Agora

2011 16 máj

2011. 05. 16.

Olvasásra buzdít a közmédia-rendszer az V. Sajtófesztiválon a Vörösmarty téren

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 16. hétfő, 15:58; Megjelent: 2011. május 16. hétfő, 15:58; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2889

„Minden olvasó tudja, hogy mi a könyvek sorsa a lélekben. Amíg olvassuk őket, eltömik érzékszerveinket, megbolygatják múltunkat, maguk felé szívják képzeletünket. Véleményünk róluk nem szó, mondat, hanem állapot, az amelyben olvasás után hagytak minket” - Németh László, Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró

A közmédiumok – a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) – is jelen lesznek 2011. május 14-én, szombaton az V. Sajtófesztiválon, a budapesti Vörösmarty téren. A nézők 10.00-18.00 óra között találkozhatnak kedvenc műsorvezetőikkel, dedikáltathatják az általuk írt könyveket, vagy akár interjút is készíthetnek velük, amit azután hazavihetnek DVD-n. A helyszínen megvásárolhatók a közmédiumok könyvei, filmjei, hangzóanyagai is.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete által rendezett V. Sajtófesztivál fő célja az olvasásra való ösztönzés, az ifjúság megszólítása, az olvasási kultúra terjesztése. A közmédia-rendszer magáénak érzi ezt a törekvést, így örömmel vesz részt a rendezvényen – mondta az MTVA szóvivője. Cserháti Ágnes kiemelte, hogy a közmédiumok legfontosabb feladata megegyezik az olvasás céljával, ami nem más, mint a szórakoztatás, gyönyörködtetés és az információszerzés. „Az adóforintokból fenntartott közmédia-rendszer működése elsősorban a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség értékeinek ápolását, a kulturális sokszínűség érvényesülését, a társadalom összetartó erejének erősítését szolgálja. Ezeket az értékeket közvetítjük a fiatalok felé, úgy, hogy megpróbálunk az ő nyelvükön szólni, részt venni informálásukban, oktatásukban, nevelésükben. Nincs olyan kötelező olvasmány, amelyet a Közszolgálati Archívum kincsei közt ne találnánk meg. A klasszikus alkotásokat időről-időre műsorra tűzzük, megnézhetik a fiatalok, kedvet kaphatnak az olvasáshoz, és így hozzájárulhatunk világképük szélesedéséhez”- mondta a szóvivő.

Cserháti Ágnes szerint az internetes nemzedék elvárásait is kielégíti, hogy a közmédia-rendszer által üzemeltetett honlapokon visszakereshetik az információkat, és nemcsak olvashatnak, hanem gondolataikat is kifejthetik, fórumozhatnak. Bár sok vita zajlik arról, hogy a világháló kiszorítja-e az új generáció tagjainak életéből az olvasmányokat, az MTVA szóvivője úgy véli, inkább saját világukon keresztül hozza közelebb a fiatalokhoz a könyveket, az értékeket, hiszen az internet kommunikációs eszközt ad a gyermekek kezébe. A közmédia-rendszer feladata, hogy ezeket a platformokat megtöltse értékes, érdekes tartalommal és az értékes műsorok, alkotások, olvasmányok felé terelje a fiatalokat, művelődésre, információszerzésre buzdítsa, biztassa őket.

Bővebben: Olvasásra buzdít a közmédia-rendszer az V. Sajtófesztiválon a Vörösmarty téren

2011 16 máj

2011. 05. 16.

Megjelent horvátul Az ember tragédiája

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 16. hétfő, 15:55; Megjelent: 2011. május 16. hétfő, 15:55; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2663

Megjelent horvátul Madách Imre Az ember tragédiája (Covjekova tragedija) című drámai költeménye. A könyvet a Zágrábi Egyetem hungarológiai tanszéke mutatja be a bölcsészettudományi kar könyvtárában.

