Agora

2011 29 jún

2011. 06. 29.

Pomogáts Béla: a kultúra nem üzlet

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 29. szerda, 15:03; Megjelent: 2011. június 29. szerda, 15:03; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3291

Sepsiszentgyörgyi könyvbemutatóján Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész nem csak a Magyar irodalom Erdélyben legújabb kötetéről beszélt, hanem kritikus szavakkal szólt a magyarok olvasási szokásairól, nehezményezve, hogy nagyon lealacsonyodott az olvasási kultúra. Pomogáts, aki egyben a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság – Anyanyelvi Konferencia elnöke, a jövőt illetően inkább pesszimista, mint derűlátó; úgy véli, mostanra a sör meg a pálinka felváltotta a könyvet, ma már csak „híg irodalmat, szemetet" – erotikus és ponyvaregényeket – olvas a magyarországi olvasók nagy része, s noha egyre többen bolyonganak a világhálón, szerinte az internet civilizációs eszköz, de nem kultúra.

Pomogáts Béla szerint – aki, amikor „sokat olvasott", évente három-négyszáz könyvet tudott maga mögött – két nagy veszély leselkedik az olvasáskultúrára, az egyik, hogy teljesen átveszi a könyv szerepét az elektronikus civilizáció. Nem nagyon olvasnak ma már könyveket, magyarázza, hanem a tévé, a rádió, a „különféle digitális szerkentyűk" válnak fontosakká, és bár a magyarországi és az erdélyi könyvkiadás nagyon látványos eredményekkel jár, a kötetek egyre kisebb példányszámban jelennek meg. „Szép emlékem, hogy a nyolcvanas évek közepén jelent meg Galgóczi Erzsébetnek a Vidravas című regénye – egyik első nagy leleplező regény volt a Rákosi rendszer szörnyűségeiről –, és az első kiadás néhány hónap alatt nyolcvankétezer példányban fogyott el. Ma egy népszerű író sikeres regénye nagyon jó, ha két-háromezer példányban megjelenik, verseskötet legfennebb néhány száz példányban. Egy kiváló magyar költőnek, Rába Györgynek volt egy verseskötete, mely összesen hetvenkét példányban került el az olvasóhoz. Ezek elég szomorú statisztikai adatok."

A másik nagy veszély Pomogáts szerint a tömegkultúra hatása: egyre kevesebben olvasnak komoly irodalmat, szakkönyveket még kevesebben. „Amikor tanár voltam egy újpesti technikumban, és villamossal jártam az iskolába, rendszeresen olvasó embereket láttam. Volt Magyarországon egy Olcsó könyvtár nevű sorozat, három forintba – egy pohár sör árába – került egy kötet, mindent kiadtak, több mint ezer kötet jelent meg. Homérosztól Németh Lászlóig és Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig bármit el lehetett olvasni, és számtalanszor láttam, hogy munkáskülsejű emberek állnak villamoson, autóbuszon, fogódzkodnak egyik kezükkel, és a másik kezükben ott van kinyitva egy Olcsó könyvtár-kötet. Ezt ma már nem lehet látni, ha valaki olvas, ezeket a rettenetes giccseket és álkalandregényeket olvassa, rosszabb esetben pedig pornográfiát". A lakosság öt százaléka keres szépirodalmat, ezen valamiképpen meg kellene próbálni változtatni. A magyarországi olvasók csupán néhány erdélyi írót ismernek: Nyirő József, Tamási Áron, Wass Albert.

Bővebben: Pomogáts Béla: a kultúra nem üzlet

2011 20 jún

2011. 06. 20.

Megújult a debreceni egyetemi könyvtár

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 20. hétfő, 18:04; Megjelent: 2011. június 20. hétfő, 18:04; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3173

Debrecen, csütörtök (MTI) - Átadták csütörtökön a Debreceni Egyetem megújult könyvtárát; a másfél éven át tartó fejlesztést az egyetem a Társadalmi Megújulás Operatív Program 250 millió forintos támogatásával, középiskolákkal és országos szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel együttműködve valósította meg.

Fábián István rektor elmondta, hogy a beruházás eredményeként bővült az online szolgáltatások köre, gyarapodott a digitalizált gyűjtemény, tökéletesedett az országos dokumentumellátási rendszer és javultak a fogyatékossággal élők könyvtárhasználati lehetőségei is. Kiemelte: a Debreceni Egyetem fontos feladata, hogy a régió szellemi központjává váljon, ezért minden olyan program fontos, amely ezt a szerepvállalást erősíti.

