Agora

2010 17 máj

2010. 05. 17.

Babák nemezből, csuhéból Nagyváradon

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 18. kedd, 00:32; Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:32; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2982

Bolond Jankó, Varjúkirály, Ördög Rózsa – és még sok más ismert Benedek Elek mesefigura tekinthető meg szombat estétől a váradi Tibor Ernő Galériában.

A szombat esti ünnepélyes megnyitón Bányai Szabados Katalin festőművész, a galéria vezetője köszöntötte az egybegyülteket, majd Pető Csilla parlamenti képviselő szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta: valamikor februárban figyelt fel a Duna TV egy tudósítására, mely egy kiállításról szólt, ahonnan a gyerekeket alig lehetett hazacipelni. Akkor született meg benne az elhatározás, hogy elhozza Nagyváradra is a Benedek Elek mesefiguráiból összeállított tárlatot.

Elhangzott, a kiállítás tavaly, Benedek Elek születésének 150., s halálának 80. évfordulójára jött létre, mostanáig Kisbaconban, Kolozsváron s Marosvásárhelyen mutatták be. „A nemezből, rongyból, csuhéból készült tárgyak, babák és bábok mintha egy gyerek fantáziájából léptek volna elő. (...) Mindenikük aprólékos, kifinomult munka eredménye – szépségük, kifejező tartásuk, arcuk, csillogó szemük kápráztató” – mondta Pető Csilla, miután Benedek Elek munkásságáról szólt.

Mint megtudtuk, a bábukat budapesti és székelyföldi képzőművészek készítették, s a tárlat egyúttal lehetőség arra is, hogy pénz gyűljön a tavaly, Kisbaconban felállított Benedek Elek szoborra, melyet még mindig nem fizettek ki a helyiek. A látogatók egy jelképes összeggel, személyenként 1 lejjel járulhatnak hozzá ehhez.

A tárlatnyitó gyerekek fellépésével folytatódott: Szalacsi Blanka, a Juhász Gyula Általános iskola által szervezett tavalyi Benedek Elek mesemondó verseny első helyzettje mondta el A csillagszemű juhász című mesét, Fábián Tomika pedig a produkció előtt és után hegedűn játszott el három népdalt.

A mesefigurákból és meserajzokból álló kiállítás június 4-ig látogatható. Pető Csilla elmondta: nem véletlen, hogy a gyermeknap alatt is megtekinthető a kiállítás, reméli, hogy sok kisiskolást, óvodást hoznak majd el...

Neumann Andrea
Erdon.ro

Megjelent: Erdély.ma, 2010. május 16., 17:37 (http://erdely.ma/ajanlo.php?id=68791)

2010 17 máj

2010. 05. 17.

Mesemondó tanfolyam - Különkiadás

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 18. kedd, 00:29; Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:29; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2162

Meséről mesélnek felnőtteknek. Mesemondó tanfolyam indult a Hagyományok Házában. A Különkiadás vendége Agócs Gergely zenész, mesemondó, néprajzkutató.

Márffy kiállítás a Kogart-ban
A 20. század elején induló magyar avantgárd törekvések egyik jeles képviselőjének, Márffy Ödön életművét mutatja be - több mint 100 művel - a Kogart Ház új kiállítása.
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora, Fertőszögi Péter művészettörténész

Mátray László Kaszás Attila-díjas
A három évvel ezelőtt alapított Kaszás Attila-díjat minden évben egy olyan színésznek ítélik oda, aki nem csak kimagasló művészi teljesítményt nyújtott az elmúlt évadban, hanem jelentős közösségszervező szerepet is vállalt a társulatban. Az idei Kaszás Attila-díjas Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja.
Mátray László színész

Bővebben: Mesemondó tanfolyam - Különkiadás

2010 12 máj

2010. 05. 12.

Vámpírok, szex és vulgaritás - könyvek indexen a tengeren innen és túl

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 12. szerda, 22:22; Megjelent: 2010. május 12. szerda, 22:17; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2094

A vámpíros ifjúsági bestseller sorozat, az Alkonyat az ötödik azon a feketelistán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) tesz közzé évente a tartalmuk miatt kifogásolt könyvekről. Az olvasók szerint a regények egyáltalán nem veszélyesek a fiatalokra.