Zichy Mihály rajza

(MTI) - Az egyetem magyar tanszékének nyolc hallgatója és vezetőtanáruk, Curkovic-Major Franciska az irodalmi szövegfordító szemináriumon elhatározta, hogy nekiáll Madách Imre világhírű műve átültetésének horvát nyelvre. Több mint két éve kezdték a munkát, és mára kész a könyv, Az ember tragédiája szöveghű fordítása.

A vezetőtanár azt is elmondta: külön örül annak, hogy az FF Press, az egyetem kiadója akkorra jelentette meg a kötetet, fedőlapján a híres Zichy Mihály-illusztrációkkal, amikor az első kiadás 150 éve, 1861-ben napvilágot látott.

Curkovic-Major Franciska elismerte, hogy nem volt könnyű vállalkozás a Madách-fordítás, a hallgatók magyar előtudás nélkül jönnek a szakra, van, aki kíváncsiságból, van, akit máshová nem vettek fel. A vegyes társaság jól "összerázódott", ő a második évtől a XIX. századi magyar irodalom szövegértelmezését tanítja, s amikor nekiláttak a fordításnak, nagyon lelkesek lettek, a nyolc egyetemistával még a balatonfüredi Fordítóházban is dolgoztak.

Az ember tragédiája című kötet hátsó borítóján ott van Madách Imre (1823-1864) arcképe, és egy rövid szöveg arról, hogy ez a mű a legismertebb magyar dráma a világon.

Megjelent: kultura.hu, 2011. május 11. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=313115)

2011 16 máj

2011. 05. 16.

Értéktelen lehet idegennyelv tudásunk

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 16. hétfő, 15:51; Megjelent: 2011. május 16. hétfő, 15:51; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2870

Harmincezer, a világ legkülönbözőbb nyelvein íródott könyvből építették fel Bábel tornyát Buenos Airesben, amely idén a világ könyvfővárosa címet viseli.

Az argentin főváros egy forgalmas központi terén emelkedik a 25 méteres torony, melyet Marta Minujín irányítása alatt emeltek tíz nap alatt. Az argentin művész az építményhez zenét is komponált, amely a hétemeletes, fémállványzattal körülvett toronyból szól. A felmászó látogatók emellett a könyv szót hallják, melyet Minujín különböző nyelveken ismételget.
"Száz év múlva az emberek azt fogják mondani: állt valaha egy bábeli torony Argentínában ... de nem kellettek tolmácsok, mert a művészetnek nincs szüksége fordításra" - fogalmazott a művész, aki egykor Andy Warhollal is dolgozott együtt.
A köteteket olvasók, könyvtárak és több mint ötven nagykövetség adományozta. Mikor a kiállítás május végén véget ér, az irodalom szerelmesei egy-egy könyvet magukkal vihetnek a lebontott toronyból. A többi kötetből új gyűjteményt alapítanak, melyet Minujín Bábeli Könyvtárnak nevezett el Jorge Luis Borges, az ország egyik leghíresebb írója egyik történetének címe nyomán.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) döntése értelmében 2011-ben Buenos Aires viselheti a világ könyvfővárosa (World Book Capital) címet.

Megjelent: kulturpart.hu, 2011. május 12. 15:30 (http://www.kulturpart.hu/irodalom/24311/ertektelen_lehet_idegennyelv_tudasunk)

2011 15 máj

2011. 05. 15.

Kiállítás nyílik Madách műveiből Győrött

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 15. vasárnap, 08:49; Megjelent: 2011. május 15. vasárnap, 08:49; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2744

Az ember tragédiája mintegy 250 kiadásából, a japán és a francia, az angol és a német, a flamand és a bolgár, az arab és a finn, a cseh és cigány nyelven megjelent fordításokból, továbbá Madách Imre egyéb irodalmi alkotásaiból nyílik kiállítás ősszel a győri Xántus János Múzeumban.

A Madách-gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatják be abból az alkalomból, hogy Madách főműve, a Tragédia 150 évvel ezelőtt került a nyilvánosság elé - mondta Csécs Teréz, a múzeum könyvtárosa kedden az MTI-nek.

