2010. 10. 26.
Érett óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak ajánlják a szegedi előadást
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 26. kedd, 21:16
- Megjelent: 2010. október 26. kedd, 21:16
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2186
A Jászai-díjas rendező - aki egy esztendeje Jékely Zoltán Aranyszőrű bárány című mesejátékát vitte színre Szegeden - a darab pénteki főpróbája után az MTI-nek elmondta: a gyerekdarab-rendezés korábban valahogy kimaradt az életéből. Egy kivételre azonban mégis büszke, az egykori Bartók Gyermekszínházban színpadra állított Koldus és királyfi musicalt az országban több helyen is játszották.
Sándor János szerint a gyerekeknek "tisztán" kell játszani, nem szabad dörzsölt felnőttként a színpadra állni. A darabban is elhangzanak Weöres Sándor sorai: "mint a gyermek, nézzél szerte, máris nem vagy vakság-verte". Hangsúlyozta: a színészek nagyon jó partnerek voltak a mesejáték színrevitelében, mert a munka során ők is igyekeztek gyermekfejjel gondolkodni.
A gyerekek fantáziája szinte határtalan, és ezt a színpadon is ki kell használni, így alakíthat egy lovat két fiatal, vagy varázsolhatja békakórussá a színészeket néhány zöld sapka - fogalmazott a rendező.
Weöres Sándor gyermekdarabját, amely alapjául a Csalóka Péter című székely népmese szolgált, 1976-ban mutatták be először a fővárosi Bábszínházban. Az érett óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak szóló szegedi előadás kerettörténete is a bábszínházban játszódik: a címszerepet alakító Rédei Roland, a Péter feleségét játszó Márkus Melinda és gőgös és rettentően ostoba bírót megformáló Flórián Antal is bábfiguraként jelenik meg először a színpadon. A figurákat a gólyalábas bábjátékost és mesélőt alakító Lazók Mátyás kelti életre Molnár Zsuzsa díszletei között.
Megjelent: Stop.hu, 2010. október 23. | 14:56 (http://www.stop.hu/articles/article.php?id=762936)
2010. 10. 23.
Az is olvasson, akinek a legnehezebb
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 23. szombat, 13:59
- Megjelent: 2010. október 23. szombat, 13:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2409
A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű fiatalok könyvtárhasználóvá, olvasóvá válását segíteni hivatott, a személyes odafigyelést, egyénre szabott informálást előtérbe helyező mentori szolgálatot indított a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) szociális képzést kapott könyvtárosok és a könyvtár működésének rejtelmeibe beavatott szociális munkások közreműködésével.
A program célja: hozzájárulni a résztvevők élethelyzetének javításához, kulturális hátrányaik legyűréséhez – mondta el érdeklődésünkre Nagy Anna, a Központi Könyvtár igazgatója.
A szolgálat egyfajta kapocsként működik a család nélkül felnövő, gyermekvédelmi ellátásban részesülő és abból kikerülő gyerekek, fiatal felnőttek, nevelőik, tanáraik, gondozóik és a könyvtár között. Feladata, hogy a lehető legtöbb érintetthez eljuttassa a könyvtár szolgáltatásait, kedvet csináljon a megismeréséhez, rendszeres látogatásához. A gyerekeket és fiatalokat csoportosan, az ellátó intézmények és segítőik bevonásával hozzák be a FSZEK Szabó Ervin téri épületébe, ahol „Beszéljünk róla” címmel (ugyancsak) olvasásra szoktató foglalkozássorozat is indult. A fiatalok élethelyzetéhez illő, tehát az őket leginkább érdeklő témákat feldolgozó irodalmi és filmművészeti alkotásokat mutatnak be és beszélnek át a résztvevők. A FSZEK várakozása szerint az elkövetkező években valamennyi budapesti gyermekotthon, utógondozó ellátást nyújtó intézmény és a nevelőszülői hálózat is bekapcsolódik a programba.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban tradíció a bármilyen okból hátrányos helyzetű emberek támogatása: a bejutás akadálymentes, a lakáshoz kötött, idős/beteg embereknek házhoz viszik a könyvet, a látássérülteknek speciális olvasóhelyeket alakítottak ki, a fogyatékos olvasók kedvezményesen kölcsönözhetnek audiovizuális dokumentumokat (zenei hangfelvételeket, filmeket, hangoskönyveket). A FSZEK-nek komoly része volt abban is, hogy a nehéz körülmények között élő józsefvárosi kisiskolások tantervébe beillesztették a könyv- és könyvtárhasználatot.
