Tagfelvétel és tagmegújítás

Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni, vagy tagságát szeretné megújítani, kérem, regisztráljon vagy jelentkezzen be online tagnyilvántartó rendszerünkbe!

2017 1szazalek

A megfelelő olvasási-szövegértési képesség nélkülözhetetlen az ember gondolkodásának, folyamatos tanulásának, ismeretszerzésének és személyiségfejlődésének szempontjából. Az olvasáshoz szükséges részképességek fejlődése már születéstől fogva elkezdődik, amelynek nagy része az anyanyelv-elsajátításhoz kötődik. Az anyanyelv-elsajátítás fejlettségi szintje nagymértékben befolyásolja az olvasási, majd ezzel összefüggésben a tanulási képesség kialakulásának mind a minőségét, mind az ütemét. Lényeges tehát, hogy miként tudjuk segíteni már iskola előtt, hogy gyermekeink sikeresen éljék majd meg az iskolás éveket, és felkészüljenek az élethosszig tartó tanulásra.

A korai életévekben megszerzett kommunikációs tapasztalatok döntő jelentőségűek az anyanyelvi tudatosság kialakulásának szempontjából. Minél több lehetőséget kell teremteni a gyermeknek arra, hogy már a kezdetektől aktív résztvevője legyen interaktív kommunikációs helyzeteknek. A nyelvfejlődést támogatja a megfelelő literációs környezet megteremtése, vagyis hogy legyen a kisgyerek lehetőleg minél többet könyves környezetben, lásson rendszeresen író-olvasó felnőtteket, legyenek saját könyvei, vigyék könyvtárba, meséljenek neki mindennap, lehet fejből és könyvből is egyaránt! Beszélgessenek vele az olvasottakról és a mindennapi élményekről! A körülöttünk lévő világ nyelvi leképeződéséhez szükséges, hogy a gyerekek minél többféle környezetben legyenek: vigyük őket boltba, kirándulni, sportolni, színházba, játszótérre, koncertre stb.! Ezzel nemcsak a szókincsét fejlesztjük, hanem a tapasztalatszerzések útján a gondolkodását, az ok-okozati összefüggéseket, és mindennek a nyelvi leképeződését is. Minél több összefüggést tapasztal meg, annál magasabb szintű, illetve absztraktabb gondolkodásra lesz képes, ami egyre összetettebb nyelvi kifejezésekben jelenik meg a beszédében.

Az anyanyelv-elsajátítás két folyamat párhuzamos fejlődését jelenti: egyfelől egy észlelési, megértési folyamat fejlődését, másrészről a beszédprodukciós képesség fejlődését. A beszéd fejlődése jól nyomon követhető a beszédprodukciós eseményekben, tehát amikor halljuk a gyereket beszélni. Az ezzel párhuzamosan fejlődő beszédészlelés és a beszédmegértés közvetlenül nem figyelhető meg, viszont ennek a fejlettségi szintje is döntően befolyásolja az írott nyelv elsajátításának a lehetőségeit.

A magas szintű olvasási képesség kibontakozásához szükséges összetevők többek közt az úgynevezett fonológiai tudatosság (a beszédhang-azonosítási, a beszédhang-diszkriminációs készségek, illetve a beszédhang-manipulációs készségek, a szótagfelis-merés, a rímfelismerés), a kritikus szókincs1 ismerete, valamint a megfelelő szövegértési/beszédmegértési képesség. Ezek egy része spontán módon fejlődik, más részét a sikeres olvasástanulás érdekében és azzal párhuzamosan fejleszteni kell. A kritikus szókincs elsajátításának jó része spontán folyamat. A mindennapi kommunikáció során, a beszélgetés, beszédhallgatás, mesehallgatás, versek, mondókák, olvasás, felolvasás, tévénézés közben épülnek be a szavak a mentális lexikonunkba.

2016 novemberében az Okos Ovisok megjelentette a Szómágus nevű kártyajáték-sorozatot 3–4, 4–5, 6–6+ és 7–8 évesek részére. A játék az anyanyelvi tudatosság fejlesztését, az írás-olvasás előkészítését és fejlesztését tűzi ki célul számos játékon keresztül, a különböző részképességek együttes fejlesztésével.