Virágos Márta, a könyvtár főigazgatója hozzátette: a projekt egyik célja az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve olyan országos központi dokumentumszolgáltató rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a könyvtárakban felhalmozott információs források jobb kihasználására.

A központi adatbázisban (Magyar Országos Közös Katalógus; MOKKA) teljességre törekvően szerepelnek a Magyarországon eddig megjelent könyvek, a könyvtárakban fellelhető fontos külföldi szakirodalom adatai, emellett növekedett az elektronikus formában szolgáltatott dokumentumok száma, valamint elérhetővé vált az egyetemi könyvtár és a partner középiskolák hagyományos és elektronikus gyűjteménye – mondta a főigazgató.

A beruházással bővítették a 24 órán keresztül elérhető online szolgáltatások körét. Az online katalógusban nyomon követhető a kölcsönzések státusza, az olvasók meghosszabbíthatják a kölcsönzési időt és raktári kéréseket küldhetnek akár otthonról is. Az egyetem hallgatói a digitalizált kötelező irodalomhoz, speciális e-learning tananyagokhoz és más információs forrásokhoz juthatnak hozzá a könyvtár zárt hálózatán keresztül, amely elérhetővé teszi az oktatáshoz kötődő anyagok elektronikus verzióját. A tanulási szükségleteknek és a különböző felhasználói csoportok igényeinek megfelelően interaktív honlapokat alakítottak ki a partneriskolák honlapjainak tartalmi és technikai elemzésével – ismertette a főigazgató a projektzáró konferencián.

Megjelent: Hajdú Online, haon.hu, 2011.06.16 18:03 (http://www.haon.hu/megujult-a-debreceni-egyetemi-konyvtar/1711432?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+haon%2Fmegye+%28Hajd%C3%BA+Online+Megyei+h%C3%ADrek%29)

2011 20 jún

2011. 06. 20.

Bitre betűt

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 20. hétfő, 18:00; Megjelent: 2011. június 20. hétfő, 18:00; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2949

Akcióban az e-book: ötlet-füzet elektronikus olvasáshoz

Hódít az e-könyv, fogy az e-tartalom. Metrón, villamoson, egyetemi köztereken, iskolák folyosóin gyakran tűnik fel egy-egy ismert márka: Koobe, Sony, Nook, Kindle, Hanvon. Csökkennek az írásművek és az e-olvasó-eszközök árai.

Egyes becslések szerint a legnépszerűbb e-könyv-olvasó, a Kindle, már legalább 20-25 ezer darabszámban szolgálja a magyar könyvbarátokat. Az ingyenesen letölthető e-könyvek forgalma minden várakozást felülmúl. Igaz, a fizetős szekció még kissé elmarad az előzetes becslésektől, de ez jelentős részben az internetes fizetés iránti bizalmatlanságnak is tulajdonítható.

Egyre újabb digitális olvasás-szolgáltatások jelennek meg, elég az elektronikus újságstandok beindulására, vagy a bővülő e-könyv-kölcsönzésre gondolni.

Az e-könyves világgal való ismerkedés elősegítésére adta ki a Kossuth Kiadó az "e-book kalauz" című összefoglalót, és elődjét, Az elektronikus könyv című írást. Ezek kézikönyvszerű tanulmányok, ezért szükségképp terjedelmesek, sokféle kitekintésre adnak módot. A teljes e-book-komplexum természetesen nem mindenkit érdekel, a digitális könyv kezdő olvasóinak többsége egyszerűen gyakorlati ötleteket, használati tanácsokat vár.

Ennek az igénynek a kielégítésére készült egy új füzet, rövid útmutató "Akcióban az e-book" címmel. Afféle e-book kisokos, de röviden. Illetve még egy: sorvezető, támasz egy könyvtárostól a p-könyvről (p-mint print) való - részleges és sosem teljes - váltásra az e-könyvre. Sokan ezt upgrade-elésnek mondják. Az a kifejezés is előfordul: újra formattálása az olvasási agyközpontnak. A brosúra szerzője, Kerekes Pál szerint nem erről lesz szó, hanem az e-könyvvel való ismerkedésről, az olvasó-felületek barátkozó, nyitott bejárásáról.

Az "Akcióban az e-book" 375 forintos ára már a Kossuth Kiadó új szemléletét tükrözi. Nehézkes DRM jogvédelem helyett olyan áron kínálni tartalmat, amely mellett már nem éri meg illegális másolással bíbelődni. A Multimédiaplaza kulturális letöltő központban már elérhető a könyv. A szerző az utolsó fejezetben kísérletet tesz az elektronikus dedikáció bevezetésére is.

