2010. 02. 01.

Óe Kenzaburo 75 éves

Január 31-én ünnepli 75. születésnapját Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író.

Shikoku szigetén, az erdők övezte Ose faluban született ősi szamuráj családban. Nagyanyja az egyik legismertebb mesemondó asszony volt a faluban, így a világ keletkezéséről, a japán nép sorsának alakulásáról szóló csodás történetek, legendák körében nőtt fel. Ez a csodavilág gyökeres ellentétben állt a hagyományos nacionalista-militarista neveléssel, melyet az iskolában kapott. 18 évesen a tokiói egyetem francia szakára iratkozott be, 1959-ben végzősként Jean-Paul Sartre-ról írta szakdolgozatát.

2010. 02. 01.

Internetre kerül a magyar folklórarchívum

Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot bedigitalizálják és egy SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül.

A nonprofit állami intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket. A múlt század folyamán óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel, ám ezek többsége még ma is mágneses adathordozókon van rögzítve, ami nem túl tartós, így számos gyűjtemény igen rossz állapotba került. Épp ezért halaszthatatlan feladat ezek digitalizálása, ami nem csak a megőrzés miatt fontos, de a rendszerezést, keresést is sokkal egyszerűbbé teszi.

2010. 02. 01.

„Még mondják, hogy a tudomány unalmas!”

Mi az összefüggés a férfikarok és a német nemzettudat kialakulása között? Mit gondolt Miroslav Krleža ’56-ról? Mire táncoltak a pesti lakásokban a húszas években? Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos ülésszaka választ adott a kérdésekre. Turi Tímea beszámolója.

Az Országos Széchényi Könyvtár ha nem is elvarázsolt kastély, annyiban mindenféleképpen különleges hely, hogy a büfében vagy a folyosókon is a legutóbbi Don Carlos-bemutató sajátosságairól vagy Széchenyi naplóinak filológiai vonatkozásairól hallhatjuk vitatkozni az embereket. És akkor itt szépen fel lehetne sorolni a vonatkozó szakirodalmat Borges bábeli könyvtáráról és Musil univerzális könyvtárosáról, annak bizonyításaképpen, hogy a könyvtár mint tér minden exkluzivitása ellenére – vagy talán épp azért – regényes hely. Ahol – ahogy Ottlik mondaná – „minden megvan” (lám, a könyvekről beszélve a könyvek is beszélnek), de ahol e minden átlátásához sajátos optika, sajátos szaktudás kell. Hogy ez a – jó és rossz értelemben egyaránt érthető, de mindenféleképpen elkerülhetetlen – exkluzivitás hogyan lehet a külső szemlélő számára is érdekes, arra lehetett példa az OSZK Tudományos ülésszaka, amelyet január 25-én tartottak az intézményben.


2010. 02. 01.

Könyv bemutatója

Menjen el ön is a Méliusz Központba Bede Tibor új könyveinek bemutatójára!

Január 30-
án, szombaton, 16 órától a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Előadóteremében (Debrecen, Bem tér 19.) mutatják be Bede Tibor könyveit (Apadó fájdalom és A bujdosók nyomában).

A szerző mindkét műve széleskörű forrásanyagára támaszkodik, történelemkönyv kiegészítője. Olyan olvasmányok e kötetek, amelyek a magyar méltóság, az autonóm gondolkodás és önazonosság építésében alig nélkülözhetőek. Legyen szó az erdéi magyarságról vagy a rodostói száműzetésről.

Megjelent:
Hajdú Online, 2010.01.28 13:57 (http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/konyv-bemutatoja/cn/news-20100128-01572535)


2010. 02. 01.

Könyv jelent meg a bonyhádi bronzkori temetőről

A Bonyhád mellett feltárt bronzkori temetőt ismerteti Szabó Géza régész Pannónia kincse című könyve, amelyet csütörtökön Bonyhádon, a Solymár Imre Városi Könyvtárban mutattak be.

Az ezer példányban megjelent kötet 64 oldalon, közel négyszáz fotóval ismerteti a völgységi város határában végzett feltárás történetét, eredményeit.

A könyv bemutatja a napvilágra került hétezer éves, újkőkori kerámiatöredékeket és egy rézkori település maradványait, valamint részletesen foglalkozik a mészbetétes edények népének temetőjével, amely a kultúrához tartozó eddig ismert legnagyobb és leggazdagabb középső bronzkori temetkezési hely.

A kötet kiemeli a temető régészeti különlegességét: megfigyelhető a csontvázas rítusú temetkezés mellett a halottak helyben történt elégetése és a későbbi hamvasztásos temetkezés. A szerző az MTI-nek elmondta: az eredmények között új, hogy sikerült megfigyelni a népcsoport csontvázas temetkezését, erről ugyanis eddig nem tudott a kutatás.

"Az ismertetett leletanyag lehetőséget ad arra, hogy a korai és középső bronzkorban élő népcsoportok anyagi műveltségét öt időszakra osszuk, és a későbbi szórványleleteket a bonyhádi anyaghoz viszonyítva tudjuk meghatározni" - mondta Szabó Géza.
Forrás: MTI

2010. 02. 01.

Jó szóval, mosollyal, jó könyvvel Nyíregyházán

Nyíregyháza – Férje tanácsára lett könyvtáros a Bibliotéka Emlékérem idei kitüntetettje.

Bihari Albertné, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese két rangos kitüntetést is kapott a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Január 21-én Nyíregyháza Város Kultúrájáért Katona Béla-díjjal, másnap Budapesten Bibliotéka Emlékéremmel tüntették ki, ez utóbbit Hiller István oktatási és kulturális minisztertől vehette át.

