közel húsz résztvevőt szólaltattunk meg.Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője, egyszersmind a fesztivál megálmodója elmondta, úgy érzi, mára – hat év munkájával – sikerült a fesztivált ismertté tenni a nagyközönség számára. Ehhez a korábbi évek tapasztalatain túl hozzájárult az is, hogy sikerült szponzorokat és médiatámogatókat találni, valamint egy ideális helyszínt, a MÜPÁ-t. A kiadók kapcsolódása a programokhoz továbbra is passzívnak mondható, és „hagyományosan” az iskolásokat és a szakmabelieket a legnehezebb a programokra csalogatni, viszont a családokat nem kell külön győzködni arról, hogy „együtt lenni jó”, mindig igen aktívak.
Idén a könyvfesztivált és a gyerekkönyvfesztivált időben csupán egy hét, a fejekben azonban legföljebb az a bizonyos „gyerek” szó választotta el. Holott a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár hivatalosan még névrokonságban sem áll egymással. „A Nemzetközi Könyvfesztivál Gyermek(b)irodalmi rendezvénye teljesen más forrásból táplálkozik, a rendezők is mások, mégis találkoztam olyan írással, amelyik összemosta a kettőt. Ebből a szempontból szerencsétlen volt az időpontválasztás, nehéz volt újra mozgósítani a fáradt gyerekkönyvkiadókat, de azért például a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése színesítette a programjainkat” – mondta el Both Gabi, a Csodaceruza szerkesztője, a fesztivál egyik szervezője.
Both Gabi szerencsés konstellációról is beszámolt: a Népszabadság százezer példányban jelentette meg a fesztivál nyitónapján azt a kiadványt, amelyben az elmúlt 10 év 50 legjobb gyermekkönyve szerepelt. Elsősorban Nyulász Péter és Pompor Zoltán, de Győri Hanna és Gombos Péter is sokat segített abban, hogy létrejöhetett, Kuczogi Szilvia, a Népszabadság projectvezető igazgatója pedig minden segítséget megadott hozzá. „Tudomásom szerint ekkora publicitást még soha nem kapott a magyar gyermekirodalom – tette hozzá Both Gabi.
2010. 05. 22.
Szlovák mese mindenkinek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 22. szombat, 12:40
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:40
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2813
 |
| Agócs Gergely, Závada Pál, Kun Fruzsina és Parti Nagy Lajos |
Závada Pál Harminchárom szlovák népmese című kötetének kedden, a Szlovák Intézetben megrendezett bemutatóján maga a szerző-fordító is úgy fogalmazott: valamiképpen pótlásnak is nevezhető, hogy a gyerekkorából többnyire kimaradt népmesékkel ilyen szoros kapcsolatba került. Bár Závada ezúttal fordítói minőségében járul az olvasó színe elé, korántsem nevezhető túlzásnak, hogy szerzőként is ő jegyzi a kötetet, hiszen – ahogy a mondás is tartja – a fordítás tulajdonképpen fél szerzőség. Závada Pál pedig nyakig belemerült a szlovák népmesekincs legjavába, és súrlódásmentesen ültette át magyarra a XIX. században gyűjtött népmeséket. Elárulta: a Samuel Czambel és Pavol Dobsinsky gyűjtéséből származó történeteket meglepetésére sok esetben jobban értette, mint a mai szlovák irodalmi szövegeket – pedig ezekben bőven akadtak archaizáló kifejezések.
2010. 05. 22.
Nagy Bandó András és a Maros parti Tüskevár
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. május 22. szombat, 12:39
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2531
Szeged - Az íróként is roppant népszerű humorista, Nagy Bandó András évtizedek óta a Baranya megyei üdülőfaluban, Orfűn él, mégis ezer szállal kötődik a Maros partjához és Deszkhez, ahol a gyermekkorát töltötte. A Karinthy-gyűrűs előadóművésszel gyerekkori fotóalbumát lapozgattuk.
Az író, humorista hosszasan beszélt emlékeiről, amikor egy fotó akadt a kezébe, amelyen az egykori osztálytársaival látható a deszki általános iskola udvarán. Hogy olvasóink is könnyebben felismerjék a kis Bandót, egy „B" betűt rajzoltunk a feje fölé.
 |
| Bandó az iskolaudvaron. |
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 270 vendég és 0 tag böngészi
