2009. 11. 15.

Szétolvasta? Vigyen újat olcsón!

Durván ezer szótárt cserélt újra, és ezerötszázat vett meg kedvezményesen tegnapig az Akadémiai Kiadó és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös akcióján a publikum; a végső számok várhatóan elérik a tavalyiakat. A program péntekig tart, még van idő csereberélni. És van miből válogatni - tapasztalhattuk a tetthelyen.

Egy gazdagon megrakott, hoszszú asztal a terep itt és most, ezen lehet vadászni. Mondjuk úgy: vadászgatni.
Van itt minden, német-magyar, magyar-német, angol-magyar, magyar-angol, spanyol-magyar, portugál-magyar, holland-magyar, szerb, horvát, félig román, helyesírási, értelmező, és ami szintén nem mellékes: Állati szólások a felfuvalkodott békától a szomszéd tehenéig.
Az Akadémiai Kiadó kedvezményes (30 százalékos) szótárvásárán és még kedvezményesebb (40 százalékos) szótárcsere-akcióján sunnyogunk, a Szabó Ervin Könyvtár legfőbb aulájában, a mozgást figyelve. Ami a büfében nagyobb persze, de alig pár perc és máris jön egy alaposan lepusztított német-magyar kéziszótár, egy szolid kisasszonyt hoz, nagyon ki akar cserélődni, de ez csak úgy tíz perc után sikerül neki, éppen elapadtak a külső készletek, be kell menni a belső készletekért. Hogy mi történik a jó öreg darabbal? A nyomda hasznosítja újra.
Kisvártatva felbukkan egy fiatalember is, hatalmas zsákkal a hátán. Reménykedem, hogy valami hagyatékot hoz, és mindjárt tanúja lehetek az év bizniszének, de csak bámészkodik egy kicsit, aztán elhatárolódik. Így van ez a következő jövevénnyel is, ő egy CD-t szeretne, ám megtudja, hogy kétharmad áron is majdnem 15 ezer forint, és ekkor tanakodni kezd. Egészen határozottan az esernyőjét nézi eközben, és nekem ettől egészen határozottan az az érzésem, hogy amikor visszateszi a könyvet, arra jutott, hogy inkább most egy új esernyő kéne. Mondjuk, tényleg.

2009. 10. 16.

Kizuhant, frontálisan ütközött, lövöldözés - ezt olvassa a magyar?

Hétről hétre ezekre a címszavakra kattintanak legtöbben az egyik megyei honlap írása szerint.

Vérfürdőmentes írás ritkán kerül a legolvasottabb top-tízbe a baon.hu-n. Az újságosnál a bulvár mindent visz, aminek a címlapján napról napra gyilkosság, családi tragédia, celeb-botrány köszön vissza. A sztori szövegtartalma szinte mellékes, a dráma, a látványos képanyag "eladja" az újságot.


Kép és ajándék alapján választanak

A kecskeméti standok eladási listáján is a bulvár, sport, kék-hírek, hirdetési napilapok viszik a prímet. Az olcsó rejtvényújságok a nyugdíjasok kedvencei, a heti kiadványból pedig az autós- és női magazinok kelendők, ezekből is címlapsztori, reklámajándék alapján választ a vásárló, egyre ritkább a laphű olvasó. A szexlapok és az informatikai szaklapok is fogynak, utcahosszal lekörözve a politikai, gazdasági híreket közlő kiadványokat.

2009. 10. 16.

Gyógyír lehet egy vers, egy novella is

Lelki nyavalyát is orvosolhat egy arra alkalmas regény, vers vagy novella – ezt vallják a biblioterapeuták. A háziorvos vagy a pszichiáter egyelőre nem ír fel könyvcímeket receptre. A könyvekkel való gyógyítás módszerét azonban már most sok helyütt sikerrel alkalmazzák.

Deli Klárát, a kecskeméti Katona József könyvtár munkatársát naponta kérik az olvasók: ajánljon nekik valamilyen „jó” könyvet. Huszonéve könyvtáros, mint mondja: a biblioterápia módszerét előbb kezdte el a gyakorlatban alkalmazni, mint hallott, olvasott volna róla. Évek óta foglalkoztatja a téma.