Megjelent: Népszabadság Online, 2010. október 19. (http://nol.hu/lap/kult/20101019-az_is_olvasson__akinek_a_legnehezebb)
2010. 10. 23.
Meseterápia könyvbemutató
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 23. szombat, 13:57
- Megjelent: 2010. október 23. szombat, 13:57
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2496
,,>>Velem is épp így történt<< - hallottam többször is mesehallgatás után idős emberektől. A kisebb gyerekek azt mondják: >>Én is ilyen bátor (szép, ügyes, kitartó stb.) szeretnék lenni<<. A gyógyulásra váró beteg pedig így sóhajt föl: >>Én is úgy szeretnék élni, ahogy a mesében van<<. Az a sajnálatos körülmény, hogy ma már nincsenek közösségi mesemondó alkalmak, és a mesék egyre inkább feledésbe merülnek, megfoszt bennünket attól, hogy a meséken keresztül kapcsolatba kerüljünk egyrészt saját vágyainkkal, lehetőségeinkkel, másrészt szellemi gyökereinkkel, s e gyökerek révén létezésünk alapjának tekinthessük azt az értékrendet, amely nemcsak egy szűkebb közösség sajátja, hanem univerzálisnak tekinthető."
Boldizsár Ildikó Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről. Dolgozott a Pesti Szalon Kiadóban, főszerkesztőként a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségében, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Kandidátusi értekezése könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették. Eddig két mesekönyve jelent meg: Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (erre Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott), majd a Fekete Világkerülő Ember (amely szintén IBBY-díjat kapott). Ezen kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.
Boldizsár Ildikónak a Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009)
Bővebben: www.meseterapia.hu (Boldizsár Ildikó saját honlapja), www.magveto.hu
A program a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
2010. 10. 19.
A gyerekek szeretik az e-könyveket
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 19. kedd, 21:44
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 21:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2483
A digitális generáció számára ma már elképzelhetetlen az élet számítógép és internet nélkül, aminek egyenes következménye, hogy az olvasás öröméről egyre több fiatal mond le. Míg 6 és 8 év között a gyerekek több mint fele rendszeresen olvas könyvet, addig ez a szám a 15 és 27 év közötti diákok körében már csak 25 százalék!
Most mégis úgy tűnik, van remény a könyvek túlélésére. Az amerikai iskoláskorú gyerekek olvasását propagáló szervezet felmérése szerint a 9 és 17 éves kor közöttiek 60 százaléka érdeklődik a digitális olvasófelületet kínáló eszközök iránt, s egyharmaduk szerint az olvasás sokkal nagyobb élmény, ha az adott könyv elérhető ilyen olvasófelületen is. Ráadásul az e-olvasók külseje is vonzóvá teszi azokat a fiatalok számára.
Az elektronikus piac 2007, az Amazon Kindle megjelenése óta töretlenül fejlődik. A kiadók szerint jelenleg 5-10 százalék közé tehető az e-könyvek piaci részesedése. Érdekes a generációk közötti ellentét megjelenése is: míg a fiatalok nyitottak az e-bookok által nyújtott előnyökre, addig a szülők mindössze 6 százaléka rendelkezik hasonló termékkel, 76 százalékuk pedig egyáltalán nem tervezi e-book olvasó beszerzését – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.
A digitális média valóban komoly veszélyt jelent a könyvekre, mégis fontos, hogy a könyvkiadók megőrizzék a gyermekek érdeklődését és fenntartsák a vélekedést, miszerint olvasni öröm. A technológia kínálkozó lehetőségként rendelkezésre áll, így a lelkesedést kihasználva talán visszacsábíthatók a gyerekek a könyvekhez.