Megjelent: itmania.hu, 2011.06.16 19:30 (http://itmania.hu/tart/cikk/e/0/99585/1/informatika/Akcioban_az_ebook_otletfuzet_elektronikus_olvasashoz?place=srss)

2011 20 jún

2011. 06. 20.

Mit kellene olvasnunk a kormány szerint?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 20. hétfő, 17:53; Megjelent: 2011. június 20. hétfő, 17:53; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3098

Összesen ötszáz szépirodalmi és tényirodalmi könyvet tartalmaz az a Márai Sándorról elnevezett lista, amelyből könyvtárak valogathatnak maguknak új könyveket 400 milliós állami támogatással. A szépirodalmi lista nem feltétlenül a támogatott szerzők legfontosabb műveire koncentrál, hanem az újabb és a kevésbé ismert alkotásokra. A szerzők 95 százaléka huszadik századi, Wass Albert nincs a listán, van viszont két egykori ügynök és a Nobel-díjas Kertész Imre is, aki nem a Sorstalansággal került be.

A Márai-lista június elejére készült el, és azt a támogatott ötszáz könyvcímet tartalmazza, amely bekerült a Márai-program első fordulójába, "és amely reményeink szerint őszre bekerül a könyvtárakba és a köztudatba is" - mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) évi egymilliárd forintból működő könyvtár-támogatási és könyvszakmai projektjéről, amelynek célja az olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők széleskörű megismertetése.

A Márai-program első részprogramja 400 millió forintból valósult meg. A könyvtáraknak a listából kell kiválasztaniuk azokat a műveket, amelyekre a nemzeti alapcsomag mellett igényt tartanak, erre vonatkozik a támogatás. Az NKA nagyszabású könyvszakmai projektjét még az előző kormány indította el, a jelenlegi kormánynak ez az első megvalósult könyvtámogatási projektje. Az NKA a legnagyobb állami kultúrafinanszírozó alap, az országgyűlés hozta létre - úgynevezett kulturálisjárulék-bevétellel rendelkezik, klasszikus állami támogatást nem kap.

Jankovics Marcell, az NKA bizottságának elnöke elmondta, hogy a Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégium és a Márai Tényirodalmi Kollégium összesen 7938 kötetről döntött, amelynek negyede külföldi, háromnegyede pedig magyar szerző műve. Szőcs hozzátette, hogy a kormányzat semmilyen formában nem befolyásolta a könyvek kiválasztását. Mint akkor mondta, a kollégiumoknak fájdalmas döntéseket kellett meghozniuk, de végül politikai, szakmai, világnézeti szempontból is mindenki számára elfogadható lista született. Az államtitkár szerint a programot megelőző "rémült hangú nyilatkozatok" ellenére egyetlen Wass Albert-mű vagy a vitatott szerzővel foglalkozó kötet sem került a programba, és ezt sajnálatosnak nevezte.

Hogy kerülnek a könyvek a könyvtárakba?
A Márai-programban körülbelül hétszáz könyvtár vesz részt, ebből 48 határon túli közkönyvtár. A programban szakkönyvtárak, határon túli könyvtárak és külföldön található hungarológiai intézetek könyvtárai is szerepelnek. A programra szánt 400 milliós összeg kizárólag könyvvásárlásra fordítható, a pályázó kiadók nemcsak a könyvek csökkentett árát, de a könyvtárakba szállítás költségét is vállalták.

A döntés a könyvtárosok kezében lesz. A litera.hu Ramháb Máriát, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatóját idézte, aki felvázolta a könyvek útját a könyvtárakba: "Minden könyvtárnak lesz egy kerete, ez a regisztrált használókhoz lett kialakítva, de ez a rendszer is torzíthat (...), képtelenség precíz arányokat felállítani. Két hónap alatt kell majd a könyvtáraknak választani a listáról. Eztán a könyvtárellátó elviszi a könyvtáraknak a csomagokat. Ott ér véget a program első köre, amikor a könyvtárak állományba veszik az új köteteket."

Az ötszáz cím, amelyet a két kuratórium végül kiválasztott, a Nemzeti Kulturális Alap honlapján olvasható. Az egyik a 250-es irodalmi címlista, a másik az ugyancsak 250 címet tartalmazó tényirodalmi művek listája.

A lista fele irodalmi műveket tartalmaz, a másik fele tényirodalom. Az [origo] a szépirodalmi listát tanulmányozta át. A magyarországi szerzők mellett a legnépesebb kategóriát az erdélyi magyar szerzők alkotják, ez összesen nagyjából 25 írót és költőt jelent. Ami az irodalmi műfajokat illeti, epikai, lírai és drámai művek is előfordulnak a listán (87 próza, 14 esszékötet, 60 költészet, 10 drámai mű). Holokauszt-témájú művek és nemzeti-népi történetek egyaránt vannak.

