2011. 02. 14.
Családi Olvasás Éve - Beszélgetés a hazai olvasási trendekről
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 14. hétfő, 18:23
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3511
A Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már tavaly decemberben közzétették, a szerdai beszélgetésen a szakemberek a háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés legfontosabb egyik megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között.
Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható hazai fellendülése Huszti Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható, hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és "szerzőépítéssel" való támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok megnyerése szempontjából. Tovább erősíthette az olvasást a kiadványok számának megugrása is - tette hozzá.
Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását emelte ki, melynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága - hangsúlyozta.
Gergely Ferenc, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az általános kedvező tendencia ellenére látni kell azt a "hihetetlen társadalmi szegregálódást", ami az átlagok mögött meghúzódik. Emlékeztetett: a megkérdezettek csaknem egyharmada nem hogy nem olvas, hanem már a vágya sincs meg erre. Hangsúlyozta, hogy nem idős emberekről van szó, hanem jelentős részben aktív dolgozókról. A kutatás egy másik tanulsága Gergely Ferenc szerint az volt, hogy a fiatalokat már csak olyan dolgokkal lehet megszólítani, melyeknek a szórakozás is fontos eleme.
Szvetelszky Zsuzsanna kommunikáció- és társadalomkutató ehhez hozzátette: még ha egyes rétegek kevésbé is vesznek kézbe könyveket, a "vizualitás kényszere" következtében "kilóra" biztosan elég betűt olvasnak ők is.
Nánási Yvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatója kiemelte, hogy bár ifjúsági könyveket ma alig adnak ki - ha mégis, azok rendszerint lefordított sikerkönyvek -, a gyerekkönyvek eladása számottevően emelkedett, ami remélhetőleg előbb-utóbb meg fog mutatkozni a felnőttkori szövegolvasási készségek javulásában is. Megjegyezte: egyre gyakoribbak a felnőttekhez "kikacsintó" mesekönyvek, így a szülők is jobban élvezhetik a felolvasásokat. Nánási Yvette szerint a nagy siker ellenére a pedagógusok elzárkóznak az új gyermekirodalom oktatási alkalmazásától.
Bartos Éva szerint a minőségi irodalom olvasása ellen hat, hogy a posztmodern széppróza "cserben hagyta" a történetekhez szokott olvasókat. A posztmodern elfogadásához ugyanakkor valószínűleg csak időt kell hagyni az olvasóknak - jegyezte meg.
Az olvasás vidéki terjedését Huszti Gergely szerint gátolhatja, hogy rendkívüli újdonságéhség uralkodik, nagyon lerövidült egy-egy könyv felfutási időszaka, azonban az újdonságok csak lassan jutnak el a vidéki boltokba, könyvtárakba, ezért nem tudják becsalogatni a fiatalokat.
Az e-könyvekről Ládi László, a Családi Olvasás Évének projektvezetője, az OSZK osztályvezetője úgy vélte, hogy lassú hazai terjedésüknek anyagi, általános világnézeti - kulturálisan konzervatívabbak vagyunk - oka is van, és a választék is elég szegényes még. Huszti Gergely szerint a "papíralapra épülő" kiadók még nagyon ambivalensek az e-könyvekkel kapcsolatban, bár a szerzők már érdeklődnek, fantáziát látnak az új médiumban.
Megjelent: Internő (http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7850&Itemid=82)
2011. 02. 14.
Mesemaraton Székelyudvarhelyen
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 14. hétfő, 18:12
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2793
Az idei Mesemaraton február 15-én lesz, ezen a napon reggel 9-től este 7-ig folyamatosan, egymást váltva olvassák Jókai Mór meséit a már előre bejelentkezett osztályok, csoportok és magánszemélyek a különböző helyszíneken.Mint mondja, tavaly öt megyében, 16 településen 2526 résztvevő olvasott, ebből 530-an csak Székelyudvarhelyen, de kilenc másik Hargita megyei település is bekapcsolódott. Kovászna megyéből a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium vett részt, mely idénre is jelezte részvételi szándékát, Maros megyéből Nyárádszereda, Kolozs megyéből pedig Magyarvista kapcsolódott be. Az "Összetartozunk" elnevezésű szórványprogram keretében hat Beszterce-Naszód megyei település vett részt mintegy 300 felolvasóval. „Idén nemzetközi jelleget ölt a rendezvény: Kárpátaljáról egy könyvtár és egy iskola, Magyarországról a balatonfüredi könyvtár jelezte részvételi szándékát” – tájékoztatott László Judit.