A listára főként a vulgáris nyelvezet, a szexualitás bemutatása vagy a kifogásolt tartalom miatt kerülnek fel a könyvek. A vámpírokkal és vérfarkasokkal tarkított, kamaszkori szerelmi szálakat felvonultató Alkonyat-regényeket már régóta támadják keresztény szervezetek — elsősorban szexuális tartalmuk és természetfeletti szereplőik miatt. Az ALA is hasonló kifogásokkal élve vette be felsorolásába.

Az Alkonyat-sorozat regény- és mozifilmváltozata súrolta az eladási és nézettségi rekordokat. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium egyik irodalom szakos tanára is kezébe kapta az első részt, és nem tenné a nem ajánlott szerzemények listájára.

— A tanórákon a kötelező olvasmányok mellett e könyvvel is foglalkozhatunk, melyet jó ötletnek tartok, hiszen, ha a mai fiatalok ezt olvassák, akkor erről kell beszélni — fogalmazott dr. Farkasné Csató Katalin. Az egyik érettségi tétel kapcsán tanulóival is tárgyalja a sorozat sikerének titkát, mely abban áll, hogy Stephenie Meyer írónő egybegyúrta a korábbi irodalmi sztereotípiákat. A rém- és vámpírtörténetek, a szépség és a szörnyeteg mesevilága mellett a szokásos szerelmi szál is megjelenik.

Bővebben: Vámpírok, szex és vulgaritás - könyvek indexen a tengeren innen és túl

2010 12 máj

2010. 05. 12.

Kortalan kortársunk, Mikszáth Kálmán

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 12. szerda, 22:17; Megjelent: 2010. május 12. szerda, 22:14; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2616

Hogy 2010 Mikszáth Kálmán-emlékév is, leginkább onnan tudható, hogy még gyakrabban tűzik műsorukra a közszolgálati televíziók, a Filmmúzeummal egyetemben, a „nagy palóc” írásai alapján készült játékfilmeket, televíziós sorozatokat. Május utolsó- és június első napjaiban például megjelenik (megjelent) a képernyőnkön a Noszty fiú esete Tóth Marival, az 1938-as és az 1960-as változat is. A szívtipró dzsentrifiút hol Jávor Pál játssza, hol Mécs Károly, mindkettőért bolondul ma is az asszonynép.

Aztán jön a világszerte ismert Mikszáth-regény, a még kínaiul is olvasható Szent Péter esernyője, az 1935-ös adaptációból leginkább a Básti Lajos által megformált Vidra Gyuri alakja marad meg a néző emlékezetében, az 1985-ös feldolgozásból Pécsi Sándoré és Törőcsik Marié. A glogovai papot személyesíti meg az egyik, szép húgocskáját a másik. De A fekete várost is folyamatosan vetítik, a Zsurzs Éva által 1971-ben rendezett tévésorozatot egyesek a Magyar Televízió legeslegnagyobb sikereként tartották-tartják számon.

Vannak, akik azt állítják, Mikszáth Kálmán népszerűségét a mozgókép tartja életben mind a mai napig. Az a tény, hogy voltaképpen a magyarországi filmgyártás kezdeteitől gyakran és szívesen filmesítették meg az írásait. És nem is csak a legismertebbeket: 1932-ben például – német-magyar koprodukcióban – A vén gazembert, 1976-ban a Hungária Kávéház című négyrészes sorozatban az Esküvő Gerelypusztán, a Legyen az özvegyem!, A berlini lány és A lecke című elbeszélését is. Ezek a produkciók azonban szerintem éppen azt tanúsítják, hogy az üzleti s az aktuálpolitikai szempontokat mindennél fontosabbnak tartó filmes vállalkozók számára nem az egyes művek, hanem maga Mikszáth Kálmán volt a biztosíték arra, hogy kezdeményezésük sikeres lesz. fakeFCKRemove

Bővebben: Kortalan kortársunk, Mikszáth Kálmán

2010 12 máj

2010. 05. 12.