Egy, legfeljebb két kötettel jelennek meg a nagy kortárs nevek: egyebek mellett Nádas Péter (Saját halál, Minotaurus), Esterházy Péter (Esti), Závada Pál (Harminchárom szlovák népmese, Idegen testünk). A század első felének nagy alakjai közül is válogattak: Móricz Zsigmond (Naplók), Ottlik Géza (Hajnali háztetők), József Attila (Szabad-ötletek jegyzéke), Weöres Sándor (Egybegyűjtött színjátékok), Babits Mihály (Tanulmányok, esszék). Olyanok is előfordulnak, akiket 1989-ig nem delegáltak közkönyvtárakba, mint például a névadó Márai Sándor vagy Hamvas Béla (Karnevál I-III.).

A már befutott fiatalos középgeneráció is erős, egyebek mellett Bartis Attila (Nyugalom), Tóth Krisztina (Magas labda), Háy János (A Gézagyerek, A bogyósgyümölcskertész fia) látható a listán. Mutatóba akad néhány külföldi nagy név: Bohumil Hrabal, Heinrich Böll illetve Julio Cortázar és Viktor Pelevin.

Sok Kossuth-, József Attila- és egyéb díjas magyar szerepel a listán, és akad négy-öt irodalmi Nobel-díjas külföldi (pl. Orhan Pamuk, Doris Lessing vagy J. M. G. Le Clézio). A Nobel-díjas magyar Kertész Imre Az angol lobogó című elbeszéléskötettel van jelen. Általánosságban elmondható, hogy a lista sokszor nem egy-egy szerző legfontosabb vagy legismertebb művére koncentrál, hanem az újabb, esetleg kevésbé ismert alkotásokra.

Sok a nyolcvanas években született magyar fiatal

Legalább tucatnyi olyan alig ismert magyar és határon túli magyar fiatalt is tartalmaz a lista, aki a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanas évek első felében született.

1984-ben született Simon Márton, akit Dalok a magasföldszintről című verseskötetével válogattak be, ő ebben az interjúban mesélt arról, hogy nem zavarja, ha a kortársai az ő verseivel csajoznak. A Repülési kézikönyv-et jegyző, 1983-ban született Dunajcsik Mátyás melegségét nyíltan vállaló fiatal költő, egyben a Telep Csoport tagja. A Telep Csoportból többen is felkerültek a listára, például az 1982-ben született Nemes Z. Márió, akinek versei Bauxit című kötetében jelentek meg. A lista minden bizonnyal legfiatalabb tagja az 1986-ban Budapesten született Ayhan Gökhán, aki Fotelapa című verseskötetével került be a top 250-be.

Forrás: [origo]
Márai Sándor néhány könyve (Illusztráció)

A lista 95 százalékban 20. századi - vagyis a században született és/vagy meghalt - szerzőt tartalmaz, de két író a 18. századból csöppent közéjük: Bod Péter (1712-1769), erdélyi református lelkész és irodalomtörténész Önéletírásával került a 20. századi csapatba. Hasonlóképpen 18. századi szerző Ungvárnémeti Tóth László, aki 1788-1820 között élt, és Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet című drámai költeményével van jelen.

Kimondottan ifjúsági irodalomból tíznél kevesebbet tartalmaz a lista, ugyanakkor több mint félszáz gyerekkönyvet delegáltak. Itt érezhető a külföldi szerzők jelenléte, közülük is tarolnak a finnek. Sok az alig ismert magyar név, Varró Dániel két könyvvel van jelen.

Néhány érdekesség: ügynökök és egy 56-os hős

A 250 tétel között több érdekesség is akad: két olyan író bekerült, akikről az utóbbi években derült ki, hogy irodalmi munkásságuk mellett ügynökként is tevékenykedtek. A román Securitaténak jelentett Szilágyi Domokos erdélyi magyar író (Lám, egymást érik a csodák). Rajta kívül a 2005-ben elhunyt Tar Sándor maga hozta nyilvánosságra 1999-ben, hogy a III/III-as ügyosztály besúgójaként is tevékenykedett. Te következel címen megjelent válogatott elbeszéléseivel került be a válogatásba. Gérecz Attila, 1956 hősi halottja is szerepel verseivel, melyek a Sorsod művészete 2 című kötetben jelentek meg.

