Agora

2010 15 jan

2010. 01. 15.

Amikor a Jóisten megérintette a földet

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 15. péntek, 13:29; Megjelent: 2010. január 15. péntek, 13:29; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2716

A Csillagszálló karácsonyi számából a folyóirat ifjúsági mesepályázatának legjobb pályaművét, a 13 éves Veres Ágost írását ajánljuk.

Veres Ágost (13 éves)

Amikor a Jóisten megérintette a földet

– Ditró állomás! A vonat hóakadály miatt nem megy tovább! – harsogta a hangosbemondó.
Az utasok bosszankodva szálltak ki a kocsikból 1942. december 24-én déli 12 órakor. Köztük volt egy fiatal tanító is, aki a hat kilométerre lévő Szárhegyre igyekezett. Augusztus közepe óta nem volt otthon. A Bereg megyei Csedregen volt az állomáshelye. Egész ősszel gyűjtögette a pénzét, hogy karácsonyra ajándékot tudjon venni szeretteinek. Idesnek kesztyűt és kendőt, Tatának kucsmát és zoknit, a hat kisebb testvérnek könyveket, füzeteket, ceruzákat, színeseket, és persze csokit és cukorkát. Sőt Vásárhelyen, ahol át kellett szállnia, a maradék pénzéből még egy frissen vágott libát is sikerült vennie az állomás melletti piacon.
Ez lesz ám a meglepetés! – gondolta magában. Most azonban úgy néz ki, hogy a hóvihar meghiúsítja a közös karácsonyestét.
Elindulok gyalog! – döntötte el hirtelen. A Görgényi-havasok irányából fújt a szél, emiatt is tudta a medencéből összegyűjtött havat a sínekre hordani. Félúton lehetett, amikor elnyújtott üvöltést hallott a Gyergyói-havasok felől.
Ha nincs rá válasz, nem lesz baj! – nyugtatta magát. Néhány perc múlva azonban a Tatárhalom oldalából szaggatott vonyítás hallatszott.
Szagot fogtak, sietnem kell! – villant át az agyán. A falutól egy kilométerre a Szármány-hegy lábánál lakott egy család, arra vette az útját. Közben hátranézett, és fekete pontokat pillantott meg az úton. – Futnom kell, ha életben akarok maradni!

Bővebben: Amikor a Jóisten megérintette a földet

2010 12 jan

2010. 01. 12.

Kandúrok is veszélyeztették Franz Kafka hagyatékát

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 12. kedd, 11:31; Megjelent: 2010. január 12. kedd, 11:31; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2412

Franz Kafka részben a bürokráciáról szóló írásai miatt vált híressé, és a hivataloskodás holtában sem hagyja nyugodni a 20. század egyik legnagyobb íróját. Irodalmi hagyatékát a tûz martalékának szánta, de örökösei mégis megmentették, a felbecsülhetetlen értékû kéziratok pedig túlélték a náci uralmat és az évtizedes porosodást egy macskák uralta lakásban. Irodalmi örökösei most azért küzdenek, nehogy Izrael állam vagy egy német archívum tulajdonába kerüljön a tel-avivi és svájci széfekben rejtõzõ irodalmi kincs.

"De hát mindenki a törvény felé igyekszik!" - kiált fel a vidéki ember Franz Kafka A törvény kapujában címû novellájában. A kafkai idézet a mostani helyzetre is áll, az író kézirataiért ugyanis többen jogi úton versengenek: az örökösök, Izrael állam és egy német archívum. Az Izraelben élõ örökösök szerint a hagyaték õket illeti, mivel õk örökölték azt, Izrael állam Kafka zsidóságára hivatkozva akarja megszerezni a kéziratokat, míg a németek arra hivatkoznak, hogy Kafka német nyelvû volt, németül írt, így egy német archívumban a helye az összes írásának.

Bővebben: Kandúrok is veszélyeztették Franz Kafka hagyatékát

2010 12 jan

2010. 01. 12.

Magyar könyvhét Hanoiban

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 12. kedd, 11:23; Megjelent: 2010. január 12. kedd, 11:23; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2320

Vietnamban könyvhetet tartanak mégpedig magyar nyelvű könyvekkel

Magyar könyvhét és vásár nyílt szerdán a Hanoi Központi Könyvtárban abból az alkalomból, hogy Magyarország és Vietnam hatvan éve, 1950. február 3-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással.