A Szómágus kártyajáték az anyanyelv szerkezeti felépítésének a logikai kiaknázására, a metanyelvi tudatosság kialakítására és fejlesztésére épít. Az alapjáték az összetett szavakban található szóelemekre, azok egymáshoz való viszonyaira, illetve jelentéseikre, összetételi formáikban jelentésmódosulásaikra épít. A legtöbb játék alapja a triászok (három összetartozó kártya) megtalálása. Minden életkori csomagban húsz triász található, összesen tehát 60 játéklap (2 triásznyi lap üres, erre a gyerekek megrajzolhatják saját triászukat). Több játéknál a gyerek fejlettségi szintjéhez igazítható, hogy hány triásszal játsszuk a játékot, nem szükséges mindig hozzá az összes lap.

A triász első eleme az összetett szó első tagja, a második eleme az összetétel második tagja, a harmadik eleme pedig a kettő együtteséből álló összetett szó. Ilyen összetételek például a hároméveseknél: 1. számú kártya: alma, 2. számú: fa, illetve 3. számú: almafa, vagy például a 7–8 éveseknél a szarka+láb és szarkaláb összetett szavakkal való manipu-láció.

   

Az összetett szavak képekben való megjelenítése a korosztályokhoz igazítottan a konkréttól az elvontabb jelentéstartalmakig készíti elő és fejleszti az írás-olvasáshoz szükséges készségek összehangolását. A triász kártyák tehát nemcsak a gondolkodás nyelvben való leképeződését, a nyelv struktúrájában való elmélyülést készítik elő, hanem a különböző modalitások, valamint számos részképesség fejlődését és összehangolását is. A kártyához tartozó játékok fejlesztik többek között az analizáló, szintetizáló készséget, a beszédkésztetést, a sorrendiséget, a munka- és a hosszú távú memóriát, a matematikai készséget, a szókincset, a téri orientációt, a vizuális és auditív figyelmet, ezen csatornák összekapcsolásával az intermodális készségeket, a kreatív gondolkodást, valamint az együttműködési készséget.

A Szómágus kártyával számos módon és több szinten lehet játszani. Egy-egy korosztályi kártyacsomaghoz összesen 20-30 féle játékleírást találunk, amelynek egy része a dobozban található, a többi része pedig a kiegészítő kártyákkal a gyártó honlapjáról kérhető. A következőkben néhány konkrét játékleírást adok közre, most korosztályi besorolás nélkül, azonban a játékszabályok életkorilag alkalmazkodnak a gyerekek tipikus fejlődési menetéhez, tehát míg a legkisebbek elsősorban szó szinten játszanak a kártyákkal, addig a nagyobbaknak (6–7 évesek) a manójátékkal például már a fonológiai tudatosság (hangazonosítás, hangokkal való manipulációs készségek) kialakítására/fejlesztésére lehet koncentrálni, illetve a GPS-játéknál például szükség van a jobb-bal megnevezésére is.

Az első játékokkal (Egyszerű kirakós, Bújócska, Szétszedős) a legkisebbek, illetve a kezdők az összetartozó kártyákkal ismerkednek meg, ebben segítenek a segédkártyák is, illetve a lapok sarkaiban lévő közös jelek.

Az előzőt gyakorolják a Nehezített kirakósban is, de már némi stratégiai gondolkodás is kell hozzá, hogy mikor rakja le a játékos a lapokat.