Hangoskönyv is felkerült a listára, és a készítők a popkultúrát is elismerik a 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére című Bereményi Géza-Cseh Tamás mű beválasztásával. Egy másik könyv terápiás történeteket és meséket tartalmaz traumát átélt gyerekeknek, ez a Mosoly Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A címe Az aranytök, szerzői között pedig Nancy Davis, Laura Simms és Korbai Hajnal.

És a lista névadója? Márai Sándor az abszolút rekorder a róla elnevezett listán, három művel is jelen van: Egy polgár vallomásai, Európa elrablása és Szindbád hazamegy.

Magvetős győzelem
Összesen 273 kiadó pályázott a Márai-programra, közülük 28 volt határon túli. A kiadók minden olyan könyvvel indulhattak, amelyből legalább kétszáz példány állt a raktárukban. Jankovics Marcell, az NKA bizottságának elnöke elmondta, a pályázó kiadók közül a Magvető könyvei kerültek legnagyobb számban a 250-es irodalmi listára, a kiadó összesen 23 kötettel szerepel a programban, a második a Pesti Kalligram Könyvkiadó lett tíz könyvvel. (A Pozsonyi Pagony, az Osiris és az Új Palatinus kilenc-kilenc, az Európa és a Mojzer nyolc-nyolc könyvvel vehet részt a programban.)
MTI

Vincze Barbara

Megjelent: origo.hu, 2011. 06. 17., 10:51 (http://www.origo.hu/kultura/20110616-a-marai-program-irodalmi-reszenek-erdekessegei.html)

2011 11 jún

2011. 06. 11.

Miért nincs roma kissrác a magyar gyerekkönyvekben?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 11. szombat, 10:40; Megjelent: 2011. június 11. szombat, 10:40; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3012

Előbb találkozik egy magyar kisgyerek turbános szikh kisfiúval külföldi gyerekkönyvben, mint roma főhőssel egy magyar kiadványban. A hazai meseírók kínosan kerülik a kényelmetlen helyzeteket. Kell-e a meséknek a valóságról is szólni?

Juli és apukája az új óvoda lampionos felvonulására indul egy napos őszi délután. Most nem biciklivel mennek, mint szoktak. Julit az apukája egyedül neveli, alattuk egy aktív nyugdíjas pár, a földszinten pedig egy török vendégmunkás család lakik, akiknél most született kisbaba. Útközben egy turbános férfit látnak az állomáson, apáca beszélget kedélyesen egy meleg pár egyik tagjával, a főtéren dél-amerikai zenész húzza, kerekes székes vendég fogyaszt a sültkolbászokból. Így fest a világ a Naphegy kiadó német szerzőtől fordított, népszerű Böngésző-sorozatában

Egy londoni barátunk kislányával gyakran jár játszóházakba. Ezeket a játszóalkalmakat az állam szervezi és fizeti, nem is igen titkolt céljuk a befogadó ország kultúrájának megismertetése a bevándorlókkal. Az ott a gyerekek kezébe adott könyvek lapjain kínosan ügyelnek rá, hogy mindenféle bőrszínű, ruházatú és fejfedőjű kicsit jelenítsenek meg, sőt, nem ritkák a "tarka" családok sem. Természetesen van oldal, ahol az apukát láthatja a lapozgató gyerek mosogatni, vasalni, gyereket etetni, és jelen vannak az idősek, a különböző fogyatékkal élők, kerekes székesek is a rajzokon.

Bővebben: Miért nincs roma kissrác a magyar gyerekkönyvekben?

2011 11 jún

2011. 06. 11.

OLVASÁSJOG

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 11. szombat, 10:38; Megjelent: 2011. június 11. szombat, 09:34; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3670

Aranyéremmel jutalmazták Az olvasáshoz való jog kampányt az EMEA Sabre Awardson

A legjobb balkáni kampány díjat kapta az OTP Bank Románia és a Nicola Porter Novelli együttműködéséből született társadalmi felelősségvállalási projekt.

2000 résztvevő, kategóriánként átlagban húsz jelentkező - ez az EMEA Sabre (Superior Achievement in Branding and Reputation Excellence) Awards dióhéjban. A rangos PR verseny döntőjébe bejutott, majd aranyérmet nyert Az olvasáshoz való jog kampány, amely az OTP Bank Románia és a Nicola Porter Novelli együttműködéséből született társadalmi felelősségvállalási projekt.
Az olvasáshoz való jog a „Geographic, The Balkans” kategóriában került a döntőbe 4 más kampánnyal együtt: OMV Move and Help – Moving on with reading (OMV); Live Actively! (Nestlé, Bulgaria); Talents on Board (Coca-Cola) és Cross on Safe (Postbank).