Rudyard Kipling: A kertész

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 12. szerda, 22:11; Megjelent: 2010. május 12. szerda, 22:11; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2213

Rudyard Kiplingtől sokáig csak A dzsungel könyvét ismerhette az olvasó. A tavaly megjelent két novelláskötet után, Aki király akart lenni címmel hamarosan várható a harmadik is, a Kelet Kiadónál. E kötetből való "a gyász, a bevallatlan hazugság novellája", Mesterházi Márton fordításában.

Az Úr egy sírt jelölt,
Hogy őrködjem felette.
De látta: vénülök,
S a követ elgörgette.
Egy nap a nagy Időben,
Egyetlen óra tette!
Az angyal látta könnyem,
S a követ elgörgette.
Máté 28, 2.

Mindenki tudta a faluban, hogy Hellen Turrell a maga világában bárki iránt teljesíti a kötelességét, de legpéldaadóbban mégis egyetlen fivérének szerencsétlen gyermeke iránt. A falu azt is tudta, hogy George Turrell kora ifjúsága óta keserves próbatétele volt a családnak, és senki nem lepődött meg arról értesülvén, hogy annyi megelőlegezett és elpackázott gyorssegély után az Indiai Rendőrség Felügyelőjeként kapcsolatba bonyolódott egy nyugállományú tiszthelyettes leányával, mígnem egy lovas-baleset során, néhány héttel gyermekének születése előtt életét vesztette.

A sors irgalmából George apja is, anyja is elhalt addigra, s a harmincöt éves, anyagilag független Helen, bár nyugodtan lerázhatta volna magáról az egész nyomorúságos ügyet, nemes lélekkel minden terhet vállalt, jóllehet akkortájt éppen baljós tüdőpanaszok miatt Franciaország déli részén kellett kezeltetnie magát. Megszervezte, hogy a csecsemő egy dajka kíséretében hajóra szálljon Bombay-ben, elébük ment Marseille-be, kiápolta a kicsit a dajka gondatlansága folytán föllépett gyermekkori dizentéria-fertőzésből, emiatt a dajkát kénytelen is volt elbocsátani, majd végül soványan, megviselten, de győzelemittasan hazahozta a tökéletesen felgyógyult kisfiút Hampshire-i otthonába.
Mindeme részletek köztudomásúak voltak, Helen élete nyitott könyv lévén, ő ugyanis azt vallotta, hogy a botrány csak tovább dagad, ha eltussolják. Elismerte, George mindig is meglehetősen fekete báránya volt a családnak, de a dolog sokkal rosszabbul is alakulhatott volna, ha az anya ragaszkodik a jogához, hogy nála maradjon a gyermek. Szerencsére az a fajta ember pénzért bármibe belemegy, és miután George kínos helyzetben mindig a húgához fordult, Helen indokoltnak érezte, – s ebben minden barátja egyetértett vele – hogy a tiszthelyettes-rokonság szálát, úgy, ahogy van, elvágja, s a gyermeknek minden lehetőséget megadjon. Első lépésként a fiú – a lelkész közreműködésével – a keresztségben a Michael nevet kapta. Tudomása szerint, mondta Helen, ő nem különösebben gyermekszerető, de George-ot nagyon kedvelte; hozzáfűzte továbbá, hogy a kis Michael szája egészen az apjáé, amiből mégiscsak ki lehet indulni.

Bővebben: Rudyard Kipling: A kertész

2010 12 máj

2010. 05. 12.

Karafiáth Orsolya játszóterei – A bulvár peremén

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 12. szerda, 22:10; Megjelent: 2010. május 12. szerda, 22:04; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3246

Első verskötete 1999-ben jelent meg. Azóta három újabb könyvvel jelentkezett, köztük egy regénnyel. Verseit nagyra értékeli a kritika, védjegyének a rímes-ritmusos „írott sanzont” tartják. Excentrikus megjelenésével, különcségeivel – fellép divatbemutatókon, vezetett tévéműsort, celebekkel főzött, vállalt művészi aktfotózást, színes parókákat hordott – a bulvár figyelmét is hamar felhívta magára. Harmincnégy éves, de nemrég azt írták róla: olyan, mint egy identitását kereső kamasz lány. Jövőképe amúgy határozott. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

– Hol vonaton, máskor reptéri váróban értem utol telefonon, amíg találkozónkat egyeztettük. Passzióból utazgat?