2010. 10. 19.
Van, hogy leesik az állunk
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 19. kedd, 21:43
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 21:36
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2474
Napjainkban sok szó esik a funkcionális analfabétizmusról. Nem véletlen, hiszen egyre többen vannak, akik nincsenek birtokában az értő olvasásnak. Pedig megtanultak írni, olvasni...
- Első osztálytól kezdve hangsúlyt helyezünk az értő olvasásra. Sok olyan feladatot adunk az alsó tagozatos diákoknak, amelyekkel ezt a képességet fejlesztjük - kezdte beszélgetésünket Harczné Batha Rozália, a zalaegerszegi Dózsa György Tagiskola alsó tagozatos magyar munkaközösségének vezetője.
2010. 10. 19.
A szociális államtitkár az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 19. kedd, 21:33
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 21:33
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2370
Az államtitkár abból az alkalomból látogatott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épületébe, hogy a KSH Könyvtár és konzorciumi partnere, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, pályázaton, több mint 76 millió forintot nyert el.
Soltész Miklós kiemelte: mindegy, hogy a fiatalok a hagyományos könyvtárakon keresztül vagy pedig az internetet böngészve szeretik meg az olvasást.
Az államtitkár úgy fogalmazott: "fogyó nemzet vagyunk, akikre ráfér a gyarapodás". Ha erre a közélet és a politika nem próbál meg olyan válaszokat adni, amelyek a családok támogatását segítik, akkor a KSH dolgozóinak figyelmeztetése a fogyásra sokszor hiábavaló - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet a hangoskönyvek fontosságára is, melyek elsősorban a vakok és gyengénlátók számára nyújtanak hozzáférést a könyvekhez.
Itt említette meg a szociális és az oktatási államtitkárság közös tervét arról, hogy a jövőben a filmek nagy részét ne szinkronizálják. Véleménye szerint ezzel javíthatni lehetne a fiatalok nyelvtudását, és emellett olvasásra kényszerítené a lakosságot.
Fülöp Katalin, a KSH Könyvtárának tudományos titkára a konferencián kiemelte: a könyvtári hálózat az, amelyik a leghatékonyabban tudja közvetíteni a tudást és emellett támogatni az oktatást.
Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár főigazgatója elmondta: a projekt - mely az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg - legfontosabb célja, hogy a KSH Könyvtár dokumentumállományának az oktatás, a kutatás számára még feltáratlan részét elérhetővé tegye.
Mint elhangzott, felbecsülhetetlen tudást és információt halmozott fel az elmúlt közel másfél évszázadban a KSH Könyvtár. A széles nagyközönség számára ismeretlen gyűjteményt az Európai Unió által támogatott pályázat keretében most sokkal többen használhatják.
A konferencia háttéranyaga szerint a projekt keretében létrejön egy elektronikus nyilvántartási rendszer, melynek segítségével a kutatni és tanulni vágyók egy helyen megtalálhatják a gazdasági, statisztikai, demográfiai kiadványokat, a teljes szépirodalmi gyűjteményt.
A tájékoztató szerint a könyvtár célcsoportja közé tartozik a középiskolás korosztály, a gazdasági, statisztikai, valamint könyvtár szakos főiskolai és egyetemi hallgatók köre, valamint a munkanélküliek, akiknek a könyvtár egyebek közt segítséget nyújt a munkakeresésben.
Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője előadásában azt emelte ki, hogy a magyar felnőttek közel egyharmada funkcionális analfabéta, az írásos információkból kiszorulnak, így másodrendű állampolgárokká válnak.
2010. 10. 19.