Bővebben: OLVASÁSJOG

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Kavicsbárányok, kavicsfarkasok

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 08. szerda, 21:47; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:43; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2937

Kányádi Sándorral Kulcsár Katalin beszélgetett a Vörösmarty téren szombaton 13 órától.

Kányádi Sándor mintegy két óra hosszat tartó dedikálás után érkezett a színpadra, állítólag fáradtnak kéne lennie, de nem az, talán kicsit rekedt, mert – a felesége szerint – mást se tud, csak beszélni, hát beszélt egyfolytában. Nem volt persze rekedt egyáltalán, ugyanott folytatja, mint ahol abbahagyta, ahol otthagyta az olvasóit, a Világlátott egérkével, felnőtteknek is szóló meséjével, mert miként minden mese, ez is megszólítja őket.

Dőlj hátra, gyűrd a párnát a fejed alá, vagy csak a karodra feküdj, és máris Kolozsvárott vagy, a történet kellős közepén. Hallgatod a Kányádi-mesét. Egyszer volt, hol nem volt egy lap, a Napsugár, A haza solymai melléklettel, óvodásoknak. A szerkesztőségi munka Benedek Elek apó nyomán indult, ahogy 65 éve az azóta egyfolytában megjelenő Cimbora, '57-ben Asztalos Istvánnal, fénykorában 70 ezer példánnyal. „Napszámosként” kezdtem ott '60-ban, de jó honoráriumalapja volt a lapnak. Asztalos megkérdezte, mennyit kérsz egy versért, mire van szükséged?, egy ballonkabátra!, így számoltunk. Benedek apótól, aki abban az évben halt meg, amikor születtem, a hagyományt vettük át, az olvasótalálkozókat, de mi nem a nagyvárosokat, hanem Erdély legkisebb településeit jártuk. Évente 100 találkozót tartottam, ugye, ez még miséből is sok, kérdezte egy pap barátom. A nemzetiségi lét „anyagcseréjéhez” volt erre szükség, annak részeként. Feketén fordítottunk, álnéven, én Kónya Gáborként, majd ennek tiszteletdíjából vettünk ajándékokat az olvasótalálkozókra.

Bővebben: Kavicsbárányok, kavicsfarkasok

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Grecsó Krisztián: A szegedi beszéd

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 08. szerda, 21:43; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:39; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3428

Tessék csak vigyázó szemüket Prágára vetni, vagy Londonra! Nem bezzegelek, irigykedem. Ahol becsülik az íróikat, ott becsülik a mítoszaikat, ott minden kávéháznak, kricsminek, receptnek, utcasaroknak legendája van... - Grecsó Krisztián Szegeden nyitotta meg a Könyvhetet.

Ünnepelni jöttem és haza, kegyes az ég, hogy ad ilyet. Fényes a lelkem, mint a vikszolt cipőorr. Örülök, hogy maguk, olvasók, vannak. Bár, mikor ezt a szöveget írom, még nem látom önöket, és ha kevesen vagyunk, akkor ezt a mondatot majd kicsit szomorúan és lassan olvasom majd.

Íme, itt a beszédem, ez az ötödik sora.

Ünnepelni jöttem és haza. A Könyvhét olyan nekünk, íróknak, mint a szezonrázó a színházban: még egyszer, utoljára oda kell dörgölőzni a befogadóhoz, hogy a hosszú nyár alatt ne feledjen el minket. Sőt, minket vigyen nyaralni, velünk álmodjon. A könyvhéten olyan az író, mint a szülei ágyába kéredzkedő gyerek: tessék engem törődni! Ezért fordulok rá ilyen nehezen mondandómra, hiszen a maguk szeretetére ácsingózom. Ámde. Vagy is inkább -bátor. Kénytelen vagyok komolyan venni a szerepem: a szegedi könyvhetet megnyitó író ne csak beszéljen, mondjon is valamit. Azért jött. Úgyhogy eddig a dal.
Maguknak most könyvheti esemese érkezett: üzenet van, meszidzs.