Nehezített kirakós

Keverjünk össze annyi triászt, amennyire a játékosok tudnak figyelni! Osszunk ki mindenkinek 4-4 kártyát, a többit helyezzük középre lefelé fordítva! Egy körben maximum egy kártya tehető le. A kezdő játékos a lerakást csak az 1. számú kártyával kezdheti. Ha a kezdő játékosnak van 1. számú kártyája, egyet letehet. Ha nincs, húznia kell egyet, de már nem tehet le. A következő játékos lerakhat a már lerakott alá egy egyes számú kártyát, vagy lerakhatja az előzőleg lerakott 1. számú kártya mellé a hozzá tartozó 2. kártyát. Ha egyik sincs neki, húznia kell, és nem rakhat. A következő játékos, ha van nála, lerakhat egy 1. számú kártyát, vagy kiegészítheti a következő elemekkel a már lerakott kártyákat. A 2. mellé leteheti a 3. kártyát, az 1. mellé a hozzá tartozó 2. kártyát, de az 1. mellé nem tehet 3. számú kártyát. Az viszi el a triászt, aki lerakta a harmadik lapot is mellé. Ki kell mondania, hogy triász, és megnevezni a kártyákat sorrendben. Az győz, akinek több triásza gyűlik ki.

A Nehezített kirakós taktikai változata:

Taktikai kirakós

Keverjünk össze annyi triászt, amennyire a játékosok tudnak figyelni! A játék alapja a kirakós játék. Osszunk ki mindenkinek 4-4 kártyát, a többit helyezzük középre lefelé for-dítva! Ebben a játékban mindig kell raknia a játékosoknak. A kezdő játékos húz egy lapot a középre lerakott, lefele fordított kártyakupacból. Bármelyik kártyával lehet kezdeni a lerakást. A különböző triászokat itt is egymás alá kell rakni. Ha a triász 2. kártyájával kezd valaki, azt tegye középre, mert majd a kártya társait elé és mögé kell rakni a sorszámok sorrendjében! A következő játékos is húzással kezd. Majd rak. Dobni nem kell. Az viszi a triászt, aki lerakja a triász harmadik elemét. Meg kell gondolni, mikor melyik lapot ér-demes lerakni, hogy megszerezzük a triászt. Az nyeri a játékot, akinek több triásza gyűlik ki a végén.

Nehezítés: Mielőtt lerakja valaki a triász utolsó lapját a háromból, ki kell mondania, hogy triász. Ha nem mondja ki, a triászt a többi kártya közé kell keverni, és vissza kell rakni a húzópakliba.

A Triászlesőt viszonylag gyorsan megtanulják és élvezik a gyerekek.

Triászleső

Keverjük össze a paklit! (Kisebbeknél érdemes csak a fele kártyacsomaggal kezdeni.) Az osztó játékos helyezzen le 3x4 alakzatba 12 kártyalapot! Ha valaki triászt lát a lapok közt, felkiált: triász, és megnyerte azt a triászt. Összeszedheti. Az osztó újabb három lapot rak le a lent maradt lapokhoz, hogy újra 12 legyen lent. Ha nincs a 12 lap között triász, és a játékosok meggyőződtek erről, akkor 3 újabb lapot tehet le az eddigiek mellé. És így tovább. Az nyeri a Triászlesőt, aki több triászt talál meg gyorsabban.

GPS-játék

Helyezzünk el összekevert triászokat 3x4-es táblába! A játékostársak az asztalnak ugyanazon az oldalán üljenek, hogy a sorok és oszlopok elrendezése, számozása mindenki számára ugyanazt jelentse! A kezdő játékos kiválaszt gondolatban egy triászt, és elkezdi meghatározni a helyét: „A triászom egyik tagja az első sorban van és a negyedik oszlopban, a másik tagja a harmadik sorban és a negyedik oszlopban. Melyik a triászom harmadik tagja?” Ha többen játszanak, aki hamarabb rávágja a választ, az kap pontot.

Közlekedési rendőr

A játékosok az asztal azonos oldalán üljenek! Rakjunk ki 3x4-es alakzatba, táblázatsze-rűen triászokat összekeverve! A kezdő beszélő játékos válasszon gondolatban egy triászt, és utaljon rá így: „A triász egyik eleme a második sorban van, a másik eleme tőle jobbra kettővel, a harmadik eleme egy sorral lejjebb, eggyel balra.” Ha a jobb-bal még nem biztos, akkor helyezzünk például egy piros korongot a tábla bal fölső sarkába, egy kéket pedig a jobb fölsőbe, és így mondjuk: „A triász egyik eleme a második sorban van, a másik eleme tőle jobbra, a kék korong felé kettővel, a harmadik eleme egy sorral lejjebb, eggyel balra, a piros korong irányába.” Aki megtalálta a triászt, ki kell mondania a triász 3. elemének a nevét, az összetett szót.

