MEK kontra könyvtárak és kiadók?
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2756
Az internethasználat elterjedésével magától értetődővé vált, hogy gyakorlatilag bárhol és bármikor az éppen szükséges információkhoz juthatunk. Az is természetessé lett, hogy számos könyv már otthon is elérhető az interneten keresztül.
Hol van már az az idő, amikor irodalomtörténészek éveken keresztül bújták a szerző összes művét, hogy stilisztikai kutatásaikhoz szavakat, szószerkezeteket gyűjtsenek, apró cédulákon jelezve az oldalszámokat? Emlékszik-e még valaki, mekkora bosszúság éppen lemaradni a könyvtár nyitva tartási idejéről, amikor egy könyv égetően fontos lenne?
Az internet szerintem mesterséges végtelen; információk, adatok (igazából) véges tárháza. A számítógépen megnyílik a világ, mindennek azonnal („Nagyjából 319 000 találat [0,23 másodperc]") utána lehet nézni.
Megszületik a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár ötlete 1994 tavaszán merült fel, a következő év elején már meg is kezdődött a szolgáltatás építése. 1996–2002 között intézményi és személyi támogatások révén négyezer tétel fölé emelkedett a könyvtár állománya, amit havonta átlagosan hatvan–hetvenezer látogató tekintett meg. Ekkor alakult ki a MEK jelenleg is érvényes gyűjtési szempontja, magyar nyelvű vagy magyar/közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokat szolgáló dokumentumok kerülnek fel. „Alapvetően a gyűjtőköri elveink alapján válogatunk" – mondja Moldován István, a Digitális Gyűjtemény Osztály vezetője, azaz klasszikus és kortárs magyar szépirodalom, tudományos publikációk, oktatási anyagok, egyéb szöveges és nem szöveges dokumentumok, valamint elektronikus újságok, folyóiratok, térképek, kották kerülnek fel. „Rendszeresen küldenek könyveket szerzők, számos tudományos kutatóintézettel vagyunk partneri kapcsolatban. Az alkotók egyre többször minket kérnek a digitalizálásra" – teszi hozzá.
Az internet szerintem mesterséges végtelen; információk, adatok (igazából) véges tárháza. A számítógépen megnyílik a világ, mindennek azonnal („Nagyjából 319 000 találat [0,23 másodperc]") utána lehet nézni.
Megszületik a MEK
A Magyar Elektronikus Könyvtár ötlete 1994 tavaszán merült fel, a következő év elején már meg is kezdődött a szolgáltatás építése. 1996–2002 között intézményi és személyi támogatások révén négyezer tétel fölé emelkedett a könyvtár állománya, amit havonta átlagosan hatvan–hetvenezer látogató tekintett meg. Ekkor alakult ki a MEK jelenleg is érvényes gyűjtési szempontja, magyar nyelvű vagy magyar/közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokat szolgáló dokumentumok kerülnek fel. „Alapvetően a gyűjtőköri elveink alapján válogatunk" – mondja Moldován István, a Digitális Gyűjtemény Osztály vezetője, azaz klasszikus és kortárs magyar szépirodalom, tudományos publikációk, oktatási anyagok, egyéb szöveges és nem szöveges dokumentumok, valamint elektronikus újságok, folyóiratok, térképek, kották kerülnek fel. „Rendszeresen küldenek könyveket szerzők, számos tudományos kutatóintézettel vagyunk partneri kapcsolatban. Az alkotók egyre többször minket kérnek a digitalizálásra" – teszi hozzá.
 |
Muszáj feltenni anyagokat az internetre, mert csak és kizárólag így lehet szavatolni az eredetiség fennmaradását. Létre kellett hozni az elektronikus könyvtárakat, hogy elkerüljék a szövegromlást és -lopást, ami így is feltartóztathatatlan.
Tegyi Tímea, a Magvető Kiadó sajtó-, PR- és marketingfelelőse szerint „az elektronikus könyvek megjelenése egyelőre nem módosítja a nyomtatott változat iránti vásárlói kedvet. A könyvpiaci forgalom visszaesésének oka nem ez, hanem a jelenlegi gazdasági környezet, amely kedvezőtlenül befolyásolja a könyvpiac esélyeit". Az Osiris Kiadó vezetője, Gyurgyák János tapasztalatai alapján viszont a szakkönyvek (különösen a tankönyvek) eladása az elmúlt két-három évben a felére csökkent. – Azt nem tudjuk, hogy ebből mennyit visz el az elektronikus letöltés, a könyvtári „szabad felhasználás", a hallgatói létszámcsökkenés, s végül a legfontosabb: a xeroxmásolás – teszi hozzá.