A mostani írókról, de a jövő könyveiről, a jelen időről, de a jövő mítoszairól fogok beszélni. Nyolcvanéves író barátom mondja nekem, hogy életében először, még a Ceauşescu-éra alatt sem fordult ez vele elő odaát: a fióknak ír. Régi kiadója – mely különben az ország élvonalába tartozik – visszaadta a könyvét. Nézek rá a megjelenő író szégyenével, hallgatom. Biztosan azért dobták vissza, mondja, mert benne volt a címemben, hogy „Trianon”. Mondaná tovább, de ő is érzi, hogy nem lehet, inkább elhallgat. Fölemelem a fejem, majdnem mondok valamit, de inkább nyelek. Nem mondok semmit, politizálás lenne. És én nem akarok megint róluk beszélni. Rólunk akarok: nyelvről, múltról, szerelemről, hazáról. De nem jön ki hang belőlem. Ő sem mondja, amit ilyenkor szokott, hogy a kommunisták…, még mindig ők, most nem mond semmit. Rólunk van szó. A mi szégyenünkről. Hogy egy élvonalbeli íróval ezt meg lehet tenni. Hogy egy tehetségben, minőségben, szilajon átdolgozott élet után megjelenési gondjai vannak. Nem kezdek el magyarázni. Nem mondom neki, hogy az elmúlt egy évben csöndben kivérzett minden létező könyves alapítvány. Írd és mond, és ezt tessék szó szerint érteni: mind.

Bővebben: Grecsó Krisztián: A szegedi beszéd

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Sokan nézelődnek, kevesen vásárolnak a Könyvhéten

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 08. szerda, 21:35; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:35; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2915

A változékony időjárás miatt kevesebben voltak kíváncsiak a 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok programjaira vasárnap délután. A kisebb kiadók gyér forgalomról számoltak be az MTI tudósítójának, a nagyobbak, amelyeknél több ismert szerzőnek jelent meg kötete, viszont a tavalyi könyvheti eladások túlszárnyalásában reménykednek.

A Magvető standjánál elmondták, valamennyi könyvheti kiadványuk jól szerepel, akár a tavaly eladott példányszámot is túlléphetik, ha nem jön a csütörtökihez hasonló záporeső. A kisebb kiadóknál viszont több helyütt elhangzott az a vélemény, hogy a látogatók inkább csak nézelődnek, és csak nagyon keveset vásárolnak. "Ha vesznek is valamit, akkor is az akciósból" - mondta az egyik eladó. A könyvheti újdonságok sátrában tízen-tizenöten lapozgatták a köteteket. A sátorban dolgozó diákok elmondták: főleg a Hahner Péter Újabb 100 történelmi tévhit című kötetét vették kezükbe az olvasók, de leemelték a polcról a könyvhét legdrágább kötetét, Klein Rudolf a Terc kiadónál megjelent Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 című könyvét. "Leginkább azonban hűsölni, beszélgetni ültek be ide az emberek" - mondták az ott dolgozók. Vasárnap délután gólyalábasok szórakoztatták a gyerekeket. Az egyik vásárló, Hadházi Kata az MTI-nek elmondta, általában öt könyvet vásárolnak, szinte kizárólag gyerekkönyvet. "Nekem ez a mániám. A kisfiamnak a nagy kedvence a Kisvakond-sorozat, de a Tavaszi böngészőt is szívesen lapozgatja. Természetesen Bogyó és Babóca nálunk is állandó szereplők" - tette hozzá. Minden évben kilátogat a könyvhétre Benkő László zeneszerző, az Omega együttes tagja. Elmondta: nemcsak a könyvek érdeklik, hanem szívesen találkozik személyesen a szerzőkkel is. "Általában előre informálódom, de itt helyben döntöm el, mit veszek meg. Csányi Vilmos új könyve most például nagyon érdekel" - tette hozzá. Soma Mamagésa, aki Új egyensúly című könyvét dedikálta a könyvhéten, elmondta, ő most szinte kizárólag spirituális és pszichológiai könyveket olvas. "A transzperszonális pszichológiai vonal nagyon érdekel, ezt nemcsak olvasom, hanem tapasztalom, művelem" - tette hozzá. Mint mondta, nagyon szereti a könyvheti dedikálást, mert így kap a könyveiről visszajelzést. "Nagyon más műfaj, mint amit eddig megszoktam a színpadon, hiszen ott azonnal megjön a visszajelzés. Az írásnál ez nincs, az magányos tevékenység, ezért fontos számomra az olvasókkal való találkozás" - hangoztatta, hozzátéve, jelenleg országjáró előadáskörúton vesz részt, ahol rendszeresen dedikál is. Mint mondta, őt a könyvheti irodalmi újdonságok közül főleg Krasznahorkai László és Max Neumann könyve, az Állatvanbent érdekli. Dedikálni érkezett a könyvhétre Kovács András Péter és Kormos Anett humorista. Kovács András Péter arról beszélt, hogy ő nem a könyvhétre időzíti a vásárlást, inkább év közben megveszi, ami érdekli. Kedvenc írója Ljudmila Ulickaja. "Általában bespájzolom a könyveket, és várom, hogy legyen időm elolvasni" - tette hozzá. Kormos Anett elmondta, ő szívesebben jár könyvtárba, mert mint fogalmazott, zavarba jön a bolti kínálattól. Kedvenc olvasmányaiként a nagy klasszikusokat jelölte meg, például Milan Kunderát, Márai Sándort, Fekete Istvánt. "Persze vannak kortárs kedvenceim, például Nagy Koppány Zsolt vagy Orbán János Dénes" - tette hozzá. Könyvheti élményeikről elmondták, szívesen dedikálnak. "Ilyenkor belehelyezkedem a Mikulás szerepébe, úgy érzem magam, mintha ajándékot osztogatnék" - mondta Kovács András Péter, megjegyezve, csak az fárasztja, hogy mindenki valami vicceset kér a könyvébe.