A Tragédia első kiadása 1861-es dátummal jelent meg, noha a nyomdából a következő év januárjában került ki. Első megjelenése óta mintegy 250 kiadást ért meg, ezekből összesen 280 példány található a Xántus múzeum gyűjteményében.

A gazdag anyagot Szabó József evangélikus püspök gyűjtötte, majd adományozta Győr városának. Nyugdíjba vonulása után 1973-tól egészen haláláig irodalomtörténészként gondozta a kollekciót, amelyben a kutatók és az érdeklődők Madách művein kívül szinte minden személyével és munkásságával foglalkozó kiadványt, könyvet, tanulmányt, sőt sajtócikkeket is meglelhetnek. Döntően írásos dokumentumokat - több mint három és félezer könyvet - tartalmaz a gyűjtemény, amelyhez értékes műtárgyak is kapcsolódnak. Legutóbb hozzájutottak Madách Imre márvány mellszobrának mintegy 30 centiméteres bronzmásolatához. Az eredeti előbb a régi Nemzeti Színházban kapott helyet, most az új Nemzetiben látható. Érdekessége, hogy alkotója Somló Sári, aki Somló Sándorként szerepet a művészvilágban - ismertette Csécs Teréz.

Vásárlások révén és ajándékozók, támogatók jóvoltából is gyarapszik a kollekció. A Madách Társaság is rendre megküldi kiadványait, és ezzel gazdagítja a Győrött őrzött irodalomtörténeti értékeket.
Az őszi kiállítás előkészületein már dolgoznak, azonban addig is látogatható a gyűjtemény előzetes bejelentés alapján, és az év második felétől kutatható is lesz.

Az ember tragédiája című műve kiadásának 150. évfordulója alkalmából jelenleg is látható egy kiállítás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A közönség itt megtekintheti a Tragédia eredeti kéziratát és a digitális technika segítségével végig is lapozhatja a teljes művet. A fővárosi tárlat május 27-ig látható az MTA Könyvtára konferenciatermében.

Megjelent: kisalfold.hu, 2011.05.10. 15:14 (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/kiallitas_nyilik_madach_muveibol_gyorott/2218634/)

2011 15 máj

2011. 05. 15.

A Kossuth Kiadó először a Sajtófesztiválon

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 15. vasárnap, 08:44; Megjelent: 2011. május 15. vasárnap, 08:44; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3376

Sikerkönyvekkel, jeles szerzők műveivel, értékmentő és értékteremtő sorozatokkal,a BBC History világtörténelmi magazin szerkesztőivel és a Cultiris Kulturális Képügynökség vezetőjével, munkatársaival találkozhatnak az V. Sajtófesztiválon.