A rendezvény nem titkolt célja, hogy az olvasás örömét egymásnak átadva minél többen részt vegyenek a közös programban. „Idén, Jókai Mór hagyatékának szellemében, a kicsiknek újra meseirodalmat ajánlunk olvasásra, így A tengerszem tündére vagy Jókai más meséje lehet jó kiindulás a válogatásban. A felsőbb osztályok és a felnőttek esetében bárki behozhatja kedvenc regényrészletét” – tette hozzá a szervező. Tehát nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is várják a rendezvényre. Tavaly a legidősebb felolvasó egy 79 éves magyarvistai néni volt.
A felhívás itt olvasható.
Megjelent: Prae.hu, 2011. 02. 13. 16:53 (http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3238)
2011. 02. 14.
Római feliratokról jelent meg tanulmánykötet
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 14. hétfő, 18:11
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:08
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2533
Római kori feliratok Erdélyben címmel adott ki közös kötetet a Szegedi Tudományegyetem és a Veronai Tudományegyetem; a fakszimile- és a tanulmánykötet Olaszországban jelent meg a közelmúltban.
A szegedi csapat szerkesztője, Pál József elmondta, a kötetet két korábbi munka előzte meg. Elsőként 1999-ben jelent meg egy háromnyelvű munka, az Aranybulla, majd a bölcsészkarok együttműködésében a Dante kódex 2006-ban. Akkor határozták el, hogy az együttműködés folytatódik. Olyan témát választottak, amely kapcsolódik Szegedhez, Veronához és Kolozsvárhoz, hisz a román egyetem is bekapcsolódott a munkába.
Európa egyik legrégebbi könyvtárában, a veronai Biblioteca Capitolaréban fellelhető egy olyan kódex, amely Giuseppe Ariosti munkásságához kapcsolódik. Ő egykoron VI. Károly osztrák császár kapitánya volt, akit a törökök magyarországi kiűzése után az uralkodó azzal bízott meg, hogy az egykori Pannónia és főleg Dacia területén a római kori feliratokat mérje fel. Ez akkor európai divat volt, s nem akart lemaradni VI. Károly sem. Ariostit elküldte, hogy mérje fel a helyzetet, és tegyen jelentést az emlékekről. A kapitány a katonai pálya mellett régészi ambíciókkal is bírt, így az összes általa talált feliratot egy kódexben összegyűjtötte, lerajzolta, meghatározta a pontos helyét.
Elsőként most ennek a kódexnek a hasonmás kiadása jelent meg. VI. Károly emellett nem elégedett meg azzal, hogy a köveket fellelték, Bécsbe akarta őket szállíttatni, a Maros-Tisza-Duna hajóútvonalon.
Négy hajóra pakolták fel Gyulafehérvárnál a megtalált 96 követ, amelyek nagy része sírfelirat, de voltak köztük helynévjelzők, birtokkövek és útjelzők is. Az utazás során azonban egy hajó Szeged alatt elsüllyedt, amit azóta sem találnak a régészek, annak ellenére, hogy számtalan expedíció indult már a hajóroncs felkutatására, legutóbb 2010-ben. A kódexben azok a kövek is szerepelnek, amelyek a folyóban később eltűntek - magyarázta a Pál József.
A hasonmás kiadás mellett egy tanulmánykötet is megjelentettek a szakemberek. Ez részben a történeti eseményeket dolgozza fel, de szó van benne a Tisza-mederről, Dél-Pannónia régészetéről és a 18. századi régészeti érdeklődésről is. Tizenhét szerző írt a kötetbe tanulmányokat, nagyrészt olaszul. Emellett négy szaktekintélynek számító kolozsvári munkatárs, négy szegedi és egy pécsi szakember is dolgozott az anyagon. Ezzel három egyetem munkatársai közösen hozták létre azt a kötetet, amely teljes képet ad a témáról, és annak problematikáiról - emelte ki az egyetemi professzor.
A könyv minden tanulmánya angolul is olvasható.