Megjelent: Hír3, 2011.06.05. 17:40, Szerző: MTI (http://hir3.hu/magazin/3/64344/sokan_nezelodnek_kevesen_vasarolnak_a_konyvheten)

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Parti Nagy Lajos illata - viharvert könyvhét-nyitány

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 08. szerda, 21:31; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:31; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 3317

Konszolidáltnak indult az idei, a 82. Ünnepi Könyvhét - legalábbis a budapesti, mivel az egrin nyitóbeszédet mondó Esterházy Péter ellen tiltakozott a helyi Jobbik. A fővárosi megnyitót csupán a vihar zavarta meg csütörtök este.

A könyvhetek politikai eseménnyé vadítása 2002-ben kezdődött, amikor a rendezvényt meglátogató Medgyessy Péter frissen választott miniszterelnököt füttykoncerttel és szitkokkal fogadta a szélsőséges jobboldali közönség. Abban az évben jelent meg Debreczeni József Orbán-kötete, és dedikálta egy-egy kötetét a jobbszél két zászlóshajója, Bayer Zsolt és Lovas István is.

A mostani mustrán és vásáron ilyen felfokozott indulatokat kiváltó szerzők és műveik nem lesznek jelen, a politikai közhangulatot különben is az együttműködés uralja, ugye. Várhatóan békésen dedikál majd egymás szomszédságában Schmidt Mária, Paul Lendvai vagy Ungvári Tamás, és feltehetően Hobó és Bródy János jelenléte sem fog túlzott érzelmeket generálni a jelenlévőkben. Talán Spiró Györgyre még fúj a jobboldal egy része, a körülrajongott Wass Albert viszont már nem lehet jelen, csak könyvileg.

Bővebben: Parti Nagy Lajos illata - viharvert könyvhét-nyitány

2011 08 jún

2011. 06. 08.

Az olvasás védelmében – Műhelytalálkozók a budapesti Pont Kiadóval

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2011. június 08. szerda, 21:31; Megjelent: 2011. június 08. szerda, 21:22; Írta: Hunra_Admin; Találatok: 2684

A második Székelyföld Napok keretében (2011. június 3–10., www.szekelyfoldnapok.ro), a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, Az olvasás védelmében címmel műhelybeszélgetésekre kerül sor pedagógusok, szülők, más érdeklődők részvételével. A rendezvényeken szó lesz az olvasás mai szerepéről, hasznáról, megnyilvánulási formáiról, a témakör újszerű megközelítéseiről, és bemutatásra kerülnek a budapesti PONT Kiadó témával kapcsolatos, a helyszíneken kedvezményes áron megvásárolható kiadványai.

Meghívottak: Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője (témája: Védeni kell az olvasást?), Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense (De mi lesz velünk az olvasás után?), Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, (a fiatalok olvasási szokásairól: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig).

A rendezvények helyszíne, időpontja: 2011. június 7., 18 óra, Marosvásárhely, Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ; 2011. június 8., 19 óra, Csíkszereda, Hargita Megyei Kulturális Központ; 2011. június 9., 18 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron terem. Az előadók ellátogatnak Brassóba is, ahol június 9-én, csütörtökön 13,30 órától találkoznak az érdeklődőkkel az Áprily Lajos Főgimnáziumban.

A Székelyföld Napok és a körút társszervezői, támogató partnerei: Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, Maros Megyei Tanács – Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ (Marosvásárhely) – Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda) – Kovászna Megyei Művelődési Központ (Sepsiszentgyörgy) – Áprily Lajos Főgimnázium (Brassó).

Megjelent: Erdély Ma, 2011. 06. 06. | 10:07 (http://erdely.ma/ajanlo.php?id=92942)