– Berlinben, Bázelban, Padovában vannak barátaim, akiket rendszeresen látogatok. Szeretek utazni. Jártam mostanában Londonban és vagy hat magyar városban is. Utóbbi helyeken „hivatalból”. Újságíróként is dolgozom női lapoknak. Megesik az is, hogy épp külföldi élménybeszámolóra kérnek. Vagy arra, gálaesteket vezessek. Esetleg azért hívnak, hogy lépjek fel divatbemutatón.

– Kellemes életforma.

– És költséges, de behozza az árát. Anyagias lény vagyok.

– Ismertségéhez persze nagyban hozzájárul a tudatos különcködése is.

– Kezdetben véletlenszerűen kerültem olyan szituációkba, amelyek nem voltak igazán hétköznapiak. Például: közéleti személyiségeket „zaklattunk” egyik barátnőmmel. De gyorsan tanulok, úgyhogy egy idő után már nem bíztam a véletlenre a megjelenéseimet. Nyilván közben rossz döntéseket is hoztam. Például elmentem olyan tévéműsorokba – nem is említeném őket –, ahova nem kellett volna. Ám valahogy mindig sikerült visszaoldalognom a normálisabb kerékvágásba. Legalábbis annyira, hogy kívülről épeszűnek látsszak.

Bővebben: Karafiáth Orsolya játszóterei – A bulvár peremén

2010 10 máj

2010. 05. 10.

Rényi Krisztina mesés képekkel mesél

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 11. kedd, 00:57; Megjelent: 2010. május 11. kedd, 00:57; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 1991

Május 7-én, 17 órakor nyílik a Rényi Krisztina meseillusztrációit és festményeit bemutató Képes mesék - mesés képek című kiállítás a Szentendrei Képtárban.

A művésznő a Szentendrei Képtárban képzőművészeti, valamint gyermekkönyv illusztrátori oldaláról mutatkozik be a nagyközönségnek.

A kiállítás önmagában is barangolás a mesék birodalmában, ezt a hangulatot fokozzák múzeumpedagógiai és drámapedagógiai foglalkozásokkal, hétvégi mesemondó családi programokkal; bábszínházzal, gyermekkoncertekkel, hangszerbemutatókkal és egyéb olyan eseményekkel, melyek felkeltik a gyermekekben a múzeumok iránti érdeklődést.

Kapcsolódó programokat is szerveznek jeles napokon: május 9-én mesedélután lesz. 16.30 órakor mesét mond Papp Kornélia és Kertész József előadóművész, utána kézműves foglalkozás. Május 29-én, a városi gyermeknapi rendezvényhez kapcsolódóan egész napos képkereső játékot rendeznek a mesekiállításban. A Fenyő-Csillag együttes ad koncertet.

A Múzeumok éjszakáján Szigeti Ildikó óvónő, mesemondó mesél a kicsiknek és nagyoknak, utána ismét kézműves foglalkozáson lehet részt venni.

Megjelent: Kultúra.hu, 2010. május 7. (http://kultura.hu/main.php?folderID=948&ctag=articlelist&iid=1&articleID=300546)

2010 10 máj

2010. 05. 10.

Kaliforniába tart a faddi képzőművész

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 11. kedd, 00:54; Megjelent: 2010. május 11. kedd, 00:54; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2478

Húsz éves lesz jövőre a faddi Mítosz Galéria, amelynek létrehozója, Gáti Mariann kivételes lehetőséget kapott: Los Angelesben, az Egyesült Magyarok Házában mutathatja be népmesei hangulatot árasztó fa, kerámia, tűzzománc alkotásait, festményeit novemberben.

Gáti Mariann elmondta az MTI-nek, hogy Los Angelesben élő fia hívta fel a figyelmét egy pályázatra, amely tengerentúli bemutatkozási lehetőséget ígért. A faddi művész jelentkezett a felhívásra, amelyet követően Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul személyes interjúra hívta, majd lehetőséget kínált neki a bemutatkozásra.

Eredetileg három helyszínen is tarthatott volna kiállítást a faddi alkotó, San Franciscóban, San Diegóban és Los Angelesben, de csak utóbbit tudta vállalni, ezt is annak köszönhetően, hogy segíti ebben a Tolna megyei közgyűlés elnöke és a Paksi Atomerőmű.