A könyves programmal veszi kezdetét az egész évben tartó kulturális rendezvénysorozat Vietnamban. Az eseményt a hanoi magyar nagykövetség szervezte a Thanh Nien (ifjúsági) Könyvkiadóval közösen - mondta Vizi László nagykövet az MTI-nek.

Bővebben: Magyar könyvhét Hanoiban

2010 09 jan

2010. 01. 09.

Jegyzetek jegyzete

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 09. szombat, 23:16; Megjelent: 2010. január 09. szombat, 23:16; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2521

Olvasni-írni tanít

Az a jó olvasó, aki dolgozik közben, elgondolkodik a mondatokon, fölszisszen, ha valami jót – rosszat – lát.

Ez itt a jegyzetek jegyzetének jegyzete: Murányi Gábor, „hivatásos margóhasználó” kötetéről szól, aki a Könyvhét című folyóiratban megjelent írásait gyűjtötte össze és egészítette ki rövidebb – (inkább) –, hosszabb lábjegyzetekkel.
A kisgyereket még hagyják, hogy összeceruzázza a könyvecskéit, de iskoláskorba lépve már megkapja szülőtől és tanítótól egyaránt: Ne firkálj a könyvbe! A frászt ne! Kiemelés, aláhúzás, felkiáltójel, lapszéli megjegyzés még nem ártott egynek sem. Ihletett viszont vitára könyvtári lapozgatót és antikváriumban vásárolt példány olvasóját meg másodjára-harmadjára olvasó önmagunkat. (Csettintés: Milyen okos voltam! Vagy szomorú-büszkén: Mennyit nem tudtam még!)

Bővebben: Jegyzetek jegyzete

2010 09 jan

2010. 01. 09.

Elhunyt Vekerdi László tudós-könyvtáros, tudománytörténész

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 09. szombat, 23:07; Megjelent: 2010. január 09. szombat, 23:07; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2913

A magyar szellemi életet pótolhatatlan veszteség érte a kiemelkedő tudású könyvtáros, népművelő, tudománytörténész, József Attila és Széchenyi-díjas író, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa, a Bethlen Gábor Alapítvány alapító-kurátora halálával.

A tudásvágyó ifjú Vekerdi László a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, ahonnan – írói ambíciókkal – a soproni erdőmérnöki főiskolára került. Három év múltán a NÉKOSZ Pápai Páriz Ferenc Kollégiumának medikus hallgatója a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1951-ben avatták orvossá. 1955-ben Debrecenben; Petrányi Gyula és Sántha Kálmán professzorok egyik kiváló tanítványaként lett belgyógyász szakorvos. Sántha Kálmán boszorkányperét követően – saját harcait megharcolva –, a budapesti Onkológián folytatta eredményesnek induló orvosi pályáját.

Bővebben: Elhunyt Vekerdi László tudós-könyvtáros, tudománytörténész

2010 06 jan

2010. 01. 06.

Hatvannégy miskolci legenda egy kötetben

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 06. szerda, 14:35; Megjelent: 2010. január 06. szerda, 14:35; Írta: Csere Tamás; Találatok: 4310

Villanyrendőr számtalan van országban, világban, "A villanyrendőr" viszont csak egy, Miskolcon. Miként Miskolchoz, pontosabban Lillafüredhez kötődik az Óda, a Hámori tó titka, a Molnár-szikla, a kutya találta barlang, a városhoz Rákóczi álma, a magyar Woodstock, a sárga macskakövek - a valóságból, vagy csak mendemondákból született legendák.

(MTI) - Legendák. Hatvannégy, csakis Miskolchoz, a város környékéhez köthető legenda. Valóság? Vélhetően legendásan jó könyvként aposztrofálják majd az olvasók a szerzők reményei szerint a Miskolci legendák című, karácsony előtt megjelent kötetet, amelyet Csorba Piroska és Fedor Vilmos jegyez.

A városi legendák, történetek hidat képeznek a nemzedékek között, gyökereit, összetartó erejét jelentik egy közösségnek, a fiatalabbak számára is megvillantják, érthetővé teszik azt a ragaszkodást, amely szüleiket, nagyszüleiket a városhoz köti - mondta Fedor Vilmos.