Álmomban láttam

Terítsük ki képpel felfelé a kártyákat magunk elé! Először a felnőtt játékos mondja el, mit látott álmában, azaz egy meghatározást, amiből a többi játékosok kitalálhatják, melyik kiterített lapra gondolt a felnőtt. Ha kitalálta, elteheti a lapot magának. Ha többen játsszák, akkor azé lehet a kártya, aki hamarabb rácsap a kezével arra a kártyára, amelyikre gondolt az álmodó, és ugyanakkor kimondja a kártya nevét. Ha nem jó kártyára gondolt, akkor tovább kell figyelnie az álommondó meséjét.

Például: „Álmomban kertben sétáltam. Ehető piros, zöld, sárga gyümölcsök lógtak a fákról. Szakítottam belőle egyet. Édes-savanykás volt az íze. Vajon mit ettem?” (alma).

Minden kitalálásnál, a másik játékos következik. Próbálja a gyermek is megfogalmazni, hogy melyik kártyát választotta gondolatban. Egyszerű próbálkozásokat is biztassunk!

Triászmemori

Fordítsunk le annyi triászt, amennyit meg bír jegyezni a kisgyerek! A triászokat táblázatszerűen helyezzük el, ne összevissza, hogy könnyebben megjegyezhetőek legyenek a helyek! Először lehet kevesebbel kezdeni, például 3 triásszal játsszunk! Ha ez könnyen megy, fordítsunk le 4x3 kártyát és így tovább. Mindig három lapot kell felfordítani. Ha nem sikerül triászt találni, a lapokat vissza kell fordítani, és a helyükön hagyni. Ha sikerül triászt találni, az a megtalálóé, és jutalmul újabb három kártyát fordíthat addig, amíg sikerül triászt találni.

Szómező

Kiterítünk magunk elé triászokat felfelé fordítva. A kezdő játékos kiválaszt egy kártyát gondolatban. Mond három jellemző dolgot róla vagy hozzá kapcsolódóan. A többieknek ki kell találni, melyik kártyára gondolt a beszélő. Ha többen játszanak, aki kitalálja, rácsap gyorsan a kártyára, és azt mondja, bumm! Ezután kimondja a kártya nevét. Ha eltalálta, amire a beszélő gondolt, akkor elteszi a kártyát, és a következő játékos választ gondolat-ban kártyát. Minden játékosnak kell beszélnie. A kezdőket segíthetjük kérdésekkel. Az nyer, aki több kártyát szerez meg így.

Például:

„Édes, húsvét, hosszúfülű.” (csokoládényúl)
„Cirkusz, tűzkarikán átugrik, be van zárva.” (oroszlán)

Párját ritkítja

Terítsük ki a triászok első két tagjait! A triász 3. kártyáját vegyük ki a játékból! Válasszunk gondolatban egy kártyát! Emlékezzünk, melyik a párja! Ne a kiválasztott kártyát jellemezzük, határozzuk meg, hanem a párját! A játékostársaknak az eredetileg választott kártyát kell kitalálniuk, nem pedig azt, amit a beszélő jellemez. Ha valaki rájött, melyik kártyára gondolt a beszélő, azt kell mondania, hogy bumm, és gyorsan rácsapnia a kártyára. Aki kitalálta az eredetileg választott kártyát, bezsebelheti azt jutalmul. Ha valaki a jellemzett kártyát mondja, az már többet nem tippelhet ebben a körben.
Például: Ha a tükörtojás triászból a tükörre gondolok, de a tojásról beszélek: „Belül sárga, kemény a héja, tyúk tojja”. A tojás párja a triászban a tükör, tehát a játékostársaknak a tükörre kell csapni, és mondani, hogy bumm! Majd kimondani: tükör. Az nyer, aki több kártyát begyűjt.