(http://index.hu/tudomany/2011/02/14/romai_feliratokrol_jelent_meg_tanulmanykotet/)
2011. 02. 14.
Olvasónapló a gyermek- és ifjúsági irodalomról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. február 14. hétfő, 17:51
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 17:51
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2432
2010 a visszatekintő összegzések éve volt a hazai gyermekirodalomban. A VII. Gyermekirodalmi fesztivál és vásárra az elmúlt évtized könyvterméséből – szakmai szervezetek által – összeállított ötvenes toplista jelzésértékű gesztusa volt a magyar gyermekkönyvek XXI. századi térhódításának. Ezt követte a Pagony könyvesbolt és a Csodaceruza folyóirat majd’ tízéves évfordulója, de ebbe a sorba tartozik a Lovász Andrea szerkesztette Navigátor, illetve Csokonai Attila kötete, a Hófehérke és a berlini fiúk is.2011. 01. 28.
Gyorssegély a könyvpiacnak
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 28. péntek, 22:24
- Megjelent: 2011. január 28. péntek, 22:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3221
A Márai-program leginkább a könyves szakma erős lobbierejét mutatja. Ugyanis a tavaly hivatalba lépett kormányzat költségcsökkentő törekvése a kulturális ágazatot sem kímélte, s sokáig úgy látszott, a megszorításokat nem kerülheti el a könyvszektor sem, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kezdeményezett Márai-programot júniusban leállították, majd átdolgozásra javasolták.
Azt, hogy mekkora bajban van az ágazat, jól jelzik a forgalmi adatok: a könyvpiac 2008-ban stagnált, majd 2009-re a könyvvásárlásra fordított összeg 67,6 milliárd forintról 64,1-re esett vissza, és nem ígér pozitív változást a 2010-es statisztika sem. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta: 2010-et „óvatos optimizmus” és „enyhe növekedés” jellemezte egészen októberig, ám a kereskedelmi szempontból legfontosabb adventi időszak nem hozta a várt eredményeket, sőt, a növekedés visszaesésbe fordult. „Sajnálatos, hogy nem indult el tavaly a program, mert nagy szükség lett volna a támogatásra” – nyilatkozta az igazgató.
„Az első néhány hónap feladatai közé tartozik a Márai-ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása, a külföldi terjesztést célzó Publishing Hungary részprogram kidolgozása és elindítása, továbbá a teljes programot kísérő kommunikációs részprogramra vonatkozó pályázati felhívások közzététele” – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
2011. 01. 17.
Sárközy Bence: Az irodalom krémjét képviseljük
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 21:17
- Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:17
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 4576
A Könyvfesztivál és a Könyvhét, mint az év két legnagyobb hazai könyves rendezvénye, elviszik a kiadványok nagy részét, a fennmaradó harminc-negyven százalék ősszel jelenik meg, hogy karácsonyra felfuthasson, vagyis megismerjék őket az olvasók. Mert jó esetben, nemcsak megjelentetni kell őket, hanem fel is építeni. Például Spiró György Tavaszi tárlata, ami ősszel jelent meg, karácsonyra ért be, akkora már mindenki tudta, hogy létezik, és hétről hétre többen vásárolták. Másrészről karácsony előtt nagyon terheltek a nyomdák, praktikusan előre kell látni, hogy mik azok a kötetek, amik nagyon fogynak, hogy időben meg lehessen rendelni az utánnyomásokat, és a polcokon minden fontos könyvünk ott legyen a pár hetes karácsonyi roham idejére. Vannak slágerkönyvek, amiket időről-időre újra kell nyomnunk, olyan, ajándéknak ideális kiadványok, mint például Varró Dániel Szívdesszertje vagy Tim Burton két illusztrált verses könyve, a Karácsonyi lidércnyomás és a Rímbörtön. Vagy Szerb Antal és Márquez, akikről azt gondolnánk, hogy szinte már minden magyar háztartásban megtalálhatóak a könyveik, mégis mindig van rájuk kereslet. Ilyenkor nő meg az igény az ún. „nagy” könyvek iránt, mint Spiró Fogsága vagy Esterházy Harmonia Cælestise, amik terjedelmüknél és áruknál fogva is alkalmasak lehetnek ajándéknak, de ugyancsak karácsony előtt indult be a most ősszel kiadott nagyregényünk, Jü Hua Testvérek című könyve.
