Magyar Olvasástársaság műhelykonferenciája a PISA nemzetközi képességmérés eredményei kapcsán

A kerekasztal beszélgetés emlékeztetője

2017. május 2. Országos Széchényi Könyvtár V. emelet 516-os tanácsterem

Az alábbi dokumentumban az Országos Széchényi Könyvtárban (2017. május 2.) a Magyar Olvasástársaság által kezdeményezett és szervezett szakmai kerekasztal beszélgetésen elhangzottak rövidített, szerkesztett emlékeztetője olvasható. A műhelyvita résztvevői fele-fele arányban független szakértők, valamint a Magyar Olvasástársaság eddigi elnökei voltak. Ebben az összefoglalóban minden résztvevő szigorúan a saját személyes véleményét fogalmazta meg.

Kötelességünk ismételten és nyomatékosan kifejeznünk megbecsülésünket, hálás köszönetünket a kerekasztal minden résztvevőjének, amiért időt és fáradságot nem kímélve nem egyszerűen gondosan felkészültek, eljöttek, szűkre szabott időkeretben véleményüket elmondták, de hosszú órákon át másokat is meghallgatva, gyakran kölcsönös reflexiókkal, korrekciókkal, valamint egyetértésük kifejezésével segítették a közös gondolkodást. Sem akkor, sem most nem tartottuk, nem tartjuk feladatunknak, hogy egymás sokszor eltérő véleményét, értékelő nézeteit részleteiben bíráljuk, teljes vagy részleges módon elvessük. Máig sokkal termékenyebb útnak tűnik a közös nevező folyamatos keresése, a pozitív tendenciák, az erősségek tudatosítása, a jó irányú változások támogatása.

A 2017 februárjában nagy nyilvánosság elé került PISA 2015 jelentés élénk vitát váltott ki a szakmai és a laikus körökben egyaránt a közoktatás és a társadalom egészének felelősségéről a felnövekvő nemzedékek életre felkészítését illetően. A Magyar Olvasástársaság alapító elnöke, volt elnökei, valamint néhány tanácstagja ez ügyben erősen érintettnek érezzük magunkat, s hozzá kívánunk járulni a tisztánlátáshoz, valamint a beavatkozási lehetőségek azonosításához.

A tanulók tudását mérő nemzetközi programba, pontosabban annak előkészítésébe hazánk már 1998-ban bekapcsolódott. Ennek köszönhetően most valójában egy másfél évtizedes kutatássorozat (2000–2003–2006–2009–2012–2015) eredményeire tekinthetünk vissza. Természetesen ennek a vizsgálódásnak is több évtizedes előzménye (lásd IEA) létezik, „a múlt nem mögöttünk van, hanem azon állunk” – valljuk gróf Mikó Imrével egyetértésben.

A PISA folytatás és radikális megújítás egyszerre. A változás leginkább két pontban ragadható meg. Ezt a monitorozó jellegű felméréssorozatot a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozta létre és tartja életben. Egyszerűbben szólva az IEA mögött főként az akadémiai körök álltak, itt pedig már a kormányzati, pénzügyi érdekcsoportoktól érkező megrendelések dominálnak. Ebből pedig szervesen következik a vizsgálat fókuszának változása. Az 1970-es évektől kezdődő IEA-kutatások főként az iskolában tanultak megértését, megjegyzését ellenőrizték, a PISA viszont bevallottan a munkaerőpiac felől közelítve az eszközjellegű, a mindennapi életben működőképes, hasznosítható tudásra, a tanultak alkalmazási készségeire összpontosít.

Az eredmények mögött lévő okok, a javítás-javulás érdekében eszmecserére hívtuk különböző területek szakembereit. Bár szűk, de reményeink szerint mindenkinek elégséges időkeretet adtunk arra, hogy megoszthassa tapasztalatait, véleményét a témában. Műhelybeszélgetésünkben kevésbé a folyamat egészének, eredményeinek áttekintésére törekedtünk, sokkal inkább két kérdésre koncentráltunk. 

• Hogyan értelmezzük, milyen tényezőkkel magyarázhatjuk a legutóbbi 2015-ös vizsgálat minden eddiginél rosszabb magyar eredményeit? (Pontos diagnózis nélkül aligha készülhet el a sikeres terápia terve.)
• Milyen területeken kellene mielőbb jelentős mértékű változásokat elérnünk, hogy – az eddigi romlás helyett – tartós és egyértelmű javulás következzék be a magyar 15 éves korosztály teljesítményében?

Eszmecserénk forgatókönyve

Köszöntő: Gombos Péter alelnök és Nagy Attila tiszteletbeli elnök

Levezető elnök: Nagy Attila tiszteletbeli elnök

1. Ostorics László kutató, Oktatási Hivatal,

2. Lannert Judit kutató, TUDOK (Kutató Diákok Mozgalma),

3. Fenyő D. György kutató tanár, Radnóti Miklós Gimnázium,

4. Fenyvesi Margit kutató, egyetemi oktató, Károli Református Egyetem,

5. Fűzfa Balázs egyetemi oktató, kutató

6. Hajdú Ágnes az MKE elnöke

7. Dömsödy Andrea – Simon Krisztina, a Könyvtárostanárok Egyesülete alelnöke és elnöke

A Magyar Olvasástársaság korábbi elnökei

Levezető elnökök: Dobszay Ambrus, Pompor Zoltán tanácstagok

1. Nagy Attila, ny. olvasáskutató, szociológus (a HUNRA elnöke: 1992–95, 1999–2001, 2005–2006)

2. Kádárné Fülöp Judit, ny. tudományos főmunkatárs, kutató (a HUNRA elnöke: 1996–1998)

3. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet ny. igazgatója (a HUNRA elnöke: 2002–2004)

4. Steklács János kutató, egyetemi oktató (a HUNRA elnöke: 2007–2008)

5. Győri János kutató, egyetemi oktató, középiskolai tanár (a HUNRA elnöke: 2009–2012)

6. Gombos Péter kutató, egyetemi oktató, (a HUNRA elnöke: 2013–2016)

A vitában részt vettek még a jelzett előadók mellett Horváth Zsuzsanna, az OFI ny. tudományos főmunkatársa, valamint a Magyar Olvasástáraság Tanácsának néhány tagja.

Az alábbiak az elhangzottak rövidített, szerkesztett változata, ahol a vélekedések, állásfoglalások kizárólag a szerzők egyéni gondolatait tartalmazzák.

A teljes tanulmány letöltése PDF formátumban

A teljes tanulmány letöltése Word formátumban