– A könyvekből megismert emberi sorsok, élethelyzetek nyomán az olvasó felismeri: mások is szembenéztek már az övéhez hasonló problémával, és megküzdött velük, tehát ő is képes erre – mondja a szakember. – A regények nem szolgálnak megoldásokkal. Erőt, motivációt adhatnak, alternatívát nyújtanak. Fontos, hogy az olvasottakról utólag lehessen beszélni valakivel, legyen visszajelzés. Ebben igyekszünk mi segíteni.

2009. 10. 15.

Figyeljük egymást, a regény és én - DARVASI LÁSZLÓ

Darvasi László Törökszentmiklóson született, Szegeden diplomázott 1986-ban, tanított, a Délmagyarország kulturális rovatát vezette 1989-től, majd a Pompeji című folyóiratot szerkesztette. Tizenhat esztendeje az Élet és Irodalom munkatársa. Új nagyregénye, a Virágzabálók az idei év itthoni irodalmi szenzációja.
 
A Virágzabálók XIX. századi történet, de persze nem dokumentumregény, hanem fikció a javából. Nagy mese, közel 700 oldalon át, egyetlen lendülettel. Szeged-regényként emlegetik többen, nekem inkább Tisza-regény, olykor lágy, máskor sodró, hömpölygő, áradó, elementáris - mint a Tisza.
 
- Jól érzékelhető, mennyire otthonosan érzed magad abban a korban, milyen alaposan "készültél" a XIX. századi Szegedből, a Monarchia korából. Olvasol, "tanulsz", aztán egyszer csak megelevenedik a kor, egy történet? És akkor már könnyű a figurákat abban a korban "mozgatni"?
 
- Az eredendő témám az árvíz volt, azok a szörnyű, de lenyűgöző pillanatok, amikor egy rettegő városra zúdul a bömbölő víz. Hat éve kezdtem ennek a katasztrófának az eseményeit nézegetni, olvastam Mikszáthot, Jókait, korabeli hírlapokat, sok, sok helytörténészt, mint például Szabó Lászlót vagy a csodálatos Bálint Sándort, és közben úgynevezett hősökön is gondolkodtam. Egyre inkább láttam egy szabad, álmodozó nőt, aki valahogy mindig világos ruhákban volt. Belőle formálódott Klára. És láttam két, erősen különböző férfit, ők lettek a Szép-testvérek, a fanyar botanikus: Imre és a vérnősző Péter. De ahhoz, hogy a teljesség illúziójával mutathassam az életüket, egyre visszább kellett ballagnom az időben. Így jutottam el a reformkori Szeged fapallókat kanyarogtató utcáira, és aztán indultam újra visszafelé, a nagy katasztrófa irányába, a forradalom, a szabadságharc, a megtorlás évein keresztül. Egyébként örülök, hogy Tisza-regényként említed a Virágzabálókat, mert amennyire Szeged-regény, nyilván annyira Tisza-regény is.
 

2009. 09. 24.

A Népmese Napja - szeptember 30.

150 éve, 1859. szeptember 30-án született a magyar népmese gyűjtésének és népszerűsítésének nagy úttörő egyénisége, Benedek Elek. Az évforduló tiszteletére a magyar televízió 2-es csatornája különleges „mesenapot" szervez. Ennek keretében a Hagyományok Háza szakmai vezetése alatt készül az a műsor, mely az élő mesehagyományt és annak idős, hagyományőrző mestereit hivatott bemutatni. A Hagyományok Háza ismét elindítja mesetanfolyamát, és mesemondókörébe is szeretettel várja az érdeklődőket, ahol a jeles évforduló az idén jó alkalmat szolgáltat arra is, hogy belekóstoljanak a mese varázslatos világának különleges csemegéibe.