De a fogyások kapcsán el kell mondanom, hogy szerencsére olyan szerzőlistánk van, amire büszkék lehetünk, egyikükre sem kell azt mondanunk, hogy csak azért van nálunk, mert bevétele származik belőle a kiadónak. A most legnépszerűbb könyvek, Ulickaja elbeszéléskötete vagy Spiró Tavaszi tárlata messzemenőkig szépirodalmi művek.
2011. 01. 17.
Házhoz megy a Somogyi - Egy nap akár 130 könyvet is kölcsönöznek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 21:16
- Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:10
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3365
Szeged - Ha az olvasó nem megy a könyvtárba, a könyvtár megy az olvasóhoz. Szegeden jelenleg 18 távolvasót lát el a Somogyi-könyvtár szellemi táplálékkal.
– A reggel a Délmagyarországgal kezdődik, de amikor nincs mit csinálni, nagyon jó, hogy van könyv. Semmi mással nem pótolható az illata – halljuk az asszonytól. A könyvtáros nála már családtag, bizalmi a viszony; a könyvek kicserélésén túl pár percben a világot is megváltják.
 |
| A távolvasó 5 hétre 6 könyvet kölcsönözhet. Elekes Györgyné Zsuzsának többek között Ulickaja, Patrick Süskind és Gróf Nádasdy Borbála regényét ajánlotta Berta Márta. Fotó: Karnok Csaba
|
– Az egri és a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár után nyár óta megyünk házhoz. Réges-régen a Somogyi fiókkönyvtáraiban volt szokás, hogy a könyvtárosok házhoz vitték a köteteket – meséli Berta Márta az indulásról. A könyvtáros a „távolvasókat" olvasószolgálati tapasztalatai alapján segíti a tájékozódásban, választásban. Önként jelentkezett erre a speciális feladatra, mert úgy látja, plusz szociális érzékenység is kell ahhoz, hogy ezt az idősebb korosztályt is ellássa szellemi táplálékkal.
Gyalog a tizedikre
9 távolvasóval kezdték a szolgáltatást, jelenleg 18-an vannak. A szolgáltatás ingyenes. Berta Márta a 425-525-ös vagy a 630-634-es központi számon érhető el. Öthetente indul túrajáratra, hosszabb a távkölcsönzési idő, mint a többi olvasónak. Egyszerre ugyanúgy 6 kiadvány kérhető. Egy fordulóra akár 30 kilométert is megy a könyvtár autójával Tarjántól Újszegeden át Alsóvárosig. Előfordul, hogy egy nap 130 könyvet vagy folyóiratot is kézbesít. Ahol nem működött a lift, gyalog cipelte fel a könyveket a tizedikre. A megrendelés mellé egy ajánlott kötetet is visz kóstolónak. Legidősebb olvasója 94 esztendős. A távolvasók kedvencei a magyar klasszikusok, Mikszáth Kálmán, Móricz, Márai, Szabó Magda, de fogékonyak az újakra is.
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/hazhoz_megy_a_somogyi_-_egy_nap_akar_130_konyvet_is_kolcsonoznek/2198638/)
2011. 01. 17.
Tizedik születésnapját ünnepelte a Wikipedia
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 17. hétfő, 21:04
- Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:04
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2880
Az angol nyelvű Wikipedia szombaton világszerte megünnepelte tizedik születésnapját. Itthon a Széchényi könyvtárban volt a buli, amelyen maga Vizi E. Szilveszter köszöntötte a szép új világot.
A Széchényi könyvtár dísztermében ünnepelte szombaton tizedik születésnapját a világ legnagyobb, szabadon szerkeszthető online enciklopédiája, a Wikipedia. Pontosabban a nagy, angol nyelvű Wikipedia tízéves idén, mert az itthoni alapító, Gervai Grin Péter csak két évvel később végezte el az első kapavágásokat, úgyhogy a .hu még csak nyolc. Azért így is volt mit ünnepelni.