Sikerkönyvekkel, jeles szerzők műveivel, értékmentő és értékteremtő sorozatival, a BBC History világtörténelmi magazin első és második számával, a magazin szerkesztőivel, és a Cultiris Kulturális Képügynökség vezetőjével, munkatársaival találkozhatnak az érdeklődők az V. Sajtófesztiválon, május 14-én, a budapesti Vörösmarty téren.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete által rendezett Sajtófesztivál fő célja az olvasásra ösztönzés, az olvasási kultúra terjesztése. A Kossuth Kiadó, amely első alkalommal vesz részt ezen a rendezvényen, többszörösen is érdekelt e célkitűzés sikeres megvalósításában.
Évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kedvezményes előfizetési akciókkal, elérhető áron, a lehető legszélesebb vásárlói körhöz juttassa el a magyar és világirodalom, a festészet, a zene klasszikusait.
Az aktuális sorozatok közül külön is figyelemre méltó a 18 kötetes, csodálatosan illusztrált Népek meséi sorozat, a 20 kötetes Világhíres zeneszerzők sorozat CD-melléklettel és a 19 kötetből álló Navigátor Világatlasz. Az első két részből a Föld természetrajzát, valamint politikai és társadalmi térképét ismerhetjük meg. A további kötetek a földrészeket tárgyalják, részletesen bemutatva az adott kontinens valamennyi országát – történelmüket, népeiket, nyelveiket, kultúrájukat, demográfiai, politikai és gazdasági viszonyaikat. Az utolsó kötet Magyarországot mutatja be. A sorozat legfőbb erénye a kiemelkedő színvonalú és részletességű térképgyűjtemény.
A Kossuth Kiadó alapos piackutatás után döntött úgy, hogy magyarul is megjelenteti a világ egyik legolvasottabb történelmi magazinját, amely világtörténelmi témákat és magyar kapcsolódásokat dolgoz fel, történelmi személyiségeket mutat be másként, mint ahogyan eddig olvashattunk róluk, mindezt gazdag képanyaggal illusztrálva. A BBC History világtörténelmi magazin első száma 2011. március 31-én jelent meg. A második számból többek között megtudhatjuk, hogy valójában ki volt Toldi Miklós, miként zajlottak a templomos perek a kontinensen és Angliában és hiteles forrásból bepillantást nyerhetünk Mussolini hálószobatitkaiba is.
Magyarországon egyedül a Cultiris Kulturális Képügynökség kínálja
magyar és nemzetközi fotósok és közgyűjtemények jogtiszta képeit a tágabban vett kultúra és az ismeretterjesztés széles területeiről, mindezt egyetlen keresőfelületen!
A több mint egymilliós, dinamikusan bővülő képadatbázisban a legátfogóbb és összetettebb képadatbázis jött létre Magyarországról. Vizuális kincsesbánya a képszerkesztéshez, a kreatív munkához - részletes kulcsszavazáson alapuló intelligens keresési rendszerrel.
A képügynökség a Sajtófesztiválon is várja az érdeklődőket, mert fontosnak tartja, hogy a hazai intézményekkel, médiával együttműködve a képfelhasználók számára hozzáférhetővé tegye a különleges, gyakran fekete-fehéren is sokszínű gyűjteményi anyagokat.

Megjelent: litera.hu, 2011. május 14. (http://www.litera.hu/lathatas/a-kossuth-kiado-eloszor-a-sajtofesztivalon)

2011 09 máj

2011. 05. 09.

Nem ártalmasak a rémmesék!

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 09. hétfő, 21:01; Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:58; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3549

A mérgezett alma, a ragyás boszorka és az éheztetett kisfiú lehetne horrorfilm kelléke, pedig gyerekeknek szóló mese szereplője mindhárom. A pszichológus szerint, bármilyen furcsán is hangzik, a rémes történetek hasznosak a gyermek fejlődése szempontjából.

„…és még ma is élnek, ha meg nem haltak" – hangzik a mese vége, és Peti elégedett a fejleményekkel. A farkas kövekkel a bendőjében fuldoklik a patakban, közben Piroska végre elmajszolhatja a nagymama süteményét, a nagymama pedig iszik a nagy ijedtségre egy pohárka bort. Megérdemelte a gonosz farkas – állapítja meg szenvtelenül a különben békés, ötéves fiúcska.

A pszichológus szerint épp ez a normális reakció a Grimm-testvérek világára. Ahol ugyanis a felnőtt szörnyűséget lát, ott a gyerek igazságosságot érzékel. Ezért nem is ártanak a félelmetes történetek a gyermeki léleknek. Ellenkezőleg: segítenek megérteni az ősi konfliktusokat.

A gyerekpszichológus szerint a mesék lényeges emberi tapasztalatokat írnak le. Az események helyszíne valahol az Óperencián is túl van, egészen messze a gyermek valóságos hétköznapi világától, így a gyerek biztonságos távolban érzi magát a rémséges történésektől. Ráadásul a közelében ott a szülő, aki végképp elhessegeti tőle a félelmet.