Manócsata

A kezdő játékos húzzon egy lapot a szétválogatott kártyákból! Mondja ki a lapon lévő szót manónyelven (csak a szó magánhangzóit)! Ha szarka van a képen, mondja, hogy a-a. Olyan szavakat kell mondania, maximum 4-et, amiben csak a húzott lap magánhangzói szerepelnek ugyanabban a sorrendben, ahogy az eredetiben volt. Pl.: ablak, baba. Annyi pontot kap a játékos, ahány szót tudott mondani. A játékosok nem mondhatnak már említett szavakat. Ezután a következő játékos húz a kártyából, és ő mond szavakat. 20 pontig játsszuk a játékot, utána új kör jön. (A gyerek számára még nehezebb szavakkal pl. tükörtojás – ü-ö-o-á, tegyük félre, azzal ne játsszunk!)

Szókincsvadász

Ezt a játékot ugyanúgy játsszuk, mint a Manócsata játékot, azonban nem a szavakban lévő magánhangzókkal kell szavakat keresni, hanem a szókezdő hangzókkal kell legalább egy, maximum négy szót keresni. Ha valaki például a kígyóuborka kártyát húzta, akkor k-val kell szavakat mondania, például: kenyér, köröm, kér, kerek. Most is érvényes a szabály, figyelni kell egymás szavaira, mert ugyanazt nem lehet már mondani, ami korábban elhangzott. 20 pontig játsszuk a játékot. Annyi pontot kapnak egy-egy körben, ahány szót sikerült mondaniuk.

A kártyák hátulján X és O jelek vannak, ezekhez is több játék tartozik (pl. Amőba, Ikszezés, Sormemó).

Cseles mondások

Ehhez a játékhoz a kártya hátoldalára lesz szükség. Keverjük össze a kártyákat, helyezzük őket képpel felfele egy kupacban az asztal közepére, majd a kezdő játékos húzzon egyet, és nézze meg hogy X-et vagy O-t húzott! Ha O-t húzott, mondani kell egy igaz állítást, ha X-et, akkor egy hamisat. (Ha nem ismerik a gyerekek ezt a fogalmat, rá kell vezetni őket: ilyen nincs, ez nem igaz stb.) Például O-nál: Négy évszak van egy évben. X-nél Az elefánt oroszlánokat eszik. Stb. Lehet magunkra vonatkozó állításokat is mondani. A társnak ki kell találnia, hogy X vagy O van a kezünkben, azaz, hogy a mondat igaz vagy hamis volt-e. Próbálkozzanak a gyerekek is cseles mondatokkal! A kisebbek a tagadó mondatokat nehezebben értik, pl.: Az elefántnak nem két lába van. Gyakoroljuk ezeket is!

A Szómágus a kártyacsomaghoz tartozó letölthető játékszabályokkal együtt alkalmas az írás-olvasás elsajátításának előkészítésére, a benne rejlő nyelvi játékok tovább variál-hatók. Tapasztalataink szerint a rendszeres nyelvi játékokat játszó gyerekek egy idő után maguk találnak ki hasonló nyelvi játékokat. Az anyanyelvi tudatosság fejlesztésében a kulcselem a rendszeres, tudatos foglalkozások, nyelvi játékok, beszélgetések és meseolvasások, amelyek az interaktív meséléssel még inkább fejlesztik a gyerekek szókincsét és gondolkodását.

JEGYZET

1. Az optimális fejlettségű olvasáskészség kialakulásának az egyik feltétele az úgynevezett „kritikus szókincs” ismerete. A kritikus szókincset a tudományos kutatások által megállapított leggyako-ribb ötezernyi szó jelenti, amely a köznyelvi szövegek 96%-át teszi ki. A leggyakoribb 1000 szó a köznyelvi szövegek szavainak 85%-át teszik ki. Lásd erről: Nagy József: Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia. Szeged: Mozaik Kiadó, 2007. 149

Megjelent: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2017. 27. évf. 3. szám. 42–47.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Dr. Vraukóné Lukács Ilona, elnök
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 234 vendég és 0 tag böngészi