Kimondani ugyan senki nem mondta, de a helyszín, a külsőségek és a meghívott előadók is arra utaltak, hogy a Wikipedia elsősorban a legitimációra törekszik, arra, hogy megannyi hányattatás, leszólás és értetlenkedés után komolyan vegyék végre. Nem lehet persze nem komolyan venni egy olyan szájtot, ami havonta 410 millió egyedi látogatót fogad, hiszen, ahogy a szólás tartja, 410 millió egyedi látogató nem tévedhet. Csakhogy a Wikipediának soha nem az internetezőknek kellett elmagyaráznia, mire jó, hanem a tisztességben megőszült akadémikusoknak, a papírba szerelmes könyvtárigazgatóknak, az akadékoskodó egyetemi tanároknak. Azoknak, akik még mindig nem hajlandók elhinni, hogy névtelen önkéntesek ingyen képesek olyan enciklopédiát összeállítani, ami méretét, tehát a szócikkek számát tekintve ötvenszer akkora, mint a nyomtatott enciklopédiák királya, a Britannica. És hogy ötvenszer nem rosszabb nála, az is biztos.
Vizi: Szép új világ
Fából faragott címerek, kopottas, spenótzöld padlószőnyeg, a Beszámoló 2008-2010 című kiadványt lapozgató öltönyös öregurak, a szünetben szendvics, sütemény és üdítő: a születésnapi ünnepség leginkább egy papíripari részvénytársaság éves közgyűlését idézte, a semmiből induló és az ég felé törő növekedési ábrákkal, a szerény kezdeteket szemléltető anekdotákkal és a jövőt vázoló stratégiai víziókkal. Mindehhez a köszöntőt maga Vizi E. Szilveszter, a tudományos akadémia volt elnöke tartotta. Szerinte a Wikipedia az emberiség közös memóriája, csak épp érzelemmentes, ugyanakkor sajátos demokráciát biztosít, tehát ez az emberiség jövője. Illetve ez a „szép új világ”, fejezte be a köszöntőt Vizi, de erről nem lehetett eldönteni, hogy beszólás, vagy csak el.
Az alapító Jimmy Wales sajnos nem tudott eljönni, mert máshol kellett buliznia, de videóüzenetében felidézte, hogyan írta be annak idején az első szavakat (hello world) a Wikipediába. Eljött viszont Frank Schulenburg, az enciklopédiát üzemeltető Wikimedia Foundation mindössze 64 fizetett alkalmazottjának egyike, aki elmesélte: volt olyan időszak az elején, amikor az angol nyelvű Wikipedia Fizika szócikkében csupán annyi állt, hogy az egy nagyon tág témakör, Svédországról meg annyi, hogy svédek lakják, akik svédül beszélnek; fővárosa Stockholm. Schulenburg, aki az új látogatók és szerkesztők bevonásán dolgozik az alapítványnál, egyszerű folyamatábrán szemléltette a Wikipedia ideális működését: a jobb minőség több látogatót hoz, a több látogató több szerkesztőt, ami a minőség javulásához vezet, és így tovább, a végtelenségig.
Lexikon a senkinek
Az alapítvány lassan egy éve azon dolgozik, hogy minél több egyetemet vonjon be az enciklopédiával való együttműködésbe – bár Schulenburg erről nem beszélt, köztudott, hogy számos egyetemen annyira utálják a Wikipediát, hogy például a szócikkeket tilos forrásként felhasználni. A mostani projektben résztvevő diákok nem a tanárnak, következésképp az enyészetnek gyártják a házi dolgozatokat, hanem Wikipedia-szócikkeket írnak globális közönségnek, ami a videófelvételek tanúsága szerint igen élvezetes feladat.
A Schulenburghoz intézett kérdésekből nagyszerűen kirajzolódott a közönség elkötelezettsége: egy idős úr például azt kifogásolta, hogy a Wikipedián „sok a piros” (ezek azok a belinkelt szavak, amelyek nem vezetnek sehová, mert még nem létezik a hozzájuk tartozó szócikk), majd nyomban fel is vetette, hogy „próbáljuk megszervezni a pirosok eltüntetését”. A feladat elvégzésére a jó erőben lévő nyugdíjasokat javasolta. Schulenburg nem jött zavarba, rögtön mondta is, hogy mindenkire számít.