De más feladata is van: célzatosan válogathatja meg a történeteket, aztán a mese végeztével meg is beszélheti a gyerekkel a hallottakat. A legifjabb hallgatóságnak (négy éves kor alatt) persze még az egyszerű, békés „kerek a világ" mesék valók. Nehogy az izgalomtól ne tudjanak elaludni. A pszichológus szerint a dramatizált mesekazettáktól is inkább fölélénkül, mint elpilled a gyerek. De egy biztos: a meseolvasás vagy a hangkazetta hallgatása egyaránt fontos a gyermeki képzelet, a gyermek beszédfejlődése szempontjából.

Feltétlenül előnyben kell részesíteni a passzív tévénézéssel szemben, ahol a kicsik vizuálisan mindent készen kapnak, nem kell használniuk a fantáziájukat, hogy például elképzeljék a szereplők külsejét.

A gyerekek nagyon szeretik a szülők által rögtönzött meséket. Szabó Magda írónő például édesanyja történeteiből alkotta legsikeresebb meseregényeit. Természetesen nincs mindenki ilyen határtalan írói fantáziával megáldva, de a gyerekek minden egyszerű történetet nagyra értékelnek, pláne akkor, ha az ő általuk kiszemelt szereplőkről mesélünk nekik, figyelembe véve a kéréseiket (például hogyan végződjön a mese.)

Ha van lehetőségünk internetezni, a Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) gyűjteményéből kedvünkre ihletet meríthetünk: csak be kell írni a keresőbe a „mese" szót, és máris ingyen böngészhetünk a történetek között. Népmesék és híres írók (Andersen, Móra Ferenc, Benedek Elek stb.) művei egyaránt megtalálhatók.

Megjelent: nana.hu, 2011. május 6. (http://www.nana.hu/baba-mama/gyerekneveles/nem-artalmasak-a-remmesek-107764.html)

2011 09 máj

2011. 05. 09.

Gyári hibás tinédzserek?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 09. hétfő, 20:58; Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:42; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3038

Tíz év alatt hét regény, két sikerfilm, rádiós jegyzetek tucatjai – a számok nyelvén így lehetne megvonni a marokkói származású hollandiai író, Khalid Boudou pályájának eddigi mérlegét. Az örök nyughatatlan, harmincas éveiben járó szerző és harmadik regénye – a Pizzamaffia – az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatkozott be a magyar közönségnek. Khalid Boudou-val elsősorban nem a pizzákról beszélgettünk…

PRAE.HU: Az én olvasatomban a tolerencia, a megértés, az empátia (ifjúsági) regénye a Pizzamaffia. A történet mondanivalója szempontjából majdhogynem mellékes, hogy a történet főszereplői bevándorlók...

Valóban ez volt a kiindulópont, amikor elkezdtem írni a regényt. Ez a történet ugyanis nem a migrációs problémát járja körbe, hanem azt a kényes kérdést feszegeti, hogyan kezeljük a családot, mit tegyünk akkor, ha a szüleink más életutat szánnak nekünk, mint amit mi képzelünk el magunknak. Tulajdonképpen arról szól ez a könyv, hogyan tudjuk megúszni, hogy ne az apáink és anyáink vágyait teljesítsük. A konkrét történetről beszélve, a főhős, Brahim, egy nagyon okos tizenhat éves fiú, aki rengeteget gondolkodik az élet értelmén, miközben az iskola mellett, hetente egyszer-kétszer besegít az édesapja pizzériájában. Ezzel nincs is semmi baja, addig a pontig, amíg nem tör ki a nagy „pizzaháború” az édesapja és testvére, egyben üzlettársa között. Akkor és ott gyökeres fordulatot vesz a főhős élete, az apja egyre többet vár el tőle, hűséget elsősorban, megköveteli, hogy a fia megvédje a család becsületét. Ez a tizenhat éves gyerekember tehát hirtelenjében csupa olyan dologgal szembesül, amivel korábban nem találkozott, hiszen számára addig a család az egységet testesítette meg. Így hát nem meglepő, hogy bekövetkezik a nagy összecsapás a főhős és édesapja között. Hiszen Brahim nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel, ahol az ő nagyrabecsült nagybátyja, egyik napról a másikra a legádázabb ellenséggé válik. Brahim nem érti, miért kell (testvér)háborúzni valakivel, akit szeretünk. A tinédzser fiúnak igencsak nagy fejtörést okoz, hogy mi a helyes lépés ebben a patthelyzetben. A másik oldalon is van még egy bonyolító tényező, Brahim unokatestvére, Nyúl, aki nem csupán az egyik legközelebbi fiúrokona, de a legjobb barátja is volt a nagy pizzaháborúig. Nyúl azonban teljesen másként gondolkodik erről a testvérháborúról. Számára nem kérdés, hogy bármi áron, de nekik kell megnyerniük ezt a „véres” harcot.