Veszélyezteti-e a digitális forrás a könyvtárakat?
1999-ben a MEK támogatására és további magyar elektronikus könyvtárak építésének ösztönzésére közhasznú egyesület jött létre, az Országos Széchényi Könyvtár pedig otthont adott a MEK-nek. Két évvel később az adatbázis átkerült a www.mek.oszk.hu szerverre, mely már a nemzetközi szabványoknak is megfelelt, és megkezdődött az Elektronikus Periodika Archívum kiépítése.
 |
Kérdés, hogy a digitalizált szövegek elterjedése veszélyt jelent-e a könyvtári intézményrendszerre. Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatója szerint nem. „Amíg a könyvnek illata van és az ember birtokolni szeretné, nehezen tudom elképzelni. Szerintem a könyvtár volt, van és lesz, mert mindig megtaláljuk a lehetőségeket, hogy szolgáljunk." Kollégája, az olvasószolgálati osztály vezetője, Dobosné Brezovszky Anikó szerint sem, bár a könyvtárakban folyó munkának óhatatlanul és folyamatosan változnia és bővülnie kell. „A cél azonban mindig ugyanaz marad: a valós és virtuális látogatók tájékoztatása, eljuttatása a kívánt információhoz" – teszi hozzá.
Mára a korábban egy hónapra jellemző hatvan–hetvenezres látogatottságot naponta eléri a MEK. „2008 végén annyira leterhelődött a központi szerverünk a közel napi egymilliós találattól, hogy a rendszergazdánk kénytelen volt egy automatikus terheléselosztást bevezetni a két szerver (OSZK és NIIF) között" – mondja Moldován. A látogatottság ilyetén megugrása az internethasználat elterjedésével magyarázható, főleg a fiatal generáció és a határon túl élő magyarok „okozzák". „Mivel a szolgáltatás stabil, valószínűleg sokan többször is letöltik ugyanazt a fájlt, hiszen bármikor visszatérve, ugyanazon a címen megtalálják" – vélekedik Moldován.
Látogatottság és internethozzáférés
A városi könyvtárba nem járnak kevesebben, mióta egyre több az elektronikusan elérhető szövegek száma. „A Somogyi-könyvtár látogatottsága stagnál, nem pedig csökken" – mondja Palánkainé. „Mindez annak köszönhető, hogy rendkívül sok rendezvényt, tanfolyamot és szolgáltatást kínálunk; jelentősen nő a távhasználók száma és az ODR-rendszer is egyre népszerűbb. A könyvtárközi kölcsönzések gyakorisága szintén növekszik." A 2008–2009-es adatok alapján a Somogyi-
könyvtárból kikölcsönzött dokumentumok száma és az internethasználat gyakorisága is emelkedett. A könyvtárigazgatóság mindezt a szolgáltatáskör megnövelésének és a rendezvények szervezésének tudja be. – Tudatos kommunikációval minden korosztályt, réteget, és szakmai partnert igyekszünk megszólítani, a civil szervezetekkel élénk kapcsolatot tartunk, együttműködési szerződésünk van a Szegedi Nemzeti Színházzal és a Europe Directtel, de új partnereket is keresünk, amelynek révén új érdeklődési kör kerülhet a „bűvkörünkbe" – teszi hozzá. – A tartalomszolgáltatások köre sokféleképpen alakul: olvasói kérésre elindult a születésnapi újság összeállítása, az e-Magyarország bevonásával az e-ügyintézés segítése (például az APEH kitelepített adóbevallási szolgáltatása), valamint házhozszállítással a beteg és nehezen mozgó időseket segítjük könyvhöz – egészíti ki.
