Molnár Tamás Budapesten született 1921-ben, de iskoláit Nagyváradon végezte román nyelven. Édesapja akaratából 1940-ben Belgiumba költözött és ott kezdte el felsőbb tanulmányait francia nyelven. A háború végnapjaiban őt is internálták, ezért Molnárnak közvetlen tapasztalata volt a dachaui koncentrációs tábor hétköznapjairól. A háború után előbb Brüsszelbe, majd Budapestre utazott, de szüleit már nem találta életben. Egy nyilvános felhívásnak engedve bevándorlási engedélyért folyamodott az Egyesült Államokba. 1950-ben doktorált a Columbia Egyetemen francia eszmetörténetből, majd különböző egyetemeken dogozott élete nagy részében francia irodalmat, történelmet és filozófiát tanítva.

Molnár Tamás az amerikai ókonzervativizmus három élő nagyságának egyikeként távozott közülünk. E jelentős személyek közül a másik kettő Lukács János (John Lukacs) és Kékes János (John Kekes). Ebben a környezetben bőven találunk jelentős személyiségeket, mint amilyen Russell Kirk, Mircea Eliade, Leo Strauss vagy Eric Voegelin. Molnár az intézmény filozófusa volt. A spekulációtól némiképp idegenkedve, ám vonzódva a hagyományok megtartó erejéhez az intézmény szabályozó jellegében, politikai szerepében bízott. Ezért is volt oly fontos számára az egyház, egyáltalán a tradicionális rend eszmeisége. Élete derekán találta meg hűséges párját, Ildikót, aki haláláig beszélgetett vele, kísérte utazásai során, és gondozta súlyosbodó betegségében.

Molnár Tamás életművűt kiértékelni az utókor feladata. Könyvei a nyugati világ könyvtáraiban megtalálhatók angolul, franciául, magyarul, lengyelül, spanyolul, németül, horvátul, s még néhány további nyelven. Legjelentősebb az 1961-ben megjelent The Decline of the Intellectual (Az értelmiség alkonya) c. könyve, amellyel jelentős visszhangot váltott ki. Nemzetközileg a legnagyobb figyelmet Sartre: Ideologue of Our Time (Sartre, korunk ideológusa, 1969 és több további kiadás) c. esszéje érte el, amelyet sok nyelvre lefordítottak. Az 1990-es évektől sorozatban jelentek meg magyar nyelvű írásai, aminek következtében 2000-ben megkapta az állami Széchenyi-díjat, illetve 2002-ben a Stephanus-díjat.

Számos hazai publikációjának köszönhetően Molnár az egyik legismertebb konzervatív gondolkodó idehaza. Írásait széles körben olvassák, noha az akadémiai filozófiai életben kevéssé találhatta meg a helyét. Ez utóbbi oka kritikus viszonyulása a baloldali ideológiákhoz. Sokakat ismert és sokan ismerték őt, ám mégsem vált tartósan egyik közösség ünnepeltjévé sem. Ha a tervek szerint hagyatéka hazakerül és megkezdődik feldolgozása, világossá válhat, hogy az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb, legtöbb helyen megfordult intellektuális vándorával van dolgunk, aki a világot és önmagát leginkább franciául gondolta el. Ám Molnár Tamás magyarnak született, megtartotta anyanyelvét, és igazi recepcióját tekintve, élete utolsó két évtizedében Magyarországon találta meg gondolkodásának legtermékenyebb talaját.

Mezei Balázs
mezeibalazs.blogspot.com - barikad.hu

Megjelent: barikád.hu, 2010-07-23 01:34 (http://barikad.hu/node/57917)