Ha egy miskolci azt mondta a másiknak, hogy a villanyrendőrnél találkozunk, akkor az illető pontosan tudta, hogy a randevú csak egy helyen, a Széchenyi és a Szemere utca kereszteződésénél lehet. Itt volt a város első jelzőlámpás forgalomirányítása, itt magasodott a járókelők és az autók fölé az a rendőri állás, amelyből az egyenruhás vezérelte a lámpát. Bár rendőri kalicka évtizedek óta nincs, de a hely azóta is "A villanyrendőr", a miskolci nagyszülőknek, szülőknek, gyermekeknek, és az lesz az unokáknak is. Ez a valóság. És hogy mi a legenda? Csorba Piroska több történetet is leír erről, amely gyermekekről, madárról, és persze a soha nem fáradó "villanyrendőrről" szól.

Volt egyszer Miskolcon egy büszke, hosszú utca, amely a templom mellől egészen a piactérig ért. Sárga színben pompázó kövezetéről az egész országban beszéltek, és csodájára jártak a Föld minden tájáról, hiszen a természet ilyen színt nem kevert ki sehol másutt - fogalmaz egy másik valóságos legendáról Fedor Vilmos. Csoda volt valóban, igazi miskolci csoda.

A sárgaköves utcából mesterek utcái nyíltak, a kőműveseké, a mészárosoké, a cukrászoké... Elégedetten éldegéltek az ügyes mesteremberek asszonyaikkal, gyermekeikkel, békében a munkával, a lerótt adóval és békében Istennel. Számos, a valóságból szőtt legenda fűződik az utcához, amely Vörösmarty nevét viseli, akinek szülei abban a temetőben nyugszanak, ahonnan az utca "indult". Ma nem sárga kő, hanem szürke aszfalt borítja az úttestet, nem mester utcák nyílnak innen, hanem panelépületek, a legendák azonban - most éppen a könyv lapjain - továbbra is élnek.

Bővebben: Hatvannégy miskolci legenda egy kötetben

2010 06 jan

2010. 01. 06.

Könyv vs. e-reader - Mondd, te mit választanál?

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 06. szerda, 14:32; Megjelent: 2010. január 06. szerda, 14:32; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2717

Az Amerikai Kiadók Szövetsége (AAP) szerint az elektronikus könyvek értékesítése a 2008-as adatokhoz képest másfélszeresére nőtt, ezzel rekordot döntött az e-könyvek forgalma. A 2009 júniusi adatok szerint eddig 12 millió dollárt kaszáltak a divatba jövő termékkel.

Hódítanak a könnyen letölthető e-könyvek, amelyek használatához csak egy készülék kell. Már Magyarországon is elérhetők az e-readerek [igaz, sok kalamajka felmerült már velük kapcsolatban - Evet], és vásároltunk egy e-könyv olvasót, már le is tölthetjük a "belevalót", ami az Amazon.com jövőbeli tervei szerint kötetenként 2000 forint körüli összegbe kerülne - legyen szó bestsellerről, vagy a Földön csak alig fellelhető (persze angol nyelvű) kötetről.

Bővebben: Könyv vs. e-reader - Mondd, te mit választanál?

2010 06 jan

2010. 01. 06.

Egyes kortársak eBookon olvashatók először

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 06. szerda, 14:28; Megjelent: 2010. január 06. szerda, 14:28; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2198

A válság terjesztési reformot szült a könyvpiacon

Alternatív terjesztés, digitális könyv, elektronikus olvasók – tavaly minden eddiginél több újdonságot dobott piacra a hazai könyvszakma. A ma még furcsának tűnő eszközök holnapra megszokottá válhatnak sok olvasó számára.

A mélyülő piaci válság is közrejátszhatott, hogy főként az elmúlt év második felében több könyvszakmai újdonságot is bevezettek. Így például decemberben a vevopont. hu portált, amely nem pusztán egy újabb internetes könyváruház. Sokkal inkább egy új értékesítési forma, amely a kicsi és közepes könyvkiadók összefogásával alakult ki. E könyvműhelyek, amelyek a visszafogott kereslet miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerültek, gyakran panaszkodnak a boltokban elszenvedett hátrányaikra: műveik nincsenek szem előtt, mert a jobb elhelyezésért és a reklámért nem tudnak külön fizetni.