Bővebben: Gyári hibás tinédzserek?

2011 09 máj

2011. 05. 09.

Elhunyt Hubay Miklós író

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 09. hétfő, 20:41; Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:36; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2979

Életének 94. évében elhunyt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista - közölte a Magyar Írószövetség az MTI-vel. Hubay Miklós 1918-ban született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Nevéhez fűződik az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak.

Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.

A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.

1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke - ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.

Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel.

Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.

Megjelent: mti.hu, 2011. május 8. 13:48 (http://www.mti.hu/cikk/2011/05/08/elhunyt_hubay_miklos_iro-542336)

2011 06 máj

2011. 05. 06.

Egy életen át tépelődni - Lázár Ervin 75 éves lenne

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 06. péntek, 20:56; Megjelent: 2011. május 06. péntek, 20:56; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2923

Berzsián és Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati, Bruckner Szigfrid, Szegény Dzsoni és Árnika. A sokak által ismert és rajongott mesealakok atyja, Lázár Ervin most lenne 75 éves. "Sajátos stílussal bírt. Egyszerűen jót, őszintét és igazságot akart írni, és ez sikerült neki. Egyetlen sora nincs, amit szégyellnie kellene" - mondta róla egyik pályatársa, miután öt évvel ezelőtt elvesztettük. A tervek szerint idén decemberben, a Kossuth-díjas író halálának ötödik évfordulójára jelenne meg a róla szóló,több mint ötszáz oldalas monográfia.

"Gondoljátok, hogy bevesznek akkor abba a könyvbe is, aminek az a címe, hogy Nagy, egyetemes, világméretű csalók? - De be ám! - rikkantott Bruckner Szigfrid -, még a fényképed is benne lesz. Szemből is, meg profilból is. - Nagyon jó fényképarcom van - suttogta boldogan Vacskamati. - Híres ember leszek. Nagyon híres." (Vacskamati, a nagy, egyetemes, világméretű csaló)

Egy mesélő is érezheti magát öregnek, de azért ki lehet békülni a korral - mondta a hetvenedik születésnapját ünneplő Lázár Ervin 2006-ban, néhány hónappal a halála előtt az InfoRádiónak. Akkor elárulta, hogy nem író, hanem asztalos szeretett volna lenni, hiszen akkor azonnal látta volna munkája minőségét, míg íróként egy életen át tépelődik azon, hogy amit megírt, az jó-e.

Szakmai elismerései, sikerei és az őt körülvevő szeretet azt bizonyítja, hogy jól választott, amikor úgy döntött, a fa helyett inkább a szavakat faragja. Az ELTE bölcsészkarának elvégzése közben, 1959-ben az Esti Pécsi Napló újságírója, majd a Jelenkor munkatársa lett. Magyar szakos diplomájával a kezében 1965-ben költözött Budapestre, és tördelőszerkesztő lett az Élet és Irodalomnál. A magyar sajtó legnagyobbjainál dolgozott: Magyar Fórum, Magyar Napló, Pesti hírlap, Magyar Nemzet, Hitel.