Hozzátette, hogy az atomerőmű támogatásával sikerült felújítani a Mítosz Galériát, amely 1991-ben nyitotta meg kapuit dédszülei fehértornácos, hosszú parasztházában. A munka most ért véget, megújult az öreg ház homlokzata, a székely kapu, megtörtént a belső rekonstrukció. Az épület érdekessége, hogy azon túl, hogy múzeumként funkcionál, az alkotó és férje itt élik mindennapjaikat. A házban és az öt éve megépült kiállítótérben, a Meseházban saját - népmesei hangulatot árasztó - alkotásait mutatja be a művész.

A faddi Meseházban évente körülbelül kétezren fordulnak meg.A látogatóknak nem szokványos, hanem léleképítő, meditatív tárlatvezetésben van részük a Meseházban. A művész kalauzolja őket a népi naiv festmények, parasztikonok, fa- és agyagszobrok között, miközben mesél gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

MTI

Megjelent: Népszava Online, 2010. Május 08., 11:32 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=294186)

2010 10 máj

2010. 05. 10.

A váci könyves

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 11. kedd, 00:51; Megjelent: 2010. május 11. kedd, 00:51; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2234

Az Év vidéki könyvesboltja címért járó díjat vehette át Jess Kinga

Óriás üvegablakok, tágas nyitott terek, mindenütt fa- és kőburkolat. A kávézó melletti olvasósarokban két lány Varró Dani kötetét lapozgatja éppen, máskor itt író-olvasó találkozókat, dedikálásokat tartanak.

Jess Kinga

– Sok évvel ezelőtt pontról pontra leírtam magamnak, milyennek képzelem el a jövő könyvesházát, és ezt az álmot valósította meg az építész. Azt akartam, hogy együtt pulzáljon az egész ház – mondja Jess Kinga, miközben letelepszünk az emeleti Torony-galériával szemben, ahol főként váci művészek állítanak ki. Az Év vidéki könyvesboltja versenyben ez a bolt, a váci Lyra könyvesház kapta a legtöbb szavazatot. Jess Kinga a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vette át a díjat.

Arra a kérdésre, miért a könyveszszakmát választotta, messziről kezdi a választ. Könyvek között nőtt fel, szülei olvasó emberek voltak. Általános iskolában könyveket kölcsönzött az osztálytársainak, és erről füzetet vezetett, de nemcsak kölcsönözte, ajánlotta is kedvenc olvasmányait. Miután édesapja könyvtárát kiolvasta és katalogizálta, átjárt a szomszédokhoz olvasnivalóért. Azt mondja, amióta a betűket ismeri, könyvesboltban akart dolgozni. A szükséges szakmai gyakorlat és öt év könyvesboltban eltöltött idő után önállósította magát, mert „másféle elképzelései voltak egy jól működő könyvesboltról”. – Huszonhárom éves voltam, amikor egy lakótelepi sorház közös helyiségét elkértem a lakóktól. Úgy gondoltam, egy lakótelepen helye van könyvesboltnak. Nem volt könnyű küzdelem, hiszen előttem csak egy fogorvos bérelt helyiséget a soron, máshol a kerékpárokat tárolták – mondja.

A lakótelepről néhány év után egy másik, de már belvárosi apró üzlethelyiségbe költözött. Az üzletbe csak három-négy vásárló fért be, ezért karácsony előtt hosszú sor kígyózott előtte az utcán. A városban azonban elterjedt a hír: milyen jó könyveket tarthatnak ott, ahol ennyi vevő álldogál órákat bejutásra várva.

