Nem akarok forradalmat csinálni, az aránytalanságokat szeretném helyrehozni, mondja Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap hétfőn hivatalba lépett elnöke. Tervei mellett a Pannóniát körülvevő, már lezárt rendőrségi vizsgálatról is faggattuk.

Milyen tervei vannak az NKA elnökeként?

Nem akarok forradalmat csinálni. Az aránytalanságok felszámolása a fő célom [1], a nehezebb szociális helyzetű pályázók segítése, a vidék és a határon túli területek felkarolása, a gyermekkultúra fejlesztése. A szakmai kollégiumi rendszer mellett az összeférhetetlenségek kizárására is teszek javaslatot: a pályázatokban érintett kollégiumi tagok a miniszteri keretből kérhetnének támogatást.

Vagyis rajzfilmes cége, a Ma-Ra Kft. is pályázhatna?

Nem szeretném, hogy azt a huszonvalahány tehetséges fiatalt, aki ennél a cégnél dolgozik, hátrány érje azért, mert az NKA elnöke lettem. A Magyar Mozgókép Közalapítványnál a kinevezésem előtt magam is leadtam egy pályázatot.

Mit szól a zárolásokhoz, amire hivatkozva elődje lemondott [2]?

A zárolásnál az egyes kulturális területek között az arányok nem helyesek, de tudomásul veszem. A kétmilliárdos zárolás miatt a Márai-könyvprogramot és a Felemelő évszázad programot csak jövőre folytatjuk, de folytatjuk. Tavaly 8 milliárdból gazdálkodott az NKA, így legrosszabb esetben is azon a szinten marad 10 milliárdos bevétellel. De ennél valószínűleg több lesz.

Miben változtat?

Kisebb szerkezeti átalakításokat tervezek: összhangban a több területet felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumának létrejöttével, az NKA is több ágazattal - például az ifjúsági és oktatási területtel - működne együtt, a kulturális alap nagyobb figyelmet szentelhetne a műemlékvédelemnek, a régészet pedig a múzeumi szakmai kollégiumhoz kerülhet. A legfontosabb: a szemléletváltás és átcsoportosítás.

Voltak olyan hírek, hogy megszüntethetik az NKA-t, de nem ez történt. Mennyire lesz elnökként független a felügyeletet ellátó Réthelyi Miklós minisztertől?

A minisztérium képviselőjeként vagyok jelen, tehát figyelembe kell vennem a minisztérium stratégiájának változását. Ugyanakkor azért is szükség van kuratóriumi testületekre, mert egy minisztérium 109 fős apparátusa nem képes egy ekkora területet tízezer pályázat megítélésével önállóan elvinni. Az alkotás nagyon fontos, azt kell támogatnia az NKA-nak, a kiemelt kulturális programokat, fesztiválokat viszont ne a kuratóriumi testületek támogassák, hanem a minisztérium.

A csődbe ment Pannónia igazgatója volt. Ez milyen referencia az NKA-elnöki kinevezéshez?

Nem én tettem tönkre [3] a Pannóniát, erről hosszan tudok értekezni, ha érdekli, de nem most. A felkérőim döntöttek úgy, hogy megbíznak bennem. Ebben segített, hogy az elmúlt években tisztán jöttem ki abból a feljelentéssorozatból, amivel 1,5 éven keresztül kellett birkóznom.

Mégiscsak az állam első számú rajzfilmstúdiójáról volt szó, amelynek ön volt a vezetője.

Sok állami céggel előfordult a rendszerváltás után, hogy csődbe ment, mert nem volt megrendelés, és a filmjogokat elvonta az ÁPV Rt. Amikor csődközeli helyzetbe kerültünk, nem tudtunk fizetni az adóhivatalnak, ekkor a volt kollegáim feljelentettek hűtlen kezelésért. Volt pár rendőrségi vizsgálat, aztán megállapították, hogy nem történt semmi. Ami érdekes, hogy a Pannónia 68 millió mínuszban maradt. Majd amikor a General Motors a Sisyphus-filmemet reklámfilmnek kérte, 90 milliót fizettek érte, abból a Pannónia kapott 60 milliót, ezzel lenullázta az adósságokat.

A másik, ami miatt támadják, Az ember tragédiája rajzfilm, amit 21 éve készít 1,5 milliárdos állami támogatásból, de még torzóban van. Mennyi pénz és idő hiányzik?

Az ember tragédiája nem maradt torzóban [4], csak szerintem még nincs kész. Ugyanakkor jelen formájában is forgalmazható. A 15 színből a Duna Tv le is adott 13-at 2-3 évvel ezelőtt. Egyébként pedig majdnem kész van, idén az MMK-tól 18 milliót kértünk rá, június 23-ai határidővel pályáztunk. Az utómunka hiányzik még, hisz például a 89-es felvétel technikai szintjével nem állnék a nyilvánosság elé: számítógépen is egyesíteni kell. Időben ez 40-50 munkanap. Guinness-rekordot állítottam fel azzal, hogy 21 éve csinálom, és azóta nem ebből tartom el magam.

Az NKA elnökeként miben szeretné a rajzfilmes szakmát támogatni?

A pályázati kiírásokba szólhatok bele, a mozgókép-kollégiumnak mint minden kollégiumnak vannak pályázatai. Ajánlásokat tehetek, a döntésekben nem vehetek részt. Animációs vonalon, úgy tudom, már született döntés: a Kecskemétfilm kapna pénzt. Az NKA a zárolás miatt maximum megmarad a tavalyi szinten, de az MMK-nál a már megítélt, illetve meghirdetett pályázatokat is érinti ez. A rajzfilmes pályázatoknál a beadási határidő után derült ki, hogy a vártnál nagyobb a zárolás, így feleslegesen készült a szakma projektekkel.

Milyen irányban kellene változnia a magyar rajzfilmgyártásnak?

A 3d perifériára szorította a hagyományos technikát, ezt most a közeledő bemutatóm miatt én is a bőrömön fogom érezni. Annak örülnék, ha a közszolgálati televíziók rendelnének mesefilmeket, hallottam, hogy szóba került egy ifjúsági tévéadó. A most mozikba kerülő Bogyó és Babóca a tehetséges M. Tóth Gézától már jó vonal az óvodás korosztálynak. Kéne esti mesék kategória is: már el kellett volna jutni a kecskemétiek népmese sorozatával a 100. részig. A kísérleti kategória és mindenféle technikai irányzat működik, de az a nagy volumenű gyártás, ami a kilencvenes évekig tartott, már nincs. Ducki Tomeket emelném ki a fiatalok közül, tanítványom, Kiss Andrea nyert most, bár a filmjét nem láttam. Gauder Áron is próbálkozik, az mondjuk érdekes, hogy egy magyar fiú miért viking témájú filmet akar készíteni. Művészi irányok szempontjából nincs nemzeti animáció: a magyar népmese sorozat az egyetlen, ami karakteresen ilyen, és a tragédia. 2007-ben voltam Hirosimában rajzfilmes fesztiválon zsűritag, azt láttam, hogy egy-két kivételtől eltekintve követő vonalon vagyunk.