A wikipedia.hu alapítója, Gervai Péter is a szerény kezdetekről nosztalgiázott, arról az időről, amikor úgy gondolta, hogy a Wikipedia egy „lexikon a senkinek”, amikor a magyar szájton nem volt se szerző, se olvasó, és nem úgy tűnt, hogy valaha is lesz. Gervai szerint a Wikipedia legfőbb erénye az volt, hogy az ellenőrizhetetlen weboldalakból álló, kaotikus, megbízhatatlan internetet próbálta rendszerbe foglalni. Mostanra itthon nagyjából 600 aktív szerkesztő van (ők azok, akik legalább ötször szerkesztettek), és 180 ezer szócikkével a wikipedia.hu a tizenhetedik legterjedelmesebb a különböző nyelvű változatok között. Boldog születésnapot!
Megjelent: index.hu, 2011. január 16., vasárnap 10:29 (http://index.hu/tech/2011/01/16/tizedik_szuletesnapjat_unnepelte_a_wikipedia/)
2011. 01. 13.
Perverzbõl sok lesz! Ezeket a könyveket várjuk 2011-ben
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 13. csütörtök, 22:48
- Megjelent: 2011. január 13. csütörtök, 22:42
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 5669
![Forrás: [origo]](http://static8.origo.hu/i/1101/201101102011konyv1.jpg "Forrás: [origo]")
Murakami Haruki: 1Q84 I. kötet, Geopen
A Geopen kiadó év végére ígérte, de ezek szerint hamarabb kész lesz a fordítás, hurrá. Murakami várva várt regényfolyamának elsõ kötete már 2011 elsõ hónapjaiban várható. Az 1Q84 A kurblimadár-nál is monumentálisabb vállalkozás, eddig három kötete jelent meg Japánban (és nem biztos, hogy ez lesz az utolsó). Két szálon fut a cselekmény, az egyik fõszereplõ egy fiatal lány, a másik pedig egy srác, akiknek a története szép lassan összeér. 1Q84 egy másik valóság, ami 1984-gyel párhuzamosan létezik. A magyar kiadás, úgy látszik, marad az eredeti címnél, és nem jópofáskodik, jó döntés.
Michel Houellebecq: A térkép és a terület, Magvetõ
Michel Houellebecq új regénye 2011 egyik nagy durranásának ígérkezik. A könyv nagy vihart kavart tavaly Franciaországban, elõször azért, mert saját nevükön szerepelnek benne a francia celebek, aztán azért, mert kiderült, Wikipedia-szócikkeket tartalmaz. Meg hát Houellebecq amúgyis megosztó személyiség. Aki aztán Goncourt-díjat kapott. Ez a könyve a hírek szerint nem tocsog annyira pornográf részletekben, mint az eddigiek, és általában véve is nyugodtabb. Fõhõse egy kiábrándult flegma mûvész, aki azzal lesz híres, hogy térképeket fotóz, és embereket fest munka közben. Közönyébõl az mozdítja ki, amikor egy ismerõsét, bizonyos Michel Houellebecq-et brutálisan meggyilkolják. Az is érdekesen hangzik, hogy a cselekmény 2015-ben játszódik, amikor Franciaország már csupán egy kevés turisztikai vonzerõvel rendelkezõ agrárország.
Paul Auster: Láthatatlan, Európa
A Láthatatlan magyar fordításának megjelenése tavalyról tolódott át 2011-re, de a kiadó tervei szerint most már hamar (2011 elsõ negyedévében) találkozunk a könyvvel a polcokon. Auster 2009-es regényének középpontjában Adam áll, akinek életének felvillanó epizódjaiból áll össze a történet, húsz éven (1967-2007) és több elbeszélõn át ívelve.
2011. 01. 13.
Per Olov Enquist és az EU a 2011-es könyvfesztivál középpontjában
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 13. csütörtök, 22:41
- Megjelent: 2011. január 13. csütörtök, 22:39
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3117
"Megszólítottuk a hazai kiadókat, hogy kiderüljön, milyen európai irodalmi alkotásokat időzítenek a könyvfesztivál idejére. Az így kapott lista alapján javaslatot tettünk az egyes nagykövetségeknek, kulturális intézeteknek, hiszen így a szerzők friss könyvük kapcsán érkezhetnének Magyarországra" - jegyezte meg Zentai Péter László. Terveik szerint a fesztivál egy "nagyszabású irodalmi show-val" fog megnyílni, esténként pedig az uniós országok nagykövetségeinek, kulturális intézeteinek rendezvényei színesítik majd a programot.