Részlet az m2 szeptember 30-i műsorából:
  9:55 -  Századfordító Magyarok - Mészöly Miklós
13:55 - Sophie - német romantikus mesefilm-sorozat (1. rész)
17:40 - Meséltem én... Pál István

Meseszeretők apraja-nagyja! Szeptember 30-án a Népmese Napján telepedjünk le Pál István palóc mesemondó köré; mint egykoron Benedek Elek tette a hajdaniak mellé, kinek születésnapja ez a nap. Megidézni Elek apó életművét, aki a magyar népmesekincsből összegyűjtött annyit, amennyit csak lehetett. Olyan kincs az, ami ma is megérdemli az idő szűkrefogta keresést, mert a mesékbe szőtt bölcsesség ma épp úgy utat mutathat az élet fontos dolgaiban, mint régen. Halljunk hát most egy történetet kikerülhetetlen nehézségekről, a megküzdés stratégiáiról, a túléléshez szükséges erők forrásairól. Csitt!

18:05  - Esti mese - Hogyan fogott ki a kovács az ördögön?
18:20  - Magyar népmesék - Az elátkozott kastély

Megjelent: hagyomanyokhaza.hu (http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/10277/)


2009. 09. 14.

Berecz András pikáns meséi a megyeri Pajtaszínházban

Megyeren, az ország legkisebb, 25 házas falujában hagyománynak mondható Berecz András mesemondó és a Bazsi Táncegyüttes őszi közös műsora; a nagy kópé hírében álló Berecz csak 18 éven felülieknek szóló műsora pénteken 17 órakor kezdődik a megyeri Pajtaszínházban.

(MTI) - A frivol történetek a honát kereső és a nagyon szerelmes ember gondolatait hordozzák, felnőttekhez szólnak inkább - tartja Berecz András, akinek előadását a Veszprém megyei Megyeren táncosok fellépése keretezi.

2009. 09. 10.

Megtudhatjuk, mi az élet értelme


Felhívással fordul a Magyar Olvasástársaság az intézményekhez (iskola, óvoda, könyvtár), hogy a Népmese Napjához kapcsolódóan teremtsenek olyan alkalmakat, ahol felnőttek és gyerekek az eddigieknél tudatosabban, gyakrabban, nagyobb örömmel részesülhetnek a mesemondás és -hallgatás mással nem pótolható örömében. A jövő nemzedékek sorsa múlhat rajta.

„A mese minden. Ha jó a mese, akkor az egész világ benne van. Akkor az ember elgondolkozik arról, hogy mi is a helye a világban. És a mesétől támaszt kaphat, megoldást a napi kérdéseire" - mondja Mirtse Zsuzsa író. Szerinte gazdag és különös népmesekincs birtokosai és örökösei vagyunk. A mi népmeséink a magyar nép szellemi termékei, eredetük a mitikus múltban gyökerezik. „A mi mesebeli tarisznyánkban igazi, évezredek alatt letisztult kincsek annak. Olyan kavicsok, amelyeket az idő patakja már tisztára mosott. És olyan hamuban sült pogácsák, amelyeket még nagyanyáink sütöttek nekünk" - mondja.

2009. 07. 01.

Gyerekek és az olvasás

Devecsery László író osztja meg véleményét olvasóival arról, miért olvashatnak ma kevesebbet a gyerekek, mi az, ami változatlanul érték, miért lenne fontos a mesélés. Pedagógusként elmondja azt is, „ifjúság elleni bűntettnek" tartja a kötelező olvasmányok rövidített kiadásának megjelentetését.
A teljes szöveg itt olvasható:
http://www.szombathely.hu/blog/devecsery+laszlo/?p=151 

2009. 06. 03.

Sci-fi, olvasás, sci-fi olvasás

Beszélgetés a hazánkban megjelent tudományos-fantasztikus irodalomról, a sci-fik olvasóiról s általában az olvasásról. Az interjúalany Burger István, a díjnyertes Galaktika magazin főszerkesztője. 
Bővebben a Metropolban, itt:
http://www.metropol.hu/kultura/cikk/413267


2009. 06. 24.

Hogyan gyógyíthat a mese?

Hogy a mesék többet jelentenek annál, mint „szórakoztató irodalom”, régóta tudjuk. Hogy mire jók még e csodás történetek? Boldizsár Ildikó szerint gyógyításra.
Beszélgetés erről az ismert mesekutatóval a Nők Lapja Café honlapján:
http://www.nlcafe.hu/noklapja/20090527/gyogyulj_meseterapiaval/

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 151 vendég és 0 tag böngészi