Bővebben: Egy életen át tépelődni - Lázár Ervin 75 éves lenne

2011 06 máj

2011. 05. 06.

Szombathely másképp - Fotók és könyv a városról

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 06. péntek, 20:51; Megjelent: 2011. május 06. péntek, 20:51; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2819

Czika László aligha szorul bemutatásra, képeivel naponta találkozhatunk a sajtóorgánumokban, kiállítva kísérik a nagyrendezvényeket és „albumokba szedve” már a könyvespolcokra is felkerültek. Most újabb tárlattal lepett meg minket.

A tősgyökeres szombathelyi minden bizonnyal sikeres kampányfotósa lehetne a megyeszékhelynek – ha lenne ilyen küzdelem - hisz vakuja fényében nem lehet nem szeretni a várost, fotóit látva a lokálpatrióta igazolva láthatja ragaszkodását, a kiábrándult pedig meginoghat érzéseiben.

Szombathely a’la Czika

Szombathely pillanatai kimerevítve hétfő óta a Cafe Frei falait díszítik, a világ – a kávéival – és az otthon – a fotókkal – olvadt össze ezen a kiállításon. Láblógatva sétálhatunk tehát, láthatjuk a várost a madarak szemével sőt repkedhetünk mi is az elmúlt kétezer évben örökségünk felvillantásával.

Czika László

Visszaidézhetjük a karnevál zsibongását, hallhatjuk a jazz nagyágyúinak szólamát vagy egyszerűen csak a fő téri szökőkút csobogását. Czika tárlata azért is egyedi, mert ezúttal vallomásokkal, irodalmi idézetekkel kíséri alkotásait.

Bővebben: Szombathely másképp - Fotók és könyv a városról

2011 02 máj

2011. 05. 02.

A test abszurd változásai

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. május 02. hétfő, 23:47; Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:39; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2903

Illés Györgyi – Nagy Áron: Beszéd utca 3., Naphegy Kiadó, 2010

Képtelenség eldönteni, hogy Illés Györgyi Beszéd utca 3. című könyve egy kiváló mesekönyv (beszéd)pedagógia gyakorlatokkal kiegészítve, vagy egy vidám tankönyv mesei körítéssel. Melyik a fontosabb benne: a mese vagy a tanulás? Egy biztos, a meseszövegek nélkülözik a didaxist, ami jót tesz a könyvnek, hiszen a meseolvasó nyugodtan kalandozhat a gyermeki gondolkodás nonszensz világában, nem kell attól tartania, hogy a mesélő valami fontos dolgot akar neki megtanítani.

Kézbe véve a könyvet, végiglapozva az oldalakat már első pillantásra megállapíthatjuk, hogy újra igényes munka született a Naphegy Kiadó műhelyében. Érdemes egy szóra megállni és kifejezni tiszteletünket a könyv tervezője, a lengyel Sebastian Stachowski előtt. Az utóbbi hét évben több mint 150 könyvet tervezett, köztük (maradva a gyermekirodalomnál) Nádori Lídia – Kun Fruzsina Sárkány a lépcsőházban vagy Kiss Márta Sziklavirág című művészi mesekönyvét. A Beszéd utca 3-nak nemcsak a borítója, de tipográfiája is Stachowski nevéhez fűződik. A könyv kilenc fejezetében az illusztrációval harmonizáló színeket használ, ezzel egységes vizuális hatást teremt. Könnyű eligazodni a könyvben, átlátható a szerkezete – akár egy tankönyvé.

Minden részben előbb a mesét olvashatjuk, ezt követően a történetek szereplői megszólítják az olvasót: feladatokat adnak neki, játékra hívják. Az „előbb a munka, utána a szórakozás” bölcsessége megfordítva válik igazzá a könyvben: ahhoz, hogy kedvvel tudj dolgozni, előbb be kell lépned a történet univerzumába, meg kell ismerkedned a szereplőkkel, hogy az élményekkel felvértezve örömmel vesd magad a munkába.

Bővebben: A test abszurd változásai