Az Egyetemi Könyvtár (EK) sem tapasztalja a látogatószám csökkenését. Ficzkó Ildikó, a Szakirodalmi Információs Osztály vezetője szerint ez részben annak köszönhető, hogy az egyetemisták többsége eleve laptoppal érkezik a könyvtárba, ahol a WiFi szolgáltatás révén akkor is tud internetezni, ha nem a könyvtár mintegy háromszáz számítógépet tartalmazó gépparkját használja. „Ezzel párhuzamosan a nyomtatott dokumentumokat és más szolgáltatásainkat is igénybe vehetik, s úgy tűnik szeretnek itt lenni, dolgozni, ezeket együtt használni. Azt is kiemelném, hogy az általánosan hozzáférhető források mellett az elektronikus tananyagok és digitalizált tankönyvek elérhetősége korlátozottabb. Ezek kisebb hányada bárhonnan hozzáférhető, mások csak az egyetem hálózatán belül olvashatóak és van, amelynek használatához csak a mi gépeinkről van érvényes hozzáférés" – mondja. Hozzátette még, hogy a nyomtatott dokumentumoknak továbbra is komoly szerepük van, hiszen az elektronikusan elérhető szövegek között a tudományos források, szakkönyvek és az egyetemi tananyaghoz szükséges munkák kis számban találhatóak meg és nem fednek le teljes tudományterületeket, ennek ellenére ezek elérhetősége elemi érdeke az egyetemi könyvtár használóinak. Így a nyomtatott szövegeknek az elektronikussal együtt kell az oktatást és tanulást segíteniük.
Az Egyetemi Könyvtár (EK) sem tapasztalja a látogatószám csökkenését. Ficzkó Ildikó, a Szakirodalmi Információs Osztály vezetője szerint ez részben annak köszönhető, hogy az egyetemisták többsége eleve laptoppal érkezik a könyvtárba, ahol a WiFi szolgáltatás révén akkor is tud internetezni, ha nem a könyvtár mintegy háromszáz számítógépet tartalmazó gépparkját használja. „Ezzel párhuzamosan a nyomtatott dokumentumokat és más szolgáltatásainkat is igénybe vehetik, s úgy tűnik szeretnek itt lenni, dolgozni, ezeket együtt használni. Azt is kiemelném, hogy az általánosan hozzáférhető források mellett az elektronikus tananyagok és digitalizált tankönyvek elérhetősége korlátozottabb. Ezek kisebb hányada bárhonnan hozzáférhető, mások csak az egyetem hálózatán belül olvashatóak és van, amelynek használatához csak a mi gépeinkről van érvényes hozzáférés" – mondja. Hozzátette még, hogy a nyomtatott dokumentumoknak továbbra is komoly szerepük van, hiszen az elektronikusan elérhető szövegek között a tudományos források, szakkönyvek és az egyetemi tananyaghoz szükséges munkák kis számban találhatóak meg és nem fednek le teljes tudományterületeket, ennek ellenére ezek elérhetősége elemi érdeke az egyetemi könyvtár használóinak. Így a nyomtatott szövegeknek az elektronikussal együtt kell az oktatást és tanulást segíteniük.
 |
„Az egyik cél tehát az, hogy minél több ilyen dokumentum álljon rendelkezésre, a másik pedig, hogy ezek minél szélesebb köréhez a felhasználóink hozzájussanak. A mi esetünkben mindkettőre áll, hogy elsősorban az egyetemen folyó oktatást, kutatást, tanulást tekintsük fő szempontnak, ezeket szolgáljuk ki, így országos méretekben és saját kereteink között is digitalizálási projekteket támogatunk. Pályázati eszközbeszerzéseink is ezt a célt szolgálják, rövid- és hosszú távú terveink vannak anyagok digitalizálásra" – mondta. Az EK-ból jelenleg mintegy tizenhétezer folyóirat és adatbázis érhető el, a beiratkozott egyetemi polgároknak biztosítva van a távoli (otthoni) hozzáférés. Az online könyvhosszabbítás mindenkinek, az elektronikus kölcsönzés csak az oktatóknak érhető el. A könyvtár számos szolgáltatással segíti az egyetemi munkát: a SZTE-n folyó tudományos tevékenység folyamatosan elérhető, az anyagokból személyesen és interneten keresztül is kérhető digitális másolat, a RefWorks hivatkozáskezelő pedig adminisztrátori, tanácsadói és oktatói feladatokat lát el.