Mesék és gyerekkönyvek következő generációja
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 19. kedd, 10:41
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 10:15
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2388
A könyves világot talán alapjaiban átalakító e-forradalom a mesepiacon is követeli a maga paradigmaváltását. Technikailag már egyre több megoldás lehetséges, egyre több ötlet kivitelezése. A szükséges eszközök és kütyük pedig tíz éven belül minden háztartásnak olyan természetes részei lesznek, mint ma például egy TV vagy számítógép.Hogyan meséltek neked? Vagy inkább: mit csináltál egy mesekönyvvel, amikor nem ülhettél nagymamád ölébe a muskátlis tornác legyektől zsongó nyári csendjében belefeledkezve áradó mesélőjének varázsos boszorkány-erdeibe? Vagy akkor, amikor szüleid róka-meséi érthetetlen írógépelt papírosokon várták a szépen kikérlelt felolvasót? Vagy akkor, amikor a mesekönyv csak este nyílt ki, fogmosás után? Vagy akkor, amikor már kívülről fújtad a TV alatti szekrény kincseskamrájának összes rajzfilmjét? Amikor még olvasni nem, vagy csak épp hogy tudtál, és a benned izgő-mozgó fantázia kitüremkedett, s bele akartál folyni, alakítani a mesét?
2010. 10. 06.
Harlemi módszer alapján oktatnák a roma gyerekeket
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 06. szerda, 16:11
- Megjelent: 2010. október 06. szerda, 16:11
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2543
A Harlem Children Zone (HCZ, Harlemi Gyerekek Területe) elnevezésű projektet honosítanák meg a magyar oktatásban - adta hírül cikkében a Huffington Post. A tengerentúlon sikeres HCZ a szegény fekete gyerekeket támogatja születésüktől egészen a felsőoktatásba kerülésükig. Források szerint a magyar kormány már tárgyal a programon belül működő Promise Academy (Remény Akadémiája) vezetőivel, abban bízva, hogy a módszer a magyar cigány gyerekeknek is segítene.
Arról is beszámolt a lap, hogy a HCZ a tervek szerint júniusban workshopot szervez Washingtonban, melyben a magyar kormány is közreműködik. A rendezvény célja, hogy a magyarok minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy Magyarországon is használni tudják a harlemi módszert, amellyel felzárkóztatják a roma gyerekeket. A lap nem közli, hogy pontosan ki kért segítséget Canadától, a program vezetőjétől, ám információk vannak arról, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök decemberben utalt hasonló együttműködési lehetőségre, amikor az Egyesült Államokba utazott. A látogatás alkalmával a miniszterelnök amerikai segítséget kért a roma integrációs program megvalósításához, melyet azzal indokolt, hogy "a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra."
A HCZ keretein belül létrehozott Promise Academy a születésüktől egészen a felsőoktatásig kíséri a legszegényebb gyerekeket. A New York Times 2004-es portréja szerint a főként adományokból működő HCZ dolgozói folyamatosan házról házra járnak Harlemben, hogy felkutassák a legrosszabb esélyekkel induló gyerekeket, és a szüleiket rávegyék, hogy jelentkezzenek a HCZ óvodáiba és iskoláiba. A HCZ projekt gerincét képző Promise Academy diákjainak a napja egy órával hosszabb, mint a többi amerikai iskolásé, és jóval rövidebb a nyári szünete is. A gyerekek egészséges reggelit és ebédet kapnak, ingyenes orvosi és fogászati ellátás is jár nekik, és az iskola után is sok programon vehetnek részt.
A módszer sikerességére már az amerikai elnök, Barack Obama is felfigyelt, és további húsz amerikai városban szeretné meghonosítani azt, melyre 10 millió dollárt fordítana. A Harlem Children’s Zone-t a 2000-es évek elején alapította Canada, s a szervezet honlapja szerint a programban részt vevő gyerekek 100 százaléka átlagosan vagy átlag felett teljesített a matematikai vizsgákon, valamint középiskolásaik 90 százaléka tanul tovább később.
2010. 10. 06.
A szülőknek nem kell az e-könyv
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 06. szerda, 16:06
- Megjelent: 2010. október 06. szerda, 16:06
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2981
A szerdán közzétett jelentés, amely a gyerekek és a családok olvasási szokásait térképezte fel egy tavasszal végzett reprezentatív felmérés keretében, vegyes képet tükröz a családok e-könyvekhez való hozzáállásáról.
