Bereményi Géza: Kádár egy kegyetlen évszázad terméke

Zsombó - Az író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező saját önéletrajzi regényén dolgozik. A Kádár-film ötletét már elvetette, Cseh Tamás halálába viszont még mindig nem nyugodott bele. Interjú.

- Augusztus közepén, amikor kolléganőm megkérdezte öntől, hogy jelenleg milyen tervei vannak, azt válaszolta: nem döntötte el, melyik irányba „vetődjön el". Akkor mindent kialakulatlannak, átmenetinek látott. Most november van.
- Jelenleg a saját életemről írok regényt. Elég idősnek érzem magam ahhoz, hogy visszatekintsek. Számos tanulságot gyűjtöttem össze az életemről, ezeket most megosztanám másokkal is. A ma esti zsombói irodalmi est címe: Jó estét kívánok! Bereményi Géza vagyok! Az ilyen bemutatkozások segítenek a regény elkészítésében. Örömmel fogadok el minden olyan meghívást, ahol beszélhetek a saját életemről - ez egyrészt segít összeszedni a gondolataimat, másrészt észrevettem, az emberek érdeklődnek az iránt, ha valaki őszintén kitárulkozik.

- Milyen színdarabok vannak születőben?
- Most rendeztem Pécsett a saját darabomat Az arany ára címmel, ez jelenleg a tizedik előadásnál tart. A történet egy régi vándortémám, amit a családomból gyűjtöttem össze. A nagyapám történetét először filmen készítettem el, Eldorádó címmel. Az arany ára színdarab egy kereskedő történetét beszéli el - ő valójában az anyai nagyapám, aki felnevelt. Nagyon sok örömöm telt a téma színpadra állításában, és ahogy látom, a pécsi nézők is élvezik.

- Tervei között szerepelt egy kétórás játékfilm Kádár Jánosról. Mi vonzotta a témához?
- Kádár a huszadik században élte le az életét, és a huszadik század markánsan különbözött bármely más évszázadtól: nagyon rövid ideig, 1914-től 1989-ig tartott, Kádár János is körülbelül ekkor élt. Ez a század három nagy háború, az első és második világháború, valamint a hidegháború időszaka volt. Kádár ennek a kegyetlen évszázadnak volt a jellegzetes terméke. Úgy gondoltam, ebből érdemes forgatókönyvet írni, és megmutatni egy nagyjátékfilmben az élete sűrítményét. De kiderült: nincs rá igény. Ha az elmúlt évek valamelyikében készítettem volna el a filmet, akkor talán még a rendszerváltás évében érettségiző diákokat érdekelte volna; de akik csak elsős gimnazisták voltak akkor, azokat már biztosan nem. Azóta eltelt annyi idő, hogy kiderült: lehetetlen a filmre pénzt szerezni. Kádár Jánosról így talán soha nem fog film készülni.

- Amikor azt mondja, hogy „nincs rá igény", akkor a közönségre gondolt, vagy azokra, akik finanszíroznák a produkciót?
- Filmes tapasztalatok alapján mondhatom, a kettő érdekes módon összefügg. Azoknak az embereknek, akik pénzt adnának rá, és a filmes közösség igénye valahogy összefügg. De nem mondanám, hogy sajnálom, hogy végül elvetettem a témát.

Bereményi Géza a zsombói József Attila közösségi házban mesélt terveiről, életéről a delmagyar.hu-nak.
A szerző felvétele

- Az Apacsok című színházi produkcióból - amit több mint másfél éve játszanak a budapesti Radnóti Színházban - viszont film készült.
- A darab tévéjáték-változatát a napokban láttam, kiváló lett. Ezt is Török Ferenc rendezte, csak úgy, mint a színdarabot. Azt, hogy mikor fogják a televízióban sugározni, nem tudom. A dráma feszültségét és érdekességét szerencsére a tévéjátéknak is sikerült megőriznie.

- Drámát vagy dalszöveget könnyebb írni?
- Minden dalszöveg egy mini dráma - legalábbis az én esetemben. Dalszöveget persze könnyebb írni. Gyorsabb. Sűrítettebb. Olyan mint egy felvillanás, olyan mint egy vers.

- Tudjuk, mi vonzotta Szolnokhoz és Zalaegerszeghez. Szegedhez mi köti?
- Nagyon mély összefüggések vannak az életemben Szegeddel: az anyai nevemet viselem, az édesapám neve viszont Vetró. Úgy tudom, az 1600-as évek végétől nagyon sok Vetró él Szegeden. Többségük kőműves, építész, tanár. Édesapám a felsővárosi Vetrók köréből származik.

- Vetró, Rozner, Bereményi. Háromszor is nevet változtatott. Miért?
- Nem én változtattam, a sors hozta így. Vetró Géza néven születtem, ez volt az édesapám neve. Apám csecsemőkoromban eltűnt a bölcsőm mellől, csak később, 11 éves koromban ismertem meg. Hat esztendős koromig nevelkedtem Vetró Gézaként, majd az édesanyám szülei, a Bereményiék neveltek. Később anyám egy dr. Rozner István nevű erdélyi szász orvoshoz ment férjhez, aki adoptált engem. Huszonéves koromban, amikor az első novelláim megjelentek, választanom kellett, melyik nevet fogom használni. Az anyai nagyszüleim nevét választottam. Ők neveltek fel, ők voltak kedvesek a szívemnek. Így lettem Bereményi.

- Mi az első, ami eszébe jut Cseh Tamásról?
- Az, hogy nincs már. Az, hogy még mindig nem jutottam dűlőre a halálával kapcsolatban. Olyan, mintha még mindig itt volna, és aki él, az naponta változik. Még mindig nem alakult ki a végső képem Tamásról, még mindig nem nyugodtam bele a halálába.

- Mit gondol, lesz még egy olyan szerzőtársa, mint Cseh Tamás?
- Miért ne?

Névjegy

Bereményi Géza író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező Budapesten született 1946. január 25-én, Vetró néven. 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve. 1970-ben az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású: több mint 10 kötetben jelentek meg novellái, regényei, és drámái. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997–2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa volt, mintegy 1300 közös dalt írtak, a dalszövegek egy része könyv formában is megjelent. Rajta kívül írt dalszöveget Für Anikónak, Gerendás Péternek, Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek. Mácsai Pállal együtt állította össze az Azt meséld el, Pista! című előadást Örkény István életéből. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint az Eldorádó, a Megáll az idő vagy a Hídember. Négy házasságából két lánya és két fiúgyermeke született.

Juhász László

Megjelent: Délmagyar.hu, 2010.11.21. 06:00
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/beremenyi_geza_kadar_egy_kegyetlen_evszazad_termeke/2189315/)