– A kilencvenes évek elején még újdonságnak számított, ha egy üzletben azonnal reagáltak a vásárlói igényekre, mi pedig mindennap jártuk a nagykereskedéseket. A meglévő mellé hamarosan még két könyvesboltot nyitottunk, így bármerre jártak az emberek, megtaláltak minket. Vácon sok a bejáró, a vasútállomás melletti üzletben például azokra a vásárlókra számíthattunk, akik hazafelémenet esti olvasmányukat, vagy egy sorozat legújabb darabját keresték. Ez azonban szép lassan átalakult. A könyv egyre inkább ajándékcikké vált, egyre nagyobb választékra, mutatósabb kötetekre van igény – magyarázza, miért kellett változtatni addigi üzletpolitikájukon az ezredforduló tájékán. Ekkor határozták el, hogy a három kicsit egy nagy könyvesboltba költöztetik. A szerencse is velük volt: az önkormányzat 1998-ban meghirdette a főtérrel szomszédos, korábbi csirkepiacot eladásra. Ide épült zöldmezős beruházásban az új üzletház, amely forgalmas találkahellyé nőtte ki magát az elmúlt években.

Bővebben: A váci könyves

2010 10 máj

2010. 05. 10.

Bernard Le Calloc’h, a magyar-francia kapcsolatok kutatója

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 11. kedd, 00:50; Megjelent: 2010. május 11. kedd, 00:35; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3368

2010-ben Aurélien Sauvageot (1897-1988) életútjáról, munkásságáról írt tanulmányt négy (magyar, francia, észt, finn) nyelven.

Bernard Le Calloc'h, 2007-ben Vácott dedikál.

Sauvageot-ról írta Bálint György Az Est című lap 1930. október 18-i számában, hogy a francia és a magyar kultúra „kiváló összekötő tisztje”, míg Bajomi Lázár Endre (1988) minden idők egyik legnagyobb magyarbarát franciájának nevezi.

Sauvageot már a húszas években elkezdte egyik legfőbb művének, a Francia-magyar és a Magyar –francia nagyszótárnak a munkálatait, de kiemelkedő műfordító tevékenysége is.

Halálának évében, 1988-ban jelent meg magyar nyelven, Aurélien Sauvageot: Magyarországi életutam című könyve. „Egy kultúra nem csupán szellemi, hanem emberi is, és megérteni csak akkor lehet, ha érzelmi indítékaival ugyanúgy megpróbálunk azonosulni, mint gondolataival” vallotta a kiváló francia nyelvészprofesszor, aki 1923-tól 1931-ig tartózkodott Magyarországon. Nemcsak nyelvészként tevékenykedett, hanem jelentős társadalmi és irodalmi munkásságot is kifejtett. 1929-ben a Sorbonne-on védte meg az urál-altaji szókészletről írott doktori értekezését. Ezt a tudományos munkáját Magyarországon adták ki Gombocz Zoltán támogatásával. Baráti köréhez tartozott Kodály Zoltán, Gombocz Zoltán (1877-1935), a Nyugat írói.

”Balassa József és Benedek Marcell segítségével még magyarországi tartózkodása idején fogott az első francia-magyar, magyar-francia nagyszótár szerkesztésének hatalmas munkájába, amelyet aztán 1932-től kezdődően adtak ki Budapesten.

Bővebben: Bernard Le Calloc’h, a magyar-francia kapcsolatok kutatója

2010 10 máj

2010. 05. 10.

Escher Károly képes emlékezete

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. május 11. kedd, 00:35; Megjelent: 2010. május 11. kedd, 00:30; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2163

Tárlatok nyílnak és könyv készül a nagy magyar fotós éleművéből

Két kiállítással, egy kétkötetes kiadvánnyal és egy szabadegyetemi sorozattal emlékeznek a magyar riportfényképezés klasszikusára, a 120 éve született Escher Károlyra.
Közel 170 képet mutatnak majd be a publikumnak
Teknős Miklós

A Magyar Fotográfusok Házában és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) október végén egy időben két párhuzamos, egymást kiegészítő kiállítást rendeznek Escher Károly páratlan életművéből válogatva. Az előbbi helyen hozzávetőleg 170 Escher-képet szeretnének bemutatni a publikumnak, és az OSZK kiállítása is pazarnak ígérkezik, bár a tárlatra kért 2,5 millió forint támogatásból egyelőre csak 800 ezer forint biztos. Az emlékévet egy kétrészes kiadvánnyal koronázzák meg: az első a mester életútját és életművét mutatja be, a másikban több száz fotót talál majd az olvasó. Ugyancsak Escherhez kapcsolódik az a szabadegyetemi előadás-sorozat, amelyet a mester szülővárosában, Szekszárdon rendeznek meg.