A Harrison közvélemény-kutató cég a Scholastic kiadóvállalat megbízásából 1045 gyereket és ugyanennyi szülőt kérdezett meg a témában.
A 9-17 év közötti korosztályban tízből hat válaszadó állította, hogy szívesen olvasna Kindle vagy iPad jellegű digitális olvasókon könyveket. Azt már csak háromból egy mondta, hogy ezzel a formátummal a maga szórakoztatására többet is olvasna.
A szülők körében eltérő kép mutatkozott: csupán hat százalékuknak volt e-könyv olvasója, 16 százalék mondta, hogy a következő egy év során be akar szerezni egy ilyen eszközt, de 76 százaléknak esze ágában sincs, hogy vegyen.
Judy Newman, a Scholastic Könyvklub elnöke nem volt meglepve az eredmény láttán. Mint mondta, egyelőre az e-könyvek elterjedésének elején járunk, ráadásul a digitális olvasók borsos ára is gátja az e-könyvrajongó tábor növekedésének.
Az olvasási szokásokról szóló idei jelentésből - ahogy a korábbi hasonlókból is - kiviláglik: ahogy nőnek a gyerekek, úgy veszítik el a kedvüket az olvasásra. Newman szerint mivel ezt a korosztályt érdekli az új technika, ezt fel lehetne használni arra, hogy többet olvassanak - ha máshogy nem akarnak, hát digitális eszközökkel.
2010. 10. 06.
Még mindig a kötelezőkről
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. október 06. szerda, 09:57
- Megjelent: 2010. október 06. szerda, 09:57
- Írta: Gombos Péter
- Találatok: 3362
http://nol.hu/belfold/20101004-fekete_istvan_meg_mindig_a_huszas_listaban
2010. 09. 06.
A gyerekek számára újdonság, hogy a könyvet nem kell feltölteni
- Részletek
- Kategória: Agora
- Módosítás: 2010. szeptember 06. hétfő, 21:27
- Megjelent: 2010. szeptember 06. hétfő, 21:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2905
A digitális korban felnövő gyerekeink biztosan kezelik a laptopot, van Facebook és Youtube accountjuk, tweetelnek és sms-t írnak – de vajon felismernek-e egy könyvet? Rájönnek-e hogy hogyan kell használni? Nem is olyan biztos.
Az az élmény biztosan hiányozni fog, hogy nyugodtan fagyizhatsz olvasás közben. Vagy leöntheted málnaszörppel, sőt még le is ejtheted a könyvedet, anélkül, hogy az szikrázni kezdene, vagy helyrehozhatatlanul tönkremenne. Sőt, ezeket a régifajta, szamárfüles, kissé gyűrött adathordozókat még kölcsön is lehetett adni egymásnak, anélkül hogy anyu vagy apu infarktust kapott volna. Ja, és olyan is volt, hogy könyvtár.
Lane Smith gyerekíró, akinek hangzatos című könyve, a Három kismalac igaz története nagy siker volt Angliában, most úgy érezte érdemes bemutatni a gyerekeknek „a könyvet”—könyv formájában - nyomtatott papíron. "- Hogyan görgetek le az oldalon?- kérdezte a nyuszi kicsit zavartan.
- Lapoznod kell, fordítsd meg a lapot. Ilyen egy könyv - mondta a bölcs öreg majom.
A nyuszi még jobban zavarba jött."
Aztán a csacsi formájú nyuszi számára kiderül az is, hogy nem kell jelszó a könyvhöz, sőt fel sem kell tölteni, viszont blogolni sem lehet vele. Nézzen bele ön is – no persze hol máshol, mint a Youtube-on!
Megjelent: Kultúrpart.hu, 2010. szeptember 4. 11:05
(http://www.kulturpart.hu/irodalom/21422/a_gyerekek_szamara_ujdonsag_hogy_a_konyvet_nem_kell_feltolteni)
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 290 vendég és 0 tag böngészi