A Márai-program kiemelt célja a kortárs magyar irodalom és a gyermekirodalom népszerűsítése, de a támogatást klasszikusokra is költhetik majd a könyvtárak - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főtanácsosa, Lakatos Mihály az MR1 Kossuth Rádiónak. Mivel a könyvtárak állománya hiányos, ezért a kormányzat nem tett megkötéseket. Az egymilliárd forintból majdnem hatszáz hazai és negyvennyolc határon túli könyvtár kaphat támogatást. A könyvtárak ötszáz műből válogathatnak majd. A kötetek címeit tartalmazó listát azok a kollégiumok állítják össze a kiadók javaslatai alapján, amelyekben a kiadók, az írószövetségek, a minisztérium és más szakmai szervezetek is képviseltetik magukat. A szakminisztérium főtanácsosa, Lakatos Mihály úgy tájékoztatott, hogy Réthelyi Miklós tárcavezető a hét végén átadja a kollégiumok megbízólevelét, így várhatóan márciusra már ismert lesz az érintett művek címjegyzéke.
Megjelent: Litera.hu, 2011. január 11. (http://www.litera.hu/hirek/per-olov-enquist-es-eu-a-xviii-nemzetkozi-budapest-konyvfesztival-kozeppontjaban)
2011. 01. 13.
Nincs még itt az ideje a reális Wass Albert-értékelésnek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2011. január 13. csütörtök, 22:36
- Megjelent: 2011. január 13. csütörtök, 22:36
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3018
Népszerűsége a '90-es évektől máig töretlen, több könyve is a legsűrűbben kikölcsönzött könyvtári könyvek között van, és a könyvesboltokban is a top 100-as listán tanyázik évek óta műveivel az erdélyi Válaszúton 103 éve 1908. január 8-án született Wass Albert.
A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben 2005-ben az egyik legkedveltebb magyar írónak választották. A funtineli boszorkány című műve a legnépszerűbb 12 magyar regény közé került, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig ott szerepel az Adjátok vissza a hegyeimet!, valamint a Kard és kasza is. Wass Albert számára az irodalmi sikert első regénye, a Farkasverem hozta meg 1934-ben. Az író munkáságáról a mai napig élénk, nem mindig szakmai vita zajlik.
Elek Tibor irodalomtörténész szerint Wass Albert tárgyilagos, előítélet-mentes irodalomtörténeti értékelésének sajnos még mindig nem jött el az ideje. Újrafelfedezésének, művei újrakiadásának politikai környezete, háborús szerepének megítélése pro és kontra befolyásolta azt az elmúlt évtizedekben és befolyásolja mindmáig.
– Én azokkal a józanabb kollégákkal értek egyet, akik nem tartják a 20. század legnagyobb magyar írójának, de nem is dobnák ki a magyar irodalmi kánonból. A két háború közötti erdélyi magyar prózában jelentős hely illeti meg őt, de nem gondolnám, hogy elhomályosítja a művészete Kós Károly, Tamási Áron, Nyírő József, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár munkásságát, hogy csak az erdélyi kortársait említsem.
Bizonyos vagyok abban, hogy Baumgarten-díjas Farkasverem és A funtineli boszorkány nemcsak az erdélyinek, hanem a magyar irodalomtörténet egészének fontos alkotása, de rám hatással voltak például az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Jönnek című művei is. Abban is bizonyos vagyok azonban, hogy lírikusként jóval a kortárs „erdélyi költői triász”, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László mögött és után járt — válaszolta kérdésünkre Elek Tibor.
Az író népszerűségét jelzi, hogy a Békés megyei könyvtárban A funtineli boszorkányból a folyamatos előjegyzések miatt a szokottnál is több kötetet kellett beszerezni. — Az egyik legtöbbet kikölcsönzött szerzőnek számít — tudtuk meg Csicsely Ildikó könyvtárostól. A szerző összes regénye megtalálható a könyvtárban.
Megjelent: beol.hu, 2011. január 10. 19:32 (http://www.beol.hu/bekes/kultura/nincs-meg-itt-az-ideje-a-realis-wass-albert-ertekelesnek-353730)
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 274 vendég és 0 tag böngészi