Bihariné Jolika a '70-es évek elején három, egyébként egymástól meglehetősen távol álló hivatást tudott elképzelni magának: régész, pszichológus vagy gyors- és gépíró szeretett volna lenni. 1973-ban ismerkedett meg későbbi férjével, aki azt javasolta neki, legyen inkább könyvtáros.

Albert azt mondta, szerinte én egy romantikus, lírai alkat vagyok, ráadásul rengeteget olvasok, ő egy könyvtárban, könyvek között tud elképzelni engem. Hallgattam rá, és miután éppen megüresedett egy könyvtárosi állás a szülőfalumban, Nyírbogáton, négy órában ott vállaltam munkát. Egyébként gyermekkorom óta faltam a könyveket, a 60-as években még cikket is írtak rólam a Kelet-Magyarországban, hogy gyermek létemre alighanem én vagyok a falu legolvasottabb embere.


2010. 02. 01.

Interaktív könyvtárak

Nem csak nevében lesz 21. századi a megyei könyvtárak új szolgáltatása.

Napi 24 órában,
akár otthonról is elérhető lesz a könyvtár számos szolgáltatása – röviden talán így lehetne összefoglalni annak a projektnek a céljait, melyről szerdán tartottak tájékoztatót a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár.

A most elinduló, 87 millió forint értékű program szorosan kapcsolódik az előző, december végén bemutatott másik nyertes pályázathoz, mely mintegy 100 millió forint értékű elektronikus infrastruktúra fejlesztést jelent és 2010 végéig kell befejezni. Ezt a technikai hátteret tölti meg tartalommal a második projekt. A beruházás a Méliusz, a debreceni, a berettyóújfalui, a hajdúnánási, a kabai, a mikepércsi, a polgári és a püspökladányi könyvtár konzorciumként történő együttműködésében valósul meg 2011. július 31-éig.


2010. 01. 28.

Sikeres volt az OSZK nyílt napja

Az Országos Széchényi Könyvtár január 21-én, a Magyar kultúra napja előestéjén rendkívül sikeres nyílt napot tartott, melynek programjait a "Látjátok feleim..." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításunk köré szervezték.

Országos Széchényi Könyvtár

Legnépszerűbbnek a tárlatvezetések bizonyultak, az előre meghirdetett öt időpont mellett az igényekhez igazodva további két alkalommal biztosítottak vezetést.
Az intézményt bemutató könyvtári körséta, valamint a délután folyamán két részben zajló programsorozat (tudományos ülésszak, honlap-, cd- és könyvbemutató) szintén sok látogatót vonzottak.

2010. 01. 28.

Nostradamus próféciáit is archiválja a Google

Nostradamus jóslatainak egy 16. századi kiadása lesz az első francia könyv, amelyet a Google digitalizálhat az ország elképesztően hatalmas kulturális örökségéből. Mindez a korábbi csatározások végét, és a keresőóriással kötendő megállapodást vetíti előre.

A könyv a Lyoni Városi Könyvtár félmilliós állományában szerepel, és az intézmény anyagának feldolgozását ezen könyv beolvastatásával kezdik majd el. A mű egyébként a kor egyik besztszellere volt: először 1555-ben jelent meg, és a szerző haláláig minden kiadást elkapkodtak. Mindez azonban kulturális értékén túl egy parázs vitát is újjáélesztett.

Franciaország ugyanis komolyan veszi a digitalizálást:
a keresőóriással a múltban több összezördülésük is volt, és a tervek szerint most egy 750 millió eurós költségkerettel változtatnák elektronikussá a könyvtárak és múzeumok kincseit. A munka nagyját a francia Safig nevű cég végzi, akik 400 munkatársa az ország múltjának virtualizálására szakosodott.

A lyoni könyvtár és a Google közti különleges megállapodás azonban már túlmutat mindezen, és a tervek szerint a könyvtár félmilliós állományának minden darabja egytől egyig hozzáférhető lesz majd a nagyközönség számára. A projekt egyben le is pipálja a Safig aktuális terveit, akik három év alatt olvastatnának be 300 ezer könyvet a Bibliotheque Nationale állományából.

2010. 01. 28.

Ötven év, ötven könyv

Miskolc - Egész éves programsorozattal ünnepli 50 éves jubileumát a Miskolci Városi Könyvtár.

Ötven esztendővel ezelőtt, 1960 februárjában döntött arról az akkori miskolci tanács, hogy a korábban a megyei könyvtár részeként működő miskolci bibliotékák önálló hálózatként, a Miskolci Városi Könyvtár égisze alatt végezzék tovább kultúraközvetítő munkájukat. A fél évszázaddal ezelőtti eseményre egész éves rendezvénysorozattal emlékeznek a könyvtáros munka jelenkori művelői, a hagyomány folytatói. A programokat ismertető sajtótájékoztatón Fedor Vilmos, Miskolc kulturális ügyekért felelős alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy – miközben máshol könyvtárakat zárnak be – Miskolc nagy hangsúlyt helyez a kultúraközvetítés ezen módjának fejlesztésére, amelyet új fiókkönyvtárak jeleznek. Borkuti László, az intézmény igazgatója tucatnyi olyan momentumot sorolt fel, amely a jubileumi esztendő fontos része lesz: a hagyományos ünnepségektől, az olvasók még színvonalasabb kiszolgálását jelentő fejlesztésekig. A szokásos költészet napi megemlékezésen – az elképzeléssel szerint – 150 miskolci középiskolás fiú szavalná el együtt József Attila szobránál az Ódát, az ugyancsak hagyományos nyár eleji ünnepi könyvhéten idén nagyobb hangsúlyt helyeznének a könyvtárak népszerűsítésére.

További cikkeink...

  1. Húsz év közös történelem
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 270 vendég és 0 tag böngészi