Eltérő célok – eltérő gyűjtés
A MEK nagy látogatottsága nem befolyásolja a szövegek gyűjtési szempontjait, amelynek alapvetően a klasszikus magyar irodalmi és a történeti vonatkozású művek állnak középpontjában, a feltöltésre szánt írások egy része közvetlenül a szerzőktől vagy partnerintézményektől származik. Így alapvetően nem szövegrögzítés történik, hanem gyűjtés: internetes honlapokról, íróktól vagy intézményi együttműködés keretében, illetve önkéntes digitalizálók jóvoltából, ez utóbbi azonban nem nagyon jellemző. „A MEK tizenöt éve úgy jött létre, hogy az alapelveként a dokumentumok gyűjtését határozta meg. Nem volt, jelentősen most sincs digitalizálási kapacitásunk, a MEK-nek nem ezek a célkitűzései, ahogyan sokan hiszik" – tájékoztat Moldován István.
 |
A Somogyi-könyvtár is végez dokumentumdigitalizálást, célként a szegedi és Csongrád megyei helytörténeti anyagok szolgáltatását tűzték ki, amelyekhez hatalmas (kép)vagyonnal rendelkeznek. – A helyismereti és -történeti szempontból fontos forrásmunkák minél szélesebb elérhetőségének biztosítása részben véletlenszerű (pályázat útján valósul meg vagy a szerző rendelkezésre bocsátja művének elektronikus változatát). A cél a ritka, ma már közgyűjteményben is alig fellelhető, helyi vonatkozású művek „megmentése" a köz és a kutatás számára, a kiválasztásnál jelentős szempont az állományvédelem. Jelenleg is folyik a régi, kéziratos szegedi és Szeged környéki térképek digitalizálása, valódi ritkaságok válnak így szabadabban kutathatóvá – mondja a Somogyi-könyvtár Gyűjteményi osztályvezetője. A szerzői jogok figyelembe vételével és a könyvtárépítés országos szempontjai alapján saját könyvtári forrásokat tesznek közkinccsé. „Az elektronikus formában elérhető könyvek száma ugyan egyre nő, de a lakosságot érdeklő, a könyvpiacon megjelenő könyvek (bestsellerek) jelenleg még nem jelennek meg elektronikus formában, így ezeket mindenképpen a boltokban vagy a könyvtárakban keresik az olvasni vágyók. A már elérhető könyvek esetében a felhasználók körét szűkíti, hogy rendelkeznek-e az olvasáshoz szükséges eszközzel (e-book olvasó), illetve vállalják-e a számítógépen történő olvasás kényelmetlenségét és szemrontó hatásait. Örömteli, hogy egyre nő azon, a tudományos kutatás szempontjából fontos alapművek megjelenése elektronikus formában, amelyek segíteni tudják az oktatás-tanulás folyamatát" – tájékoztat Dobosné.
A MEK ellenőrzi, javítja és formázza a kéziratokat. Mivel képként rögzítik és szolgáltatják az írásokat, a szövegromlás nem gyakori. „Amennyiben már nyomtatásban megjelent művet kapunk meg nyílt formátumban, az eredeti változat alapján ellenőrizzük, a szépirodalmat szigorú minőségi elvek alapján korrektúráztatjuk. Amennyiben nyomdahibára bukkanunk, az is javítjuk" – mondja Moldován.
Stagnál a hangoskönyvek száma
A hangoskönyvek készítésének feladatát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) látja el. 1961 óta mintegy háromezer hanganyag készült, jelenleg azonban nem folytatnak rögzítési munkálatokat. Egy, a szövetséggel közös projektnek köszönhetően néhány hangoskönyv átkerült a MEK-hez – de más forrásból is hozzájutnak hangfelvételekhez, sőt a MEK Egyesület támogatásával egy ideje ők is készítenek –, jelenleg 178 található az oldalon. Ezek gyarapodása nem rendszeres, csupán alkalmanként kerülnek fel kapott vagy készített újdonságok.
 |
Úgy tűnik tehát, az elektronikusan elérhető dokumentumok terjedése inkább a kiadók életét veszélyezteti, semmint a könyvtárakét, amik kulturális programokkal, rendezvényekkel és szolgáltatásbővítésekkel sikerrel törekszenek megtartani olvasóikat. A cél a forráshasználók igényeinek kielégítése, így – látható – a könyvtárak is végeznek digitalizálási munkálatokat. – Úgy gondolom, az évezredekre visszamenő múlttal rendelkező könyvtár mindig az információhoz való hozzáférést szolgálta és az elmúlt két évtizedben kiderült, hogy kiválóan tud alkalmazkodni az információs társadalom igényeihez. Egyrészt szükség van még régi feladatainak ellátására is, másrészt számos olyan új szolgáltatást tudunk „kitalálni", amelyek továbbra is az információgyűjtés, értelmezés és továbbítás célját szolgálják – vélekedik Ficzkó Ildikó.
Szekeres Nikoletta
Megjelent: Délmagyar.hu, 2010.12.08. 05:10 (http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/mek_kontra_konyvtarak_es_kiadok/2192773/)