Bővebben: Egyes kortársak eBookon olvashatók először

2010 04 jan

2010. 01. 04.

Bohócemlékiratok

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 04. hétfő, 20:48; Megjelent: 2010. január 04. hétfő, 20:48; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2545

A Jelenkor decemberi lapszámából Lábass Endre esszéjét és Györffy Miklós kritikáját ajánljuk.

Lábass Endre: Bohócemlékiratok
Joseph Grimaldi és Dickens

Egy idegen ember életrajza saját életünk legutolsó percéig meglepetéseket tartogat. Ennek példája a következő mese. Valamelyik nap egy Dickens koráról írott angol könyvben1 furaszép kis rézmetszetet leltem. Grimaldi utolsó fellépését örökítette meg a kép. A jegyzetekből kiderült, hogy a metszet eredetileg a Memoires of Grimaldi című, 1838-ban megjelent könyv egyik illusztrációja, és George Cruikshank2 volt a rajzolója, Dickens egyik elvarázsolt illusztrátora. Részben épp miatta akartam gyerekkoromban rézkarcoló lenni: egyszerre szomorúnak és nagyon vidámnak éreztem a rajzait.

Bővebben: Bohócemlékiratok

2010 04 jan

2010. 01. 04.

Utazó könyvek

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 04. hétfő, 20:43; Megjelent: 2010. január 04. hétfő, 20:43; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2446

Nem feltétlenül a Mikulásra kell gyanakodni mostanság, ha elhagyott könyvet találunk egy parkban, a vonaton vagy bevásárlóközpont pihenőhelyén, sőt egyáltalán nem biztos az sem, hogy véletlenül veszítették el.

Mindenekelőtt üssük fel a kötetet a címlapnál vagy a hátsó borító belső oldalán, és ha beleragasztott logót találunk, rajta pálcikalábakon futkározó vigyori könyvvel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nemsokára megtaláljuk hozzá a szöveget is, amely valahogy így szól: "Utazó könyv vagyok! Nem hagytak el. Azért utazom, hogy kapcsolatokat teremtsek. Olvass el, és hagyd, hogy mások is megtaláljanak!"
A nemzetközi könyvelvesztő mozgalom az ezredfordulót követően szerveződött, és neve hamarosan az Oxford szótárba is bekerült: bookcrossing. Egy amerikai pár, Ron és Kaori fejéből pattan ki az ötlet, amikor tapasztalták, mekkora sikert arat, hogy bankjegyek vagy egyszer használatos fényképezőgépek útját követik nyomon egykori birtoklóik. A szoba falát beborító könyvespolc előtt beszélgettek erről, s eszükbe villant, lenne itt még valami, amit hasznos volna elhagyni, mert nem csak elkölteni vagy elkattintani lehet, hanem elolvasni is.

Bővebben: Utazó könyvek

2010 04 jan

2010. 01. 04.

Miljenko Jergovic az évtized legjobb horvát írója

Részletek: Kategória: Agora; Módosítás: 2010. január 04. hétfő, 20:38; Megjelent: 2010. január 04. hétfő, 20:38; Írta: Csere Tamás; Találatok: 2366

Miljenko Jergovicot választotta meg az évtized (2000-2009) legjobb és legtöbbet fordított horvát írójának az egyik legnépszerűbb horvát napilap, a Jutarnji List a közönségszavazatok alapján.

A Magyarországon is ismert író, közíró, szerkesztő 1966-ban született Szarajevóban, ott végezte el a tudományegyetemet, 1993 óta él Zágrábban. Eddig több mint 20 könyve jelent, és ő a legtöbbet fordított író a régióban.
Legnagyobb sikert aratott könyve otthon és külföldön a Szarajevói Marlboro című novelláskötet, amelyben a szerző az ostromlott Szarajevó mindennapjait örökítette meg. A könyv Horvátországban négy kiadást ért meg, sok nyelvre lefordították, magyarra Csordás Gábor ültette át és 1999-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Bővebben: Miljenko Jergovic az évtized legjobb horvát írója